Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

NlO sr IM (Női- és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat őszi-téli divatkollekció já­hól). (MTI foto — Káesor László felsételej. - * A* őszi divat slágere. Bő­vülő szárú szövet nadrág­kosztüm, aranylánc övvet. Bakfis télikabát, az ele­jén és az alján fehér mű­szőrme díszítéssel, fehér műszőrme kucsmával. Lazán karcsúsított, sima. vonalú selyem alkalmi ru­ha. Nyakkivágását és ele­jét gyöngyvarrás díszíti. Balkezesség - balhiedelem — Balkezes a fiam — panaszolta nemrégen egy anya. — Mondja: mit le­hetne tenni ellene? Akkor nem tudtam meg­mondani. mit lehet tenni a balkezesség ellen, de az­óta is izgatott a kérdés. Egyáltalán: szükség van-e arra. hogy tegyünk vala­mit ellene? Miért, mondják az ügyes munkatársra, hogy a ve­zető jobbkeze? S miért mondják az ügyetlen em­berre. hogy balkezes? A kedvetlen ember bal lábbal kelt fel, a szerencsétlen embert balsors üldözi. Hát valóban olyan hitvány, semmiéévö a bal kéz. hogy még átvitt értelemben is csak rossz jelentéssel hasz­náljuk? A szakirodalom «serint *r emberek 6—1« saú­x&iéka taikwM. Hantánkban tehát mint­egy háromnegyed millió lehet a szármák.. Az esetek 8S «ssáaalékában a bal­kezesség örökölt. Érdekes, hogy száz iker közül 12— 15 balkezes. A jobbkezes ikrek közül az egyiket rendsaeriot részben balke­zesnek tekinthetjük, az ik­rek tulajdonságai ugyanis általában szimmetrikusak. Ebből is látható, hogy a balkezesség nem valami fogyatékosság, vagy kóros, beteges jelenség. ’Csupán annyit jelent, hogy a két kéz között felcserélődött a szerep, a bal kéz lett fej­lettebb. a balkezesség az élővilágban természetes, mindennepos jelenség. Megfigyelhető « növény­világban és az állatvilág­ban is. Sőt, az élettelen kőzetek világában sem is­meretlen. Pasteur figyelte meg először, hogy egye* kristályok balra, mások viszont jobbra törik meg a fénysugarakat. A botani­kusok szerint 90 kúszónö­vény közül ?o jobbra, 2« balra fordul el. A bab például mindig jobbra hajlik, a komló pedig balra. Az állatvilágban hason­ló jelenségekre találha­tunk. A hangyák például fölváltva használják szár­nyaikat, a szöcskék azon­ban kimondottan „balo­sok” Ezzel szemben a tücskök jellegzetes ciripe­lésüket jobb szárnyuk és lábuk összedörzsölésével keltik. A kutya mindig jobb mancsát nyújtja: ha megpróbáljuk arra kény­szeríteni. hogy a másik lá­bát nyújtsa nekünk, ak­kor idegessé, nyugtalanná válik. A majmok egy ré­sze főleg a jobb lábát, más része főleg a bal lá­bát használja. Két tökéletesen jobb ke­ze senkinek sincs, de a balkezességnek lehetnek fokozatai, lehet részleges (vagyis, ha valaki csak bizonyos ese­tekben használja a bal ke­zét, egyébként a jobb ke­ze ügyesebb), s lehet tel­jes, amikor a jobb keze olyan ügyetlen, mint má­soknak: a bal. Viszont fej­lettebb a bal keze. Gyakorlattal a balkezes­ség — legalábbis részben — átképezhető, tehát a kézügyesség visszahelyez­hető a jobb kézre. Szülők, hozzátartozók, a környe­zet (bölcsőde, óvoda) ha­tására a balkezes gyere­ke*: sokszor már jobb kéz­zel tanulnak meg írni, noha azért a kenyeret bal kézzel szelik. Ám bal­kezeseknél semmi esetre se szabad erőltetni a jobb kéz használatát. Ezt az általános iskolai tanterv is kimondja. Az ilyen erőlte­tésnek alávetett gyermek magatartásában ugyanis némi fogyatékosságok mu­tatkozhatnak. Szemorvosok megállapí­tották, hogy száz balkezes közül 12. a jobbkezesek közül pedig csak négy bandzsal. Ez valószínű ab­ból következik, hogy jó­formán minden balkezest megpróbálnak rászoktatni jobb keze használatára. Megtörténhet, hogy a ser­dülő fiú. leány emiatt da­dog. a dadogok 60 száza­léka balkezes. A jobb kéz használatá­nak erőltetése lelki za­varokkal is járhat a j balkezeseknél. Az ilyen balkezes például zavarba jön, ha valakit fel­kér táncolni. A ballábas labdarúgó ugyanolyan pontosan rúg bal lábával, mint más a jobb lábával. Ám. ha rászoktatják, hogy jobb lábával lőjön kapu-1 ra, elveszti biztonságérze­tét és megbotlik saját lá­bában. Ismeretes, hogy a jobb­kezesek agyának balfele! valamivel fejlettebb (ezért is használják főleg a jobb kezüket), a balkezeseknél j pedig éppen fordítva van. j De ez egyáltalán nem te- \ szí őket értéktelenebbé, ! éppoly képességekkel ren- : delkezhetnek, s azokat éppúgy értékesíthetik, mint a jobbkezesek. Sajnos, az emberek nagy része elő­ítélettel van a balkezesek iránt. Pedig aaok éppoly kiváló teljesítményre ké­pesek, mint a jobbkezesek. Ezt tények Igazolják. Számtalan nagy képzőmű­vész, festő, szobrász, elő­adóművész. sportoló bal­kezes volt. Gondoljunk csak közülük a legna­gyobbra: Leonardo de Vincire, aki szobrait bal kézzel formálta, festmé­nyeit bal kézzel festette, gépeit bal kézzel szerkesz­tette. Raffaelo és Miche­langelo is balkezes volt Paganini, a világhírű mű­vész bal kézzel hegedült, Robert Schumann is bal kézzel alkotta szerzemé­nyeit, A világ élsportolói között me is hány kard­vívó akad. aki győzelmet győzelemre arat — bal kézzel. A balkezesség nem testi fogyatékosság, nem beteg­ség. hanem a természeti törvények következménye. Hogy valami rossz, kóros jelenség lenne —, ez bi­zony: balhiedelem. Szüts László Kesztyűápolás A szarvasbőrből készült kesztyűket langyos, szap­panos vízben mossuk, bő­ven öblögessük, majd töm­jük ki lazán vattával kéz­formájúra. Amikor félig megszikkadt, glicerinnel vékonyan kenjük be. Sem napon, sem tűzhely kö­zelében nem szabad szá­rítani. A fehér bőrkesztyűt, ha nagyon piszkos, pár órán át hagyjuk benzinben állni. (Tisztításával na­gyon vigyázzunk, mert a HÉTFŐ: KramplOevM. le­csó kolbásszal, tojássá!, kör­te. KEDD: Karfiofleves, sertés­borda udvarhelyi módra, krumpli, uborkasaláta. SZERDA: Rizsleves, szilvás- gombóc. körte. CSÜTÖRTÖK: lebbencsle­ves, paradicsomos káposzta, sertéssült, szőlő. PÉNTEK: Gombaleves, töltött kelkáposzta, alma, SZOMBAT: Karalábéleves, zöldbab főzelék, leesés »kar­ba szelet, szőlő. VASÁRNAP: Libán prólékból húsleves, pecsenyeliba sütve, habosra kevert krumplipüré, dinsztelt ká­poszta, almáslepény. SERTÉSBORDA UDVARHE­LYI MÓDRA: Hozzávalók: 60 deka sertésborda (8 sze­letre vágott). 8 deka füstölt szalonna, 4 deka zsír, 30 de­ka friss paradicsom, kis fej vöröshagyma, petrezselyem- zöld. törött bors, só. A ser­tésbordákat megsózzuk és lisztbe mártva mindkét olda­lát pirosra (ropogósra) süt­jük. Közben a szalonnát kis kockára vágjuk és egy ser­penyőbe külön félig megpi­rítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, megfony- nyasztjuk vele, majd hoz­zátesszük a kisebb kockákra vágott paradicsomot. Meg­sózzuk, borsozzuk és egy csi­petnyi zúzott fokhagymával ízesítve erős tűzön gyorsan megpirítjuk. Erre helyezzük a megsült bordákat és tettOKúir/gS saiaUuk.. ­TÖLTÖTT KELKÁPOSZTA: Hozzávalók: 4 darab ököl­nagyságú. lehetőleg sárga kelkáposzta, fél kiló darált sertéshús. 5 deka rizs, tö­rött bors, só. 2 egész tojás, 6 deka vaj, 2 deci tejföl. A megdarált húst összeke­verjük egy kis törött bors­sal, 2 egész tojással, és a megfőtt rizzsel, majd félre­tesszük. A kelkáposzta tor­zsáját ügyesen körülvágjuk és kiszedjük. A kelkáposztát bő vízben többször megmos­suk, azután néhány szem kö­ménymaggal együtt forrásban levő vízbe tesszük és meg­főzzük. Az előfőzött kelká­posztáról leöntjük a vizet, hűlni hagyjuk, hogy kézbe vehessük. Amikor kihűlt, a kivájt torzsák helyét evőka­nál segítségével kibővítjük és é húsos töltelékkel megtölt­jük;. A megtöltőt kelkáposz­tákat leállítva, vastagon ki­vajazott, tűzálló edénybe rak­juk. mellé a tálba egy kis vajat teszünk és 1 —2 deci hús, vagy csontlevet öntünk. Jó meleg sütőben addig pá­roljuk, míg a levét el nem főtte. Ekkor néhány evőka­nálnyi tejföllel megöntözzük, reszelt sajttal meghintjük és hirtelen tűzön aranysárgára sütjük. LIBASÜLT: (Egészben sü­tésre egészen korai, fiatal li­bát használjunk.) A libát megtisztítjuk, leperzseljük, a tokokat kiszedjük belőle, majd kibontjuk. Kívül-belül jól megmossuk, és így készít­jük elő sütéshez. A vizet le­csurgatjuk róla, lábát szár- nyavégét. nyakát levágjuk ebből levest főzünk. Bedör­zsöljük sóval és kevés majo­ránnával, bőrét bevagdossuk és megfelelő tepsibe tesszük. Sülés előtt kevés vizet és so­vány liba alá kevés zsírt is teszünk. Időnként megforgat­juk. hogy minden oldalán egyenletesen . süljön meg. Közben saját zsírjával meg­locsoljuk, hogy szép piros ropogósra süljön. Ha a leve elpárolog és zsírjára lesült, egész kevés vizet öntünk alá, hogy a zsírja meg ne égjen. Ha puha, kiszedjük a sütő­ből. A kész libasültnek puhá­nak és kívül piros ropogós» aak keli lennie, Virág a kertben, a lakásban Takarót a fagy elten A pince mint hajtatéba* Az ősz a kora tavasszal nyíló hagymás növények, a jácint, nárcisz, a száz­nál több fajtában pompá­zó tulipán, a hóvirággal egy időben nyíló krókusz, az anemone, avagy az ixia ültetésének ideje. Igazán szép virágokat és egészsé­ges utódokat csak akkor hoznak, ha már telepítés­kor megkapják a kellő gon­doskodást. Legfontosabb a talaj jó előkészítése. Tápdús, de korhadó anyagot már nem tartalmazó — tehát egy­két évvel korábban trágyá­zott — földbe ültessük a virághagymákat. A vizet nehezen átengedő talajban hamar elpusztulnak a hagymák, ezért az ilyen földet javítsuk meg tőzeg­gel. szalmás trágyával, vagy szemcsés folyami ho­mokkal, hogy levegősebb legyen. Porhanvósra ássuk, vagy kapáljuk a földet, s ha_ nagyon száraz, ültetés előtt 2—3 órával öntözzük meg, hogy ültetéskor nyir­kos tapintású legyen. A jácintot szeptember második felétől lehet kiül­tetni. illetve átültetni, ami­kor már nem meleg a ta­laj. Ügyeljünk rá, hogy legalább 12—15 cm vastag­ságú földréteg kerüljön a hagymák fölé. A tulipánt és benzin és a gőze robba­nás és tűzveszélyes.) Mo­sás után húzzuk a ke­zünkre, tiszta ruhával tö- rölgessük szárazra. Ha ke­vésbé piszkos, elegendő benzines vattával átdör­zsölni. A disznóbőrkesztyűt langyos, erősen szappanos vízben kell kimosni. Jól kiöblítjük és egy két órán át áztassuk tiszta alkohol­ban. Ezután húzzuk fel a kezünkre, s szikkadáíig törölgessük puha ruhá­val. Szellős helyen felfüg­gesztve szárítsuk. A dedaron és egyéb szintetikus anyagból ké­szült kesztyűket — ha állandóan használatban vannak — a nylon hol­mikkal hetenként moshat­juk. Leghatásosabb a mo­sás, ha a vizes kesztyűket a kezünkre húzzuk, kevés mosószert öntünk rá, s a kézmosás mozdulataival dörzsöljük tisztára. Bőven öblítsük, amíg a víz tiszta marad. Ezután csavarás nélkül, kötélre felcsíptetve szárítsuk meg, IL M. i a nárciszt ráérünk októ­berben elültetni. Fontos az, hogy a hagymák az erő­sebb fagyokig még jól be­gyökeresedjenek: ez eset­ben takarás nélkül éttelel­nek. A későn telepített hagymákat azonban aján­latos lomb. tőzeg, vagy érett szalmás-trágyás taka­róval védeni, A krokuszt még sok he­lyen nem ismerik, pedig a tulipánhoz hasonló, sárga, fehér, lila. kék és csíko­zott. csoportosan nyíló, ló —15 cm magas virágai sziklakertekben, évelő ágyakban, sírokon a hó el­olvadása után. már márci­us elején nagyon szépen díszlenek. 4—6 cm mélyre ültetjük, a fagyok beállta­kor letakarjuk. Árnyékban is jól érzi magát, s több évig maradhat ugyanazon a helyen. Az anemone aszaltszil- vához hasonló gumóját, ül­tetés előtt 24 órával áztas­suk langyos vízbe, hogy megdagadjon 8—19 cm. mélyre ültetve, lombtaka­róval védjük a fagyoktól Tűzpiros, rózsaszín, lila és fehér virágai már április­ban nyílnak, s félárnyékos helyen júniusig elhúzódhat a virágzása. Az ixia jácint­hoz hasonló, de fürtös vi­rágai sárga, piros, fehér, rózsaszín és kék színekben illatoznak. 4—6 cm mélyre október második felében kell ültetni s lombtakaró­val védjük a kifagyástól. A hagymás virágokkal már a télben is tavaszt va ­rázsolhatunk otthonunkba Jó vízáteresztő, középkötött talajba, cserépbe ültessünk egy-egy gumót. A cserép aljára okvetlenül tegyünk vízelvezető réteget (törött cserepet, durva homokot, kavicsot). A hagymák általában a cserép peremével egy ma­gasságban kerüljenek a földbe, hogy legyen helye a gyökereknek, A jácint nárcisz, tulipán 1/3-ad ré­sze kiemelkedhet a földből, de az apróbb gumókat 1—2 cm földdel takarjuk. Ülte­tés után megöntözve hű­vös (8—9 C fok hőmérsék­letű), sötét helyiségbe — pincébe, verembe — rak­juk, ha lehetséges föld kö­zé. s 10—12 cm vastag földréteggel takarjuk, amíg a gyökerek kifejlődnek (kb. 5—8 hét). A jácint, és tulipán meleg helyen vi­rágzik szépen, de amíg a felsS hajtás el nem éri a 10 centit, sötétben, letakar, va kell tartani és fokozato­san szoktassuk a szobahő­mérséklethez. A krókusz, anemona, nárcisz és ixia hűvös szobában, világossá­gon hajtathatok, sőt a kró­kusz 15 C fok alatt nem hoz virágot, csali levelet. Hajtatás alatt rendszere­sen öntözzük a virágokat, mert ha gyakran kiszárad­nak. csak rövid szárat és korcs virágot hoznak, A már kinyílt virágokat, tart­suk a szoba leghűvösebb részén — pl. a két ablak között — így sokáig dísz­lenek. l’flpp Istvánná kertész \

Next

/
Oldalképek
Tartalom