Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

1969. október 29. szerda / László király A romantika ébresztése a kecskeméti színpadon Az orvosnapok után Izgalmas feladat évszá- mantikus dráma élvonalé' zadnyi távolból életre éb- ba. resztem a magyar színját­szás múltjának olyan kor­szakát, amelyet csak az irodalomtörténet lapjairól ismernek mai fiatalok. rukkol előre, elborítván a — két rövid jelenettói el­lényegeset, itt-ott szinte tekintve — puszta illuszt­ris most a kecskeméti megfejthetetlenné bonyo- rációvá szürkül Egyébként színpadon életre kelt egyik ***** » mértéktelenül el- Fekete Tibor Bator Opos t r burjánzótt cselekmenyszá- megszemelyesitoje tulzasok­lakat. Itt már fölülkereke­késöi munkája a , király”, vagy ahogy ö dekes" és nemeTtenniffi vezte: „Szent László és ko- ***. denes es nemes tennivalói „ W’ábrázolásán a rikító hata vannak dramaturgnak, át­ra”. Érdemes volt leven­rokra törekvő történelmi il­‘ ^ -—Art 1 V/JYi Ct IUI Cft. VU IUI Icíiclllli elfeleKetrpoÍSn- kér? lu^ráíió’. a .bonyoiult dezzük. Stíluskorszakok egy-egy már-már elfelejtett alkotá­sának feltámasztása, porta­lanítása, mai színpadra va­ló alkalmazása közben. A túldíszített dikció. Az ere­deti művel összehasonlítva Feltétlenül megérte a fá- csak csodálni lehet Buda radságot, a vele való gon- Ferenc átdolgozói tapintatát dot, törődést, ha meggon- a dialógusok finomítása, az kérdést mindig felteszik a dőljük milyen kevés, iga- itt-ott * elviselhetetlenül nézők: miért éppen erre zán értékes és időtálló al- hosszúra nyúlt monológok esett a választás, mit mond kotás maradt fenn ránk a kurtítása, az élő nyelvből á mai kor emberének a magyar dráma hőskorából már kihalt szavak, kifeje- távoli ^ idők mélyéből fel- és milyen hatalmas tömegű zések, hasonlatok átköltése hangzó üzenet? Czakó fércmunka, silány kísérlet közben. Buda Ferenc min- Zsigmond, a polgári ro- jelentette a többséget a ko- den mondata, jelzője szi- mantika tragikus sorsú író- rabeli színpadokon is. lárdan, biztosan helyezke­ja és drámaírója egyik rég dik el a Czakó Zsigmond elfeledett történelmi kor- László király manak által megteremtett foglalat­rajzának felelevenítésekor e?y‘k ff „ai ín ban- annak szerves részé­is fel kell tennünk ezeket efteke, bofy a mai vé nemesedik.- kérdéseket padi gondolkodás szerint is helytálló módszerekkel kö- A László király felújítá- Czakó nagyrabecsült kor- zelített meg egy legendák sa a kecskeméti színház társa volt a reformkor írói homályába vesző, fényes számára ünnepi alkalom nemzedékének, barátja Pe- történelmi alakot^, Lehán- volt Érezte a színész, a tpfinek, Bajzának. Lángo- tóttá a lovagkor jellemet, rendező, a dramaturg, hogy ló tehetségnek tartották őt egyéniséget eltakaró pán- tulajdonképpen új drámát pályatársak, színészek, ren- célját, és megpróbálta meg- avatnak, részévé tesznek a dezők és tragikus sorsa, mutatni az embert. Megkí- magyar drámatörténet korai öngyilkossága miatt sérelte a kétkedő, a törté- egységes folyamatának ér- méltán kesereghet az iro- nelem folyamatának kény- demtelenül feledésre ítélt dalomtörténész, hiszen élet- szerítő énergiáit felismerő kincseket. Ehhez a tudato- műve csonka, az ígérete- uralkodót, önmardosó két- san vállalt művészi újra- sen nagy indulást, jó né- ségeivel, lelkiismereti vál- teremtő munkához méltó a hány kudarc, félresikerült ságaival együtt bemutatni, darab színpadra állítása próbálkozás követte. Czakó sok mindent meglá- mind külsőségeiben, mind pedig a színházi kollektíva értő és gondos együttműkö­dését tekintve. ■ S-% -'í. ttm­;ü «91 Forgács király. Tibor: László tói mentesen próbálja élet- _ . .. ... ... re ébreszteni ezt az elna­gy°ltan körvonalazott ala- a _r kot Hasonló értékes mun­gazdagon árasztják Bátor Opós és a lázadó Salamon (Fekete Tibor és Piróth Gyula). gesztusai. Mozdulatai le­Czakó egy évvel 1848 tott és hitelesen láttatni is fogottak, kerüli a túlzott egész országot bevilágító tudott Szent László alak- pátoszt_ Érdekes egyéni forradalmi fáklyagyújtása jában, s bár müve a nagy megfogalmazásban tária a előtt oltotta ki saját élete francia romantika összes ° ® Cola™™ Jángjáty Mint drámaíró ko- túlzásainak jegyeit is ma- el® , an}°.n alak->at rariilCizgalmas társadalmi gán viseli, mégis jelentős Firoth Gyula. Mintha egy kérdéseire keresett választ, alkotás. gótikus oltár szoborcsoport­és bár érdekes gondolatai Különösen az átdolgozók jából lépne a színpadra, ez vannak, jellemábrázoló ere- által két részre tagolt mű a furcsa ember, ez a gyöt- jének is nem is egy tanú- első fele figyelemre méltó, relmes sorsú majdnem-ki- jelét adta, színpadi műveit Itt még nem hullik szét rály, akit emberi gyengesé- tekintve nem tartozott a mozaikjaira a cselekmény, gei és a kor kérlelhetetlen korszak legjobbjai köze. jól erzekelheto Czakó írói ellenáramlatai tesznek az Költői stílusban és emelke- koncepciójának határozott e, . , ta , f nek a? dettségben Petőfivel, és világos vonala. Nem te- za’. aminek Czakó is abra­Arannyal. Vörösmartyval reli el a figyelmet László zolja. nem állta a versenyt. A király és tragikus ellenpár- Sajnos, László és Sala- történelmi dráma mezejé- ja, a különös sorsú Sala- mon aiakjának árnyalatos re pedig csak egy-egy si- mon parhacarol az a sok megformálásán nem ter- kertelen kiránduláson me- melodrámai képtelenség, ® részkedett. /Sem kortársai, olcsó hatáskeltést szolgáló, 1®“* tu* az figyelme, sem a későbbi irodalmi ítél- korábrázoló jelenet, amely Tálán Bátor Opos jellem- kezés szerint nem tartóz- aztán a dráma második fe- zése gazdagabb valamivel a nak művei a magyar ro- lében domináns elemmé többi szereplőénél, de ő is Hogyan áll a zártkertrendezés? hangulatát. A tervezőmű- végzett Pető szerepé- vesz eszközei sallangmen- ben Major Pál Kiemelke- tesek, tiszták es tartózkodó dik a szereplő gárdából unnepelyesseget sugároz- Körtvélycssy Zsolt, Mezei nak, azt a hangulatot, ami Lajos, Csomós Mari, Cserje az egesz drámát a that ja. Zsuzsa, Zsigrai Annamária, Forgács Tibor László ki- Budai László. Általában a raly megszemelyesitoje a produkció minden résztve- töprengő, ketkedo embert vgje tudása legjavával állítja eloterbe. A gazdag igyekszik szolgálni a felújí- királyi palástok, a pompa- sikerét. ruhák alatt mindig Nagy része van az elő- erzékeltetni tudja a színész ad^s stílusának kialakítá­si *rni0n<^aniVa*0 lényégét, az saban Greguss Ildikónak, a a.taa . megszemelyesitett jelmeztervezőnek, és Tröszt ?lak legbensobb gondola- Margitnak, aki a kísérőze- tait. Forgács Tibornak mn- nét válogatta össze, értő csenek nagy és ünnepélyes kézzeL Csáky Lajos A közelmúltban rendezték meg a IX. Bács- Kiskun megyei orvosnapo­kat Kiskunhalason, a já­rási pártbizottság székhá­zában. A kétnapos tudo­mányos tanácskozáson több mint 120 referátum hang­zott el a gyógyító és meg­előző orvosi munka gya­korlati és elméleti tapasz­talatairól, a beteg és az orvos kapcsolatáról vala­mint a mezőgazdaságban dolgozók egészségügyi ellá­tásának korszerűsítéséről, az öregek gondozásáról. Az előadásokat úgyszól­ván kizárólag a megyében működő orvosok tartották kollégáiknak, a meghívot­taknak, az érdeklődőknek. Hallgatva ezeket a referá­tumokat akaratlanul felve­tődik a kérdés: milyen gya­korlati haszna van az or­vosok tudományos tanács­kozásának? A kérdés ilyen formában való felvetése az első pillanatban talán hely­telennek tűnik, de ha hoz­zátesszük, hogy jelen eset­ben a hasznon a betegek jobb ellátását, az egészség- ügyi gyógyító és megelőző munka fejlődését, ha úgy tetszik korszerűsítését ért­jük, indokolt a meditálás. Amint a fenti sorokból is kitűnik, az idén kilen­cedszer rendezte meg az Orvosegészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének me­gyei bizottsága az orvosna­pokat Bács-Kiskunban. Né­mi tapasztalattal rendelkez­nek tehát maguk a rende­zők és az előadók is. Nem alaptalanul fejezte ki ezek után a mi­nisztérium elismerését a ta­nácskozás megnyitóján dr. Balogh János osztályvezető, amikor azt mondta, hogy az Egészségügyi Miniszté­rium nagy figyelemmel és érdeklődéssel kíséri a Bács- Kiskun megyei orvosok és egészségügyi dolgozók ilyen összefogását, amelynek hasznát mindenképpen a betegek fogják érezni. Nézzük meg most már kö­zelebbről, hogy mi ez a ha­szon? Dr. Pataky József, megyei főorvos elmondta, hogy egy-egy téma kidolgo­zásával, a referátum elké­szítésével elsősorban és zömmel fiatal orvosokat bíznak meg. Ez önmagában arra ösztönzi az illetőt, hogy alaposan tanulmá­nyozza a szakirodalmat, jobban körülnézzen saját működési területén, tehát megismerkedjen az adott terület valamennyi kapcso­latával, eredményeivel, a gondokkal, s ugyanakkor hozzá tegye a saját véle­ményét, tapasztalatait is. Nem vitás, hogy ez elsősor­ban az illető orvosnak je­lent hasznot, de az sem le­het kétséges, hogy ilyen ta­nulmány után már felké­szültebben, sokoldalúbban tudja végezni gyógyító munkáját is.< Ha csupán ez az egyetlen mozzanata vol­na említésre méltó az idő­közönként megrendezésre kerülő megyei orvosnapok­nak, azt mondhatnánk, hogy kétségtelenül megéri a fáradságot, a szervező munkát Az említetteken túl azonban más jelentő­sége is van a kétnapos ta­nácskozásnak, s ez sem el­hanyagolható. Amíg ugyan­is egy-egy adott területet — például a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a reu­matikus bántalmak — „fel­dolgoz” az előadó, s va­lamelyik szekcióban meg­tartja előadását, abból tájé­kozódhatnak kollégái, mun­katársai és mindazok, akik azonos területen dolgoznak, akiket érdekel a téma. S nem elhanyagolható az sem, hogy az orvosnapok résztvevői, az előadók, a vendégek — mint említet­tük döntő többségben a megyében dolgozó orvosok­ról van szó — személyesen is megismerkedhetnek egy­mással, kollegális kapcsola­tokat alakíthatnak ki, tu­domást szereznek egymás érdeklődési köréről, szak­mai felkészültségéről stb. Mindezek után azt gondoljuk, hogy egyáltalán nem járunk messze az igaz­ságtól, ha az orvosnapok­nak nagy jelentőséget tu­lajdonítunk, egyrészt az or­vosok, másrészt a betegek szempontjából, és a megye egészségügyi hálózatának egésze tekintetében. Gál Sándor Az ország 1644 községé­ben csaknem 300 000 hold zártkert-terület van, amely­nek — a korábbi rendelet értelmében — megkezdő­dött a rendezése. A MÉM illetékesei ezzel kapcsolat­ban elmondták az MTI munkatársának: . — Elég sok zártkert ta­lálható az országban, amely alkalmas nagyüzemi műve­lésre, amelyet tehát már eredetileg is a mezőgazda­sági területek közé kellett volna sorolni. A mostani rendezéssel részben ezeket a földeket tesszük a „he­lyükre”, kiemeljük a zárt­kertek közül és a mező- gazdasági részekhez csa­toljuk. Sokkal lényegesebb azonban, hogy a zártkert- rendezéssel az ország vala­mennyi megyéjében rögzít­jük a földtulajdon és a földhasználat jogát, tehát érdekeltté tesszük a tulaj­donosokat, a tartós növé­nyi kultúrák telepítésében, ápolásában, egyszóval a te­rület rendbehozásában. — A felmérések szerint a zárkertrendezés előké­szítése országszerte jó ütem­bein halad. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív munkákat a megyei taná­csok vb-elnökei által jóvá­hagyott program alapján kezdték meg. Tájékoztató a november 7-tel kapcsolatos munkaidő-beosztásról Péntek ünnep, szombat pihenőnap, vasárnap munkanap A Munkaügyi Minisztéri­um ismételten felhívja a figyelmet a november 7- ével kapcsolatos munkaidő­beosztásra és a következő­ket közli: Mivel az idén 7-e pénte­ki napra esik, tehát egy munkanap választja el a munkaszüneti napot a heti pihenőnaptól, vasárnaptól, a jogszabályok szerint a heti pihenőnapot a munka­szüneti nappal összevon­tan kell kiadni és a mun­kaszüneti nap előtti napon szombati munkaidő-beosz­tást kell alkalmazni. Ennek megfelelően a hatnapos munkahéten dol­gozó és a páros heteken szabad szombatot tartó vál­lalatoknál a munkaidő-be­osztás a következőképpen alakul: november 6-án, csütörtökön szombati mun­kaidő-beosztás, november 7- én, pénteken munkaszüneti nap, november 8-án, szom­baton heti pihenőnap, no­vember 9-én vasárnap ren­des munkanap. A páratlan beteken szabad szombatot tartó és ötnapos munkahét­tel dolgozó vállalatoknál a munkaidő-beosztás nem vál­tozik, tehát november 8-án szabad szombatot tartanak, november 9-e marad a heti pihenőnap. Az előbbiekben közöltektől eltérő munka­időbeosztást nem szabad el­rendelni, illetve engedé­lyezni. Ugyancsak nem sza­bad a munkaszüneti napot megelőző vagy követő mun. kanapok előre, vagy utólag történő ledolgozásával sza­badnapokat beállítani és a munkaidő-beosztást ilyen módon megváltoztatni. Nyomdaipari konferencia Mintegy ötven résztvevő, az ország 12 megyéjének nyomdaiparát képviselő szakvezetők jelenlétében és hasznos közreműködésével zajlott le kedden délelőtt a MTESZ Bács, megyei szer­vezete és a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat által rendezett országos konferencia. Tárgya és cí­me a vidéki tanácsi nyom­daipar helyzete napjaink­ban. Tohai László, a megyei ta­nács vb ipari osztályának vezetője nyitotta meg a ta­István megyei nácskozást. Ablaka a Bács-Kiskun Nyomda Vállalat igazgató­jának vitaindító előadása, Kállai Sándor termelési osztályvezető, Dani János főgépmester és Faragó Mi­hály osztályvezető referá­tuma gondolatokban, kez­deményezésekben gazdag alapot adtak a vitának. A mélyértelmű és szakmailag sokrétű hozzászólások során végül is a vidéki nyomda­ipar helyzetét korszerűen előre lendítő megállapod á sok születtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom