Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
1969. október 14, kedd Csőszkunyhó a falu szélén... Az Országos Népművelési Tanács felhívása Száz falu - száz könyvtár Alkalmi idegenvezetőmmel bejártuk a szabadszállási szőlők kacskaringós dűlőútjait, míg megtaláltuk Tárnái Pálnét. azaz Pőcze Erzsébetet, a költő József Attila unokatestvérét. Almaszürethez készülődtek, amikor odaértünk, de a segítőtársak még késtek, fgy maradt idő a beszélgetésre. A költő gyermekkoráról, a „Mamáról”, a szeretett nagyapáról, a csőszkunyhóról kérdeztem és arról, hogy lesz-e irodalmi múzeum Szabadszálláson, amely méltó otthont nyújthatna József Attila emlékének. — Talán most megvalósul a régóta dédelgetett álom: József Attila Múzeum. Ebben a faluban élnek a költő anyaági rokonai, a Pőcze családok. A Mama itt született abban a házban ahol most a József Attila Tsz elnöke lakik. Az elnök felesé, ge Pőcze Julianna, akinek az apja a Mama testvére volt. — Megkapóan szép vers a Dörmögő. Ez is helyben íródott? — Igen, abban a csőszkunyhóban, ahol legtöbbet tartózkodott, ha itt járt A Dörmögő nem más, mint Pőcze Imre, a mindig zsémbeskedő, dörmögő, de melegszívű nagyapa. — Mennyi időt töltött Szabadszálláson a költő? — Születését követően tízéves koráig itt élt. Később, főként a harmincas évek elején már csak nyaranként sietősen töltött itt néhány napot Jolán vagy Etelka társaságában. — A csőszkunyhó, ahol sok szép vers született — jelenleg milyen állapotban van? — Nádtetős, fehérre meszelt ház, a vakolat néhol hiányzik. Bizony, elég rozoga. Egy idő óta senki sem lakja. Ügy tudom, hogy a községi tanács és a társadalmi szervezetek elhatározták a felújítását. Ez nagyszerű lenne, mi nagyon hálásan fogadnánk, s hiszem, hogy velünk együtt még nagyon sokan örülnének szerte az országban, ha ezek az erőfeszítések sikerrel járnának. — Véleménye szerint a községben elegendő anyagot lehetne összegyűjteni egy új múzeum számára? — Feltétlenül. A rokonságnál és másoknál is nagyon sok emléktárgy, bútor, különféle írásos anyag van. Legtöbben azt mondták, hogy csak akkor bocsátják rendelkezésre, ha lesz múzeum. Néhány eredeti használati tárgy, egy-két érdekes dokumentum József Etelka tulajdonában van. Ö is arra vár. hogy Szabadszállásnak ajándékozhassa valameny- nyit Igazi élményt nyújtott az alkalom hogy beszélhettem azzal az asszonnyal, aki sok nyári vakációs napot töltött együtt József Attilával. A szőlőből befelé jövet láttam a csőszházat Falán emléktábla a Dörmögő kezdő soraival: „Avas szalonnán élt, mint az idő, Teltmúlt naponta, sárgán görbülő: Szalmát számolt, vagy nézte az eget, A csillagokban szíve zizegett ” A falu központjában, a park két oldalán mellszobrok. Az egyik Petőfié, a másik József Attiláé. — Páli Istvánnak, egy ügyeskezű helybeii..kőfaragó mesternek művei. Tűién egyszer futja még nagyobb szoborra is. Andrási Ferenc, a községi tanács vb-elnöke nagyon bizakodóan mondta, hogy jövőre elkészül az új múzeum. Ez komoly elhatározásuk. Persze, anyagi eszközökre is szükség ran, ahogy hallottam 200 ezer forintnál több kellene. A tanácselnök arról is szólt, hogy a lakosság 150 ezer forint értékű társadalmi mun. két végez majd. A szabadszállásiak kezdeményezését a község határain túl is gondos figyelem övezi. Az Esti Hírlap június 13-án képes riportban foglalkozott az ügy. gyei és tudják, hogy az Országos Műemlék Felügyelőség is kész segíteni. Szabó Attila ■« Öregek napja Dunavecsén Népünk az emlékezés és az alkotó munka jegyében készül a felszabadulás negyedszázados évfordulójára. Huszonöt év alatt páratlanul nagy gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulás történt hazánkban. A művelt nép eszménye, amelyet legjobbjaink régtől óhajtottak, a kulturális forradalom hatására először válik valósággá történelmünk folyamán. A városi és a falusi életforma közötti különbség csökkentése; a falvak, különösen a kis települések kulturális lehetőségeinek javítása azonban még igen nagy erőfeszítéseket követel. Valamennyi dolgozó ember számára meg kell teremteni a művelődés, a tájékozódás és az aktív társadalmi közélet lehetőségét. Ez egyre sürgetőbb, a gazdasági és a társadalmi fejlődés gyorsításához is nélkülözhetetlen tennivalónk. A szocialista forradalom eddigi eredményei újabb tettekre ösztönöznek bennünket. , Az Országos Népművelési Tanácsban részt vevő szervek felhívással fordultak a tanácsokhoz, a szakszervezeti bizottságokhoz, a KISZ-alapszervezetekhez, a népfrontbizottságokhoz, a nőtanácsokhoz, a különböző szövetkezetekhez és az üzemekhez: Fogjon össze a falu lakossága, a munkások, parasztok, értelmiségiek, valamennyi társadalmi szervezet a művelődési lehetőségek növelése érdekében. Örökítsük meg felszabadulásunk huszonötödik évfordulóját száz faluban új könyvtár létesítésével. Segítse minden szervezet a száz könyvtár létrehozását lehetőségeinek megfelelően tervvei, építőanyaggal, munkával. Meggyőződésünk, hogy a könyvtárak létrehozása olyan cél, amelyért érdemes összefogni és amely a legméltóbban teszi emlékezetessé a felszabadulás évfordulóját. Az Országos Népművelési Tanácsban részt vevő állami és társadalmi szervezetek azzal is segíteni kívánják a terv megvalósulását, hogy az 1970-ben a felhívás nyomán létesülő klubkönyvtárak berendezését és felszerelését (könyvállomány, televízió, rádió, magnetofon, bútorzat stb.) jelentős összeggel segítik. Az újonnan létesített, a működési követelményeknek megfelelő inézmények em- lékplakkettet és oklevelet kapnak és nevükben is viselhetik a „Feszabadulási emékkönyvtár* megjelölést. A megyei népművelési tanácsok ezért 1969. december 15-ig küldjék meg az ONT titkárságának azoknak a falvaknak a nevét, ahol a felszabadulás huszonötödik évfordulójánk évében e felhívásra klubkönyvtárat kívánnak létrehozni. Kecskeméti hét Vasárnap bensőséges ünnepség színhelye volt a Du- navecsei Járási Művelődési Központ. Minden évben megkülönböztetett figyelem kíséri az öregek, nyugdíjasok összejövetelét. Ez a mostani rendezvény különösen jól sikerült, hiszen száznál is többen jelentek meg. Az ünnepeltek között ott voltak a község párt-, állami és társadalmi vezetői, a termelőszövetkezetek és üzemek képviselői is. Az ünnepséget az óvodások kedves játékai és az úttörők hagyományos műsora vózette be majd virággal! köszöntötték a legidősebbek találkozójának valamennyi résztvevőjét. Bolvári László a Hazafias Népfront járási titkára aki a dunavecsei járást képviselte a közelmúltban lezajlott békekongresszuson — meleg szavakkal köszöntötte az öregeket. Beszédében többek között kitért a békekongresszus munkájára is, tájékoztatást nyújtott a vietnami nép hősies harcáról és a magyar békeharcosok szolidaritási tevékenységéről. A délután elkezdett program hosszas eszmecserékkel, baráti beszélgetésekkel és közös vacsorával ért véget. (sz) Tartott ugyan már a Televízió kecskeméti heteket — tavaly télen, a tanyavilágról szóló sorozat, s a népzenei találkozóról készült folytatásos adások közvetítésével — most azonban nem ilyen különleges alkalomról számolunk be. Mégis úgy éreztük, egy kicsit kecskeméti volt a múlt heti műsor. Váratlanul sok ismerőssel találkozhattunk a képernyőn. Valójában csak félig-meddig kecskemétiekkel : olyanokkal, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek itt, vagy itt születtek, de már elkerültek innen. Nekünk azért megmelegszik mindig a szívünk, valahányszor rájuk ismerünk egy filmen, tévéjátékban, vagy meglátjuk a nevüket a műsorfüzetben. Radó Gyula, a Bács megyei Filmstúdió megszervezője rendezte a Tv- jelentin kívül a múlt héten a Kiss Manyiról szóló hangulatos riportműsort is. Gondos, ízléses munkai volt. A rendező kitűnően/ gazdálkodott az idővel. 23 perc alatt nem lehetett bemutatni Kiss Manyinak mind a száz filmjét, mégis szinte teljességet kaptunk, mert sikerült érzékeltetni az összeállításban egy kivételes tehetségű művész sokoldalúságát és ízelítőt adni legnagyobb pillanataiból. Színes, de mértéktartó volt — ez ilyenkor talán a legnehezebb — Vitray Tamás bevezető riportja, s a műsor továbbra sem vált egy pillanatra sem unalmassá. Arra gondolok, hogy hasonló bemutatást bizonyára roegérdemelnéAtment a vendégszobába még álmában is felrémlett meglehetősen bizonytalanul és megmeredt. Ez ideig acélidegzetű embernek ismerte magát, s bármennyire is bátor volt, most a szíve mégis a torkába ugrott, amikor a fotelben megpillantott egy apró emberkét. aki sötét ruhát viselt. Először azt hitte, gyerek, de amikor alaposabban az az apró emberke. O’Brian. — Látom, emlékszik rám, — Milyen alapon véli, őrmester — mondta Fér- hogy ezt maga nekem nem fogja elmondani? — kérdezett vissza Ferrari. ran. — Mit csinál itt? — kérdezte a rendőr, de meg sem moccant. Nagyon jól tudta, milyen veszélyes ember Ferrari és első gondolata az volt, azért jött. hogy megölje. Az őrmester Ferrarira meredt, miközben érezte, hogyan változik meg saját arca. Hatalmas keze ökölbe szorult. Hogy van a kisfia, 32. n. amely a földre sem ért le, és a sovány lábszárat meg a csontos bokát is látta, úgy — Meglehet, de az is tény, O’Brian őrmester a kis vélte, hogy ez csakis fel- hogv még semmit sem tu- ágyacskánál állt és rajon- nőtté lehet, gyermeké sédünk bizonyosan. Lehetsé- Sással nézte kisfiát. hogy sem. ges, hogy megszökött házul- — Aludnod kell, kisöreg, — Mi a fene? — dörmög- ról'vagy épp a férje keresi, különben lesz kapsz, ha ha- te, de nyomban le is nyel- „ jr, zajön anyu — altatta a te a szót. amikor észrevette, Ha Pedig vallomást tesz Ma- ^ hogy automata pisztoly urer ellen, kepe az újságok ö szegeződik neki. első oldalára kerül. Tálán — Rendben van, apa — személyes okokból el akarja mondta a fiú szemügyre^ ^ette _ cipőjét, szédem van magával _ mu_ tatott a szemközti székre Ferrari. — Mit keres itt, Pacific Cityben? — kérdezte me— Üljön le, őrmester. Be- kedves őrmester? — kérdezte családias hangon Ferrari. — Láttam ma reggel. Pompás lurkó. O’Brian nem felelt. Érezte, hogy egérfogóba került, — Üdvözlöm őrmester szólalt meg egy rekedtes kerülni az ilyesfajta feltű- O’Brian eloltotta a vil- hang _ Sajnálom hogy nést és ezért is hallgat. Az lunyt es a lépcsőn lement a megijesztettem. Kérem, ne az érzésem, hogy át kell tahallba. Csöndes volt a kis tegyen semmi meggondolatnulmányozni az életrajzát. házikó. A felesége az édes- jant uyen távolságból nem anyjat moziba vitte es csak szoktam célt téveszteni — Ezt csakugyan meg egy óra múlva jönnek viszketi tennünk — ismerte el sza. „Most mitévő legyek? O’Brian még New York- Konrad. — Jómagam most Elmosogassak vagy a box- ban szolgált a rendőrségnél, a vadásziakba megyek. A meccset nézzem a tévében?” amikor egy ízben volt már legfontosabb most a bizton- tépelődött az őrmester, ám alkalma találkozni Ferrari- ságáról gondoskodni. Ide rövid lelkitusa után az ököl- val, s ezt a találkozást egész majd Van Roscht küldöm. vívás győzött. életére megemlegette. Néha gint O’Brian. Vigyázott, nehogy hangjából kiérződjék félelme. — Igaz, ez most szokásos tevékenységemen kívül esik, de azért dolgom van. Weinerért jöttem — közölte szinte kedvesen Ferrari. Sajnos, fölöslegesen jött. Weiner megközelíthetetlen — jelentette ki az őrmester. — Elérhetetlen emberek pedig nincsenek — szögezte le Ferrari. — Ezt csak a gyermeteg lelkek hiszik. In_ kább azt mondja el, hogyan férhetek hozzá. — Milyen alapon gondolja, hogy ezt magának el akarom árulni? — kérdezte s nagyon jól tudta, hová akar kilyukadni ezzel Ferrari. — Szóval beszélünk Wei- nerről vagy sem? — kérdezte Ferrari hosszas hallgatás után. — Mikor fürdik este Weiner? — Kilenc órakor. De hon-1 nan tudja, hogy esténkén* fürödni szokott? — Klienseim életét m' dig tanulmányozom. És az ilyen apróságok, rr. most ez az esti fürdés is megkönnyítik a munkámat Egyedül fürdik, vagy őr is áll mellette? (Folytatjuk.) nek mások is a legjobbak közül. Az egykor kecskeméti színészek közül Koncz Gábort és Pathó Istvánt láthattuk a Krúdy-témá- ból készült Az arany meg az asszony című tévéjátékban. Pathóé jelentéktelen epizódszerep volt, a különben kitűnő Koncz viszont láthatóan nem érezte magát túlságosan jól a kóbor zsoldos bőrében; Nagyobb darab, reménytelenebb és esettebb ez a figura, mint a csupa energia Koncz. Nekem valahogyan a feldolgozás sem tetszett. Túlságosan naturalista volt az a közeg, amiben a mese — s itt szó szerint értem, hisz a történet egy kesernyésgúnyos „tanmese”, akár az Ezeregy éjszakából való volna — és Krúdy tündé- ri, sejtelmes mondatai hitelüket vesztették. Perlaky Istvánnak csak a hangjával találkoztunk, de bőven lesz még benne részünk a további Zörrók- ban. Kellem« meglepetést okozott viszont színházunk új tagja, Jobba Gabi és a kecskeméti születésű Piros Ildikó a Mai módra című Kolozsvári Grandpierre Emil-műsor- ban. Jobba Gabinak nem sok lehetőséget adott az igénytelen szerep. Szép és okos volt így is. Piros Ildikót viszont én most láttam először valóban játszani. Talpraesett volt, magabiztos és lélegzetelállítóan szép. Neki, illetve az ultramodern mai lánynak, akit alakított, még a hányavetiség is jól állt, mert belül mégiscsak őszinte és jó szándékú. Hanem az első novellában szereplő mai fiatalok!.. i A szerző is utalt rá, hogy A fekete bula hírhedt noÍ vellája. A megfilmesítés talán még ellenszenvesebbé tette. Mi van bennük érték? Hisz fogalmuk sincs az értékről! Erejük az ölükben, eszményük pedig a felelőtlenség szabadsága. Mester László