Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
4. oldal 1969. október ÍZ. vasSrnep Összhangban a termelés növekedésével Ä termelőszövetkezetek melléküzemágainak fejlesztése Mostanában sokat foglalkoztatja a közvéleményt a termelőszövetkezetek tevékenységi körének bővülése. Politikai és gazdasági folyóiratainkban cikkek jelennek meg e témával kapcsolatban, melyek egy-egy részletkérdés fejtegetésén túlmenően általában nem törekednek teljességre. Ebből következik, hogy a közvélemény nem kapott még kellő tájékoztatást a melléktevékenység fejlesztésének szükségességét illetően. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága napirendre tűzte és megtárgyalta a témát. Egyértelműen megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítése lényeges feltételét képezi az önálló szövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének. Az idevonatkozó jogszabályok lehetőséget adnak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek fő tevékenységük — a mező- gazdasági termelés — mellett foglalkozzanak mással is, amire szükségük és lehetőségük van, ami iránt igény jelentkezik és amit gazdaságosan tudnak végezni. Nemcsak divat A közös gazdaságok tevékenységének kiszélesítése nem az új gazdasági mechanizmus által adott lehetőségek divatos megjelenési formája, hanem törvényszerűen előre törő és lét- jogosultságot követelő gazdaságfejlesztési feladat, amely nemcsak részét képezi a vállalati gazdálkodásnak, hanem eszköze is a rejtett tartalékok feltárásának és a gazdasági előnyök kiaknázásának. A termelőszövetkezetek tevékenységének bővítés« megfelel a termelőszövetkezeti törvényben is megfogalmazott alapvető célkitűzéseknek, melyek a termelékenység és a jövedelmezőség növelését, a szükségletek mind jobb kielégítésében való közreműködést, a tsz-tagok számára megfelelő jövedelem biztosítását és a rendszeres foglalkoztatást segítik elő. Többször elhangzott olyan vélemény, mely szerint az üzemi tevékenység kiterjesztése akadályozza a fő cél, a mezőgazdasági termelés gyorsütemű növelését és ezért az ilyen törekvéseket nem támogatni, hanem visszafogni kell. Az eddigi tapasztalatok az ellenkezőjét bizonyítják. A mezőgazdasági termelés növekedése és a gazdasági tevékenység bővülése szoros összhangban áll, kölcsönösen kiegészíti egymást. A mezőgazdasági nagyüzemek állandó fejlődése fontos eszközének tekinthetjük a melléküzem- ágak bővítését. Második helyen Ez a bővítés 1968-ban kezdődött nagyobb mértékben. 1967-hez viszonyítva a növénytermesztés árbevétele 115, az állattenyésztésé 125, a melléktevékenységé pedig 430 százalékkal nőtt. Ennek eredményeként Pest megye — beleértve Budapestet is — után megyénk az országos rangsorban második helyen áll. A termelőszövetkezetek tiszta árbevételének 22 százaléka j szárrháiik a melléküzem- ágakból. Ezen belül az ipari és szolgáltató tevékenység aránya csaknem 73, a közvetlen áruértékesítésé 21, a termékfeldolgozásé pedig alig haladja meg a 6 százalékot. Helytelen, hogy a mező- gazdasági alaptevékenységhez legközelebb álló termékfeldolgozás mennyiségét tekintve a legalacsonyabb. A feldolgozó üzemek száma ugyan két év alatt 31-ről 75-re, a termelési értékük pedig 9 és fél millió forintról 4Ö millióra nőtt, mégsem kielégítő a fejlődés. Az úgynevezett előfeldolgozás is csökkent. Míg 1967-ben 260 vagon zöldség és 120 vagon gyümölcs előkészítését oldották meg a mezőgazdasági nagyüzemekben, addig ta_- valy mindössze 237 vagon zöldségét. A feldolgozás fejlődésének elégtelenségét elsősorban a kiskapacitású élelmi- szeripari gépek hiánya, a pénz- és hitelgazdálkodás — érvényben levő — rendje, a gazdasági vehetők ökonómiai felkészületlensége, valamint az értékesítési és az árproblémák okozzák. E témában gyökeres változást az hozhatna, ha a termelő és feldolgozó vállalatok között megteremtődne a közös anyagi érdekeltségen alapuló együttműködés. Több szakboltot A termelőiszövetkezetek 1968-ban 279 elárusítóhely- lyel rendelkeztek, amelyeknek fele élelmiszerárusítással foglalkozott. Az előző évhez viszonyítva az egységek száma csaknem 90 százalékkal nőtt. Mindezek ellenére a lakosság jobb ellátása érdekében gyarapítani kellene az elárusító- helyek számát. Különösen megnőtt az igény a szakboltok iránt, amelyekből, sajnos, még nagyon kevés van. Sok minden gátolja a további fejlesztést. Egyes, szövetkezeti vezetők nem számolnak kellőképpen a megtermelt áru értékesítésével, a körzet lakosságának szükségleteivel. Másszóval, nem érzékelik eléggé a rendelkezésükre álló árualapot és az igényeket. A technikai felkészülés általában kezdetleges. Hiányos a szakértelem, melyhez esetenként az egyéni nyerészkedésből származó lelkjis- meretlenség is társul. Szerencsére, a termelőszövetkezetek többsége felismerte mindezeket a negatívumokat és igyekszik lépéseket tenni megszüntetésükre. A melléktevékenység legjobban az ipari és szolgáltató ágazatokban fejlődik. Ezek közül kiemelkedik az építőipar. Ez az ágazat egy év alatt — az árbevételt tekintve — közel nyolcszorosára emelkedett. A jövőben még tovább fejlődik, hiszen az állami építőipar kapacitása nem bírja kielégíteni az igényeket. Egyéb szolgáltatás, például a különböző bérmunkák, a bérfuvarozás stb. fejlesztésénél továbbra is elvként kell elfogadni, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységhez szervesen kapcsolódó ágazatok fejlesztése az elsődleges. Körültekintő fejlesztést Ez azonban nem zárja ki, hogy — ha kedvezőek az adottságok és a feltételek — foglalkozzanak a termelőszövetkezeitek a mező- gazdasághoz kapcsolódó ipari, vagy kimondottan ipaiji ágazatok fejlesztésével, ha az üzem számára gazdasági előnyöket biztosít. Természetesen, mindig figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat és az ezekhez kapcsolódó köz- gazdasági és szociális körülményeket. Ezért a termelőszövetkezetek mellék- tevékenységének fejlesztésénél — reméljük, hogy a központi intézkedések ezt elősegítik — a területi differenciálódást figyelembe véve, olyan ágazatokat kell fejleszteni, amelyek a helyi foglalkoztatottságot, áz ellátási és szolgáltatási igények kielégítését szolgálják: — a gazdaságos üzemelés mellett Orosz Gábor, a megyei pártbizottság politikai munkatársa Közérdekű témák fl lakásgond - közéleti oldaláról HA IGAZ a szólásmondás, miszerint ki-ki a saját gondját-baját érzi a legnagyobbnak, a lakás- problémáról szólva még- inkább áll ez. Nehéz probléma ez mindenki számára. Azok számára is, akik a megoldást hivatottak szolgálni, elősegíteni. Számtalan tapasztalatom mellett, legutóbb a megyei tanács vb-ülésén voltam tanúja, mennyi nehézséggel szembenézve, s mekkora felelősségérzettel, erőfeszítéssel birkózik napjaink egyik legsúlyosabb gondjával a megyei tanács végrehajtó testületé. A cél 20 ezer lakás 1970- től 1975-ig —• rögzíthette az ülésről szóló tudósításában a mindennapok krónikása. A hírt tudomásul veszi és napirendre tér felette az átlagolvasó. Legfeljebb még hozzágondolja: ha a harmadik ötéves tervidőszakra előirányzott 13 590 otthon építésében némi túl teljesítés is bizonyosra vehető. nem fér hozzá kétség. hogy 1975-ig 20 ezer lakással lesz gazdagabb a megye. A SZOCIALISTA tervezés, építés — nem kevés erőfeszítést igénylő — sikerei egyszerűsítik le bennünk ennyire a „képletei.” Pedig!... Ha egy titkos tv-képernyő közvetítette i volna az említett vb-üi est fültanúja lett volna a megye társadalma: a lakásépítéssel összefüggésoen mennyi nehéz részproolé- ma vár megoldásra, hogy öt év alatt a 20 ezres irányszám új hajlékokban öltsön testet. És tanúja lett volna a lehetőségednek az igényekhez igazítását kereső fontolgatás, vita közbeni mély sóhajoknak: Tyűh, de nehéz az összhangot megteremteni! Mert a 20 ezer lakás csak úgy teremtődik, ha megépítik. Ehhez kapacitás kell. A megye rendelkezésére álló pedig — noha állandóan fejlődik — kevés. Feszített munkát kö31. — Egyelőre azt hiszi, hogy a banda minden tagja elesett már, aki beszélhetne. Amint ezt meggy őződéssé tudom mélyíteni benne, minden szükséges felvilágosítást meg fog adni nekem. — őszintén szólva, azért nem is ítélem el, hiszen rossz szokása, hogy elnémítja azokat az embereket, akik túlságosan sokat fecsegnek — jelentette k- Forrest komolyan. — Noéi figyelembe vetted embereid gyengéit? — Mindent megtettem, hogy a legmegbízhatóbbak kerüljenek ide. Ráadásul senki sem ad szolgálatot egymaga. Valamennyien O’Brian őrmester parancsnoksága alatt állnak, őt pe dig ön is jól ismeri. Én úgy bízom benne, mint magamban. — Pérsze, O’Briant, rég ismerem, s tudom, hogy elsőosztályú rendőr. — Francis viszont to- yábbra is nagy rejtély számomra és kössenek fel, ha tudom, mit tegyek vele — ismerte be Konrad. — Mire gondolsz, Paul?- — Meggyőződésem, hogy látta Maurert a villában De miért hallgat? Hiszen így önkéntelenül is a bűnösök közé sorolja magát: — És ő tudja ezt? — Ügy hiszem, tudja. Elég sokszor elmondtam már neki. Hanem van itt még egy feladvány, melyet nem tudok megoldani. Talán ön mondhatna valamit. — Mondd csak el. — Miss Kolleman tegnap arra kért, engedélyezzem, hogy beszélhessen Weiner- rel. Ezideig ennek még nem tettem eleget, -de Miss Phielding jelentette, hogy amikor Weiner tornagyakorlatokat végez az udvaron, a lány állandóan őt nézi az ablakból, ha viszont Kolleman kisasszony sétál, Weiner le nem veszi róla a szemét. — Mi itt a gond? — Az, hogy nem tudom, engedélyezzem-e találkozásukat, vagy sem. Miss Kolleman azt is kérdezte, nem tornászhatna-e Weiner rel együtt. — Én megtagadnám. És neked mi a véleményed: — Hát ez nem olyan egyszerű — vakarta a fejét Konrad — és nem is szabad elfeledkeznünk fő célunkról: nekünk el kill érni, hogy a lány minden felvilágosítást megadjon Maurer ellen, s ennek fontosságáról meg kell győznünk Kolleman kisasz- szonyt. Ha engedélyezed a találkozást, esélyünk van arra, hogy a lány beszélni fog magáról, sőt esetleg Weiner is mond valamit Maurerről. Minden bizonynyal azt is meg szeretné tudni a lány, hogy miért épp Weinert bízták meg az ő meggyilkolásával. Taian még a szervezet egyik- másik titkát is megkockáztatja elmondani a lánynak, csakhogy igazolja magái. És ez egészen váratlan eseményeket is hozhat. Egyelőre egyetlen szavamat sem hiszi a lány, mert azt gondolja, hogy nincs más célom, mint rávenni a vallomásra, a hatás kedvéért pedig mindenféle szörnyűséget eszelek ki. Ha viszont esetleg Weinertől is hasonlókat hall, talán megérti a lényeget. — Nos, rendben van. Vé- gülis valamit csak tennünk kell! Arra azért vigyázz, hogy állandóan szem előtt legyenek. Az őrség olyan távolságra legyen tőlük, hogy ne hali ja, miről beszélnek, de állandóan szemmel tarthassa őket. — így lesz — bólintoit Konrad. — Egyelőre nincs is más kérdésem. — Egy dologban viszont még nem látunk világosan — mondta Forrest. — Miért nem akarja bevallani ez a lány, hogy látta Maurert, ha egyszer csakugyan látta. Ezt még ki kell deríteni, Paul. — Azt hiszem, ennek ennek legfőbb oka, nogy retteg Maurertől. — Kétlem, hiszen az ilyesfajta kislány csak annyit tudhat Maurerrói, amennyit az újságokban olvasott. Elismerem, szerfölött pokoli képet festettek róla, ám az újságolvasó emberek általában nem igen hisznek abban, hogy ezek a gengszterek csakugyan olyan elvetemül -ex, mint amilyennek a lapok bemutatják őket. Inkább, úgy vélem, Paul, hogy valami más, mélyebb oka lehet hallgatásának, nem a félelem. Nem gondol >d, hogy neki is lehetnek ki- sebb-nagyobb vétkei, s attól tart, hogy a bíróságon Maurer védője ezektől nem feledkezik meg? .— Mesterkélt ez az érvelés — vetette ellen Konrad. (Folytatjukü vetel a jelenlegi tervidőszak lakásépítési céljainak elérése is. A 20 ezer pedig 6410-zel több, mint az 1970. végéig kitűzött-‘cél i Ezért egyebek között egy, a megyében nagyon is szükséges házgyár létesítéséért, a minisztériumi építőipar erőteljesebb fejlesztéséért a kormányszerveikhez folyamodik a testület. A HÁZGYÁRRAL az ínban csak évek múlva számolhatunk, a szorító szükség viszont diktálja az ütemet. Megállás nem lehet, önmagunk — a megye erejéből — kell cselekedni! Es sorra születnek az elhatározások: A minisztériumi, tanácsi és szövetxeze- ti ipar, a tsz-építobrigádok, stb. között a lehető legjobb összhangra van szükség, a feladatok — az előkészítés, falhúzás, szerelőipari munkálatok ' — végrehajtásában a maximális együttműködésre kell törekedni; nagy tarta1 ek rejlik ebben is. Vagy: az illetékes szakosztályok keressék a lehetőséget; hogyan lehetne elsősorban a tanyai gyermekeket beiskolázni a hétközi otthonokba, a legfontosabb építő- és szerélőipari szakmák elsajátítására. Hiszen ezzel két gondot lehet megoldani: a tanyai gyermekek továbbtanulását, és egyidejűleg az utánpótlást e fontos, szik- mában. A lakásépítéshez telekre van szükség, s ez sÄMgy - szerű kérdés. Szorosan osz- szefügg a drága közművesítéssel. Miként lehetne mégis a legjobb megoldásokat megtalálni, adottságaink mellett a legtöbbet elérni. Az ezzel összel-iíggó számos részlet, nehésjs-g. gond, sem kerülhette ei a végrehajtó bizottság figyelmét. Korszerű és egyben gazdaságosabb is a - többszintes beépítés. Am változatlanul nagy a családiházépítési igény. Megintcsak felelősségteljes megfontolást kíván az elhatarözás: milyen legyen a befolyásolás, a családiház-épilési kedv szabályozása? Milyen mérvű kommunáin hozzájáruláshoz indokolt kötni az építési engedély kiadását, például egy-egy villanegyedben, stb., stb. Aztán a következő allefoglalás: a tompái Kossuth Tsz példájából kiindu'va — amely öt év alatt 30 millió forintot szán egy saját lakótelep létesítésire, — tanulmányozni keil, hogy milyen lehetőség kínálkozik a megye nagy - községeiben az egyszerűbb, többszintes lakótelepi építkezésre. ÍME, csupán nagyon is változatos utalás arra a tömérdek részletre, pro o- lémára, amelyekről a 20 ezres lakásirányszám elfogadását megelőzően tárgyalt a megyei tanács vb. Am alighanem ebből, is Kitűnik, mennyi mindent keli figyelembe venni, megfontolni, mi mident kell előkészíteni, összehangolni, megoldani, milyen sok erőfeszítés vezet odáig, mire a hivatott testület: a megyei tanács törvénnyé szentesíti a megye negyedik ötéves lakásépítési tervében a 20 ezer lakás teremtésére vonatkozó irányszámot. P. I.
