Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-27 / 224. szám
los holdankénti bevétellel lehet számolni, A kísérleti intézettel való !Íó kapcsolat teszi lehetővé, hogy részt vállalhatnak a triticale elit vetőmagjának elszaporításában, 250 holdon. A mag most kerül a földbe. A „kombájntiszta” termésért 350 forintot kapnak, s 20 mázsás átlagra számítanak. A tavalyi „600 éves” kecskeméti kiállításon a Starking almával és a paradicsommal aranyérmet nyertek. A fásításban elért eredményükért miniszteri oklevelet kaptak. Aranyéremmel jutalmazták Már csak azért is fontos ez, mert a melléküzemágak létesítése eddig nem volt központi kérdés az Alkotmány Tsz-ben. Jóformán kimerült a fuvarozó részleg működésében. Ami persze igencsak jövedelmezőnek bizonyult: a tiszta haszon a bevétel 28—32 százaléka. Holott inkább csak a járművek jó kihasználása miatt szorgalmazták. A részleg fő tevékenysége: kádszállítás a Zománcipari Művek kecskeméti üzeméből, s a lőrinci Mátrai Erőműtől kohósalak-szállítás az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat részére. Baranyi Lászlóné a háztáji állományban gyönyörködik. Tagság, fiatalság n tavalyi országos zöldségtermesztési kiállításon Kiskunhalason három paradicsom fajtájukat, uborkájukat, görögdinnyéjüketNyárfák és ládiüzem Az Alkotmány ma már nemcsak homoki gazdaság, hanem — erdős is. Az erdősítés „két vonalon” történik: egyrészt hagyományos fafajták — nyár és akác — telepítésével (ez utóbbi szolgálja elsősorban a homokhasznosítást). másrészt a cellulóznyár meghonosításával. Az előbbiből 203, az utóbbiból 300 holdjuk van. Az 1975-ig szóló tervek szerint még 300 hold hagyományos erdő és 460 hold cel- lulóznyárfás kerül eltelepí- tésre. Az 1962-ben az erdő- gazdasággal közösen elültetett nyárfasuhángok mostanra már karcsú, sudár fává szökkentek. Érdekes és igen sokat ígérő az a segédüzemi kezdeményezés, amely közvetlenül az erdőhasznosítással áll kapcsolatban, másrészt a gyümölcsszállítást van hivatva elősegíteni. A fafeldolgozó üzem, pontosabban a ládakészítés meghonosításáról van szó. Az idei próbálkozások eredménnyel biztatnak. A tél folyamán a vállalkozó idős gazdáknak adták ki a lefűrészelt faanyagot, a szögeket, s azok bedolgozó rendszerben készítették a ládákat. Egy láda összeszegezéséért 2,50 Ft-ot fizetett a szövetkezet. Akad. aki 35—40-et is elkészített egy nap alatt. De ha átlagosan csak 20-szal számolunk, 50 gazdát figyelembe véve — s ennyi biztosan akad — napi ezer új ládával lehet számolni. Ebből már jócskán telik eladásra is. S ha azt vesszük, hogy egy láda önköltsége ezzel a módszerrel nem több 15 Ft. nál, rendkívül hasznos segédüzemi foglalkoztatásra nyílik lehetőség. A foglalkoztatás itt külön is hangsúlyozandó, a féli munkalehetőség iránt a tanyavilágban is nagy igény mutatkozik ma már. főleg ha figyelembe vesszük, hogy a tsz- nek 118 idős — járadékos és nyugdíjas — gazdája van. Az Alkotmány Tsz gazdái csaknem kivétel nélkül a külterületi tanyákon élnek. Az össztaglétszám 424. s az Egy másik alapító tag: idős Sándor Mihály. Tíz éven át elnök, azt követően — máig is — a vezetőség tagja. megkapják a háztájit. A fiatalok már a nyolc általános elvégzése után rendszeresen dolgoznak a közösben. Az érdekeltséget fokozza a teljesítmény után járó készpénzes részesedés. A részesedés 40 százaléka az alapbér, 60 százaléka a változó bér. Pl., aki a hízómarha nevelésében szuperminőséget produkál, darabonként 200 Ft prémiumot kap, aki „csak” extrémet, az 100 Ft- ot. A szántóföldön a százalékos részesedés az uralkodó elosztási forma. A szakember-utánpótlás végett a tsz ösztöndíjjal támogatja a továbbtanulókat. A gazdaság igényei és a fiatalok érdeklődése persze nin_ Borjúszoptatás. átlagos életkor — beleértve csenek mindig szinkronban a nyugdíjasokat, járadéko- egymással, a kisfái kerté- sokat is — 45 év körül van! szeti szakiskolába csak két Homoki-tanyai körűimé- tanuló jelentkezett, az ipari nyék között, s ráadásul a jellegű továbbképzésre vi- megyeszékhely közelségét is szont 18-an adták be jelentfigyelembe véve ez ritka kezésüket. Hatnál többet szép arány. egyelőre nincs módjában Mi ennék az oka? Az elnök taníttatni a tsz-nek. Motorkul. Nem egy gazda van, aki csupán „tejpénzként” havonta 3000 Ft-nál nagyobb összeghez jut. A lászlófalvi tanyavilág valóságos süldő-bázisa az állatforgalmi vállalatnak. Egy jellemző adat: a száj- és körömfájás idején volt olyan gazda, aki az elhullás miatti kártérítés címén 36 ezer forintot kapott. Családonként 3—4 ezer forint évente a tolásból származó átlagos bevétel. Két évvel ezelőtt Pataki Péterné például csak pulykákért 22 ezer forintot *apott. Mindebből az is következik, hogy a tanyai élet előnyei a faluba költözést egyelőre nem túlságosan ösztönzik. Másrészt viszont, minthogy a háztáji jövedelem magas szinten tartása szövetkezeti érdek is, a gazdaság lehető, ségeihez képest támogatja is a kisárutermelést. Egyebek között legelők juttatásával, a fűszéna százalékos részesedést nyújtó betakarításával. kukorica részesművelésével stbÖsszkomfortos lakótelep Mindamellett a közös gazdaságnak az is érdeke, hogy a dolgozók minél közelebb lakjanak a munkahelyükhöz. s életkörülményeik javuljanak, civilizáltabbak legyenek. A 6000 holdnyi területen eléggé szétszóródnak a tanyák. Van olyan fejőgulyás, aki naponta 8 kilométert gyalogol — vagy ha jó az út, kerékpározik —, hogy a feladatát el tudja látni a majorban. Ezek a körülmények arra indították a tsz vezetőit, . _ .. „ , hogy a major mellett lakó- 'e*e ,ele mar az almaszüret. Nagyszerű termest telep kiépítését kezdemé- takarítottak be az idén is. Vecsei Eszter, a szüretelő nyezzék. Az engedélyt már brigád tagja szedi az almát, megkapták: eszerint egyénenként 400 négyszögöles telkeken 50 lakóház építésére lesz lehetőség, kedvezményes. önköltséges áron, kölcsönnel. a tsz nagyarányú támogatásával. Az építőanyag egy részét a lakiteleki tsz-közi téglaégetőtői kapják, amelynek egyébként az Akotmány Tsz is egyik „részvényese”. A jelentkezés olyan erőteljes, hogy pillanatnyilag ki sem lehet minden igényt elégíteni. A telepet villannyal és vízhálózattal is elátják — mindkettőt a majorból vezetik át. A tsz pedig már a jövő évben üzletházat épít. Azonkívül orvosi rendelőt és napközi otthont is ePA szentkirálypusztai ta- He,yenként 200 mázsa holdanként! terméssel fizet a nyavilág nem marad moz- lókukorica. A képen; a tomegtakarmányt kombájnnál dulatlan. takarítják be. Visszapillantás szerint az állandó munkaiehetőség az állettenyésztés- ben, a gépesítésben, a stabil jövedelem — az idén várhatóan 15 ezer forint körül lesz az átlagos tagrészesedés —, s talán az is, hogy sok nagy létszámú család dolgozik a tsz-ben, amely a családokra számított jövedelmet alaposan megnöveli, s ugyanakkor az előírt munkanapok teljesítése után a családtagok is szerelő, lakatos — ezek a népszerű szakmák. A háztáji haszna A tanyai körülmények között a háztáji gazdálkodás teljes pompájában virágzik. Alig van, aki ne tartana legalább egy tehenet; a háztájiból a napi tejátvétel 15—18 hektó között alarendbejöttünk. Ezidőtájt már több mint másfélezer holdon működtünk. 1961- Hogy mindezt elérték, ab- ekekapa, bororia. (Ma 36 ben átszervezés. Ebben az ban része van a majd két erőgépe van a tsz-nek.) De évben vásároltunk először évtizedes közös küzdelem- ősszel már jött traktor a saját gépet is. 62-ben kőnek is. Milyen volt az ed- gépállomástól. A munka- zénk olvadt a Buzakalász, akkor értük el mostani területünk nagyságát. A tsz földjeinek' nagy részére a bácskai földek értékével azonos aranykoronaértéket állapítottak meg, noha ez csak papíron létezik; a ténylegesen jó földek „átmentek” az állami gazdaság és az erdőgazdaság tulajdonába. Mégis a homokon,, a vízmosta lapályon is felnőtt egy nagyüzem, több mint 3Ö milliót érő közös vagyonnal, az idén Várhatóan 17 és fél milliós bevétellel. Milyen lesz — le. hét — a további út? Ma már nem kétséges; a korszerű gazdálkodás előtt széles horizont tágult,vadon arculatát a táj lassan kezdi levefni, hiszen az ma már úgyis csak álarc. A múlté. Legel a gulya. Vemhes üszők a javított legelőn. dig megtett út? Erről beszél idős Sándor Mihály, az alapító tagok egyike, tíz éven át elnök, jelenleg is vezetőségi tag: Az alakuló ülésünk már 1950 decemberében megvolt. Tíz taggal alapítottunk tsz-t, Szovjet—Magyar Barátság néven. Csak három tag lépett be földdel, jórészt állami tartalékföldön kezdtünk gazdálkodni, összesen egy pár lovunk volt. meg egy egység fejében terményt osztottunk. — Még az első évben többen beléptek hozzánk, év végére leltünk vagy harmincán. A taglétszám a későbbi években is növekedett. 1955 augusztusában egyesültünk egy szomszédos, összetartás nevű tsz-szel. s ekkor vettük fel mostani nevünket is. Az ellenforradalom kissé szétzilált bennünket, de 1958-ra megint
