Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 222. szám 1969. szeptember 25-1 CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér Tanácskozik az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 óra­kor megnyílt az országgyű­lés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Lo­soncai Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, to­vábbá Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, valamint a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt he­lyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Ke­gyelettel emlékezett meg a vietnami nép nemrég el­hunyt nagy fiáról, Ho Si Minh elvtársról. A beszéde elhangzása után az országgyűlés tagjai tiszteletük és kegyeletük jeléül egyperces néma felállással adóztak Ho Si Minh emsékének. Az elnök ezután az MSZMP Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának a felszabadulás 25. évfordu­lója alkalmából közzétett felhívásáról szólt. Kállai Gyula ezután be­jelentette, hogy a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülés­szaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló je­lentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfele­lően — bemutatta és a je­lentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács be— terjesztette a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szó­fiában, 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttmű- ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés tör­vénybe iktatásáról, továbbá a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóló tör­vényjavaslatokat. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután el­fogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. Ez a következő: 1. a Magyar Népköztár­saság és a Bolgár Népköz- társaság között kötött ba­rátsági, együttműködési é« kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe ikta­tásáról szóló törvényjavas­lat; 2. a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat; 3. a gázenergiáról szóló törvényjavaslat. Ezután napirend szerint megkezdődött a Magyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének törvénybe ik­tatásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Péter János külügymi­niszter emelkedett szólásra. 303 szövetkezeti, 100 félkész, 86 öröklakás ebben az évben • • Ülésezett a Kecskeméti Városi Tanács Tegnap ülésezett Kecske­mét város tanácsa- Napi­renden — a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályáról szóló jelentés mel­let — a háztartási költség- vetés és a fejesztési alap 1969. első félévi gazdálko­dásáról szerkesztett tájé­koztató jelentés megvita­tása szerepelt. A tanácsi gazdálkodás­ról összeállított írásbeli előterjesztést Fehér Sándor vb-elnökhelyettes szóbeli összefoglalóval is kiegészí­Péter János beszéde — Ez a barátsági szerző­dés — amelynek kihirde­tésére törvényjavaslatot terjesztek az országgyűlés elé — a nemzetközi viszo­nyok javítására irányuló, sokféle vonatkozásban. A kormánytól kapott felha­talmazás alapján kérem az országgyűlést, hogy iktassa törvényeink közé a Magyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság között létrejött barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést A szerződés szerves része és hatékony munkáló ja ál­landó és következetes kül­politikai törekvéseinknek, a szocialista országok együttműködése intézmé­nyessé tételének, az euró­pai béke és biztonság rend­szeres kidolgozásának, ál­talában a nemzetközi viszo­nyok békés feltételei meg­erősítésének. A külügyminiszter emlé­keztetett a magyar párt­ós kormányküldöttség bul­gáriai látogatására, -a szer­ződés aláírásának napján, Szófiában tartott forró hangulatú nagygyűlésre, idézte Todor Zsivkov és Kádár János ott elhang­zott szavait, amelyekkel országaink kapcsolatát, a látogatás jelentőségét, a, két nép építő munkájának emdményeit méltatták. A magyar—bolgár kapcsola­tok több mint két évtizeddel ezelőtti dokumentumai kö­zül is idézett Péter János. — A két ország mai bel­ső viszonyait, nemzetközi kapcsolatainak mai ará­benne foglalt kölcsönös kö­telezettségekkel és azok megvalósításával — jól szolgálja a szocialista or­szágok közösségét, az anti- imperialista front erősíté- sét, a békés egymás mel­lett élés, az európai biz­tonság, s általában a ,nem­gyar Népköztársaság védel­mét. — Mindezek alapján a kormány nevében kérem az országgyűlést, hogy a ma­gyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szer­ződést iktassa az ország törvényei közé. A külügyminiszter be­számolója után Erdei Lászióné, a Magyar Nők zetközi béke ügyét, a Ma- Országos Tanácsának elnö­ke, a törvényjavaslat elő­adója, a külügyi bizottság véleményét tolmácsolva hangsúlyozta a szerződés törvényerőre emelésével nem egyszerűén formális aktusnak tesz eleget az or­szággyűlés. Többről van szó. a két testvéri szocia­lista ország baráti kapcso­latainak megerősítéséről. Erdei Lászlóné után Ko­mócsin Zoltán emelkedett szólásra. Komócsin Zoltán beszéde nyait alig lehet összeha-, sonlítani a húsz évvel ez­előttivel, amikor első ba­rátsági szerződésünk létre­jött. Mindkét ország egész történelmét figyelembe vé­ve, ezekben az években élte meg a fejlődés és fel- emelkedés leggyorsabb üte­mét. — Ez a barátsági szer­ződés, amelynek a törvény­be iktatását most tárgyal­juk, egyaránt szolgálja nemzeti törekvéseinket és nemzetközi kötelezettsé­günket. Megfelel annak az elvnek, amely szerint nép- köztársaságunk kormánya felelősséggel tartozik , mind a magyar népnek, mind a népek nemzetközi közössé­gének. elsősorban a szocia­lista országok családjának, — Ez a szerződés — a Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak, képvise­lőtársaim! A július 10-én Szófiában aláírt magyar— bolgár barátsági együtt­működési és kölcsönös se-, gítségnyújtási szerződés el­ső cikkelye világosan ki­mondja: „Országaink a jö­vőben a szocialista orszá­gok egységének és össze- forrottságának. barátságá­nak és testvériségének meg­szilárdítása, szellemében te­vékenykednek.” Ez 3 szo­cialista országok és kom­munista pártjaik nemzeti., politikájának legfontosabb célkitűzése. Másik alapve­tő külpolitikai célunkat, a negvedik cikkelyben így határozzuk meg: ..A Magas Szerződő Felek folytatják erőfeszítéseiket, hogy meg- védiék a világ békéjét, és a népek biztonságát az im­perializmus és á reakció támadásaival agresszív erői­nek támadásaival szem­ben.” Számunkra nagy örö­met és megelégedést jelent. hogy a bolgár néppel, kom­munista pártjával és kor­mányával szoros egységben harcoltunk eddig, és fo­gunk harcolni a jövőben is fő céljaink, a szocialista vi­lágrendszer összeforrottsá- gáért, erejének növeléséért, közös ellenségünkkel, az imperializmussal, a reakció agresszív erőivel szemben. Az előadó beszédének to­vábbi részében foglalkozott a 75 testvérpárt moszkvai találkozójának jelentőségé­vel. méltatta a mai világ- helyzet és az erőviszonyok marxista—leninista elem­zése alapján kidolgozott po­litikai platformot, amely alkalmas arra, hogy a kom­munisták egyesítsék és megsokszorozzák erőiket. — Az antiimperialista harcban — mondotta Ko­mócsin elvtárs — változat­lanul a vietnami nép hősi küzdelmének támogatása az első számú feladat. Amikor számba vesszük az interna­cionalista kötelezettsé­geinkből adódó tennivalóin­kat, gondolatban ismétel­ten meg kell hajtanunk a kegyelet zászlaját a vietna­mi nép. a nemzetközi kom­munista és munkásmozga- j lom, az egész haladó em­beriség nagy fiának, a i Vietnami Demokratikus Köztársaság elhunyt elnö­kének. Ho Si Minh elv­társnak az emléke előtt. (Folytatás a 3. oldalon.) tette. Megállapította, hogy a gazdálkodás — az új mechanizmus útiján járva — jobban szolgálja az egyete­mes városi érdekeket, tel­jesebben érvényesülhet a tanács akarata. A nyugodt, tervszerű gazdálkodás mel­lett szól a háztartás 56,6, s a fejlesztési alap 60,1 szá­zalékos bevétele. Utalt a beszámoló jelen-1 tésnek arra a részére is, amely egy-két indokolat­lan tervezésre, gazdálkodá­si hiányosságra hívja fel a figyelmet. Élénk pezsgés jellemezte a megyeszékhely kereske­delmi életét az első félév­ben­Az élelmiszerkereskede­lemben 12,3, a ruházat­nál 21,7, az iparcikkek­nél 2,7 százalékkal növe­kedett a forgalom. örvendetesen — 16,8 szá­zalékkal emelkedett a kis­ipari termelőszövetkezetek lakossági szolgáltató ter­melésének értéke. Jelentős a,fejlődés a he­lyi autóbuszközlekedésben. 808 ezerrel utaztak többen autóbuszon, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez évben az utasok száma —. várhatóan — meghaladja a 11 milliót. A közlekedési vállalat a gépkocsipark to­vábbi növelésével és egyes vonalakon járatsűrítéssel akarja a 30 perces közié-* kedést 15, 10, illetve 5 per­cenkéntire javítani. Továbbra is tervszerűen folyik a lakásépítés. Ez év végéig 303 szövetkezeti, 100 félkész és 86 OTP-örökla- kást adnak át — az eddig beköltözöttekkel együtt­A városközponti 177 la­kásos szövetkezeti épü­let távfűtésének megol­dásához még komoly akadályt kell leküzdeni; a hőszolgáltatáshoz szüksé­ges különleges szivattyúk hiányoznak. A vb soronkí- vül intézkedett ezek be­szerzése érdekében. Régi adósság törlesztése­ként épült meg a Dárdai- telepi vízhálózat. Az idén­re tervezett vízhálózat épí­tésére a III. negyedévben került sor... A villanyhá­lózatbővítés a IV. évne­gyedben lesz esedékes; ab­ban Ballószög és Méntelek is szerepel­A lakáshelyzet megoldá­sát befolyásoló telekgaz­dálkodással összefüggésben arról szólt a vb-elnökhe­lyettes, hogy nagymérvű lemaradás van a telekár- bevételeknél. Ennek oka, hogy bár a telek rendelkezés­re áll, csökkent az ér­deklődés a családiházas telkek iránt, — az OTP- hitelfeltételek nehézségei miatt. A város gazdálkodásáról beszámoló előterjesztést a tanácsülés egyhangúlag el­fogadta. th —n

Next

/
Oldalképek
Tartalom