Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
S. oldal 1989* szeptember 24, szerda Kevés a jelentkező a dolgozók általános iskolájába A gimnázium iránt nagy az érdeklődés Október 7—10: ]\r jl — • Nemzetközi neveléselméleti tanácskozás A kecskeméti dolgozók általános iskolája és gimnáziuma statisztikai adatai szerint megyénkben a negyven évesnél fiatalabb üzemi fizikai dolgozók közül 117 analfabéta, az általános iskola 2—4. osztályát — 878-an végezték el, 5625 dolgozó pedig nem fejezte be az általános iskolát. A tsz-ek fizikai dolgozói közül 1200 nem rendelkezik az általános iskolával, ezek közül 150 brigádvezető. Feltűnő, hogy a hivatalokban, vállalatoknál, üzemekben dolgozó alkalmazottak közül 1068 negyven év alatti nem végezte el az általános iskolát. Ezek az adatok különösen feltűnőek akkor, ha tudjuk, hogy a kecskeméti dolgozók általános iskolájának 5—8. osztályaiba az idén mindössze százhúszan jelentkeztek. Az alsó tagozatban, jelentkezők hiányában, egyáltalán nem indítottak osztályokat. Más a helyzet a gimnáziumba való jelentkezés terén: Kecskeméten 455 hallgató jelentkezett az esti iskolába, ezek közül 230 az első évfolyamra. Mi az oka annak, hogy az általános iskola iránt ilyen elenyésző az érdeklődés? Búzás János dr., a dolgozók általános iskolája és gimnáziumának igazgatója szerint: — Az üzemek nem fordítanak gondot arra, hogy dolgozóik elvégezzék az általános iskolát. Egyáltalán nincs anyagi érdekeltséghez kötve az iskola elvégzése. Csak nézzük meg a három legjelentősebb kecskeméti üzem statisztikáját: a konzervgyár 3027 dolgozója közül 950, az Állami Építőipari Vállalatnál 3700 közül 880, a ZIM 1250 munkása közül — hangsúlyozom: 16—40 év között! — 330 nem rendelkezik a nyolc osztállyal. — Egyidőben beszéltek arról, hogy például az autó- és motorvezetői jogosítványok kiadását is ehhez a feltételhez kötik. Sajnos, a rendelkezésből nem lett semmi. Egyedül a szakmunkásképzésben 15— Helytelen gondolatok foglalkoztatják most — jegyezte meg Luis: bizony jól ismerte a nőket. — Nem lenne jobb vacsorázni? — Rejtvényekben beszél, viszont éhes vagyok, így hát eszem — felelt Jenny. — Pompás. És amíg csinos kis orrocskáját pude- rozza, telefonálok, öt perc múlva itt leszek. — Nekem öt percnél többre van szükségem, hogy rendbehozzam magam — közölte Jenny, már csak azért is, hogy neki ne parancsoljanak. — öt perc múlva — nyomta meg a szót Seagel és máris elindult a báron feltétel a nyolc általános. Az üzemek vezetőinek belátása kell tehát, hiszen a művelt ember jobban dolgozik, munkájának nagyobb az anyagi értéke is. — És mi az oka a gimnáziumok iránti feltűnő érdeklődésnek? — Természetesen a legtöbb esetben az anyagi érdek. Sokan vannak, akik Bár sok szó esett róla, tulajdonképpen keveset tudunk Che Guevaráról. Ismerjük a tv-ből, újságokból és budapesti látogatásáról szakállas férfiarcát, tudjuk, hogy az argentin származású forradalmár a kubai forradalom kimagasló alakja volt, hallhattunk arról is, hogy komoly ideológiai tévedésed voltak. De egész életét rejtélyes homály fedi. Karczag Gábor kötete szenvedélyesen, a személyes találkozás élményének melegével szól Che Guevaráról. Róla nem is lehet szenvedély nélkül írni, mert egész élete izzó lobogásban telt el. Karczag a hivatásos forradalmárról írt, akinek útja a minden után érdeklődő orvostanhallgatótól — diák korában bejárta La- tin-Amerikát — a kubai miniszterségen át vezetett hősi haláláig. A könyvből különösen igaznak érezzük, hogy „Che Guevara megítélésében emberi nagysága a mérvadó, nem tévedései-” Természetesen a szerző nem mellőzi Guevara valóságtól elrugaszkodó elméleteinek bírálatát sem- („Vietnam egyedül van, hozzunk létre két-három, sok Vietnamot!” „A gerilla az elsődleges a forradalomban!” stb-) Hangsúlyozza, hogy veszélyes következményekkel jár a keresztül a hallba, ahol néhány telefonfülke állott, diszkréten elrejtve. Tárcsázott, s amíg a hívott szám jelentkezett, rágyújtott. Luis zsákutcába került, s azon töprengett, vajon Konrad csakis azért engedte-e el Jenny egyedül, hogy neki, Seagelnek kellemetlenségeket okozzan? Bár ebben erősen kételkedett, azért úgy döntött, hogy nagyon óvatosan játssza majd a szerepét. A kagylóban ekkor sercegést hallott, majd Gleb Mou mérges hangját. — Mi kell? — Van egy kis munkám számodra — mondta Seagel, de nem jelentkezett annak idején nem jelentkeztek középiskolába, vagy valamilyen okból félbeszakították a tanulást. Nagy százalékban jelentkeznek középiskolába azok, akiknek az általuk betöltött álláshoz van szükségük érettségire. A szakmunkásvizsgát tettek közül is sokan szeretnének érettségit tenni. guevarai gondolat abszolutizálása, amely szerint a „harmadik világban” a fegyveres harc teremti meg a forradalom szubjektív feltételeit, s a forradalom fő ereje a parasztság. Arra is rámutat azonban a szerző, hogy Che Guevara elméletének szélsőséges továbbvivői nagymértékben eltorzították a forradalmár gondolatait, s így olyan hibákat is neki tulajdonítunk, amelyeket nem ő követett el. Természetesen Che Guevara ideológiai hibáit nem magyarázza az a tény, hogy már majdnem 30 éves volt, amikor komolyan foglalkozni kezdett a marxizmussal, de megítélésében ezt is figyelembe kell vennünk, hiszen alig múlt negyven, amikor meghalt. Che Guevara maga is tudta, hogy törekvései egyelőre szubjektivek és rendszertelenek, de abban a meggyőződésben élt, hogy „mindennap harcolni kell azért, hogy az emberiség iránti eleven szeretet konkrét ténnyé váljon.” Guevara sokat hangoztatott véleménye volt, hogy a kezdetben gyengébb forradalmárok mindig fölülmúlják az ellenséget, először erkölcsileg, később pedig valóságosan isKarczag Gábor könyve be. — Peattel együtt kell elvégeznetek. Érted? Peat dolgozik, te addig falazol. Keresd elő Peatet és addig üljetek a telefonnál, amíg nem hívlak. Fél órátok lesz, miután megkapjátok a címet. Utána a szimatok jönnek már. Nagyon fontos ügy, nem hibázhattok. Téged teszlek felelőssé? Érted? — Értem, nyugtázta Mou. — Pontosan, zajtalanul, nyomtalanul és gyorsan dolgozzatok. És ettől a perctől kezdve bármelyik pillanatban hívhatlak. Seagel letette a kagylót, s szaporán az irodájába indult. Maurer és Gollowich még mindig ott volt, csakhogy már Dolores, Maurer felesége is csatlakozott hozzájuk. — Hallo, Luis! — üdvözölte. — Nos, hogy alakul kis kalandod? Seagel arca egyszeriben megváltozott. Pillantása Maurerről Gollowichra ugrott. Jól tudta, hogy az ügyvéd bolondul Doloresért, sőt azzal is tisztában volt, hogy Gollowichnak esélye is van. Ráadásul ha valami történik Maurerral, nem A Magyar Pedagógiai Társaság neveléselméleti szakosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottsága és az Országos Pedagógiai Intézet október 7—10. között Bala- tonfüreden nemzetközi neveléselméleti munkaértekezletet rendez, a tanácskozáson a magyar szakembereken kívül hét szocialista ország nevelésügyének képviselői is részt vesznek. élvezetesen jó írói érzékkel mutatja be a rövid, de annál izgalmasabb életutat, hatásosan emeli ki azokat a szakaszokat, amelyek for. dulópontjai voltak hőse fejlődésének, így a Fidel Casí- róval való találkozását, közös harcukat Kuba felszabadításáért, s végül erőszakos halálának körülményeit- A szerző kitűnő ismerője a Guevara-iroda- lomnak, nagyrészt magyar nyelven nem olvasható tanulmányokra és a forradalmár bolíviai naplójára támaszkodikFölveti a könyv azt a kérdést is, hogy lehet-e példakép Che Guevara? — Lehet, de nagyságát csak úgy érthetjük meg igazán, ha nem emeljük idealizált magasságokba. Komáromi Attila A rádió és a televízió közvetít az Országgyűlésről Az országgyűlés őszi ülésszakáról a rádió szerdán és csütörtökön a déli, és az esti krónikában tudósít. A televízió csütörtökön 19 óra 25 perces kezdettel számol be az ország- gyűlés tanácskozásáról. csak a szervezet, de Dolores birtokosa is lesz egyben. — Mit csinál Konrad felesége? — kérdezte Maurer. — Nem tudom. Velem fog vacsorázni. — Szentül hiszem, alig várja, hogy férfias karjaidban érezhesse magát — szólt nevetve Dolores. — Tűnj el, Dolly — parancsolt rá Maurer. Mikor kiment és betette maga után az ajtót, Maurer dühösen legyintett. — Pokoli egy nő! — De ne várakoztassuk meg Misters Konradot — javasolta Gollowich. — Igazad van — nézett Maurer Seagelre. — Barátkozzatok össze, de tartsd a szád. Inkább azt tudd meg, nem szimatolni jött-e. Seagel bólintott, kiment a folyosóra. Jenny a koktélbárban várta. — Ez igen! Öt percet mondott és maga késett negyedórát. — Foglalt volt a vonal — mosolyodott el Luis. — Menjünk vacsorázni — javasolta, s határozott mozA munkaértekezleten lehetőség nyílik a gyakorlat munkásai és az elmélet művelői közötti tapasztalatcserére. a legújabb kutatások eredményeinek közkinccsé tételére, A külföldi résztvevőkkel folytatandó megbeszélések egyben alkalmat A régi idők mozijában gyerek-ijesztgetően marconának kellett lenni egy valamirevaló banditának, nem lophatta be magát a közönség szívébe néhány tucat gőzkalapács erejű horogütés, spanyol matadorokat megszégyenítő késelési ügyesség, Casanováéval felérő nőhódító készség nélkül. A modern idők nagymenője elidegenedett mestersége ősi fogásaitól. Ha elnézem Philippe Leroy-t, a 7 aranyember című filmben, tudósnak hinném inkább, mintsem rablóvezérnek. Vékony, halkszavú, finom arcú, aranykeretes szemüvege intelligensen dulattal az asszonyba karolt. NEGYEDIK FEJEZET I. Gleb Mou tányérba borította a serpenyőből a to- jásrántottát, hozzáadott két jókora sonkaszeletet, s a tányért az asztalhoz vitte. Mou alacsony, homokvörös hajú fickó volt. Peat Weiner az ablaknál állva figyelte társát. — Irigylem az étvágyadat — szólalt meg. — Inkább süthetnél magadnak. Úgysem tudunk mást tenni, csak várni és várni. — Nem vagyok éhes. Mit gondolsz, meddig kell még vámunk? Mou csodálkozva nézett rá. Furcsa fickó — állapította meg. — Persze, nehéz elítélni ezért. Bárki akaratán kívül is épp ilyen különös lenne, ha olyan folt lenne a pofáján, mint a vörösbor. — Egész addig, amíg parancsot nem kapunk — adta meg a választ. Sonkát tömött a szájába, fogta a kávéscsészét és hatalmas kortyokkal inni kezdett. (Folytatjuk) nyújtanak a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek felmérésére is. A munkaértekezlet témája: az ifjúság tudata és magatartása formálásának sajátosságai és problémái a szocialista építés jelen szakaszában. csillog, kapcsolgatja a radart, a házi tévét, ellenőrzi a stoppert, ki sejtené, hogy éppen a svájci nemzeti bankot rabolja ki közben. A bűnözés tudományos felkészültségével egyenes arányban növekszik az unalom. Olyan bűvös apparátus munkálkodik az aranykészletet rejtő elektronikus trezor kifosztásán, hogy a néző egyálalán nem tudja átlátni a manővert. A szélhámosság régi jó szerepjátszó trükkjei vagy éppen egy csontzenés hirig, mutatták magukat, fel tudta fogni aki látta, mi az, de a filmbeli tudós fosztogatását majdnem olyan kevéssé értem, mint mondjuk az egyetem atomfizikai tanszékvezetőjének munkáját. Meg aztán elárulja gyengeségét ez a hipermodern bankrablás azzal is, hogy az egész bonyolult rendszer egy kiváló, de ásatag ötletre épül: csőszerelő munkásnak álcázva ásnak alagutat a bankhoz az aranyemberek. Valaha a valóságban is megcsinálták ezt, de olyan közismert trükk, hogy az izgalom legcsekélyebb hullámait sem tudja fölkavarni a sztori. Van a filmnek egy jelenete, amelyet akár szimbolikusan is fölfoghatnánk. A hét tonna elrabolt arany- rudat szállító rakomány kiborul egy olasz városka főterén, az összecsődült tömeg tépi, karmolja, harapja egymást, hogy megkaparinthasson belőle valamit. Alighanem így marakodnak a kommersz filmipar üzletemberei is a profiton. Az egészben csak az az érthetetlen, hogy a magyar filmforgalmazás miért ad játékteret ennek a még látványosnak, szórakoztatónak sem mondható civódásnak. , * B. J. Kfin>T a legendás forradalmárról Karczas, Gábor: Ernesto Che Guevara, Kossuth Könyvkiadó. 1969 Á 7 aranyember Jelenet a filmből
