Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-04 / 204. szám

Á MAGYAR SZOCfALISTÁ MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KÍSKU^ MEGYEI B IZ O IT S Á G Á N A K N A Pl LA PJ A Világ proletárjai, egyesüljetek XXÍV. t-vf. 204. seam 19W. szeptember 4, CSÜTÖRTÖK Arm: 90 fillér Együttműködés a műszaki f és vállalatokkal zalékfcal növekedett. Több összhangért A JTlŰVelŐdéS korszerű irányítása Tanácskozás a megyei pártbizottságon Tegnap Kecskeméten, a tanácsi vállalatok vezetői értekezletet tartottak, ame­lyen a helyi ipar első fél­évi eredményeit értékelték. Dr. Kőrös Gáspár, a me­gyei tanács vb-elnökheJyet- tese megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy bár — 1968. első félévéihez mérten — a termelési érték és a foglalkoztatottak szánna emelkedett, -ugyanakkor a vállalati gazdálkodás eredményei romlottak. Vo­natkozik ez a megyei ta­nács ipari osztályának fel­ügyelete alá tartozó válla­latokra is. Az elnökhelyettes rámu­tatott, hogy a tanácsi válla­latoknál a 8,4 százalékos termelésnövekedés mellett 10,8 százalékkal emelkedett a létszám. Mégmkább ront­ja az arányt az, hogy míg a munkáslétszám csak 7,3 százalékkal, addig az alkal­mazotti létszám 13,6 szá­zalékkal emelkedett. A ter­melésszervezés hiányossá­gai mellett ez is egyik oka annak, hogy a termeléseme­lés 87 százaléka származott létszámnövelésből és csak 13 százaléka eredt a terme­lékenység emeléséből Arra hívta fel ezután — az előadó — a vállalatve­zetők figyelmét, hogy már az év második felében fordítsanak nagyobb gon­dot a termelés jobb megszervezésére, és a műszaki fejlesztésre. Erre fogják egyébként szo­rítani majd a vállalatokat az újabb közgazdasági sza­bályozók is. Az elnökhelyettes meg­állapította, hogy az elmúlt időszakban a műszaki fej­lesztési alapokat a vállala­tok nem használták fel kel­lő mértékben. Ennek egyik oka, hogy a tanácsi ipar nem rendelkezik elegendő műszaki szellemi tőkével. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és ipari osztálya most azon fáradozik, hogy a kecskeméti műszaki főiskolával teremtsen együttműködést a taná­csi vállalatok műszaki fejlesztésének előmozdí­tására. Ezenkívül igen sok lehe­tőség kínálkozik a korsze­rűbb, gazdaságosabb ter­melés kifejlesztésére. Ilyen többek között az azonos profilú helyi ipari vállala­tok együttműködése a gyártmányfejlesztésben, sőt ezen túlmenően a ter­melésben. Az elnökhelyettes meg­nyitó beszéde után Tohai László, a megyei tanács ipari osztályának vezetője ismertette az ipari vállala­tok első féléves gazdálko­dásának eredményeit. Rá­mutatott, hogy a vállala­tok vezetői bátrabban, ön­állóbban kezdeményeztek, s éltek a piaci mechaniz­mus lehetőségeivel. Kedve­zőtlenül hatott, hogy a for­góeszköz szükségletet a fejlesztési alapból keltett fedezni. A piackutatásban a vál­lalatok még csak a kez­deti lépéseket tették meg. A megrendelések feladása gyakran még megalapozat­lan, száki* információkra épiá. Az Ipari osztály irányítá­sa alá tartozó vállalatok az elmúlt év azonos időszaká­hoz mérten az első félév­ben 8,4 százalékkal növel­ték termelésüket. Az ipari A szakemberek becslése alapján idén 900—950 ezer tonnás szőlőterméssel lehet számolni. A termés mint­egy 15—20 százalékának el­helyezésére külön intézke­déseket kell tenni; fel kell kutatni a szükségtárolóhe­lyeket, gondoskodni kell az éves szükségletet meghala­dó must besűrítéséről stb. A gyümölcs és a bor forgalmazásában előrelépést jelent a kormány közel­múltban hozott határozata. Nemsokára kiadják a vég­rehajtási rendeleteket is, amelyek a gazdaságok szá­mára lehetővé teszik, hogy feldolgozói és borászati te­vékenységük kibővítésére más mezőgazdasági üze­mektől, egyénileg gazdálko­dó termelőktől, vagy akár más termelőszövetkezet tagjától szőlőt, mustot, bort vásárolhassanak. Vál­tozatlanul fennáll a lehető, sége annak is, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek az élelmiszer-kiskereskedelem, mel, valamint a vendéglá­tóiparral közvetlenül léte­sítsenek kereskedelmi kap­csolatot. A szőlő, a must és a bor forgalmában a szabad árak lehetővé teszik azt, hogy a fagyasztói igények a ter­melőüzemek munkájánál közvetlenül is érvényesül­jenek. Ennek egyenes kö­vetkezménye. hogy jobb termés esetén alacsonyabb, gyöngébbnél pedig maga­sabb ár kialakulásával le­het számolni. A kormány- határozat szerint a 'bor fo­gyasztói áránál is a szabad árforgalmat alkalmazzák. Ugyancsak a kormányhatá­rozat alapján kerül sor a borforgalmi adó egységesí­tésére is. A korábbi adó­rendszerben szektoronként és minőségenként eltérő adókulcsok voltak érvény­ben. A határozat szerint az egységes forgalmi adó 19 százalék. Az adóalap kiszá­mításánál az árbevételből le lehet vonni az adóható­vallalátnáj. rontja a ter­melékenység alakulását, hogy a termelés visszaesé­sével nem csökken arányo­san a foglalkoztatottak szá­ma. Feltételezhetőm ilyen esetekben növekszik a ka­pun belüli munkanélküli­ség. Az osztályvezető ezután részletesen elemezte a be­ruházási, készletgazdálko­dási és bérügyi kérdéseket, majd a vállalatok vezetői mondták el az első féléves gazdálkodással kapcsolatos tapasztalataikat. N. O. ság által megállapított pa­lackozási költséget. Az idei szőlő-terméskilá­tások lehetővé teszik a fel­vásárlási árszínvonal ki­sebb mértékű, öt-tízszáza­lékos csökkenését. Ezzel részben a fogyasztói ár­csökkenés pénzügyi fede­zetét lehet biztosítani, más­részt elő lehet segíteni a gazdaságos borexport növe­lését. Miuitán az árszint- csökkentés mértéke előre­láthatóan kisebb lesz, mint Tegnap délelőtt a me­gyei pártbizottság propa­ganda és művelődé« osztá­lya tanácskozást rendezett Kecskeméten a művelődé­si intézmények vezetői ré­szére. Az értekezleten az intézmények vezetőin kí­vül részt vett Kádast Lász­ló, a megyei tanács vb művelődési osztályának ve­zetője is. Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság osztályveze­tője bevezetőben elmondot­ta, hogy a művelődés kor­szerű továbbfejlesztése ér­a termésnövekedésből szár­mazó bevétel, így a ter­melőüzemek számára a sző­lőtermesztés gazdaságos marad. Arra kell törekedni, hogy a felvásárlási árszint csök­kenésének megfelelően a fogyasztói árak is mérsék­lődjenek. tehát a vevő is jól járjon. A MÉM ezért utasította a Magyar Állami Pincegazdaságot, hogy a felvásárlási árcsökkenésből származó megtakarítást a dekébeo az eddiginél jobb és gyümölcsözőbb együttműködésre van szük­ség az intézmények között. Erről várhatóan igen sok' szó esik majd az őszi or­szágos népművelési kon­ferencián is. Bács megyé­ben már korábban voltak pél­dák a sikeres együttmű­ködésre különféle intéz­mények között, ám ezt a kapcsolatot ki kell szé­lesíteni és céltudatosab­bá kell tenni. továbbadási áraknál is ér­vényesítse — más szóval járjon el a fogyasztói árak csökkentése érdekében is. Az árváltozás, tehát nem növelheti a pincegazdaság nyereségét. A várható jó télialma- termés az exportminőségű gyümölcs felvásárlási ár­színvonalát is módosítja: árcsökkenés a tavalyihoz képest előreláthatóan 6—8 százalékkal lesz. Ezután Bodor Jewő, a megyei pártbizottság pro­paganda és művelődési osz­tályának munkatársa tar­tott vitaindító beszámolót az együttműködés kiaiakn- lásának időszerű feiadotai- ítól, és a következő évad jubileumi eseményeinek előkészítéséről. Hangsú­lyozta, hogy a népműve­lésben olyan jelentőségű változás várható az orsaá- gos konferencia után, mint amilyet néhány éve az Is­kolareform hozott az ok­tatásban. Bizonyos nehéz­ségeket okoz ugyan a nép­művelés anyagi ellátásában az intézmények korábbi kettős alárendeltségének felszámolása, ugyanakkor azonban a megnövekedett önálló­ság módot ad a helyi le­hetőségek jobb kihaszná­lására, és a sajátos igé­nyek érvényesítésére. Részletesen szóit az elő­adó a korszerű népműve­lés új követelményeiről. Az előadást követő fel­szólalásokban az intézmé­nyek vezetői azokkal az elképzelésekkel és tervek­kel foglalkoztak, amelyek­kel már korábban is pró­bálkoztak megfelelni a fo­kozódó és mindjobban dif­ferenciálódó igényeknek. Szóltak a színház, a mo­zik, a könyvtárak munká­jának jobb összehangolá­sáról, az ismeretterjesztés, és a múzeumok tevékeny­ségéről, valamint a megye új folyóiratának, a Forrás­nak és a Petőfi Népe kul­turális rovatának felada­tairól. Gyóni Lajos a zárszóban felhívta a figyelmet a me­gyei pártbizottság fonto­sabb határozataira és az október 12-én Csiké- rián kezdődő felszaba­dulási ünnepségsorozat kultúrális vonatkozású fel­adataira. Végül a követ­kezőket mondotta: — Bács-Kiskun megye párt- és állami vezetése igen sokat tett az utóbbi évtized során a művelő­désért. Nincs okunk szé- nyenkezni akkor sem, ha némely területen még nem tudtunk felzárkózni a leg­jobb megyék közé. Hely­zetünket nem az elmara­dás jellemzi, hanem a korábbi nagy elmara­dottság viszonylag gyors és tervszerű felszámolá­sa. Az eddigi eredményekben nagy szerepe van annak, hogy megyénkben helye­sen értelmezik a kultúra pártirányítását. A párt- szervezetek és pártbizott­ságok nem operatív be­avatkozásra törekszenek, hanem olyan közvélemény kialakítására, amely figye­lemmel kíséri a művelő­désügy gondjait, és fejlő­dését közügynek tekinti. M. La. II r 11 r f i ír | A művezető asztalán a laikus számára bonyolult niakeSZITOK rajz látható. Az ábra ennek a szalaghidnak a szerke­zetét mutatja. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár ipari tanulóinak egy csoport ja nem csupán megértette a követelményeket, hanem a felvétel tanúsága szerint sikeresen el is készítette a hidat. Ez volt az egyik nyá­ri feladatuk. Holnap nem a megszokott overált, hanem sötét ruhájukat öltik fel — mivel számukra is kezdődik az új tanév. A híd készítése során rendkívül sokféle műveletet gyakoroltak. A kiskunfél­egyházi gyárban az ilyen és hasonló vasszerkezetek egyébként kihalásra ítélt termékek. A csarnokokban teljesen áttérnek a konzerv- és vegyiparban hasz­nálatos gépek, berendezések előállítására. vállalatok Létszáma 5 sza­Szabad árak a szőlő, a must és a bor forgalmában Egységes borforgalmi adó

Next

/
Oldalképek
Tartalom