Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-23 / 220. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! xxrv. évf. 230. szám 1969. szeptember 23, KEDD Ára: 90 fillér A Magyar Népköztársaság népéhez! Ma huszonöt éve annak, hogy megkez­dődött hazánk felszabadítása a német fa­sizmus igája alól. Felhívással fordulunk a magyar néphez; emlékezzünk meg ben­sőségesen hazánk történetének e kiemel­kedő eseményéről, és készüljünk méltóan közelgő nagy nemzeti ünnepünkre, 1970. április 4-re, az egész ország felszabadulá­sának negyedszázados évfordulójára. A magyar nép évszázadokon át vívta harcát a nemzeti függetlenségért és Sza­badságért. A Dózsa-féle parasztfelkelés, a Rákóczi vezette szabadságharc, az 1848-as forradalom és az 1919-es Tanács- köztársaság zászlaja alatt népünk egy­szerre harcolt a nemzeti ügyért és az egyetemes emberi haladásért. A nemzet nagy dolgokra volt képes mindig, ha ha­ladó célokért egyesítette erőit. A kom­munisták. a nép legjobb fiai és leányai, a haladó emberek a Horthy-fasizmus leg­sötétebb éveiben, különösen a második világháború súlyos megpróbáltatásokkal terhes időszakában is, lankadatlanul küzdöttek a társadalmi haladásért, a leg­kegyetlenebb elnyomás idején sem hagy­ták kialudni a szabadság és a független­ség forradalmi lángját. Tisztelettel emlékezünk mindazokra, akik a hosszú harc alatt életüket sem kímélve nagy áldozatokat hoztak hazán­kért. népünkért. Az áldozatok nem vol­tak hiábavalók. Évszázadok rabsága, el­nyomása aló! negyedszázada végérvénye­sen felszabadult hazánk. A magyar nemzeti függetlenség, a nép szabadsága annak a világtörténelmi je­lentőségű győzelemnek a nyomán szüle­tett meg, amelyet a Szovjetunió és szö­vetségesei a hitleri fasizmus és csatlósai — köztük a Horthy-rendszer — felett arattak a második világháborúban. A magyar nép örök hálával gondol a hazánkat felszabadító szovjet nép áldo­zataira, arra a nagy történelmi segítség­re, amelyet a Szovjetuniótól kapott. Ke­gyelettel őrizzük a felszabadításunkért életüket adó hős fiainak emlékét. Tiszte­lettel gondolunk a bolgár, a jugoszláv, a román és más népek fiaira, akik har­coltak. vérüket hullatták, életüket adták Magyarország felszabadításáért. Elvtársak! Barátaink; Népünk újabbkori történelmének leg­jelentősebb negyedszázada van mögöt­tünk. A nemzetközi imperializmussal, a hazai osztályellenséggel vívott állhatatos harcban, a múlt maradványaival, nehéz­ségekkel és a hibákkal, fogyatékossá­gokkal is megküzdve. kitartó munkával jutottunk idáig. A magyar nép keményen megdolgozott minden eredményért, az előrehaladásért. A harc legnagyobb eredménye, hogy a kommunista párt, a munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, az értelmiség támogatásával, — kivívta, megvédte és megszilárdította a nép ha- (Folytatás a 2. oldalon.) Uj határőrközség Vasárnap reggel pattogó, vidám indulók hangjaira ébredtek Kelebia lakosai. Fúvószenekar járta a falu utcáit, messze hangzott a dal: Hajnalodik, sejehaj, hajnalodik, sejehaj a falu­ban ... A zenés ébresztő ünnepnap kezdetét jelezte. A községi tanácsházára sor­okmányt Bénák Józsefnek, a községi tanács vb-elnöké- nek és a községi párttitkár­nak. A válaszbeszéd és a községi tanács vörös zász­lajának átadása után Né­meti József vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes lépett a mikrofonhoz. Bevezetőben méltatta a Németi József vezérőrnagy ünnepi beszédét mondja. ra érkeztek a vendégek a körzetben folyó eredményes megye különböző városaiból, határőrmunkát. Kiemelte a sőt a fővárosból, Budapest- lakosság mindenkori — ről is. Közben a falu lakói készségét, is gyülekeztek, a vadonatúj — A határok szabadtéri színpad nézőte- mondotta — közös érdek, és rén gyorsan elfogyott a 850 Kelebia lakói jól felismer- ülőhely.' ték ezt. Az az értékes se­- K@!@bia gítség, amelyet az eddigiek­ben nyújtottak és a foga­dalom alapján a jövőben is nyújtanak majd a körzet határőrszerveinek, az össze­fogás igen szép példája a polgári és a katonai szer­vek között. A továbbiakban a nemzetközi politikai hely­zetről, hazánk békés külpo­litikájáról, a szocialista ál­lamokkal való szövetsé­günkről beszélt Németi elv_ társ. A továbbiakban sok sikert kívánok a határőrmunkában és gazdag eredményeket a termelésben a körzet min­den lakójának! — mondot­ta befejezésül Németi Jó­zsef belügyminiszter-helyet­tes. A községi párttitkár zá­ró szavai és az Internacio- nálé elhangzása után dísz- menet következett, amely-; nek tisztelgését a belügymi­niszter-helyettes és a határ­őrség országos parancsnoka fogadta. Az ünnepi ebéd után Bu-’ da Gábor a megyei pártbi­zottság titkára mondott po­hárköszöntőt. A program a Kiskunban lasi Határőr-Dózsa és a bácskatopolyai sportklub lo­vasainak vetélkedőjével folytatódott, este pedig sza­badtéri szüreti bállal és tű­zijátékkal zárult Kelebia határőrközséggé avatása. B. P. Parádés bemutatóval ért véget a háromnapos népzenei találkozó A találkozó utolsó nap­ján, vasárnap délelőtt be­népesedett a kecskeméti vasútállomás környéke. Nemcsak az ország minden részéből ö&szesereglett nép­zenészek és énekesek jöttek el Kodály Zoltán emlék­táblájához, hogy elhelyez­zék á kegyelet és megem­lékezés virágait, hanem a város lakossága is szép számmal tanúja volt a bensőséges aktusnak. A népművészek nevében Bár­sony Mihály, a népművé­szet mestere emlékezett meg Kodály Zoltánról és az emléktábla előtt elhe­lyezte a koszorút. A délelőtt másik rendez­vényére a Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnáziumban került sor. Ezúttal az is­kolai énektanítás szakem­berei gyűltek össze, hogy meghallgassák Nemes- szeghy Lajosné előadását, amely A népdal szerepe az iskolai énektanításban cím­mel hangzott el. Ar elő­adást élénk vita követte, amelynek során számos ja­vaslatot terjesztettek elő ar­ra vonatkozóan, hogy az is­kolákban az eddiginél na­gyobb téret kapjon a nép­dal és népzene oktatása. Délután a Hazefias Nép­front megyei bizottsága megbeszélésre hívta össze a népdal- és népzenekuta­tókat azzal a cél1.?«, hogy munkaközösséget alakítson számukra, s ennek kereté­ben munkájukat intézmé­nyesen. egymást segítve végezzék és a népzene mű­velőinek szakmai segítsé­get adjanak. A munkakö­zösség programját dr. Kál­mán Lajos népzenekutató körvonalazta. Az esti órákban mind sű­rűbb tömegekben áramlot- , tak a város lakosai a Ka- ’ tona József Színházba, ahol a háromnapos találkozó legkiemelkedőbb eseménye, a hangszeres, énekes, tán­cos bemutató zajlott le. Új­vári Lajos, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnök­helyettese üdvözölte a sze­replőket és a közönséget, majd Tornai József költő mondott ezután lírai mél­tató! a népzenéről. Ezután dr. Sárosi Bálint zenetu­dós konferálása mellett a hajdúnánási, kondorosi, tá­péi, Fejér megyei és sitkei citera-együttesek mutatkoz­tak be. Őket követte Fa­ragó János, Bársony Mi­hály, Pozsik István, Kádár Ferenc, Gyalog Magda, Ká- konyi Ibolya, Csiki Pál, Pa­lásti András és még sokan mások, akiknek a nevét ne­héz lenne egy újságcikk­ben felsorolni. Nagy sikert aratott a két Szlovákia’ népművész. Bállá Józsefn és Bányi Antalné is, aki' Gimesről jöttek el. hogv bemutathassák művészeti1 két. A vasárnap délután ese­ményei közé tartozik egvét ként még az is, hogy a Vá­rosi mozi előcsarnokában megnyitották Pólyák Ferenc népi faragó kiállítását, tev vábbá: a délután folyamán a népművészek bemutatót tartottak Kisfáiban és Ka- dafalván. A háromnapos népzenei találkozó alkalmával el­hangzott tanácskozások anyagát a városi tanács művelődési osztálya sok­szorosított formában meg­jelenteti. . B. J. A Himnusz hangjai után Szalai Ernő, Kelebia párttit­kára üdvözölte a megjelen­teket, a magás rangú ven­dégeket, majd Dudás István alezredesnek adta át a szót. — A mai naptól Kelebia —■ határőrközség. Mind a lakosság, mind a gazdasági egységek olyan segítőkész együttműködést tanúsítottak a körzet határőrszerveivel, hogy az példamutató lehet bármelyik határmenti tele­pülés számára — mondotta többek között. A parancs­nok átadta az együttműkö­dési fogadalmat tartalmazó Kodály Zoltánné is rész Kollégiumban Ur.t9.tt ;t vett a Berkes Ferenc tanácskozáson. Ülésezett az országgyűlési képviselők megyei csoportja Az országgyűlés holnap nyíló ülésszakának előké­születei jegyében tanácsko­zott tegnap Kecskeméten az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei cso­portja. A megye parlamenti képviselőin kívül részt vett az ülésen Buda Gábor, a megyei pártbizottság tit­kára, Farkas József, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára, dr. Kőrös Gáspár és Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettesei. A megye országgyűlési képviselőinek munkaérte­kezletét dr. Varga Jenő képviselő, a megyei tanács vb-elnöke nyitotta meg, ja­vaslatot téve a tanácskozás napirendjére. Ezt követően két tájékoztató hangzott el. Dr. Tóth Imre, a megyei tanács vb munkaerőgazdál­kodási osztályvezetője a szakmunkásképzés fejlődé­séről, jelenlegi helyzetéről, s a negyedik ötéves terv­időszak célkitűzéseiről adott részletes áttekintést Bács- Kiskun megye vonatkozá­sában. A többi között elmon­dotta: jelenleg 32 szakmai csoportban mintegy 115 szakmára, tízezerkétszáz ta­nulót oktatnak a megyé­ben. Az ipari szakmákhoz képest rendkívül alacsony — mindössze 7,2 százalékos — a mezőgazdasági szak­munkástanulók aránya. Szólt a tantermi ellátott­sággal. s a szakmunkáskép­zés egyéb feltételeivel kap­csolatos gondokról. Sándor Béla, a megyei tanács vb építési-közleke­dési osztályvezetője a gáz­energia megyei hasznosítá­sáról adott tájékoztatást megyénk országgyűlési kép­viselőinek. Mint elmondot­ta: felbecsülhetetlen értékű hazánkban a napjainkig feltárt földgázvagyon, mely­nek jóvoltából az 1960. évi­hez képest ötszörösére emel­kedett a gázfelhasználás, s ez évben eléri a 3 milliárd köbmétert. Részletesen szólt a földgázhasznosítás me­gyei lehetőségeiről, és ter­veiről. A tájékoztatókat vita követte, s a témákkal ösz- szefüggésben számos kér­dés hangzott el. Ezekre a két előadó válaszolt. A továbbiakban — az or­szággyűlési képviselőcso­portok vezetőinek értekez­lete nyomán — dr. Varga Jenő, a parlamenti ülés­szak munkarendjéről tájé­koztatta képviselőtársait. Az ülést követően délután a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Válla­latnak a baráti országok termékeiből, a Fegyveres Erők Klubjában nyílt ki­állítását tekintették meg megyénk országgyűlési kép­viselői. Végezetül a kecske­méti szakmunkásképző is­kolába látogattak szemé­lyes tájékozódás, tapaszta­latszerzés céljából. P, I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom