Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

' í. oTűal *969. szeptember *1, vasárnap Felhívás a világ összes államához Gromiko szovjet külügy­miniszter az ENSZ-közgyű- lés ülésszaka elé megvita­tás végett tervezetet ter­jesztett „Az ENSZ közgyű­lésének felhívása a világ összes államához a nem­zetközi biztonság , megszi­lárdításának kérdéséről” címmel. A felhívás szövege e következő: A közgyűlés, amikor a fasiszta agresszorok fölött a második világháborúban aratott győzelem 25. évfor­dulójának küszöbén össze­ült 24. ülésszakára, figyel­mét annak a kérdésnek megvizsgálására összponto­sította, hogyan áll a nem­zetközi biztonság és hogyan lehetne azt megszilárdítani. Szem előtt tartva, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét negyed századdal ezelőtt a népek azzal az el­határozással hozták létre, hogy a következő nemzedé­kek mentesüljenek a hábo­rú nyomorúságától, béké­ben éljenek egymással, mint jó szomszédok, s a nemzetközi béke és bizton­ság fenntartására egyesít­sék erőfeszítéseiket. Abból kiindulva, hogy a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartása és e cél­ból olyan kollektív intéz­kedések foganatosítása, amelyek a békét fenyegető veszélyek elhárítására és kiküszöbölésére és az ag- ressziós cselekmények el­fojtására irányulnak, az ENSZ-nek alapokmányában meghatározott rendkívül fontos feladata: Nem feledkezve meg ar­ról, hogy az ENSZ minden tagállama az alapokmány­ban kötelezettséget vállalt, hogy vitáit békés eszközök­kel oldja meg. tartózkodik az erőszakkal váló fenyege­tőzéstől, vagy az erőszak alkalmazásától bármely ál­lam területi épsége, vagy politikai függetlensége el­len, valamint minden egyéb eszköztől, amely összeegyez­tethetetlen az Egyesült Nemzetek céljaival, és kö­telességének tartja e vál­lalt kötelezettségek követ­kezetes teljesítését: Tekintettel arra is, hogy az ENSZ alapokmánya ha­todik cikkelyének második fzakasza értelmében — biztosítja: amennyiben a nemzetközi béke és bizton- •ág fenntartása érdekében szükségesnek mutatkozik, azok az államok is. ame­lyek az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem tagjai, •z ENSZ elveinek megfe­lelően járjanak el; Megvizsgálva a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásának fontos és sürgős kérdését, az ENSZ a világ államaihoz forduló — az ENSZ tagjaihoz és azokhoz Is. amelyek nem tartoznak a világszervezethez, vagy valamilyen oknál fogva nem vesznek részt az ENSZ tevékenységében. 1. Az ENSZ közgyűlése elége­detten állapítja meg, hogy több mint két évtizede sikerül már az államoknak és a né­peknek megakadályozni egy új világháború kirobbantását. Ez a békeszerető erők nagy ered­ménye, az Egyesült Nemzetek nagy sikere, magasztos céljaik elérésében. Ez azonban csak részleges siker. Nincs világháború, de szilárd béke sincs a Földön. A Földnek hol ebben, hol abban a térségében követnek el fegyveres támadást függet­len államok ellen. Kísérleteket tesznek a második világháború eredményeinek felülvizsgálásá­ra, miután ez a háború a fasiszta agresszorok elleni győ­zelemmel ért véget. Még mindig nem hajtották végre teljes mértékben a gyar­mati országok és népek füg­getlenségének megadásáról szó­ló deklarációt, durva katonai erőszakhoz folyamodnak, hogy hatalmukban tartsák az utolsó gyarmatokat és függő terüle­teket,' elnyomják e területek népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát. Ezer és ezer ember pusztul el, anyagi értékek semmisül­nek meg, amelyeket az embe­riség több nemzedéke hozott létre. Hallatlan méretekben folyik a fegyverkezési hajsza, amely a tömegpusztító fegyverek gyártásának területén bonta­kozott ki leginkább, s ez a versengés óriási anyagi eszkö­zökét és tartalékokat emészt fel. A népek nem lehetnek szi­lárdan meggyőződve «aj át biz­tonságukról, nem összpontosít­hatják erőfeszítéseiket kizáró­lag békés célok elérésére — a gazdaság és a kultúra fejlesz­tésére, jólétük növelésére. A világ még mindig a nem­zetközi feszültség viszonyai között él. A kialakult helyzetben, kü­lönös tekintettel arra, hogy nukleáris fegyverek és más tömegpusztító fegyverek van­nak az államok birtokában, egy széles katonai konfliktus kirobbanása elkerülhetetlenül a legsúlyosabb következménye­ket vonná maga után az egész emberiségre nézve. A nemzetközi biztonság meg­szilárdítására új kollektív' erő­feszítésekre, új kezdeményezé­sekre, új cselekedetekre van szükség. Ezeket valamennyi államnak, az Egyesült Nemze­tek Szervezete tagjainak és a világ összes államának végre kell hajtania. Ezektől a csele­kedetektől függ a világ jele­ne és holnapja, a következő nemzedékek sorsa. 2. A közgyűlés 1. határozottal» és erélyesen kijelenti, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdításához mindenekelőtt szükség van ar­ra, hogy haladéktalanul végre­hajtsák; a csapatok kivonását azokról a területekről, amelyeket az egyik állam fegyveres erőinek másik állam elleni akciói, il­letve olyan népek elleni akciói eredményeképpen szálltak meg, amelyek a gyarmati rendszer összeomlása révén kivívott függetlenségüket és területi ép­ségüket védelmezik; a még gyarmati igazgatás alatt élő népek felszabadító mozgalmainak elnyomására Irá­nyuló minden intézkedés be­szüntetését, s a függetlenség megadását ezeknek a népek­nek: az idegen területeken állo­másozó megszálló csapatok ki­vonásáról szóló biztonsági ta­nácsi határozatok végrehajtását az államok által. 2. Kinyilatkoztatja, hogy az 1. pontban kifejtett követelé­seket nem teljesítő államok cselekményei az ENSZ alapok­mányának durva megsértését jelentik. 3. A közgyűlés kijelenti továbbá, a nemzetkö­zi biztonság megszilárdítása érdekében szükséges, hogy a világ valamennyi állama, vezér­elvének tekintse külpolitikai tevékenységében valamennyi nép mélységes érdekeltségét a béke megőrzésében és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásában. Szigorúan betartsa a nemzet­közi kapcsolataiban a különbö­ző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élé­sének elveit — a szuverenitás, az egyenjogúság, minden egyes állam területi sérthetetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás elveit és azt az el­vet, amelynek értelmében tisz­teletben kell tartani az összes népek jogát saját társadal­mi rendszerük szabad megvá­lasztására, kizárólag békés esz­közökkel, erőszak alkalmazása vagy erőszakkal való fenyege­tőzés nélkül oldja meg az álla­mok között felmerülő vitákat. 4­A közgyűlés 1. kifejezi meggyőződését ab­ban, hogy a nemzetközi biz­tonság megszilárdítását előse­gíthetik a világ különböző tér­ségeiben létrejövő regionális biztonsági rendszerek, amelyek az adott térség összes államá­nak együttes erőfeszítéseire épülnek, s amelyek az ENSZ-i alapokmányokban foglalt té­teleknek megfelelően Jönnek létre és funkcionálnak. 2. Felszólítja az államokat, tanulmányozzák az ilyen ha­tékony regionális biztonsági rendszerek kérdését azzal a céllal, hogy intézkedéseket te­hessenek e rendszerek létre­hozására. 5. A közgyűlés 1. emlékeztet arra, hogy a nemzetközi béke és biztonság miegőrzéséért az ENSZ tagor­szágai a Biztonsági Tanácsra hárították a fő felelősséget, s hogy az ENSZ tagországai kö­telezettséget vállaltak a Biz­tonsági Tanács határozatainak való engedelmeskedésre és t határozatok végrehajtására, 2. előterjeszti a Biztonsági Tanács elé megvizsgálás cél­jából az alábbi javaslatokat: Meghatározott időszakonként megtartott ülésein, amelyeket az alapokmány 28. cikkelyének második szakasza értelmében a kormánytagok szintjén vagy más különleges megbízatású képviselők szintjén hívnak össze, vizsgálja meg a nem­zetközi biztonság általános helyzetét azzal a céllal, hogy haladéktalan intézkedéseket dolgozhasson ki a biztonság megszilárdítására. Szükség esetén fogadjon el hatékony gyakorlati intézke­déseket az agressziós cselek­mények ellen, felhasználva eh­hez, ha a szükség ügy kíván­ja, teljes jogkörét, amelyet az ENSZ-alapokmánya biztosít a Biztonsági Tanács számára. 6. A közgyűlés l. megerősíti, hogy a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tása szempontjából rendkívül nagy jelentőségű az agresszió általánosan elfogadható meg­határozásának kidolgozása, az államok közötti baráti kapcso­latok és együttműködés elvei­nek összehangolása, megálla­podás elérésé az ÉNS2S Béke­fenntartó műveleteinek kérdé­sében az .ENSZ-alapokroány szigorú betartása alapján. i. Javasolja az ENSZ Illeté­kes különleges bizottságainak, amelyek az előző pontban em­lített kérdéseket hivatottak megvizsgálni, sokszorozzák meg erőfeszítéseiket azzal a céllal, hogy mielőbb a köz­gyűlés és a biztonsági tanács elé terjeszthessék Javaslataikat és indítványaikat. 7. A közgyűlés X. felszólítja a világ összes államait, tájékoztassák a köz­gyűlést és a Biztonsági Ta­nácsot azokról a lépésekről, amelyeket a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának kér­désével foglalkozó jelen felhí­vással összefüggésben tesznek. 2. elhatározza, hogy 25. ülés­szakának előzetes napirendjé­re felveszi azt a kérdést, „ho­gyan hajtják végre az államok a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását célzó Intézkedéseket” 3. felkéri az ENSZ főtitkárát, küldje meg a Jelen felhívást a világ valamennyi állama kor­mányának. Diplomáciai találkozók az ENSZ-ben GROMIKO BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA Hazánk is társszerzője a vegyi fegyverek eltiltásáról szóló Javaslatnak A nemzetközi helyzet va­lamennyi fontos kérdése szóba került az ENSZ köz­gyűlésének második napi vi­tájában. A legnagyobb ér­deklődés természetszerűen Gromiko szovjet külügymi­niszter beszédének szólt. Számos megfigyelő szembe­állította a szovjet kormány konkrét és átgondolt javas­latokra alapuló állásfoglalá­sát a közgyűlésen Nixon el­nök felszólalásával, amely általános vélemény szerint nem tartalmaz új gondola­tokat. Széles körű érdeklődés fo­gadta a szovjet javaslatot a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáról szóló felhí­vásra vonatkozóan. Ez a ja­vaslat lényegében megerősí­ti az ENSZ szerepét a világ békéjének fenntartásában, növeli a világszervezet és ezen belül a Biztonsági Ta­nács tekintélyét, de egyút­tal közvetlenül bekapcsol­hatja a béke megvédésébe a világszervezeten kívül ál­ló országokat is. Több meg­figyelő kiemelte, hogy Gro­miko ismét felelevenítette azt a javaslatot, amely egyébként az ENSZ-alapok- mány egyik pontja, hogy a Tanács tagjai magas szinten rendszeresen tartsanak ta­nácskozásokat. s ne csak adott válságok megoldásá­val foglalkozzanak, hanem tekintsék át a nemzetközi helyzet egészét Ugyancsak nagy visszhangot keltett a szocialista országok közös javaslata a vegyi és bakte­riológiai fegyverek gyártá­sának, tárolásának és alkal­mazásának megtiltásáról. A javaslat szerzői között a Magyar Népköztársaság is ott van. Hazánk korábban már többször is felvetette ezt a kérdést az ENSZ fó­rumán. A Gromiko-beszéden kí­vül összesen hét felszólalás hangzott el a pénteki két ülésen. Nagy érdeklődést keltett a perui külügymi­niszter, Edgardo Mercado Jarrin beszéde, amelyben részletesen ismertette a pe­rui forradalom programját, Peru külpolitikájának alap­elveit. Mercado tábornok azt emelte ki. hogy az or­szágban most nacionalista forradalom zajlik le, amely­nek célja a népi egység ki­alakítása, az ország függő Ha nyílik a Plovdivi A vasárnap nyíló Plov­divi Vásárra Öt kamionnal és 9 vasúti kocsiban érke­zett meg a bemutatásra szánt magyar áru. A vásá­ron 15 külkereskedelmi vállalatunk vesz részt; 200 iparvállalat, 1500 féle ter­mékét állítják ki az 1200 négyzetméteres fedett és 500 négyzetméteres szabad területen. Miután a Plov­divi Vásár elsősorban ne­hézipari jellegű, a magyar kiállítók is ennek megfe­lelően állították össze az árukollekciót. A MOGÜRT bemutatja terményszállító berendezését és az új 252- es Ikarus autóbuszt. Lát­hatják majd az érdeklődők a magyar garázsfelszerelé- seket és műszereket is. A meg Vásár Technoimpex kiállítja a félautomata marógépet Sikerre számíthat a ven­déglátóipari jégkészítő gép, amely naponta 50 kilónyi jégkockát készít. viszonyának megszüntetése, Peru gazdasági fejlesztése. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban jogosnak és igazságosnak minősítette a külföldi olajtársaságok álla­mosítását és a kormány többi hasonló jellegű in­tézkedését. hangoztatva, hogy a kormány messzeme­nően figyelembe veszi a törvényes rendelkezéseket. Ugyanakkor Mercado élesen elítélte azokat a kísérlete­ket. amelyek e folyamatot közvetlen erőszakkal, vagy gazdasági fenyegetéssel igyekeznek megakadályozni. Országa külpolitikájának egyik sarkalatos pontjaként emelte ki Mercado tábornok azt, hogy Peru kapcsolato­kat létesít a szocialista or­szágokkal, amelyektől ed­dig el volt zárva. Szombaton a diplomáciai találkozók és megbeszélések sorozata folytatódott a vi­lágszervezet székhelyén. Több küldöttség vezetőjé­vel találkozott például Gro­miko szovjet külügyminisz­ter és Rogers amerikai kül­ügyminiszter is. A NATO- külügyminiszterek hétfőre tervezett úgynevezett mun­kaebédjét ismeretlen okok miatt lemondták, annak el­lenére, hogy Willy Brandt bonni külügyminiszter kü­lön erre az alkalomra idő­zítette New York-i utazását Brandt a tervek szerint hét­főn találkozik Rogers ame­rikai külügyminszterrel és Stewart angol külügymi­niszterrel. Valószínűleg ugyancsak hétfőn kerül sor Gromiko és Schumann francia külügyminiszter megbeszélésére is. Gromiko szovjet külügy­miniszter pénteken talál­kozott jugoszláv kollégájá­val, Mirko Tepavaccal. A baráti légkörű megbeszé­lésen a két külügyminisz­ter érintett -néhány idő­szerű nemzetközi kérdést. Elutazott a román pártmunkás­kiildöttság Szombaton elutazott az a román pártmunkás kül­döttség, amely George Ho- mostean-nak, az RKP KB tagjának vezetésével az MSZMP KB meghívására tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Bisz- ku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Közös hadgyakerlatok Lengyelorszígbai A Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőinek kiképzési tervével összhangban szep­tember harmadik harmadá­ban a szövetséges hadsere­gek Lengyelország területén közös hadgyakorlatokat tar­tanak, amelyeken a Szov­jetunió, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Né­met Demokratikus Köztár­saság és a Lengyel Népköz- társaság fegyveres erőinek erre a célra kijelölt egysé­gei vesznek részt. A manővereknek az a cél­ja, hogy megvonják a had­seregek 1969-es katonai ki­képzésének mérlegét, hoz­zájáruljanak a szövetséges hadseregek közti fegyverba­rútság további megszilárdí­tásához, katonai együttmű­ködésük tökéletesítéséhez. Az „Odera—Neisse 69” el­nevezésű hadgyakorlatokat Woicieh Jaruzelski tábor­nok, a Lengyel Népköztár­saság nemzetvédelmi mi­nisztere vezeti. Az Odera—Neisse határ melletti lengyel városok és falvak lakossága lelkesen üdvözölte, virággal köszön­tötte a gyakorlatok részve­vőit. A hadgyakorlatok előké­születei befejeződtek. A megkezdésükig rendelkezés.’ re álló időt a katonák ba­ráti találkozóra és üzemlá­togatásokra használják feli Tito Ceausescuval tanácskozik Joszip Broz Tito jugo­szláv elnök péntek este a vaskapui Kladovóba utazott, hogy ott Ceausescu román elnökkel tanácskozzék. Ti- tóval együtt szintén a tár­gyalások színhelyére utazott Mitja Ribicsics miniszterei­Hemingway fia Moszkvában A szovjet Hemingway- olvasók sok milliós tábora érdeklődéssel fordult a nagy amerikai író fia, Patrick Hemingway felé, aki részt vett a moszkvai vadgazdál­kodási világkongresszuson. A gyakori interjúalany, Patrick a kíváncsiskodó új­ságírókkal nyomban közöl­te: semmilyen szépirodalmi becsvágya nincsen. Szavai szerint nem neki való az ilyesmi, miután „úgy írni, ahogyan apám, nem tu­dok, másképpen meg mi­nek”. Elmondotta: ami ap­jánál kedvtelés, hobby volt: a vadászat, neki választott hivatásává lett. De már régóta puskavég helyett csak lencsevégre kapja a ragadozókat, s a vadvéde­lem elméleti kérdéseinek szenteli idejét. nők, Mijalk© Todorovics, Krszte Crvenkovszkij és Mika Tripalo. a JKSZ vég­rehajtó irodájának tagjai. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, az államtanács el­nöke, feleségével pénteken este, útban a Vaskapu felé, Craiova városába érkezett. Nicolae Ceausescu társa­ságában van Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mi- zil. Gheorghe Pana, Ilié Verdet, Emil Draganescu, Manea Manescu és Gheor­ghe Macovescu. Bukaresti újságírókörök­ben úgy vélik, hogy a Vas­kapu építkezések témáján túl, a két ország kapcsola­tairól és a legutóbbi talál­kozó óta felgyülemlett nem. zetközi problémákról lesz szó a Ceausescu—Tito meg- L Reszeléseken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom