Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
4. «Mal TSSS. ffieptemfor T#, uRrtéB . • • • 5,Vasból gyúrták ■— Mint vékony papír, hajlik, formálódik a tüzes vas Szentgyörgy István műhelyében. Érdekes, szép szakma a kovácsmesterség. — Már több mint 30 éve annak, hogy az országszerte is jól ismert Ónodi Lajos kovácsmester keze alá kerültem — mondotta. — Egy-két év alatt „belém pofozta” a szakma fortélyát. Hálásan emlékszem vissza a híres mester műhelyében eltöltött évekre, mert megtanított a szakma szerete- tére. A világ minden kincséért sem cserélném fel ezt a mesterséget'.. Szentgyörgy István 16 évig dolgozott a Kiskőrösi Vegyes Ktsz kovácsműhelyében. Előtte néhány évig budapesti vállalatnál formálta a tüzes vasdarabokat, de csakhamar visszahúzta a szíve Kiskőrösre, ahol nevelkedett. Tulajdonképpen most is a ktsz dolgozója. Gebines. — Hangya János kovácsmesterrel január óta egy fedél alatt vagyunk — folytatta. — A szövetkezetnek, s nekünk is megéri, hogy gebinesként dolgozunk. A ktsz-nek havonta 970 forintot fizetek. Ebben az ösz- szegben az SZTK, s különböző adók szerepelnek. E levonásokat nem számítva 2—3 ezer forintot keresek. Persze ez attól függ ... Nyáron reggel 6-tól este 6-ig talpon van. Ilyenkor a 4 ezer forintnyi jövedelem sem ritkaság. A patkoláson kívül szinte minden mező- gazdasági eszköz újra használhatóvá válik műhelyében. Zömmel a takaróeke, wm a szántóeke, a traktoreke- vas adja a munkát Nemcsak Kiskőrösről, hanem a környékbeli tanyavilágból is felkeresik a Bocskay utcai kovácsműhelyt — Idén nyáron pechem volt, megbetegedtem — folytatta. — Alig bírtam mozgatni a karomat, az orvosok véleménye szerint megerőltetés okozta. Injekciót kaptam, s pihennem kellett. / Néhány hét alatt meggyógyult, rendbejött a karja, s újra az üllő mellé állhatott. A tétlenség jobbani gyötri a betegségnél. „Vasból gyúrták, aki a vassal! foglalkozik.” — tárnái — EÜS] A reform romantikája A felfedező a vitorláshajó [ — Könnyű annak a régi parancsnoki hídján áll: ka- í kapitánynak — mondja a pitányi köpenye felhajtott I Ma fiatalembere és sóhajt. gallérjába beletép a szél, a vitorlák csattognak. A férfi a hídon szeméhez emeli a látcsövet: a távolban csipkés partok tűnnek fel, szeszélyes hegyvonulatok. A hullámverés tajtékja mögött: ismeretlen föld. „Terra Incognita!” — nézi a térképen a hajós és azt a büszkeséget és kíváncsiságot ér. zi, ami az embert mindig új és új területek felfedezésére ihlette. Mivelhogy benne él a köZ' tudatban, hogy életünkben nagy felfedezések nem igen adatnak, élmény és kaland a tv képernyőjén vagy a moziban várja 1969. nemzedékeit, Terra Incogniták annyira nincsenek, hogy már Luna Incognita sincs. Dehát az űrhajósok és szuperszonikus repülők Nagy Kalandja is kisszámú, választott férfi boldog sajátja. Van-e romantikája a jelen hétköznapjainak? Például a termelésnek? Azt hiszem, ebben a vonatkozásban is sok tagadó választ kapnék egy széles körű közvéleménykutatás során. A harmincöt-negyvenévesek nemzedéke azt mondaná: igen, volt ilyen romantika a háború utáni újjáépítés, a szén-, a híd-, a vasútcsata lázas, éhező és hajszolt napjaiban, sőt, még 1950 első nagy alkotásainak építése közben is, minden túlméretezettség és kirakat- jellegű verseny ellenére is. Dehát miről is beszélünk ma? A hatékony termelés igényéről, a termelékenység növelésének szükségességé, ről, a piackutatás fortélyairól — szürke témák. Valóban szürkék? Meg merem kockáztatni az állítást, hogy az új mechanizmusnak, a szocialista építés mai szakaszának is Népzenei munkaközösséget alakít a Népfront megvan a romantikája. Sőt — a maga Terra Incognitái, ismeretlen területei is, amelyek — várják a maguk bátor hajósait. Emlékezzenek a régebbi évekre. A népgazdaság túlcentralizált, agyoritervezett korszakára, amikor az igazgató jóformán a miniszté- riumi-tervhivatali tervlebontás főadminisztrátora volt, nem elektronikus 'agy, hogy' mai hasonlattal éljünk, hanem — fogaskerék- áttétel. Szinte a fülembe csengenek főmérnökök, vállalatvezetők. üzemrészvezetők sóhajai, mire lennének képesek egy kicsit több önállósággal, elgondolásaik szabad valóra váltásával. Emlékszem hasonló panaszokra. felsorolhatatlanul sok arcra — próbálom őket elképzelni — a mai gazdaságvezetés íróasztalainál. Vajon mennyire érzik, hogy ezek az íróasztalok parancs, noki hidakká váltak, amelyekről ismeretlen területeket kémlelhet a szemük? Unták és legjobbjaik minden hivatalos elítélés dacára sűrűn panaszolták, menynyire „nem fekszik” nekik a kicentizett programok és a mindent agyonbiztosító, minden felelősséget elhárító feljegyzések, „bőrpapírok” gyártása. Most — lényegében elgondolásaik váltak és válhatnak valóra. Nincs többé „bőrpapír” — lehet vállalkozni. kihajózni az Elgondolások Tengerére, még a kockázatos szirtek közé, pontosabban a Kockázat Szírtjei közé. Miféle ismeretlen területek várnak a hajósra? Megvalósuló vágyak Tiszaújfalu nem tar- [ tozik a sokat emlegetett községek közé. Alig kétezerháromszáz lakójának nagyrésze a két termelő- szövetkezetben keresi boldogulását, harmincöt család dolgozik a Háziipari Szövetkezet kosárfonó részlegében, de vannak eljárók is. A közös gazdaságok közepes eredményeket érnek el úgy az állattenyésztésben, mint a kertészetben. Vajon mi foglalkoztatja a lakosságot a termelő munkán túl? Milyen eredményeket értek el eddig a község fejlesztésében, s mit szeretnének még megvalósítani ? Erről beszélgettünk Viglási Lajossal, a községi pártszervezet titkárával. — Más községek talán gyorsabb fejlődéssel és szebb eredményekkel dicsekedhetnek, — mondta a párttitkár, — de azért nekünk sincs okunk szégyenkezni. Nem utolsósorban azért, mert lakosságunk egyre igényesebb, s miután megkapjuk e felsőbb szervektől a megfelelő anyagi támogatást, tevékenyen részt is vesznek egyes létesítmények megvalósításában. Erre azonnal példá} is tudok mondani. Időben sem lehet kifejezni milyen régi vágya az egyik külterületnek a villany bevezetése. A Csongrádi kövesút mellett, a községtől 4—5 kilométerre él • vagy negyven család, még jelenleg is petróleum- lámpát használva. Végre sikerül „egyenesbe hozni” a problémájukat. A járási tanács anyagi támogatásával a községfejleszíési alap- • ból és a lakosság pénzbeli hozzájárulásával még az idén félmillió forintos költséggel eljut oda is a villanyáram. Jusztin Mi- hályné és Hajdú József tanácstagok a társadalmi munkát szervezik, s bízunk abban, hogy a rendelkezésre álló összegből, az önkéntes munka segítségével néhány hónap múlva már múltidőben beszélhetünk erről a nagy problémáról. A múlt évben jórészt társadalmi munkában igen szép sportpályát építettünk. Ezelőtt a labdarúgóink vagy a szomszéd községben játszották mérkőzéseiket, vagy a füves legelőn. Szeptember végére elkészült az öltöző-fürdő is és nem lesz akadálya az itthoni mérkőzéseknek. Ebben a munkában különösen sokat segítettek az Alkotmány termelőszövetkezet tagjai Révész Ferenc elnökkel az élen, de dolgoztak ott a község vezetői is és még nagyon, nagyon sokan mások. Azután az egész földmunkát a községbeliek végzik a befejezés felé közeledő 1100 méteres vízhálózatbővítésnél. A legnagyobb örömünknek, a legnagyobb vágyunk megvalósulásának lehetne tán nevezni azt, hogy végre megkezdődött a klubház építése. A létesítményt — amely ugyancsak jelentős társadalmi munkával készül — április negyedikén, hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján vehetik birtokukba községünk lakói. O. L. Az egyre erősödő honismereti mozgalom jelentős ága a népzenei kutatás. Bács-Kiskun megyében mind sűrűbben jelentkezik az igény, hogy a népzene művelőinek és kutatóinak legyen egy fóruma, ahol a közös gondokat megbeszélhetik. és a népzene reneszánszának elősegítői lehetnek. A Hazafias Népfront megyei bizottsága — megraFontos az értekezlet! Kerekegyházán a csekély forgalomra való tekintettel hetenként csak egyszer, szombaton lehet gabonát lisztért cserélni. A múlt szombaton tizen- ötö dm agammal vártam a cseretelep vezetőjére, aki udvariasan közölte velünk, hogy sajnos, értekezletre kell menni Kecskemétre, ezért a cseréről csak egy hét múlva lehet szó. Nagyon helytelennek tartom a Gabonafelvásárló Vállalat részéről, hogy egyetlen alkalmazottját éppen a csere napján rendeli értkezletre. Nyéki Péter Kerekegyháza Azonos áru, különböző áron... Az elmúlt héten a Batthyány utcai háztartási boltban vettem egy pár rövid barna cipőfűzőt, 3,40 forintért. Otthon kiderült, hogy a fűző a cipőhöz túlságosan világos, ezért a közeli dohányárudában, a cipő színének megfelelő rövid, barna cipőfűzőt vásároltam — 1,40-ért. Szeretnék választ kapni rá, hogy ilyen árkülönbség az új gazdasági mechanizmusban megengedhető-e? Bartha Mihály Kecskemét ..Ejh, ráérünk arra rr#'g!” Ügy jfctszik, még élnek Szabadsz?» tson olyan emberek, ^nlnt akik Petőfi Sándort felegadva a III. kecskeméti népzenei találkozót — vasárnap délután 3 órára a városi művelődési központ klubtermébe összehívta mindazokat, akik munkásai, vagy kutatói a népzenének. Az a cél, hogy az érdekelteket munkaközösségbe tij- mörítsék. Az alakuló összejövetelen dr. Kálmán Lajos népzenekutató ismerteti a leendő munkaközösség célkitűzéseit. ségével együtt kiűzték, mert házát még pénzért sem akarják megmenteni az összeomlástól! Egy vízbe fulladónak sem mindegy, hogy mikor nyújtanak neki segítséget. Mi az oka annak, hogy a szabadszállási építő ktsz emberei a többször megígért és vállalt határidőre sem jöttek el a Petőfi-ház tetőcseréj ét elvégezni? Vagy úgy gondolják ők is, ahogy költőnk Pató Pálja: ejh, ráérünk arra még?! Lakos László Szalkszentmárton Döntsék el a nyitvatartási! Kecskeméten van egy vetőmagbolt, amelynek nyitvatar- tási ideje folyton változik. Az első verzió szerint 8—12-ig és 14—18 volt nyitva. Néhány hónappal késbb 8—12-ig és 14—16 óráig tartottak nyitva. Mostanában még rövidebb lett a nyitvatartás, mivel csak 8—14 óráig tart az árusítás ideje. Nem tudom már megszámolni, hányszor mentem hiába a boltba. Döntsék el végre a nyitvatartás idejét, hogy mi, városi dolgozók is célt érjünk, ha fél öt után vásárolni megyünk. Reményi Sándomé Kecskemét Kötelező a biztosítás? A városföldi MÁV állomás szolgálattevőjének bosszantó magatartását már többször tapasztaltam. Jegyváltás előtt mindig közlöm, hogy nem igénylem a biztosítást, s erre Még csapdák is. Kalandos csapdák. Például olyan virágzónak látszó területek, mint a nyereség kevés teljesítménnyel és sok spekulációval elérhető zöld pázsitja, amely alatt azonban a mi társadalmi viszonyaink közt konzekvenciókat rejtő morális ingovány rejtőzik: mert lehetséges nyereségre törekedni, de nem társadalomellenes módon, lehet, sőt kell olcsóbban ő aprópénzhiányra hivatkozva nem hajlandó visszaadni a visszajáró pénzt. Augusztus 25-én a Városföldről 13.18 órakor induló vonattal utaztunk Budapestre, ismerve a szolgálattevő szokását, bélyeg nélkül kértem a jegyeket. A nevezett MÁV alkalmazott beseperte a pénzt és szó nélkül levonta a biztosítási díjat. Szeretném tudni, hogy az utasnak, ha előre közli szándékát, van-e joga biztosítás nélkül utazni? Jámbor Ferenc és Körmendi János, Budapest (Tudomásunk szerint a biztosítási díj kifizetésére az utasok nem kötelezhetők. A panaszt a Szegedi MÁV Igazgatóságra továbbítottuk.) Szerkesztői üzenetek Nagy Edit, Kecskemét: Írásaidat megkaptuk. Arra kérünk, gyere el személyesen a szerkesztőségbe, hogy a további teendőket is megbeszélhessük. Cs. L-né, Kiskunfélegyháza: Amint azt már levélben is megírtuk önnek, bírósági ítélet megtámadására, felülvizsgálására nincs mód. A bírósági ítélet ellen mindkét fél fellebezést nyújthat be. K. G., Kecskemét: Sajnáljuk, hogy nem olvassa lapunk szerkesztői üzeneteit, akkor ugyanis tudná, hogy névtelen bejelentésekkel nem áll módunkban foglalkozni. „Korán kelő” jelige, Kecskemét, Csilléri telep: Kérésére ezúton közöljük: levelét átadtuk a cikk írójának, termelni, de nem bóvlit. Es a társadalom azokat a vállalati „kapitányokat” becsű, li, akik mernek, újat találnak és a megbecsülést néni rest kifejezni szóban és pénzben — de arra kéri őket. ne olyan „újat” találjanak, amit esetleg már a harmincas évek szatócsa is ócskának talált. Romantikája van a versengésnek is. Nem a papirosversenyeknek, nem a műhelyben kiszögezett transzparensek festékszagának — ha volt is valaha. Most ilyenféle versengés várja a gazdasági vezetőt: képes-e jobban megoldani egy járás, megye, város ellátását; gyorsabban építeni, korszerűbben, tehát a megvalósítás során is jónak, igaznak bizonyuló, kevésbé „visszaköszönő” tervek alapján; eltérni a sémáktól, jót adni, igényeset. És gazdaságosan. Ilyen gondolatok járnak az átlagember fejében, ha a gazdaságvezetésről hall: ugyan mikor olvas olyan létesítményripoítot az újságban, amely nem azt hirdeti diadallal, hogy egy új épület 70 millióba került — hanem azt. hogy a tervezett helyett tízmilliónál kevesebből építették meg. A kereskedelem vizein hajózó „kapitányoktól” azt várják, oldják meg az áru eljuttatá. sát még az olyan „távoli szigetvilágokra” is rendszeresen és alaposan, mint a munkáskerületek pereme, a falu, a tanya. Aztán az se megvetendő felfedező lenne, aki kitűzné a zászlaját... az utolsó hiánycikkre ... Egyszóval: nem szürke évek következnek. Hogy mennyire lesznek gyümölcsözők, a mai felfedezőkön és hajósokon múlik. B. F.
