Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

Az automatizálás hazai fellegvára Főiskolát A yárosszeretet alkotó erő! avattak Kecskeméten Társadalmi munkások aktíva-értekezlete a megyeszékhelyen Tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között avat­ták fel a Kecskeméti Gép­ipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskolát. Az ünnep­ségen megjelent dr. Po- linszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes, Dulai József, a Kohó- és Gépipari Minisztérium osz­tályvezetője, továbbá az in­tézettel együttműködő vál­lalatok vezetői, a hasonló jellegű hazai és külföldi in­tézetek képviselői, többek között Mannfred Neuman, a Kari — Marx Stadt-i Technische Hochschule igazgatója és Alexander Dimer, a Szabadkai Gép­ipari Műszaki Főiskola igazgatója. A díszelnökségben foglalt helyet Pozsgay Imre, a me­gyei pártbizottság titkára, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, a kecskemé­ti Városi Pártbizottság el­ső titkára, Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke, valamint a város társadal­mi és tömegszervezeteinek képviselői. Az intézet nagy­terme zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel, az ünnepsé­gen részt vevő szülőkkel és hallgatókkal. A hallgatók küldöttsége a Himnusz hangjai mellett vonult be az intézet zászlajával, majd Lontay Tibor, a Kecskemé­ti Gépipari és Automatizá­lási Főiskola főigazgatója mondott ünnepi beszédet. — A technikai-tudomá­nyos forradalom kísérője az ismeretanyag rohamos nö­vekedése — mondotta be­vezetőben a főigazgató. — Ez világszerte gondokat okoz az oktatásban; A jö­vő alakulása ugyanis nagy mértékben függ a dolgozók, a szakemberek képzettsé­gétől és önállóságától. E tények felismerésére és mérlegelése vezette kor­mányunkat akkor, amikor •létrehozta a felsőfokú tech­nikumokat, s ezekből a fő­iskolák rendszerét Sokan vitatták azt a dön­tést, hogy az ország ipari­lag kevésbé fejlett terüle­tén, az Alföld szívében szükség van-e ilyen intéz­ményre. Azóta számos új ipari üzem épült Kecske­méten, a megyében, illet­ve a környező megyékben. Ezeknek az üzemeknek szakember ellátását már eddig is segítette az itteni tanintézet, s elsősorban a jövőben is innen várhat­ják az új, korszerűen képzett szaktechnikusokat, üzem­mérnököket. A hazai ipar elé állított legfontosabb kö­vetelmény a munka terme­lékenységének rendszeres és gyorsütemű emelése. Ez a mai technikai színvona­lon már elképzelhetetlen a termelés nagyfokú automa­tizálása nélkül. Éppen ezért _ döntött úgy kormányza­tunk, hogy az új kecskemé­ti műszaki főiskolán az egyik szak az automatizá­lás legyen. A másik ága­zat, ahol szintén gyorsüte- piű fejlődésre van, szükség^ Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a szónoki emelvényen. a műanyagipar. Intézetünk a hagyományos és még mindig nagy számban szük­séges gyártástechnológus szakemberek képzése mel­lett vállalta a műanyagfel­dolgozási ágazat számára speciális képzettségű üzem­mérnökök nevelését is. A főigazgató ezután kö­szönetét mondott mind­azoknak, akik segítették az intézetet abban, hogy öt év alatt főiskolává fejlődhe­tett. A Kohó- és Gépipari Minisztérium az anyagi és technikai feltételek meg­teremtésében, az új főható­ság, a Művelődésügyi Mi­nisztérium pedig a korsze­rű oktatás kialakításában nyújtott és nyújt további segítséget; Az erőfeszítések nem járhattak volna azon­ban eredménnyel, ha az in­tézet nem kap meg minden segítséget a megyei párt- és tanácsvezetőktől, valamint Kecskemét városától, amely az első pillanattá szívén viselte az új főiskola sor­sát, és a terhek jelentős ré­szét is magára vállalta. •— A főiskolává alakulás­sal új lehetőségeket kap­tunk — mondta befejezésül a főigazgató. — Intézetünk oktatói és dolgozói mindent megtesznek .annak érdeké­ben, hogy ihegvalósítsuk az elénk tűzött célt: a magas színvonalon képzett kom-* munista szakemberek neve­lését. Ezután dr. Polinszky Ká­roly miniszterhelyettes emelkedett szólásra. Mél­tatta azokat az erőfeszítése­ket, amelyeknek köszönhe­tően öt év alatt technikum­ból főiskolává vált az in­tézet, s ezzel hazánk leg­rangosabb műszaki felső- oktatási intézményei közé emelkedett , A miniszterhelyettes után a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium nevében Dulai József, a megyei pártbizott­ság nevében Pozsgay Imre, a megyei tanács nevében Madarász László köszöntöt­te az új főiskola tanárait és hallgatóit, a szabadkai test­vérintézet üdvözletét pedig Alexander Dimer tolmá­csolta. A főiskolává alaku­lás alkalmából a tanári kar négy tagja az oktatásügy Kiváló dolgozója, négy ta­nár a gépipar Kiváló dol­gozója kitüntetésben része­sült, ketten miniszteri di­cséretet kaptak. M. L; Tegnap délután a városi tanács dísztermében száz- ötvenhat, a város fejlesz­tésében társadalmi tevé­kenységével kitűnt aktivis­ta ünnepélyes értekezletre gyűlt össze. A részvevőket a városi tanács végrehajtó bizottsága, s a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében Fehér Sándor vb- elnökhelyettes köszöntötte, majd méltatta a megye- székhelynek a felszabadu­lás óta eltelt 25 év alatti nagy fejlődését A többi között emlékez­tetett rá, hogy a hajdani 34 ezer lakosú, mezőváros Kecskemét lélekszáma jó­val 70 ezer fölé emelke­dett; hogy a 25 évvel ez­előtti 3 ezer helyett ma 24 ezer a város ipari dolgo­zóinak száma; s utalt a szinte korszakalkotó fejlő­désnek olyan állomásaira, mint a Leninváros felépíté­se, a formálódó Széchenyi- és Műkertváros, a nagyará­nyú út-, járda-, villany-, víz-, csatornahálózat-építés és így tovább. 'Végezetül jogosan állapíthatta meg: Az elvégzett óriási munká­ban a lakosság városszere- tete volt az alkotóerő. A továbbiakban dr. Me­ző Mihály, tervosztályveze­tő adott áttekintést a fej­lesztés múlt évi sikereiről, amelyeket már az új gaz­daságirányítás adta na­gyobb tanácsi önállóság, felelősség, a lakossággal való szótértés eredménye­zett. Részletesen szólt a vá­rosfejlesztés ez évi hely­zetéről, s a következő év legfontosabb tennivalóiról. Mint említette: 1970 végéig valamennyi, a jelölőgyűlé­seken elhangzott jogos la­kossági igény, kérés meg­oldódik. Mint az egyébként sokak előtt már ismeretes, Kecs­kemét az elmúlt évben a városok településfejlesztési versenyében az első helye­zést érte el és 300 ezer fo­rint jutalmat érdemelt ki. Az elvégzett társadalmi munkák teljes értéke 8 millió 208 ezer forint, amelyből 106,40 forint ju­tott a város egy-egy lako­sára Az értekezlet további ré­szében a társadalmi mun­kások elismerésére került sor. Hatan a megyei tanács vb-elnökének elismerő ok­levelét és emlékveretet, százötvenen pedig a városi tanács emléklapját és a Városfejlesztésért jelvény^ vették át. j Sztrájkhullám Argentínában Csütörtökön Dél-Amerika második legnagyobb orszá­gát Argentínát elárasztotta a sztrájk- és tiltakozási hullám. Rosarióban, amely a ko­rábbi jelentések szerint is a leghevesebb összecsapá­sok színhelye volt, szerdán éjjel az argentin hadsereg vette át a hatalmat. Rosario utcáin hullámzik a sztrájkoló vasutasok és a velük rokonszenvező mun­kások tömege. A jelentések szerint a tüntetők szerdán ismét vasúti létesítménye­ket rohamoztak meg és gyújtottak fel. Negyven autóbusz is a lángok mar­talékává vált. Az esemé­nyeknek eddig két halott­ja és sok sebesültje van. A rendfenntartó erők kö­rülbelül 1000 embert vet-' tek őrizetbe. A megye lakosságának négy százaléka rendszeres véradó Megyei véradóállomásunk a nagyobbak közé tartozik az országban. Nem kizáró­lag a megyei igények ki­elégítésére, hanem bizonyos országos feladatok ellátásá­ra is sok ezer liternyi vér- konzerv, plazma és egyéb fontos vérkészítmény elő­állítását végzik az állomás dolgozói. Mindehhez kiterjedt tár­sadalmi összefogásra, a vér­adómozgalom jó szervezett­ségére. eredményességére A vendégek és a hallgatók egy csoportja. van szükség. Lakosságunk­nak mintegy a 4 százaléka vesz részt rendszeresen vér­adásban. s az év eltelt nyolc hónapjában begyűjtött vér­mennyiség nagyjából össz­hangban van a tervezettel. A legönzetlenebb vér­adókról szólva, a honvéd­ségi alakulatok legtöbbjén kívül, a polgári lakosság köréből az izsákiakat em­lítjük, akiknél rövidesen „jubileumra” kerül sor; az idén tizedszer rendeznek véradónapot a községben. Kiemelkednek közülük is az állami gazdaság dolgozói, ők teszik ki a véradólét­szám négyötöd részét. A gazdaság brigádjai közül a legjobbat értékes serleggel jutalmazza majd a megyei véradóállomás. A jó szervezés eredmé­nyei tapasztalhatók ezenkí­vül Mélykúton, vagy az évek óta rendszeresen száz­nál több véradóval büsz­kélkedő Apostagon és Akasztón is. örvendetes pálfordulás állott be Fü- löpszálláson, ahol sok évi stagnálás után a véradók száma idén megnégyszere­ződött. A megye legjobbjai: Tázlár. amelynek kétezer körüli lakosságából 316 és Dunatetétlen, ahol min­den hatodik ember véradó. ÍTiszakéc&kén az újabban több helyütt rendezett vérJ adónapoknak, Jánoshalmán a társadalmi szervek össze­fogásának köszönhetők aa egyre javuló eredmények. Példamutatásból jelesre vizsgáztak még Kiskunfél­egyháza ipari üzemeinek,' illetve a Kecskeméti Fém­munkásnak a dolgozói. Az eddiginél jóval célra­törőbb mozgósító munkát kell viszont számonkérni általában a megyeszékhely,1 továbbá Ballószög, Helvé-i cia. Kunszállás. Páhi, Rém; Soltszentimre és Soltvad-j kert Vöröskereszt-szerveze­teitől. Ezeken a helyeken egyelőre negatív a mérleg} néhol nagyobb volt a köz­reműködő technikai sze­mélyzet létszáma, mint ahányan véradásra megje-; lentek! A nyári munkacsúcsok éá az üdülési idény befejezté­vel most fokozott ütemű munka indul a véradómoz­galomban is. Remélhetőleg a közeljövőben rendezendő véradónapok során a ma még sereghajtónak számító községek lakói, a vállala­tok dolgozói is igyekezned majd bizonyítani, felzár­kózni az élenjárókhoz, s nagyobb részt vállalni eb­ből a nemes és hasznos tár­sadalmi feladatból, Ä. Eli Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 817. szám 1969. szeptember 19, PÉNTEK Arai 90 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom