Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-03 / 203. szám

I I. oldal Idegenforgalmi nyári egyetem Kedden megkezdődött Budapesten az első ide­genforgalmi nyári egye­tem. Tizennégy országból, például Lengyelországból, Bulgáriából, az NDK-ból, az NSZK-ból, Libanonból, az EAK-ból, Ausztriából érkeztek érdeklődők, álta­lában nagy utazási irodák képviselői. Külföldi vendé­geink megismerkednek Bu­dapest nevezetességeivel, a Balatonnal, a gasztronó­miai, népművészeti kurió­zumokkal. Takarékpénztár a lakosság szolgálatában Az elmúlt évben a la­kosság megszerette az OTP új szolgáltatását, az átutalási betétszámlát. A munkába járó, nap­közben otthonától távol levő embereknek nagyon kényelmes, hogy a külön­böző közszolgáltatási díjak (lakbér, villany, gáz, tele­fon, rádió, tv, stb.) ki­egyenlítését lebonyolítja a Jó hír a peremkerület lakóinak A napokban lapunk ré­gi, hűséges olvasója, Skul- téti Zoltán tolmácsolta a Bzéchenyiváros lakóinak panaszát az 5-ös autóbusz- járat előnytelen közlekedési időpontjával kapcsolatban. Az ő — és valamennyi ér­dekelt — számára, meg­nyugtatására közöljük az alábbiakat. A 9. számú AKOV-től szerzett értesülésünk alap­ján a közeljövőben rende­ződik a buszközlekedés a városnak ezen a részén is. Jobban mondva előnyösen módosul az utolsó járatok terminusa, sőt, sor kerül sűrítésre is. Így például a jelenlegi 20 óra 5Ő perc helyett 21.20- kor, 21,50-kor, végül 22.20- kor is indul kocsi a tanácsházától. A máriavá- rosi végállomástól — a Puskin utca végén, a MÁV pályaudvarral szemközt levő megállóba — pedig 22,30-kor indul a város- központ felé az utolsó já­rat. Talán még örvendetesebb az a hír, hogy néhány hé­ten belül — kifejezetten a Széchenyiváros , lakóinak kedvéért — 5/A jelzéssel új járatot iktatnak be. Ez a Honvéd Kórházat az eddigiekkel ellentétben, balkéz felé a KÖJÁL irá­nyában — kerüli meg, s így érinti a városrészt (Ki­marad tehát a Tatár-sor). Az 5/A járat reggel 5,10— 7,40-ig, illetve délután 12,10-től 18,40-ig félórán­ként közlekedik. Ez vég­eredményben azt jelenti, hogy figyelembe véve a jelenleg 5-öe járat menet­idejét is, a szerencsés Széchenyi városiak a■ em­lített időpontokban ne­gyedóránként vehetnek majd részt a közlekedés­ben. ■—a —r takarékpénztár. A megbízó minden hónapban befizeti az összeget, amely a havi, esedékes számlákat fede­zi — a többi munka már a takarékpénztár teendő­je. A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa a dolgozók érdekében támogatja e szolgáltatásnak minél szé­lesebb elterjedését Az el­múlt napokban aktíva­értekezletet hívott össze a vállalatok képviselői ré­szére, ahol az S25MT köz- gazdasági bizottsága részé­ről Kovács Pál és Miklán Ferenc, valamint Danics Menyhért OTP csoportve­zető adott tájékoztatót a szolgáltatás további lehe­tőségeiről. Lakos Kálmán A tanács döntsön! Örvendetes, hogy a felelős politikai, állami és társadalmi szervekkel együtt közvéleményünk te­kintélyes része *s behatóan foglalkozik államéletünk és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fel­adatával. A párt- és a szakszervezetek, a taná­csok, a népfront aktivis­tái sokfelé keresik, és vi­tázva igyekeznek tisztázni a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének ten­nivalóit a közélet külön­böző területein. A párt erőteljesen ösztönzi ezt az útkereső aktivitást Kádár János elvtárs például a közelmúltban is, egyetemi felszólalásában rámutatott: az áltamélet és a szocialis­ta demokrácia további fej­lesztését a vezetés olyan kérdésnek tartja, amely­nek megfelelő megoldása nagy, szocialista céljaink megvalósításának feltétele. Nem véletlen, hogy eb­ben a tekintetben különö- I sen nagy figyelem irányul Panaszunk van, kérem... amikor először Azért még sikerül »úgy** jött haza. Az- szavukat venni, ha óta hetenként két- vejük változtat élet­szer ittasan érke- módján, megírják zik. £s még a,tete- nekünk. Ezután küldtük levelünket az álla­A szerkesztőségi nagyon szobába középkorú kisfiát, házaspár érkezik. — Panaszunk kellene vele úgy, van, kérem — mint szülőnek a mondja helyet fog- gyerekével Hátha lalva az asszony. — csak rossz társaság Baj van a vónkkel, viszi kocsmába és igen nagy baj. jó szóra, figyelmes- „ .- Tessék talán tété** megértené, zel a fiúval. Nincs ott kezdeni, hogy bogy _ro*z utón jár. 35^ olyan józan gondol­_ Talán beszélni ■iébe » »iá* Pénzén iszik, nem ám a másén! A lányunk­nak meg minden pénz kevés, mert amit mi gazdaság igaz­gatójának. Kértük, szeme-száia ho&v nagyon tapin~ sz e-szaja tatosan, négyszem­— .«■ kozású dolgozó em­— °í°ran’ nyugvóponton álló ber aki segítő ke_ zét ’ megtagadná mérleg nyelve az utolsó mondattól meginog. hol dolgozik, illetve egyáltalán dolgozik- lehet annak beszél- e a fiatalember? ni — tromfol az — Dolgozik bt- asszony — és bele­zony, méghozzá jól melegedve folytat- 4­------u k eres, mert a gépla- *»: úgy gondoltam, aaT vásároli^ katos szakmája mel- tessék megírni az arnit _ f?®®* lett erőgépkezelő az újságba, hogy a gaz- megkíván^T™552^3 egyik állami gazda- daságban miért ad- _ * , ___ S ágban. nak munkát egy *,11,* 1 "íszem, — Ha italos »mhímot a *u*z®s lenne pár ho- levelet is megkap­Ha dolgozik, italos embemek, de napos italozgatás tűk. „Nem tudjuk, T-hot megbotlott, vagy *jenel’ botladozó munka­társától. Így gon­doltuk — és nem hiába. , A „kedves mama” csak háromféle tessék Mimi a vöm nagybaj lehet: vagy a után rásütni a bé­lyeget: részeges. mit csináltak, de minálunk minden szereti az italt, vagy kezdőbetűit Meg ilyet ne kívánjanak, rendbejött. Újból a lányok után jár, még azt hogy az mert ha jobban tudnak a fiatalok vagy pedig nem »yen pemahajdere- meggondolják, ma- egy kis pénzt félre szeTeti a családját, két küldjék javító- ......................... • *----- — — Az egyik ép­munkára. penhogy telibeta- — Egyet azért megtenni. De intéz­Iáit Nagyon italos gyorsam tisztázzunk: kedünk, hogy értő a fiú, ahogy mon- mióta iszik és dani szokták, min- mennyit ez az rftsék. dent megiszik, ami „amúgy jő” ember? a-be tűvel kezdő- — Azelőtt soha. kelnek fel a szék­dik... „Amúgy” jó De a nyáron Lac- ről, hogy itt ugyan a lányomhoz, meg kót köszöntöttek, guk is^ rájönnek, tenni, mert spórol helytelen lenne az e&úk, ha a má­sik is azt teszi!” Ugye, asszonyom, szóval jó útra té- az „amúgy dolgos, Mindketten nem sokat intéztek. családszerető, jó úgy embert” nem sza­bad nyomban el­ítélni! (—selmeci—) Némelyiken még azt is fel- inni a sört és szívni az tüntették, hogy postakocsin egészen fiataloknál is köz­hány óra odáig az úti.. kedvelt szivart. De mind- • ezt — poharazást, étke­Tanulmányúton Mecklenburgban (1*) H 'Satoi kellene mire Schwerinbe rnellett, túlnyomórészt ze­Feliér éjszakák 95 HV ***' érünk.' Csakhogy itt más a ne nélkül (!) a legteljesebb lag, Mecklenburg- tunk. # „megvilágítás”. Eleinte el csendben művelik. Az étke­ba kell utazni, mert ott * r(wf&elátóinlt már sem akartuk hinni, hogy — zés — mondják ők —, akár- minden száz évvel később \ hifinket a ha nem is a leningrádd, csak a csevegés, hozzátar­következik be” - Hans °^ülő^eru vagy stockholmi fehér éj- tozik a kultúremher élet-. Schuster Schwerin! kollé- ^ fővároTide 30 ki- szakák bűvkörébe jutottunk szükségletéhez. De nu gan».k = lapu«*- gS&r hwsaabb a r rtpsá“: is siäTvSä olvastam eloszor - , tanácsházá hét olvasni, csak valamikor az én családi gondjaimmal? „bölcs” - ha eppen nem nasabb város taracftáza- t;zkor’ ^ ^ m a Arra még kevésbé, hogy is igaz — mondást. Mi két- nak ala^oraten kedvesen csöndes derengés, köteles legyek hallgatni an­ten, lapunk helyettes fő- ah^ 300—400 a ^ mifelénk otthan már jó nak a magáról megfeled­szerkesztője és jómagam, ® l^id iránv két órával korábban bevon- kezett vendégnek a gajdo­nem ilyen meggondolásból a 2oTSŰrre fekvő Ja az Orgést, vagy a Mária- lását, aki urambocsá, egy­utaztunk el a közelmúlt- |chwerin Vólgánk*Bl a várost. így azután a nyu- gyei tóbb pils-t fogász­ban a Ferihegyi repülőtér- még idegJn, de mind- govóra térés is me^zebbre tott a keD^nek rői felszálló TU-134-gyel egyre otthonosába váló “^^tfv^an! csak alblmtk vall Schwermbe, Mecklenburg nemet tájakon • , __Lübsator, vagy Adlersho- lyik étteremben egy népdal f ővárosába. S az ott töltött ka tehencsorda , ® fer mellett értékelgettük kezdősorainak szeszközi in­maradandóan szép emlékű zo Pa ® Tmitt-amott idő- »yenkor eseménydús nap- tonálását „élvezni”. Két csaknem két hét is fényes “tJíf1^rk™tt^iiszLk jaink tapasztalatait percen beliül ott volt a cáfolatául szolgált a mon- * Volkspolizei, s feltűnés nél­. dás második felének. Ezt .."XT' “ 7— , , ,, . ,, . c7„retné alátámasztani né evvel ezelott divatos posta- ]\ ehany szó a vendeg- kuk de ellentmondást nem szeretne a utamasztam né- kocsi ^mérföldkövei” ezek. •*-” látó üzemekről. Itt hiro határozottsággal fosz­hany, az olvaso számára az Rajtuk a felírás, hogy ez ismeretlen fogalom a bű- fosztottak meg bennünket ’ —------------------------------'----------------------= -x- fiirf«« ' ............. I lcUljr, OÍ. U..CUW — najtun <J ieillcu», ________________________ „ __ é lmények bőségszarujából vagy az a község, város mi- zös, füstös, talponálló. Sze- a hangoskodótó!, találomra kikapott szerény l.yen távolságra fekszik, retnek tvaterkázni, raérően (Folytatjuk.) » helyi tanácsok munká­jára, államhatalmi és köz- igazgatási tevékenységük további demokratizálásá­nak kérdéseire. A helyi ta­nács az államhatalomnak, es — igazgatásnak az a szeive, amely a legköze­lebb van az állampolgárok­hoz, tevékenysége pedig állandó és közvetlen befo­lyást gyakorol életviszo­nyaik alakulására. Például a választókat érzékenyen érinti, hogyan használja fel a tanács a rendelke­zésre álló pénzeket, hogy milyen sorrendben tűzi napirendre a megye, a já­rás vagy a község lakói eletkómyezeténék javítá­sát szolgáló létesítmé­nyek megvalósítását, hogy milyen alapállással foglal­kozik a tanácsapparátus a lakosság problémáival, és így tovább. A helyi tanácsok országszerte azért működ- hetnek általában eredmé- nyesen, mert jó a kapcso­latuk a választók tömegé­vel* Isménk és számon tartják a választók szük­ségleteit Tudják, mit vár­nak és mit sürgetnek az emberek. Hogy a tanácsok tevé­kenysége még szorosabb összhangban legyen a vá­lasztó tömegek tényleges szükségleteivel, annak módját kell megtalálnunk, hogy a választó tömegek befolyása mind hatéko- nyabban érvényesüljön a lakosság egészét érintő Kérdések eldöntésénél. Ez azért is múlha­tatlanul szükséges, mert várhatóan erőteljesen fej­lődik a tanácsok önkor­mányzati jellege, azzal pár­huzamosan tágul döntési, cselekvési lehetőségeik kö- re> s Persze felelősségük is. Felelősségük — nem­csak a felső államhatalmi szervek, hanem a választó tömegek előtt is. Mindeze­ket a meggondolásokat alapul véve megállapíthat­juk: a tanácsi munka de­mokratikus továbbfejlesz­tésének különösen fontos láncszeme a választott ta­nácsi testület szerepének növelése. A tanácsok tevé­kenységét szabályozó ren­delkezések megjelölik: me­lyek azok a kérdések, ame­lyek a választott tanácsi testület, melyek azok, ame­lyek a végrehajtó bizott­ság, illetve apparátusának hatáskörébe tartoznak. A tanácsi munka demokratiz­musának alapja az, hogy a hatásköröket feltétlenül tartsák tiszteletben. Vagyis a végrehajtó bizottság és az apparátus semmiféle jogcímen se ragadja ma­gahoz a választott testület törvényben megszabott ha­táskörét, ne döntsön he­lyette. A terület lakosságát érintő, fontos és átfogó kérdésekben ténylegesen a tanácsi testület döntsön. Kívánatos, hogy a végre­hajtó bizottság még bővít­se is az ilyen kérdések kö­rét: minél több jelenté­keny ügyet terjesszen ér­demi megvitatás és döntés céljából a választott tes­tület elé. így valósul meg a választott testület és a végrehajtó szerv helyes vi­szonya az alkotmányos előírások, a szocialista de­mokrácia követelményei szerint, s ez nyújtja a maximális .biztosítéköt ar­ra is, hogy helyes dönté­sek születnek. A következő kérdés ez: mit visznek a válasz­tott testület elé a végre- hajtó bizottságok? Valóban lehetőségeit nyújtanak-e a testületek arra, hogy egy élénk, sok nézőpontú, de­mokratikus vita alapján érdemben határozhasson, akar a végrehajtó bizott­ság álláspontjától eltérően “'• Ehben a tekintetben u.®^ailcsa^: főbb tartalmi és eljárási kérdés rendezésre szorul. Először is: téved a vég­rehajtó bizottság, ha azt könyveli el sikernek, hogy a tanácsülés az elébe ter­jesztett határozati javasla­tot minden észrevétel nél- Kül jóváhagyja. A terület S^tesagi, társadalmi éle- tet érintő jelentős ügyek a döntés előtt csaknem mmdig alapos, körültekin­tő mérlegelésre szorulnak. A ^ végrehajtó bizottságot sajat hatáskörének ered- ményes betöltése szempont­jából nem az álmos egyet­értés, hanem az eleven, tórgyszerű vita, a tárgyalt kérdésben megbúvó ellent­mondások, érdekkülönbsé- gek feltárása segíti. Másfelől megtörténik, hogy a végrehajtó bizott­ság előre eldöntött ügyeket tez a testület tanácskozá­sának napirendjére. Ott. persze nem érdemi vitát var, hanem csupán egyet- értő jóváhagyást. Az ilyen tanácskozás formális, a választott testület tagjait elidegenítő üresjárat. Van úgy, hogy az elnöklő ta­nácsi vezető, összefoglalván a felszólalásokat, egy-két észrevételt még helyesel de a lényeget illetően ervek híján is megvédi a végrehajtó bizottság állás­pontját, mellőzve a testü­letivita eredményeit. A ta­nácsi munka demokratiz­musának továbbfejlesztése során az ilyen gyakorlat nem tartható. tanácsi veze­tő azzal veszi védelmébe ^Hyesmtt, hogy a tanács­ülés előtt az apparátus és a végrehajtó bizottság már úgyis mindent alaposan mérlegelt, felmért, meg­vizsgált, ezért csakis az előterjesztésben foglaltak fogadhatók el helyesnek, ez az esetlen alternatíva De a választott testületnek *7‘Yí.tethatatlan joga, hogy felülbírálja a végrehajtó szervet és megvizsgálja: javaslatai jelentik-e va­lóban a legjobb megoldást. A meghozandó határozat csakugyan összhangban van-e a követelmények­kel, a lakosság egészének vagy egyes rétegeinek ér­dekeivel? A múltkoriban egy ankét során egy ta- nácsi vezető a nyilvános­ság előtt jelentette ki: a végrehajtó bizottság elő­terjesztését a tanácsülés már azért sem mindig módosíthatja, mert mire az ügyet elébe terjesztik, gyakran már el is kezdő­dött a végrehajtás. Furcsa és fonák magyarázat ez: eppen az a dologban a rossz, hogy a végrehajtó bizottság kisajátította a testület demokratikus jo­gait. Ennek nem szabad megtörténnie. A testületi demokrá- cia _ továbbfejlesztésével azt kívánjuk elérni, hogy az állampolgároknak közvet­lenül felelős és azok bizal­mat élvező testületek dönt­senek a helyi államügyek­ben, s hogy erősödjék a választott szervek ellenőr- zése a végrehajtó szervek munkája felett. Ez taná­csaink számára a munka megjavításának új forrá­sait nyitja meg, ezzel job- ban megfelelnek a fejlő­désünkkel együtt növekvő követelményeknek. H. J, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom