Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-16 / 214. szám
1989. szeptember 16, kedd 8. oldal Az „Olvasó népért” és a könyvtárak Interjú a Könyvtártudományi Központ főosztályvezetőjével Éyadnyitás előtt Kecskemét idei hangversenyprogramja 1968 tavaszán „Olvasó népért” címmel új, átfogó társadalmi mozgalmat hirdetett az írószövetség. Célját — az olvasó néppé válás jegyében — Darvas József fogalmazta meg: „Lépésről lépésre emeljük az elkövetkezendő évek, évtizedek folyamán az olvasottságnak mai alacsony fokát, s növeljük az olvasás belső tartalmát, a könyv megválasztásának igényességét is.” A mozgalom fontos, központi alakja — a pedagógus mellett — a könyvtáros. Az ő munkájukkal, feladataikkal kapcsolatban nemrégiben Kaposváron ült össze háromnapos tanácskozásra a csatlakozó szervek képviselőiből álló koordinációs bizottság könyvtáros munka- bizottsága. Erről Sallai Istvántól, a Könyvtártudományi Központ főosztályvezetőjétől kértünk interjút — Minek köszönhető, hogy a munkabizottság az ön irányításával folyó tanácskozás színhelyéül Kaposvárt választotta ki? — Itt bontakozott ki a könyvtárügy néhány olyan kezdeményezése. amelyre érdemes visszatérnünk több alkalommal is. Több országos példa, több nagyszerű gondolat indult el Somogy- bóL Hogy mást ne mondjak, a könyvbarátházak gondolata is. Itt törekedtek először a gyakorlatban is arra, hogy a falusi könyvtár a művelődés központja legyen. Jelenleg sikeresen munkálkodnak a körzeti könyvtárhálózat kiépítésén. A könyvtári munka irányításában itt szerencsésen párosult az elmélet és gyákorlat. Csaknem mindig találkozunk itt olyan új példákkal, javaslatokkal, kezdeményezésekkel, amelyeket országosan is szeretnénk elterjeszteni. — Az „Olvasó népért” mozgalomban kulcsszerepe van a könyvtárnak. E mozgalomnak milyen vonásait tartja különösen jellemzőnek és fontosnak — a könyvtáros szemével? — Ismét Somogyból indulnék ki. Itt már jóval az „Olvasó népért” mozgalom meghirdetése előtt felismerték és harcoltak is annak érvényesítéséért, hogy jó könyvtári munka nélkül illúzió a művelődésügyi feladatok teljesítése. Minden közművelődési tevékenység alapja, bázisa a könyvtár. Következésképpen a könyvtárak munkáját a művelődésügy középpontjába kell állítani. A köztudatban azonban még nem áll meg. felelő helyen a magyar könyvtárügy. Az olvasók többsége is csupán a könyv, tár kölcsönző funkcióját ismeri. Pedig feladatköre ennél sokkal több: A művelődés, a tudat- és ízlésformálás szellemi központja is kell, hogy legyen. — Melyek a legsürgősebb feladatok annak érdekében, hogy valóban igy legyen? — Mindenekelőtt a társadalom vezetőit — akit szükséges — meggyőzni arról, milyen az igazi, a küldetés teljességében működő könyvtár és miért fontos az, hogy a könyvtárügy a mű velődési élet központjába kerüljön. Továbbá mit kell tenniük és mit tehetnek a helyi vezetők a korszerű könyvtárak létrehozása érdekében. Eddig így döntöttek: ennyi pénzünk van — ekkora könyvtárt építünk. Bebizonyosodott, hogy ez a szemlélet a legnagyobb pazarláshoz vezet Csak példaképpen: Zalaegerszegen néhány milliót ..lefaragtak” a költségvetésből. Az eredmény: nem fér be a gyermekkönyvtár és egy sor más — a jövő. a mozgalom szempontjából fontos — tárgyi követelmény, kiegészítő szolgáltatás sem valósulhat meg. Eleinte sokaknak úgy tűnik. „nagy ez a könyvtár’... Néhány éven belül azonban kiderül az ellenkezője..; Hasonló a helyzet a kaposvári Palmiro Togliatti megyei könyvtárnál is. Sokan nagynak tartották — most bővítésre szorul, hogy elhelyezhessék a gyermekkönyvtárat, fotólabort, filmolvasót. Utólag azonban sokkal drágábban lehet pótolni a hiányokat, mintha az eredeti tervek szerint valósulhatott volna meg. Summázva: a könyvtártól azt követeli meg az „Olvasó népért” mozgalom, hogy növelje hatókörét, szélesítse szolgáltatásait. Ehhez azonban a munka tárgyi feltételeit is javítani kell. Ettől is függ mennyi idő alatt és milyen erővel képes betölteni bázisszerepét a könyvtár. Szokatlan nézőpontból próbálja Leonyid Andrej ev szovjet író megrajzolni a forradalmi helyzetet, azt a lelkiállapotot, amelyben már nemcsak az elnyomattak érzik elviselhetetlennek életüket, hanem az uralkodó osztály tagjai is ösztönösen tudják, hogy nem lehet, nem képesek többé a régi módon vezetni. Andrej ev kisregénye, A kormányzó, néhány éve jelent meg magyarul, első ízben a Nagyvilág-ban olvashattunk. A történet azzal kezdődik, amivel az elnyomatás idején játszódó forradalmi hősköltemények végződnek: a kormányzó a tüntetők közé lövet és tucatnyi életet kiolt. Nemcsak forradalmárokat, a megmozdulás szervezőit és vezetőit, hanem még a fennálló rend szempontjából is ártatlan szerencsétleneket, gyermekeket. S ezzel elindult valami titkos és nyomon nem köAz országos Filharmónia most induló bérleti sorozatának műsorát megnézve mindenekelőtt a kamarahangversenyek programjának gazdagodása tűnik fel az érdeklődőnek. Először fordul elő. hogy ebben a sorozatban két kamarazenekar is fellép, méghozzá hazai viszonylatban a két legjobb együttes. Az elmúlt években nagy népszerűségre szert tett orgonahangverse- r.yek új színnel gazdagodnak': mindkét idei koncerten zenekari művek szólistájaként hallhatjuk majd a „hangszerek királyát”. Ezeken a kecskeméti zenekar működik közre, műsorán barokk zeneszerzők. elsősorban Händel műveit szólaltatva meg. Helyi együttesünk egy önálló hangversenyen is fellép a nagyzenekari sorozatban. Több éves szünet után a Magyar Állami Hangversenyzenekart hallhatja isvethető erjedés. Az emberek félelmükben meglapulnak. Temetői csend honol a városon. Senki sem készül semminemű határozott akcióra, mégis mind világosabbá lesz, hogy a bűntett nem marad bosszuiat- lanul. Leghamarabb és legerősebben éppen a bűnös, a kormányzó érzi meg az elkerülhetetlen véget. Nem tud és hovatovább nem is akar küzdeni ellene. A fennálló rend igazságtalansága éppen ezáltal lepleződák le. Az ember leghevesebb ösztöne, az életösztön is kihúnyt a kormányzóból, elvesztette erkölcsi jogcímét erre a legtermészetesebb érzésre. S az ellenfélben, a forradalmár értelmiségiben hasonlóképpen elerőtlenedik lassanként az életösztön, a megtorlás kényszere, a bosszúvágy nyomása alatt. Eleinte óvatosan fog a merénylet előkészítéséhez. De amikor nem sikerül így vemét közönségünk a sorozat zárókoncertjén. Külföldi művészekkel az idén kissé szűkmarkúan1 lát el minket a Fiharmónia. Egyedül a fiatal nyugatnémet gordonkaművésznő: Anja Thauer kiváló művészi kvalitásainak híre előzte meg jóval érkezését. Annál bővebben kapunk viszont kiváló hazai művészeket. Városunk szülötte, Vásárhelyi Zoltán, az idén számára újszerű produkcióban mutatkozik be: a Zjneirodalom egyik leghatalmasabb remekművét, Bach: h-moli miséjét vezényli a Zeneművészeti Főiskola ének- és zenekara élén. Ismét gyönyörködhetünk a kitűnő művészházaspár: Szabó Csilla és Kocsis Albert játékában, akik ez alkalommal zenekari hangversenyen lépnek fel. Nagy érdeklődéssel várjuk Kertész Lajos Liszt—Bartók estjét; ő az gezni a kormányzóval, félretesz jóformán minden elővigyázatosságot és az első adandó alkalommal, nyílt utcán lelövi. A történet 1905 augusztusában játszódik, a februári forradalom leverése után. Gyunkó László Lenin, Október, című könyvében így ír erről az időszakról: „A remény: várni valami jobbra, mint ami van. Oroszország várt. Hogy mire, azt kevesen tudták, de mindenki várt a változásra. Ki imádkozva, ki fogcsikorgatva, ki közönybe menekülve, ki lázadozva; ki isten országában hitt, mert az élethez szükség van a reményre.. Dömölky János rendezőnek sikerült visszaadnia filmen az író alapgondolatát; A kormányzó szerepe pedig Páger Antal legemlékezetesebb alakításai közé tartozik. M. L. utóbbi időben szinte kizárólag e kát nagy zeneszerző sokrétű és gazdag zongora- muzsikájának tolmácsolását vállalta feladatául, s ennek kimagasló eredményét többek között tavalyi nagysikerű budapesti hangversenye is bizonyította. A dal eddig nálunk sajnálatosan elhanyagolt műfaj volt. Ezt a hiányt most Sziklai Erika és Réti József teljes Schubert- estje fogja pótolni. Az újabb magyar fúvósnemzedék élgárdáját Kovács Béla és Ja- nota Gábor — mindketten határainkon túl is elismert művészek — képviselik. Ja- nota annak az öt Vivaldi versenyműnek egyikét adja elő, melyeknek felvétele a magyar hanglemezgyártás egyik legnagyobb idei sikere volt; Kovács pedig minden idők legszebb fúvósdarabját: Mozart klarinétversenyét szólaltatja meg. Örvendetesen nagy arányban szerepel a műsorban a magyar muzsika. Ha-J gyományainknak megfelelő-; en ünnepi hangversenyen emlékezünk meg december-; ben Kodály Zoltán születé-’ sének évfordulójáról. Az el; múlt évi Te Deum-bemutatóí után most másik legnagyobb jelentőségű latin nyelvű oratorikus kompozíciójával; a Missa Brevis-szel ismerkedhet meg városunk kö-J zönségze. Külön aktualitást ad e bemutatónak az, hogy énekes változata éppen 23 évvel ezelőtt Budapest őst; romának tragikus napjai-) ban, de a közeli béke re; ményében készült, s zeneileg „... összefoglalja a gregori; ántól Palestrinán, Bachon keresztül a nagy romantikusokig az európai egyházi muzsika értékes hagyományait”. (Eősze László) Bartók nevével többször is találkozunk a programban; Nagy művei közül a Szabadban c. zongoraciklus, á Divertimento (ez alkalommal kamarazenekari elő-; adásban) és a ritkán hallható II. zongoraverseny kerül előadásra. Az élő magyar zenét a soí rozatban Szabó Ferenc szer-: Wallinger Endre TV-NOTESZ A kormányzó ják s azt szeretné, ha se8. Másnap reggel kilenckor, amikor Konrad a munkahelyére ért, Van Rosch és Maggy már dolgozott: a lány gépelt valamit a nyomozó a jegyzetfüzetébe írt. — Paul, már várnak — jelentette a fiú. — Nem érek rá. Ki az? — Flow Presser. — Viccelődsz? — Győződj meg felőle magad. Elég, ha az előszoba ajtóig mész, ott már megérzed „Az éjszaka csókja” kölni illatát s erről nyomban kitalálhatod, ki van ott. — Node miért jött ilyen korán? _ Elveszítette a barátgítenél neki megtalálni. — Miért nem közölted vele, hogy nem érek rá? Hiszen jól tudod, hogy nem akarom minden hülyeséggel teletömni a fejemet Menjen a rendőrségre. — És tudod, ki a barátja? — kérdezte komolyan Van Rosch. — Nem. Kicsoda? — Tony Paretti. Konrad megtörölte a homlokát. — Ügy rémlik, mintha már hallottam volna ezt a nevet. — Hát persze. Maurer sofőrje és testőre egy személyben. Éppen ezért úgy véltem. hogy beszélni akarsz Flow-al. — Természetesen. Eddig mit mondott neked? — Csak annyit, hogy tegnap délután öt óra tájban találkozott utoljára Tony- val, aki annyit közölt vele. hogy nagyon sürgős dolga van. de tizenegykor várjon rá Samnél a Lennox-stree- ten levő bárban. A nő éjfél után két óráig várta, aztán hazament. Utána egész reggel Tonyt hívta.-de senki sem vette föl a telefont. Délelőtt a lakásán is kereste. Nem találta \ otthon, s bárkit is kérdezett. Ba- rettit senki sem látta. Este újra elment Sam bárjába, de Tony nem jelentkezett. Ezért jött hozzánk. — És arra nem is gondolt, hogy Tony dobhatta? — Hülyeség lenne, ha Paretti 'dobná Flow-t. aki egy aranybánya. — Majd más bányát talál magának. Különben miért is jött épp hozzánk, és miért nem a rendőrségtől kér segítséget? — Ezt én is kérdeztem tőle, de azt mondta, hogy te gentleman vagy. s benned jobban bízik mint —, ahogy 6 mondta — a piszkos rendőrségben. Konrad kinyitotta az önműködő ajtót, mely az előszobára nyílt, s nyomban elfintorította orrát az erős illattól. Flow Presser idegesen járkált föl-alá a szobában, erősen kifestett szájával cigarettát rágott. — Üdvözöllek, Flow! — köszönt rá Konrad, aki a tárgyalótermekből már jól ismerte a nőt. — Jó napot. Mister Konrad — mosolygott a nő, s a főfelügyelő elé ment —. Kérem, ne szidjon meg, amiért fölkerestem. Jól tudom, hogy van elég dolga, de már második napja nem találom Tonyt, s a helyemet. — Jól van — intette le barátságtalanul Konrad. — Tényleg fölösleges volt idejönnöd, ám ha egyszer már itt vagy. akkor csak beszélj. És honnan tudod, hogy Tony nem hagyott el? — Tony? Engem? Nem, Mister Konrad, ilyet ő nem tenne meg. És pontosan tudom, hogy ezúttal nem erről van szó. — Honnan tudod? Flow elgondolkozva hallgatott. Látnivaló volt. hogy épp a legfontosabbat nem akarja kimondani. De Konrad válaszra várt és a nő végülis döntött. — Figyeltetem a bankbetétjét, Mister Konrad, és ha kereket akarna oldani, minden bizonnyal kivenné a pénzét, nem hagyná meg nekem. Egyebekben pedig Tony engem soha nem fog dobni. „Igaza lehet, a Paretti- féle alakok előbb tisztába tesznek mindent, pénz nélkül nem lépnek le.’' — gondolta Konrad. — Tehát úgy gondolod, hogy veszélyben van? — kérdezte Flow-t. — Valami történt vele — bólintott a nő. — Tegnapelőtt miért nem találkoztatok úgy, ahogyan megbeszéltétek? — ötkor hívott, hogy halaszthatatlan dolga van. — Miféle dolga lehet? — Tony csak ennyit mondott: „A gazda közölte, hogy haladéktalanul szüksége van rám. de tizenegykor találkozunk Sam bárjában”. Ezután már nem láttam többé. — Miben egyeztetek meg korábban, mikor találkoztok? (Folytatjuk.) j zői estje képviseli, kiváló művészek (Perényi Miklós; Szűcs Lóránd. Weiner vonósnégyes stb.) közreműkö-; désével. A külföldi kortársak közül végre helyet kap a kecskeméti hangversenye; ken a XX. század egyik leg; sokoldalúbb, összefoglaló je; lentőségű komponistája! Igor Sztravinszkij. Érdekes; nek ígérkezik a japán Toyama hegedűversenye, melyet Kocsis Albert nagy sikerrel játszott külföldön és fővá; rosunkban egyaránt. A felsoroltakon kívül természetesen a nagy klasszikus és romantikus zeneszerzők (Haydn, Beetho; ven, Chopin. Mendelssohn,’ Brahms) is szerepelnek a műsorban, de mellettük né-’ hány ritkábban játszott ré-’ gi mester (Purcell, Bocche; ríni) egy-egy műve is elhangzik majd. Egészében elmondhatjuk,1 hogy a program szépnek, s az előző évinél változatosabbnak ígérkezik. Reméljük, a megvalósítás sem okoz majd csalódást. Körber Tivadar \
