Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-20 / 192. szám
8. oldal 1969. augusztus 20, szerda A törvényhozó felelőssége A pad kissé kényelmetlen, legalábbis annak, aki másféléhez szokott. Órák óta tart, vége felé közeledik a törvényjavaslat vitája, szavazás következik. Ilyenkor az emberre újra, még egyszer utoljára fokozott súllyal nehezedik a felelősség, noha százszor is átgondolta, hogyan szavazzon, mégegy- szer mérlegre teszi az érveket, ellenérveket. Törvény születik. — Nem hiszek a nagy, megrázó élmények emberformáló erejében. Az egyént mindig a folyamatok alakítják, egy-egy öröm vagy tragédia legfeljebb betetőzés lehet. A dolgok fejlődésvonala — törvény ... — Annak idején, 14 éves fejjel felhordtam egy kocsi csöves kukoricát a gazda padlására, ö a tornácon üldögélt, még csak a vállam- ra sem segítette a zsákol Apám, amikor elmondtam neki otthon, feltört a vál- lam, reszketnek a lábaim, elsírta magát. Akkor, pillanatnyi elkeseredésemben is láttam, és ez később egyre világosabbá vált bennem, nem a gazda a hibás elsősorban. hanem az a baj, hogy ami velem történt természetes, akár holnap vagy holnapután is előfordulhat, mert ez a rend. — A tanév első felében még ezt a rendet verték a fejembe, a következő félévre sokminden megváltozott. A front feldúlta a mi kis világunkat is. de a pusztítás után újszerűén rendeződtek a dolgok. Addig természetes volt, hogy két tanyával arrébb lakó szomszédaink gondjai nem érdekeltek bennünket, hogy a serdülő legények legfeljebb a kocsmapultnál vagy a bálakon találkoztak. Ami nyomta a lelkünket, ami érthetetlen volt egy-egy cimborával beszéltük meg csupán, pedig akadt volna beszélni való bőven. A nagy fordulat mindannyiunknak közös élménye volt. egyre több szál fűzött össze bennünket. A földosztás, aztán egymásnak nyújtott kölcsönös segítség — hiszen akkoriban az új földtulajdonosoknak nemigen volt lova. ekéje, vetőgépe — a falukon, tanyákon alakult ifjúsági szervezetek, a tanulásra nyílott, azelőtt elérhetetlen lehetőségek kitágították az emberi kapcsolatok határait. Megnőtt a bizalom, megismertük egymás értékeit — Az idősebbekkel való kapcsolatunk is megváltozott. Engem, mint a tanyai körzet ifjúsági szervezetének vezetőjét — máig is úgy érzem —. magukkal egyenrangúnak tartottak. 1949-et írtunk, ekkor született az alkotmány. — Amikor 1953-ban leszereltem a katonaságtól, láttam, látnom kellett, hogy ez az az új társadalom sem szabadíthat meg egycsapásra minden gondtól-bajtól bennünket, hogy magunknak is egyre többet kell cselekednünk. Magam sem tudtam, hol van hát az igazság, mit válaszoljak azoknak az embereknek, akikkel jártom- ban-keltemben. ha beszélgettem, egyre komorabban ráncolták homlokukat, mind kevesebbet szóltak hozzám és egymáshoz, lassan ismét magukba zárkóztak. Az ősz folyamán engem választottak tanácstagjukká a cebei- ek. Dűlő-vitákban tudtam csak segíteni, esetleg néha- néha a beszolgáltatások körüli visszaélések megakadályozásában. Magam sem értettem, hogyan is tudtam volna másoknak meggyőzően elmagyarázni, miért ilyen a törvény. — 1961 után már a járási tanács vb-tagja voltam, és az újonnan alakult Törekvés Szakszövetkezet elnöke. Közben leérettségiztem, majdnem mindig hajnalokba nyúló tanulás árán. Az újabb megbízatás, amit 1965-ben kaptam, határtalan örömmel és egyben nyugtalansággal töltött el. Ország- gyűlési képviselőt addig jószerivel nem is láttam. Törvényt hozni, szavazni országos ügyekben rendkívüli felelősség, hiszen az ország életének olyan problémáival kapcsolatban is állást kell foglalnom, amelyeket eddig csak hírből ismertem. — A képviselői feladat betöltéséhez rengeteg segítséget kapunk, hiszen csakis a tények teljes ismeretében dönthetünk helyesen. Az egyes kérdésekben illetékes szakminisztériumok, illetve a kijelölt állandó bizottságok bőséges tájékoztatást adnak, méghozzá közérthető nyelven fogalmazva, sok gyakori példával illusztrálva, hogy az is eligazodhas- sék, mondjuk a közlekedési gondok bonyodalmaiban, akinek a mezőgazdaság a munkaterülete. — Természetesen, országos gondok mellett a kis ügyek is megmaradtak, választóké, rületem lakói gyakran keresnek meg. Ezek a kis ügyek ebben a szférában más súlyt nyernek, hiszen a kisembereknek a kis ügyek jelentik a legnagyobb, legégetőbb gondokat. Ezek a legtöbb esetben nem is a törvény hibájából fakadnak, hanem az értelmezés helytelenségéből, a végrehajtási mechanizmus torzulásaiból. Ellenük kell fellépnünk a leghatározottabban, hogy az emberek a közbecsúszó hibák miatt ne idegenedjenek el a törvény szellemétől. Az emberre fokozott súly- lyal nehezedik a felelősség, dönteni kelL A törvény mindannyiunk életének szabályozója. A felelősség súlya nem nyomaszt, újabb és újabb terhek elviselésére tesz képessé, ha meggyőződésből, a közös érdeket szem előtt tartva, a döntés minden lehetséges következményét végiggondolva emeli magasba kezét a képviselő. Elmondta: Kelemen Sándor, a kiskőrösi választókerület országgyűlési képviselője Tmovói mezőgazdasági a megyében A bulgáriai Trnovó megyéből érkezett huszonkét tagú mezőgazdasági küldöttséget látnak vendégül e napokban a megye tsz-területi szövetségei. A szombaton érkezett delegáció — vezetője a megyei pártbizottság osztályvezetője és az ottani tsz- szövetség elnöke — egy hé- tig tartózkodik Bács-Kis- kunban, s ez idő alatt a területi szövetségek és a közös gazdaságok működését, szervezeti felépítését tanulmányozza. • *' * * d<ä •pgrmw&Fm rejfvenytotoK 1x2 2. forduló 2 7. szelvény. KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETÉBŐL jj jj +. ,W - ' ^ 1. Képünk az első lóvontatás nélküli közúti közlekedési eszközt ábrázolja, mely jelenleg a párizsi Művészetek és Mesterségek Múzeumának reprezentatív darabja. Nicolas Cugnot francia hadmérnök gőzkocsiiát eredetileg ágyúvontatásra használták, és óránként 4 km sebességgel haladt. Kérdésünk: Melyik század 70-es éveiben készült ez a kocsi? XVI-ban (I) XVÜ-ben (x) XVlII-ban (2) TIPP 2. 1900-ban 6 szerkesztette meg a posta részére az első motoros triciklit, ő alapította a róla elnevezett gépgyárat melynek utódjának ma Baján üzemegysége van. A feltaláló neve? Mechwart András (11 Csonka János W Déri Miksa (2) 3. Kinek a nevéhez fűződik Európában az első. kétütemű gázmotor megépítése? Maybach (11 Benz (xl Daimler (21 Beküldte; Pontos címe; KENYÉR „Ma új kenyér került az asztalomra. Most szegtük meg. Még párolog. Meleg ...*» A vízszintes 44. szám alatti költő versének folytatása a vízszintes 2., és függőleges 1. számú sorokban. VÍZSZINTES: 12. Határrag. 13. Nem siet. 14. papagájnév. 15. Monte Christo várbörtöne. 16. Iskolabútor. 17. Angol sör. 19. Latin üdvözlés. 21. Szállító oszlop. 23. Budapesti városrész. 25. Lóistállójáról ismert Duna menti község. 27. Bejglitöltelék. 28. Korjelző röv. 29. Növény. 31. Alattomos (ford.) 32. A függ. 71. fordítottja. 33. Munkát mímelő. 37. Római 2000. 38. Egyik minisztériumunk névjele. 39. Vérségi kapcsolatú. 40. Alsó közepe! 42. Kietlen pusztaság. 44. Az idézett vers írójának vezetékneve. 46. Állóvíz — névelővel. 47. Férje. 49. Csapadék. 50. Folyó a Szovjetunióban. 52. Járom. 54. Polifónia közepe. 55. Elektromos töltésű atom — vég nélkül. 56. Szeszes ital. 58. USA-állam. 61. Park része! 62. Orosz férfinév. 64. Előre. 65. Erősen óhajt. 66. Zsírban pirul. 68. Koponya része (ford.) 69. Tejtermék. 70. Indíték. 72. Silány ló. 74. Övezet. 76. Fordított személyes névmás. FÜGGŐLEGES: 2. A függőleges 51. szélei. 3. Bolond — németül (ford.) 4. Vízi növény. 5. Adél egynemű betűi. 6. Afrikai nép. 7. Eszmél. 8. Kifogástalan. 9. Menyasszony. 10. Istenség a hindu vallásban. 11. A vízszintes 12. fordítottja. 16. Sütőiparos. 18. Szovjet műhold. 20. Princípium. 22. Vízi állat. 23. Közép-európai folyó (+’). 24. Farsangi tészta névelővel. 26. Szegény — németül. 28. Mutató szó. 30. Névelő. 33. A három cremonai hegedűkészítő család egyike. 34. A finnugor ősnép egyike (ford.) 35. Félsziget a Szovjetunióban. 36. Jutányos (+’). 38. Női név. 41. Fonalat készít. 43. A régi rómaiak felsőruhája. 45. Európai labdarúgó szövetség névjele. 48. Baráti ország pénzneme. 51. A Visztula mellékvize. 53. Mint vízszintes 17. számú. 54. Mutató szó. 55. Harag — latinul. 57. Vízzel tisztít. 59. Egykori „mindenre képestnek gúnyolt képes hetilap. 60. A Duna mellékvize (ford.) 61. Ürmérték. 63. Fejlődött ágdudor. 65. Rizspálinka. 67. Takar. 69. Jelez. 71. Kicsinyítő képző. 73. Helyrag. 75. Mesefilm (+*). 76. Zamat. Beküldendő: a vízszintes 2., 44., valamint a függőleges 1. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő augusztus 22. E. B. Nem idénymunka A LAPOK NAP MINT NAP A STRANDOK CSÚCSSZEZONJÁRÓL SZÁMOLNAK BE, S CSAK ELVÉTVE AKAD EGY-EGY TUDÖSlTÁS ARRÓL, HOGY VALAHOL AZ IDŐK MÉLYÉN MÁR KÉSZÜLŐDIK AZ ŐSZ. NÉHÁNY HÉT MŰLVA MÁR BELEMAR A ZÖLD LOMBOKBA, LETAROLJA A HATÁRT, MAJD CSÍPŐS SZELEKKEL FÜTYÜRÉSZVE ÁTADJA HELYÉT A TÉLNEK. MOST MÉG CSENDBEN PIHEN MEGYÉNK 340 EZER KÉMÉNYE, DE OKTOBER TÁJÁN MÁR EGYMÁSUTÁN MEGKEZDIK A „PIPÁLÁST". VAJON ILYENKOR, A KÁNIKULÁBAN Mit csinálnak a kéményseprők? Erre kerestünk választ a napokban a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalatnál. Biróczi Gyula főkönyvelő hosszú évek óta él a „fekete emberek” között, alaposan ismeri minden örömüket, gondjukat. — Nagyon téved, alá azt hiszi, hogy a kéményseprők munkája idényjellegű — válaszolja kérdésemre. — Igaz, valamikor csak a fűtési szezonban volt munkájuk, de most már hetedik éve a nyár is ad tevékenységet. Hét évvel ezelőtt jelent meg ugyanis egy rendelet, amely kötelezően előírja a kémények öt éven kénti füstnyomáspróbáját. A tűzesetek megelőzésében igen nagy jelentőségű ez a felülvizsgálat, amely különben díjtalan. — Akkor beszélhetünk féléves eredményekről is? — Olyan körzetünk is van, amelyik már az éves tervét is befejezte, — mondja Biróczi Gyula, de csodálkozásom látva hozzá teszi. — Kéményseprőink tíz körzetben végzik munkájukat, megfelelő terv szerint látogatják a lakóházakat, üzemeket. Természetesen már az év elején megkezdődik a díjak beszedése, és ezt a tervét teljesítette most július végén a jánoshalmi körzetünk. Baranyai János vezetésével különben ez a kollektíva halad a munkaverseny élén, néhányan közülük kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Odor József borotai és Horváth István kunbajai kéményseprő például a pénzügyi tervét már az év harmadik hónapjában teljesítette. Ötven kilométer Vidéki szakembereinknek különösen nehéz a dolga — folytatja a főkönyvelő —, van olyan nap, hogy némelyik negyven-ötven kilométert is megtesz kerékpárjával. A falusiak mind jól ismerik és szeretik őket, még nem hallottunk panaszt munkájuk vagy magatartásuk miatt. Sajnos, kevesen vannak.. — Nincs utánpótlás? — Vállalatunknak ez jelenti az egyik legnagyobb gondot. Kéményseprő tevékenységet nem végezhet csak tizennyolc éven felüli. Ha lenne tanulónk, tizenhat éves korára megkapná a szakmiunkásbizo- nyítványt, — de mit csináljunk vele még két évig? Problémát jelentene például az is, hogy a fiatal szakmunkásnak a megye valamelyik távoli sarkában tudnánk csak munkát biztosítani, mert Kecskeméten éppen nincs hely. Így azután átképzéssel oldjuk meg a munkaerő-utánpótlást. Ha szükségessé válik valahol új kéményseprő munkábaállítása, — mindig akad jelentkező a „civil” életből. A körzet valamelyik régi szakemberének irányítása mellett néhány hónap alatt elsajátítja a szükséges tudnivalókat, amelyeket azután a szakmai továbbképzéseken bővítünk. Nem csalódunk az új emberekben, többségük idővel kitűnő szakemberré válik. Ilyen például a megyeszékhelyen Görbe Mihály és Rácz János, Baján Vén József, Dunapatájon Rábái Lajos, de még jó néhányat sorolhatnék. Elismerés illeti nyugdíjasainkat is. Közülük azok, akik még bírják, Kecskeméten például Balogh János és Dányi József, a csúcsszezon idején fiatalokat is megszégyenítő szorgalommal dolgoztak. — Hallottunk már a vállalat üdülőjéről. — Igen, tavaly hoztuk létre Cserkeszőllőn az első kis házat Azóta újat építettünk, s az idén heti váltással már harminc család üdülhet ott. A fürdő vize kiválóan alkalmas a szakmai betegségnek számító reuma gyógyítására, s remélhetőleg jövőre még egy házat tudunk építeni. A kályhaépítők — A cserépkályha-épftők? — érdeklődöm a másik részlegről. — A fejlődés „áldozatai” — mondja tréfásan a főkönyvelő. A gázprogram megvalósítása, a korszerű fűtésre való áttérés érződik a tervteljesítésükben. A múlt esztendőben 549 új kályhát építettek és 484-et raktak át a megyében, az idén viszont már más lesz a helyzet. Több a megrendelés régi kályhák átrakására és kevesebb új építésére lesz szükség. Természetesen ez nem vonatkozik azokra a községekre, ahol még nincs gáz. Szalkszentmártonban az idén 20 új kályhát építenek, de bőven van munkája részlegünknek Szabad- szálláson, Hartán és a megye más községeiben. Örömmel tapasztaljuk, hogy a megrendelők egyre igényesebbek. Nemcsak az a fontos nekik, hogy legyen kályhájuk, ami melegíti a lakást, hanem az új fűtőeszköz, a gondosan kiválasztott csempével, egyben a szoba dísze is legyen. Tizenöt kályhásunk remélhetőleg teljesíti év végéig a kétmillió forintos tervét, úgy, hogy mint eddig, azután sem lesz munkájuk ellen kifogás. Opauszky László
