Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
8. oldal 1989. augusztus 31, vasárnap A pénz bilincsében Munkánk elengedhetetlen velejárója, hogy járjuk a megyét. Szakmánkhoz tartozik, hogy hívatlanul is kopogtatunk házakba, kapcsolatot keresünk olvasóinkkal. Ezek a „véletlen” találkozások örömmel töltenek el bennünket. Vendéglátóink életformájában legtöbbször a megváltozott életszemlélet tükröződik. Fürdőszobát és háztartási gépeket, a faluba, városba költözés vágyát, az orvos közelségét igénylik ezek az emberek, es tudják, hogy vágyaik nem elérhetetlenek. Jó hallgatni, erőt meríteni optimizmusukból. Most mégis két olyan találkozást szeretnék elmondani, melynek szereplői még ma is a pénz bilincsében élnek — és nem is tudnak kilépni onnan. Sietünk haza, de a makacsul kopogó eső, a dörgés és a villámfény láttán, az útmenti házba megyünk. A konyhában együtt vacsorázik a nagylétszámú család. Hellyel kínálnak, de mi csak ijedten bámuljuk a konyha közepét aládúcoló akácgerendát. A sarokban a fal átnedvese- dett, befolyik az eső. Ha- ' misítatlan patópáli állapotok, pedig a ház körüli zöldséges bizonyára jó megélhetést jelent. — Jó itt lakni a szabad levegőn — nyögjük ki végre —, de télen ugye beköltöznek a faluba? — Nekünk jó itt télen, nyáron, a faluban minden pénzbe kerül, így aztán igyekszünk minél ritkábban bemenni — szögezi le vendéglátónk. — És a zöldséget hol adják el? — A városból érte jön a kofa, meg a maszek boltos. Jön, fizet és elviszi. — Moziba járnák-e? — Az pénzbe kerül, spórolni kell. Most már nem hagy békén a kíváncsiság. — Talán autóra gyűjtenek? — Méghogy autóra! Nem. Mi spórolunk. De ha nagyon érdekli, mutatok maguknak egy könyvet, amilyet még úgysem lát- j tak. A dohos, alacsony szobába fejünket meghajtva lépünk be. A roskatag szekrényből egy gyűrött, vékony könyv kerül elő. Takarékkönyv. Az állunk valóban leesik. Az utolsó bejegyzés szerint a betét 820 ezer forint. — Apámék uradalmi cselédek voltak — mondja eltűnődve. — Sok gyerekkel, nagy nyomorúságban éltek. Apám mindig azt mondta, nem fontos ho-1 gyan élünk, csak egy kis j pénzt gyűjthessünk. Ami-1 kor meghalt, öt pengője volt a takarékszövetkezetnél. Én a koporsójánál fogadtam meg, hogy gyűjteni fogok, gyűjteni, mert at- í tói, hogy gerendával dú- j colgatjuk a házunkat, még jól élünk. Jobban, mint j apámék. Ellenérveket mondunk, de arca konok és sziklaszilárd. Neki a betétkönyv a fontos, a meglevő pénz tudata teszi elége- | detté, boldoggá. Vajon mi magyarázhatná meg neki, hogy a pénz csak eszköz, és sok munkájának eredményét másképpen kell élvezni ? A zápor elállt. Megköszönjük a ház nyújtotta oltalmat és még sokáig emlegetjük a „betétes”-t, akinek annyi pénze van, csak éppen nem mer vele i mit kezdeni. A másik pénz bűvöletében élő emberrel éppen ellenkező útirányban, hideg. havas téli délutánon találkoztunk. Ismeretségünket egy kettős defekt‘PeromwgPE rejtvénytotója 1 2. forduló 11. szelvény. TUDÓSOK ÉS EREDMÉNYEIK A képünkön ábrázolt tudós nem volt orvos, és mégis ő alkalmazta először a védőoltást. Neve? Pasteur (1) Hogy es (x) Semmelweis (2) iTIPP • vm 2. Kiváló aitomtudós. az első atomreaktor megszerkesztőie (1942)? Fermi (1) Oppenheimer (x) Rutherford (2) 3. Híres orosz növényfiziológus. aki a fotószintézis vizsgálata során megállapította a napfény szerepét a növények asszimilációja során. Neve? Tyimirjazev (1) Micsurin (x) Popov (2) Beküldte: Pontos címej nek köszönhetjük. A szerelés idejére bekopogtattunk egy nagyon csinos, de még vakolatlan faluszéli házba. A háziasszony szíves szóval hívott bennünket: nézzünk körül, a házuk tavaly épült. Igaz, sehol nem mertünk leülni, mert a szobában széken, fotelon, fekhelyen horgolt csipketerítőket, a konyhában meg minden hokkedlin ropogósra keményített kézimunkát helyeztek el. Az üvegezett verandán maradtunk azután, és egy padra ültünk sorba. — Kár, hogy' nem hét végén érkeztek, akkor hazajön a pesti lányom, olyankor sütök-főzök, meg bort is hozok, de most nincs itthon semmim, — szabadkozott a ház asszonya. Kis töprengés után meglepő ajánlattal állt elő: „Megmutatom a lányom stafírungját.” Már libbent is a leendő fürdőszobába, ahol most két szekrény és egy láda rejtette az évek óta gyűjtött holmit. — Ebben csak ágynemű van — nyitotta ki az egyik szekrényt. Harminchat lepedő, nyolc váltás fehér damaszt ágyhuzat. Persze két ágyra. A másik szekrényben, törülközők, abroszok, konyharuhák légióját láttuk. De a meglepetés még csak ezután következett: a ládából két hófehér brokát pehelypaplan került elő. — Pesten csináltattam, mivel ilyet boltban nem kaptam, mondja erélyesen. — Talán könnyen piszkolódik majd — feleltem bátortalanul. — Ezt nem kell használni! — szögezi le vendéglátónk. _ Akkor meg minek? — buggyan ki útitársamból. — Mi olyan kiházasítást adunk a lányunknak, mint senki más a faluban. De megnézzük, hogy kihez adjuk. Megnézzük, őt is, meg a családját is, kívül- belül. Szomorúan ballagunk vissza az autóhoz, és szívből drukkolunk az ismeretlen Pesten dolgozó szövőlánynak, hogy legyen éreje férjet választani, és ha fehér paplanok nélkül is, de boldog legyen. Selmeci Katalin Értekezlet a jövő pénzügyi szakembereinek képzéséről Az elmúlt napokban a megyei tanács vb pénzügyi osztályán értekezletet tartottak a pénzügyi .szakiskolák működéséről és a szakemberképzésről. A megyében a bajai és kecskeméti szakközépiskolában képzik a szakembereket a pénzügyi, tanácsi munkára. Az elméleti isme. retek mellett a tanulók munkahelyi és nyári szakmai gyakorlaton bővítik tudásukat. . A tanácskozáson részt vett Cservény Vilmos, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, a szakiskolák igazgatói, tanárai és tankönyvek szerzői. A megbeszélés befejezéseként a Bács megyei Filmstúdió a vendégeknek bemutatta a 600 éves Kecskemét és a Félúton című kis- filmeket. A filmek bemutatása után a vendégek rövid városnézésen vettek részt. * POLITIKAI NAPILAP * Köszöntjük a Déli Hírlapot! Miskolcon, az ország második nagy városában, szeptember elsejétől Déli Hírlap címmel új politikai napilap jelenik meg. Főszerkesztője. Csala Sándor elmondotta, hogy elsősorban a város sokrétű életével, annak legfrissebb eseményeivel kíván foglalkozni az új napilap. de az ország és világ híreiről is tudósít- A Déli Hírlap hétfőn nyolc, egyébként pedig hat oldalon jelenik meg, nevéhez illően a déli időszakban. A szegedi Dél-Magyarország után ez most már a második vidéken megjelenő városi napilap. Szeretettel köszönt i ük a Déli Hírlap szerkesztőit és munkatársait. Kívánjuk, hogy a lap híven szolgálja fontos hivatását. Távol-Kelet kultúrájának követei A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság allami népi együttesének vendégszereplése Kecskeméten Alig fél évvel az egyiptomi művészegyüttes nagysikerű fellépése után most a világ másik tájának, Ázsia távoli félszigetének ősi kultúrájából kaphattunk ízelítőt pénteken este. A Kim Nam O vezette együttes minden tekintetben színes, | változatos műsort mutatott be Kecskemét közönségének. Ha már a színeket említettük, szóljunk előbb arról, hogy a színek kompozíciói — melyek között a halvány zöld, kék, lilásvörös és min. denekelőtt a fehér dominál — minden mozdulat és zene nélkül is valamiféle „tá- vol-keletiv hangulatot adtak a színpadi összképnek. A legközvetlenebb hatást a nézőkre természetesen a táncok tették. Kiemelkedően szép volt a Dobtánc, melynek mélyén az ősi sámánritmusok emlékét lehetett érezni. Meg kell említenünk Hon Dzson Hva nevét, aki koreografálta és előadta ezt a táncot: kitűnő technikája és bámulatos ritmikai gazdagsága egyaránt hozzájárult előadásának szuggeszti- vitásához. Finom és dekoratív volt a Legyezőtánc, hatásos és eleven a parasztoknak a jó termés feletti öröFolyik a madarasi leletek mét kifejező csoportos leánytánc. A népi hagyományok formanyelvét használta több kompozíció mai témák és a hősi múlt harcainak ábrázolására, mint A nehéz hadjárat és Az építkezésen című tánc jelenetekben. A zenéről szólván említsük meg elsőnek a zenekart, mely csupa népi hangszerből áll, s hangszerelése, előadásmódja is híven őrzi a hagyományokat. Alkalmunk volt a kaja-kum nevű pengetés hangszert külön is megismerni. Meglepően hajlékony, árnyalt előadásra alkalmas. A műsorban sok magyar népdal is elhangzott. Ezeket j az együttes nem csupán erre az útra tanulta meg,.hanem állandóan műsorán tartja a baráti népek művészetének néhány darabját. A magyar népdalokat Budapesten tanult koreai diákok vitték magukkal hazájukba, a feldolgozások már ott készültek. Éppen ez volt a műsornak egyik legnagyobb zenei élménye. A koreai és a magyar népzene ugyanis az ötfokúságon kívül — mely mindkettőnek jellemzője — semmilyen hasonlatosságot nem mutat, mondhatnánk: egy nagy ázsiai pentaton kultúra teljes más úton fejlődött két ága. Ezek a felresla uralása A bajai Türr István Múzeum tudományos főmunka- társa, Kőhegyi Mihály a Madaras határában immár harmadik éve tartó ásatások során 210 szarmata sírt tárt fel. A sírokból igen gazdag, muzeális szempontból felbecsülhetetlen leletanyag került, elő. Az ásatásokat természetesen tovább folytatják. A napvilágra került edényeket, ékszereket, ruházati felszereléseket, tűzhelyeket, temetkezési tartozékokat beszállították a bajai múzeumba, ahol Veréb Béla restaürátor szorgalmas munkával eddig már, 190 sír leletanyagát restaurálta, illetve konzerválta. Többen fordultak lapunkhoz azzal a kérdéssel, vajon a madarasi roxolán sírokból előkerült anyagot mikor láthatja a nagyközönség. Kőhegyi Mihály régész értesítette szerkesztőségünket, hogy az idei múzeumi hónap során a madarasi leletanyag kiállításra kerül. Ugyanakkor a feltárást végző régész — Kőhegyi Mihály — tudományos előadásban ismerteti az ásatás történetét és a szarmata nép életét, temetkezési módját. B. J. dolgozások — különösen amikor énekesnők egy csoportja kaja-kum kísérettel adta elő — mégis valami lappangó benső közösséget sejtettek meg a kétféle zenekultúra között. Az is megható volt, ahogyan Kim Dzson Bök énekesnő a Tisza partján mandulafa virágzik kezdetű dalt „koreais" díszítő hangokkal cifrázta ki, vagy amikor az énekesek ugyanazat a dalt mind a két nyelven megszólaltatták. Az együttes három énekkara viszonylag halványabb színvonalat képviselt: bár tisztán és kidolgozottan szólt, hangvételben, de főleg műsorban nem jelentett különlegességet, nem nyújtotta azt az élményt, amit az együttes többi részlegétől kaptunk. A Virágozzék hazánk című befejező tánckép kék- fehér-piros forgataga után a közönség lelkes tapssal, két kecskeméti kislány pedig hatalmas virágkosárral köszöntötte a távolból érkezett I vendégművészeket. A koreai vendégművészek tegnap, szombaton Kecske- Iméttel ismerkedtek. Délelőtt fogadást adott, tiszteletükre a városi tanács dísztermében a tanács végrehajtó bizottsága. Délután Bugacra látogattak. K. T. Lakástextil újdonságok az őszi vásáron A Lakástextil Vállalat az őszi vásáron az 1970-es évre tervezett újdonságait külön pavilonban mutatja be. Bútorszövetből 72, szőnyegből 28, takaróból 18, műszőrméből 15 fajtát állítanak ki, többféle színben, új mintákkal, a divatigényeknek megfelelően. Külön említést érdemel a szintetikus szálból készült rusztikus felületű Junior és Némo, továbbá a styl- bútorok kárpitozására alkalmas, Elektra néven forgalomba kerülő jacquard bútorszövet, valamint a kézzel szövött áru benyomását keltő Karos és Split nyüstös bútorszövet. A divatos függönyök több fajtája is szerepel a kiállításon, köztük érdekességként Magyarországon először, a MALÉV részére készülő lángálló függöny. A szőnyegek között bemutatják többek között a fésűsgyapjú kettős velúrszőnyeget, s a rövid idő alatt közkedveltté vált pro- filhabhátas Kallió „G” faltób-falig szőnyeget
