Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-10 / 184. szám

8. old» 1969. augusztus 10, vasárnap Kommentár A frankleértékelés gazdasági háttere Péntek est©, amikor az európai tőzsdék már bezár­tak. a francia kormány be.ielentette a régóta esedékes intézkedést. Franciaország nemzeti valutájának leérté­kelését. Fontosabb, s a valóságot hívőbben tükröző len­ne ez a fogalmazás: a francia kormány hivatalosain is tudomásul vetette a frank értékveszteségét, amelynek mértékét 12,5 százaléknak ismerte el. A leértékelés kö­vetkeztéiben az 1 dollár — 4,93 frank értékviszony elő­reláthatóan 1 dollár — 5,5 frankra módosul. A francia frank leértékelése a tőkés valutarendszer válságának újabb kifejeződése. A tőkés világ mai nem­zetközi fizetési és valutarendszerét az 1944. évi Bretton- Woods-i egyezmény körvonalazta, s az ott lefektetett elvek valóra váltása több mint egy évtizedet vett igény­be. 1958-ig ugyanis csak a dollár és a svájci frank volt konvertibilis, szabadon átváltható, az egyéb tőkés valu­táknál ezt a követelményt csak 1958-tól kezdve tudták érvényesíteni. A nemzeti valuták konvertibilitásának az abszolút szilárd árfolyam az alapja. A Bretton-Woods-i egyezmény alapján a nemzeti valuták árfolyama a hi­vatalosan deklarált aranyparitástól (aranyparitás: vala­mely ország pénzegységének hivatalos színaranytartal- ma). legfeljebb 1 százalékkal térhet el. s ha az árfo­lyam ingadozása nagyobb mértékű, az adott ország jegybankjának, nemzeti bankjának be kell avatkoznia. A tőkés valutarendszer toválbbi feltétele és következmé­nye a devizakorlátozások megszüntetése és a szabad tő- kGniozsá s A tőkés valutarendszer már működésének ötödik évé­ben kritikus helyzetbe került, amikor az USA különféle pénzügyi intézkedésekkel korlátozta a tőke szabad moz­gását. a későbbiek során pedig több európai tőkés or­szág léptetett életbe olyan intézkedéseket, amelyek a szabad átválthatóságot korlátozták. A tőkés valutarend­szer megrendülésének és gyors felbomlásának az az oka. hogy a különböző tőkés országok gazdasági fejlődésének ez az egyenlőtlensége, amely az eltérő színvonalú terme­lékenységben, költségekben és belső árszintben jut ki­fejezésire. beleütközik abba a valutarendszerbe, amely a szilárd és rögzített árfolyamokra épül. S mivel az ár­folyamok csekély módosítása nem követheti az árszinl és a termelékenység változásait, az egyenlőtlen gazda­sági fejlődés és a szilárd árfolyam ellentmondása csak robbanásszerűen — adott esetben le-, vagy felértékelés­sel — szüntethető meg. Ez történt 1967 végén az angol valutával, s most a francia frankkal. Franci dörszág belső árszínvonala' máT esztendők óta a legmagasabb volt az európai tőkésor­szágokban. A termelés magas költségszintje gyengítette a francia áruk exportképességét, egyidejűleg ösztönözte, növelte a külföldi áruk versenyképességét és behozata­lát. A leértékelés kétségkívül kedvezően módosítja ezt a helyzetet: a francia termékek egyéb tőkés valutákban számított árát csökkenti, míg az exporttermékekét a francia -Macon növeli. Ebből következik, hogy a deval­váció rendszerint — legalábbis rövid ideig — ösztön­zőleg hat a termelésre, az exportra, és a tőkebefekte­tésekre. A devalvációnak azonban inflációveszélyei is vannak, s annak mértéke néhány esztendő alatt meg­semmisítheti a leértékelésből adódó előnyöket. A dolgozók, elsősorban a munkások helyzetén a de­valváció önmagában nem Változtat, a belső bér- és ár- szlnit egyelőre érintetlen marad, annál is inkább, mert a kormány a devalvációt az általános nyári szabadsá­gol ások. az üzemszünet időszakára időzítette. Bizonyos azonban — s erre példa Anglia —, hogy a tőke a de­valváció rövid lejárató előnyeit a maga számára igyek­szik kamatoztatni. A francia frank leértékelése természetesen nem oldja meg a tőkés valutarendszer több esztendeje tartó vál­ságát. az egyenlőtlen fejlődés és a stabil valutaárfolya­mok ellentmondását az egyes valuták értékének, vá­sárlóerejének eltérő alakulását. A nyugatnémet márká­nak a hivatalos árfolyamot jelentősen felülmúló értéke például, előbb-utóbb kikényszeríti a márka felértékelé­sét. De ©z is csak tüneti kezelés lesz. mert a gazdasági fejlődés egyenlőtlensége időről-időre újratermeli a tőkés valutarendszer válságát. hXüÜJ. . Az elmúlt 41 év során — 1928 óta — tizennégyszer került sor a francia frank leértékelésére. Az 1928. június 25-i nyolc százalékos leértékelést kö­vetően 1936. október 1-én, 1937. július 21-én, novem­ber 12-én, 1939. szeptember 8-án, 1944. november 2-án, 1945. deecmber 26-án, 1948. január 26-án, 1948. október 17-én, 1949. április 27-én, 1949. szeptember 19-én, 1957. augusztus 10-én, 1958. de­cember 26-án értékelték le a francia pénznemet, majd tegnapelőtt: 1969. augusztus 8-án, a 12,5 százalékos de­valválás során a dollárhoz viszonyított árfolyamát az eddigi 4,96706 dollár helyett 5,55419 dollárban állapítot­ták meg. A Deutsche Bundesbank augusztusi jelentésében megállapítja, hogy a nyu­gatnémet márka az ameri­kai dollár mellett a nemzet­közi pénzpiacon az egyik legjobban igénybevett pénz­nemnek számít. A jelen­tés ennek bizonyítására megemlíti, hogy a nemzet­közi pénzpiacon 1969. első hat hónapja során a kölcsö­nök 45 százaléka nyugat­német márkában került fo­lyósításra. Az elmúlt év ha­sonló időszakában ez az arány 31 százalék volt. Az elmúlt másfél év során 8,6 milliárd nyugatnémet már­ka értékű kölcsönt vettek igénybe. * Genfben pénteken véget ért az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának 47, ülés­Czinege Lajos cikke egy szovjet lapban A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadsereg lapja szom­bati számában Czinege La­jos vezérezredes, magyar honvédelmi miniszter cikkét közli. A cikk a proletárha­talom megvédésére vonatko­zó lenini tételeket fejtegeti és az 1956-os magyaror­szági események tanulságai alapján megállapítja, hogy „egy pillanatra sem szabad csökkenteni az éberséget, a szocialista forradalmi vív­mányok megvédésére irá­nyuló készenlétet”. „A nem­zetközi imperializmus egye­sült erőinek valamely szo­cialista állam elleni cselszö­véseivel szemben vala­mennyi szocialista ország­nak össze kell fognia, együt­tes internacionalista segít­séget kell nyújtani a ve­szélyben forgó országnak” — emeli ki a TASZSZ-is- mertető a cikkből. Az USA titkos megállapodása Thaifölddel WASHINGTON. (MTI) William Fulbright szená­tor pénteken a szenátus ülésén kijelentette, hogy egy Thaifölddel kötött tit­kos megállapodás követ­keztében jelentős amerikai haderőket köthetnek le eb­ben a kelet-ázsiai ország­ban és az Egyesült Államok ott a vietnamihoz hasonló újabb háborúba kevered­het. A szenátor közölte, hogy a megállapodás rész­leteit nem ismeri, mivel azt a kormányzat a legnagyobb titoktartással kezeli. Ful­bright azért szólalt fel a szenátusban, hogy tiltakoz­zék, amiért a kormányzat nem volt hajlandó rendel­kezésére bocsátani a doku­mentum másolatát, jóllehet Rogers külügyminiszter ezt megígérte nekiJ Nyilván a Pentagon közbelépésére szegte meg ígéretét. „Valójában okom van fel­tételezni azt, hogy még a külügyminisztériumnak sem bocsátották rendelke­zésére a terv egy példá­nyát, annak ellenére, hogy e terv egy újabb vietnami típusú háborúba sodorhat bennünket” — jelentette ki Fulbright szenátor. SAIGON. (MTI) Az AP saigoni tudósítója szerint az elmúlt két hó­nap viszonylagos csendjé­hez képest az utóbbi 48 órában Dél-Vietnamban megélénkült a harci tevé­kenység. A szabadsághar­cosok három rakétatánpa- dást hajtottak végre a Viet­nam két részét elválasztó volt fegyvermentes övezet közelében. Ezenkívül hat amerikai megerősített ál­lást lőttek gránátokkal. Erős támadás érte az ame­rikai különleges haderők Saigontól 57 mérfölddel északnyugatra levő táborát. Röviddel éjfél előtt Saigon­ban gránátot dobtak egy mulatóhely előtt parkoló amerikai katonai gépkocsi­ra, két amerikai katona, egy dél-vietnami katona és egy polgári személy megse­besült. A saigoni amerikai pa­rancsnokság közlése sze­rint a szombatra virradó éjszaka amerikai B—52-es bombázók több mint egy­millió kilogrammnyi bom­bát dobtak a kambodzsai határ közelében a partizá­nok feltételezett állásaira. „Az ország vezetői hazudtak” Bombamerényietek Olaszországban ROMA Egész sorozat bombame­rényletet követtek el olasz vasúti szerelvényeken a szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek. A po­kolgépek négy különböző közép-olaszországi városban robbantak a vonatokon: Alvianóban, Pescarában, Pescinában és Casertá- ban. Egy Triesztből Mi­lánóba érkező vonatban is találtak egy bombát, ezt azonban 15 perccel a robba­nás előtt hatástalanították, összesen hét sérültje van a merényleteknek. A rendőr­ség nem tudta megállapíta­ni, milyen indítékok vezet­ték a pokolgépes robbantó- kat. 1965 és 1967 között a vasúti merényletek nem mentek ritkaságszámba. Az olasz dél-tiroli terroristák voltak felelősek értük, akik nagyobb autonómiát köve­telnek a németajkú terület­nek. A péntek éjszakai rob­bantások kapcsolata az Alto Adige-i terrorizmussal egye­lőre nem világos. Az AP hírügynökség el­mondja, hogyan találtak rá a trieszt—római személy- vonat 2. osztályú fülkéjében az egyetlen fel nem robbant pokolgépre. Az ajtó közelé­ben pillantotta meg egy asz- szony a kisméretű faládát. Kinyitotta: karórát talált szaka, amely kezdődött. július 14-én A japáni Nagaszakiban szombaton, helyi idő sze­rint 11 órakor, pontosan ab­ban a percben, amikor az amerikaiak atombombája elpusztította a várost, 24 év­vel ezelőtt, egy percre min­den forgalom leállt, hogy így emlékezzenek meg a tá­madás áldozatairól. A város Béke-parkjában 5000 ember ünnepségen emlékezett meg az atombomba 70 000 naga- szaki áldozatáról. * A madrid—cagizi ország­úton pénteken összeütközött egy autóbusz és egy téglák­kal megrakott teherautó. A buszon szabadságukról mun­kahelyükre visszatérő anda- lúziai munkások voltak. Az Écija közelében történt sze­rencsétlenség során tizen- ketten életüket vesztették, sokan megsebesültek. benne, amelyből vékony drótok vezettek a dinamit- rudakhoz. Amikor a vonat befutott Milánóba, a nő, aki mitsem sejtett, átadta a ta­lált tárgyat egy pályaudvari tisztviselőnek. A vasutas csak egy pillantást vetett a doboz belsejébe, aztán or­dítva eldobta magától. A rendőrség szakértőkkel vo­nult ki. Ók hatástalanították a szerkezetet és megállapí­tották, hogy negyedórával később, Domossola és a svájci határ között felrob­bant volna. l’Hiii&nité' Rend Andrieu a L’Hu- manité főszerkesztője, a lap szombati vezércikkében mindenekelőtt kiemeli: a kormány intézkedései azt bizonyítják, hogy az ország vezetői hazudtak. Nem mon­dott igazat Pompidou, amikor a választási küzdelem- bán június 26-án kijelentette, hogy nem lesz frankle- hazudott Chaban-Delmas, amikor kormánynyilatkozatá­ban június 26-án kijelentette, hogy nem lesz frank-le­értékelés. A valóságban — mutatott rá Andrieu — a devalváció eszköz a kormány számára, hogy a dolgozók kárára oldja meg gazdasági nehézségeit. Andrieu párhuzamot von a de Gaulle tábornok által 1958-ban végrehajtott devalváció és a mostani között. Mindkét alkalommal — írja — azt hangoztatták, hogy ennek a hatása végül is kedvező lesz. Ami azon­ban akkor is bekövetkezett, az a fogyasztási cikkek árá­nak emelkedése volt, s ez elsősorban a dolgozókat, kö­zülük is a legrosszabb körülmények között élőket súj­totta. Mindenképpen világos azonban — mutat rá a Cikkíró —, hqgy Pompidou, Chaban-Delmas és Giscard d’Estaing, amikor elismerték a hozott intézkedések sú­lyos voltát, akaratlanul is bevallották a kudarcot. A kudarcát egy olyan kormányzatnak, amely 11 éven ke­resztül képtelennek bizonyult arra, hogy biztosítsa a dolgozók jólétét. (TMI) SUTOKON* / /. Gyártásszakositás és kooperáció munkamegosztás alapján lehetséges. Ez felételezi, hogyegy-egy ország általá­ban csak azoknak a termé­keknek fejlesztésével és gyártásával foglalkozzék, amelyekhez legkedvezőbbek az adottságai. Ezékből a ter- ladás fontos tényezője, va- mékekből — szakosítás ese- lamennyi résztvevő ország tén — annyit kell előállí- gazdasági fejlődését előse- tania, amennyi a partner- gíti. A nemzeközi szakosí- országok szükségletét is fe­lpari termelési kooperá- tós és kooperáció a fejlő- dezi. A termékek minőségét cióról általános értelemben dés jelenlegi szakaszában és korszerűségét magas akkor beszélünk, ha két feltétlenül szükségszerű, és szinten tartani csak opti- (vagy több) ipari termelő nagy jelentőségű szinte va- malis nagyságú szakosított vállalat között termelési lamennyi termelési ágban, üzemekben a gyártás kor­munkamegosztáson alapuló de nem mindenütt jelent- 6zerú és gazdaságos meg­tartás szerződéses kapcso- kezik egyforma súllyal, szervezésével, a szellemi lat jön létre, meghatározott Egyes termelési ágakban erők hatékony koncentrá- termék (termékek) folya- szinte teljesen figyelmen lásával lehetséges. A sza- matos (esetenkénti) előál- kívül hagyhatók, másokban kosítás előrehaladásával nő lítására, a piaci igények ki- viszont meghatározó szere- a kooperáció lehetősége és elégítésére. Ha a kooperá- pet tölt be. A fűtőanyag- és jelentősége, ciós kapcsolat egy országon energiaiparban, az ásvány- * szakosítás a- v/y. belüli vállalatok között jön bányászatban például álta- .. .. es K„ létre, akkor belső kooperá- iában a lelőhelyek földrajzi k^rj^ cióról van szó, viszont ha elhelyezkedése szabja meg SSSteaÄZl a kooperációs kapcsolatku- a termelési lehetősegeket. felelőt‘ -‘termelő váliala­kS Más a he,yZet a fel* tok ^ meghatározott ‘ipa- iön létre Ikkor nemzetkö- dolSozó iparban. A terme- ri termék előállítására té­ri kooperációról beszélünk. lés., é.s technika fejlődése rontanék kooperációs kap­szükségessé teszi a szako- csolatot. Lehetséges, hogy Az államok közötti sítás és a kooperáció erő- egy meghatározott ipari szakosítás azt jelenti, hogy teljes fejlesztését a feldől- gyártmánycsalád előállítá- az egyssserú termékfajták gozó iparban, mindenek- sában egyeznek meg. To- termelését egy vagy néhány előtt a gépiparban, de nem vábbi formája a koaperá- országban összpontosítják nélkülözhető a vegyiparban ciós kapcsolatnak, amikor a az érdekelt országok szűk- és a vas- és színesfém-ko- termelési specializáció a ségleteinefk kielégítésére, hászatbgn sem. A világon vállalatok közötti profil- és ezzel kapcsolatban emelik előállított gépipari gyárt- munkamegosztással jár a termelés technikájának és mányok száma ma már együtt. A kooperációs kap- szervezetének. színvonalát, meghaladja a félmilliót, s a csolaitok széles körű meg- szilárd gazdasági kapcsola- vegyipar is több százezer- valósításának egyik fontos tokát alakítanak ki, és egy- féle anyagot, terméket ál- feltétele, hogy az abban ben megteremtik az orszá- lit elő. Ilyen nagyszámú részt vevő vállalatok gaz­gok közötti termelési koo- termék gyártását kifejlesz- daságilag érdekeltek legye- perációt. A termelés nem- teni és e termékeket gazda- nek a szakosításban, és zetlközi szakosítása, és a ságosan előállítani — külö- meghatározó szerepet játsz- termelési kooperáció kiala- nősen kis országokban — szanak kialakításában, kítáisa, minit a műszaki ha- csak hatékony nemzeközi p. E

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom