Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
A gyógyfürdőzésről Ha kissé huzamosabb ideig figyeljük valamelyik fürdőépület kapujánál a fürdővendégek jö- .vését, menését, érdekes jelenséget tapasztalhatunk. Az érkezők fáradt 'tartásával ellentétben, a fürdőből távozóknak rugalmas, könnyed a mozgása. Mi a magyarázata ennek a jótékony hatásnak, amely megszünteti az ízületek, és az izmok fájdalmát, frissé, rugalmassá teszi a testet, és másfél óra alatt szinte újjávarázsolja a munkában görnyedt, kimerült szervezetet. A gyógyvizek emberi szervezetre gyakorolt hatásai fizikai és kémiai jelenségekkel magyarázhatók. A meleg vízben az erek kitágulnak, a szervek vérellátása fokozódik, az izmok és erek görcse oldódik. A kémiai hatás azon alapszik, hogy a víz vegyi alkatrészei a bőrön és belégzés útján a tüdőn keresztül a szervezetbe jutnak. A kénes és radioaktív vizek a mozgásszervi betegségek kezelésében használatosait. A szénsavas fürdőket szívbetegségeknél, a jódos vizeket a pajzsmirigy, a sósfürdőket pedig nőgyógyászati betegségek kezelésében ! ■'alkalrhazák.. A"; - gyógyfürdő olyan, min'fi/a." gyógyszer, csak bizonyos betegség esetén alkalmazható. Helyes dózisban használ, túladagolva azonban méreg lehet. Kevesen ismerik a gyógyfürdők alkalmazásának helyes módját. Ez a magyarázata annak — orvosi javaslat nélkül használt gyógyfürdőzés esetében —, hogy egyeseknek használ a fürdő, másoknak nem, sőt olyan eset is előfordul, hogy a fürdőkezelés után fokozódnak a panaszok. Éppen ezért vegyük sorra az egyes fürdőformákat, ismerjük meg azok alkalmazásának legelőnyösebb módját. A HÖLÉGKAMRA levegője száraz, ezért nevezik — helytelenül — ,,szárazgőz”-nek. Benne a bőr verejtéke könnyen elpárolog. A rosszullét veszélye a magas hőmérséklet ellenére is kicsi. A gőzkamrában — a levegő vízgőzzel telítettsége miatt — a verejték neny tud elpárologni, így köny- nyen ájulás következhet be. A hőlégkamrában ezért 10—15, a gőzkamrában pedig 6—10 percnél hosz- szabb ideig nem ajánlatos tartózkodni. Alacsony vérnyomás esetén fejhűtő használata ajánlatos. Helyes, ha az idősebbek, valamint a szív- és érbetegek egyáltalán nem veszik igénybe a gőzkamrát, amely mint izzasztó’ kezelés a hűléses és különféle idült betegségeknél hasznos lehet. A MEDENCEI-VÉDŐ. a gyógyfürdőkben általában forró (39—40 fok) közömbös (35 fokos) és hűvös (32—33 fokos) medencék vannak. Előnyös a fürdést a legmelegebb medencében kezdeni, amelybe lehetőleg ne merüljünk bele nyakig, csak a fájdalmas testrészt fürdessük, legfeljebb 5—6 percen át. Utána a közömbös hőmérsékletű medencét vegyük igénybe, amelyben már fél-, háromnegyed órát is tartózkodhatunk. Végül — egy fontos tanács — vegyünk hűvös zuhanyt. A ledörzsölés után fél óra pihenés következzék — lehetőleg csendben. ISZAPKEZELÉS. Az iszapot, tavak, folyok, fenekéről emelik ki, majd sűrű péppé keverik és sterilizálják. Előnye, hogy jobban tartja a meleget, mint a víz, és még magasabb hőfokon alkalmazható. A pakolásokat általában 40—42 fokos vízzel végzik. Az iszappakolás hatása erélyesebb mint a fürdőkezelésé, a szívet, és az érrendszert azonban alaposan megterheli, ezért fej- és< szívhűtő alkalmazása szükséges. A gyógyfürdőzés és az iszappakolás is fellob- banthat lappangó gyulladást, ideggyulladás esetén pedig a fájdalmat rendkívüli mértékben fokozhatja. A fürdőkúrának a szervezet egészét áthangoló Ingerhatása csak bizonyos betegségek esetén, és azoknak is csak bizonyos szakaszaiban alkalmazható. Ezért a fürdőkezelés szükségességének megállapítása szakorvos feladata. Mindenki számára fontos azonban tudni azt, hogy mikor tilos. A melegfürdő heveny, lázas betegség esetén ronthatja az állapotot, és a fertőzés továbbterjedését idézheti elő. Vérzéssel járó állapotban fokózza a vérzést. Elősegíti a rosszindulatú daganat növekedését és terjedését. A szív munkáját megnehezíti, s előrehaladt érelmeszesedésben a magas vérnyomásban szenvedőknél veszélyes következménnyel járhat. Érszűkületben — a végtág anyagcseréjének fokozásával — ronthatja az állapotot és a végtag üszkösödését időzheti elő. Előzetesen tehát, mindig kérjük ki a szakorvos tanácsát. Végül nagyon fontos és hasznos tudnivaló: a fürdő hőmérsékletére, idejére, és a bemerülés mértékére vonatkozó orvosi előírásokat — a fürdőben a táblákon olvasható figyelmeztetéseket — mindenkor pontosan tartsuk be. Dr. Sándor Róbert Az erkély, veranda „bútorzata“ Ringlókompót: A kemény és zöld ringlókat megmossuk, szárát félig levágjuk, tűvel megszurkáljuk. Kisebb edénybe ecetes, vagy tlrnsós vizet forralunk, ha forr beleteszünk pár szem ringlót és a lobogó vízben egyszer-két- szer felfőzzük. A ringlókat az ecetes vízből a már elkészített szirupba tesszük, vigyázva felfőzzük, hogy ki ne repedjenek, meleg üvegekbe rakjuk. Csak keveset szabad egyszerre a szirupba tenni, hogy gyorsabban fel- főjjön és mielőbb kivehes- sük onnan. Másik edénybe szirupot főzünk, 1 kiló cukorhoz egy és félliter vizet teszünk, ebbe a szalicilt és forrón ráöntjük a gyümölcsre, majd kihűlésig száraz gőzbe helyezzük. Dinnye cukorban! A kifejlett, de nem érett diny- nyét (cukordinnye) megtisztítjuk, tetszés szerinti darabokra vágjuk, ecetes vízben átfőzzük, ezután kiszedjük, szitára téve csurgatjuk és minden szeletet kötőtűvel sűrűn átszurkáluiik. Annyi cukrot adunk hozzá, ameny- nyi súlyú a dinnye. A cukrot vízbe tesszük, és felforraljuk, majd belehelyezzük a dinnyét, átfőzzük, azután levesszük a tűzről. 24 óráig állni hagyjuk. Ezután kiszedjük a dinnyét, a levét pedig lassan főzzük fél óra hosszáig, majd szedjük le a habját. Azután belerakjuk a diny- nyét, de már nem főzzük tovább. így áll 24 óráig. Akkor a dinnyét kiszedjük, üvegekbe rakjuk, tetejére hámozott citromhéjat teszünk, a levét jó sűrűre főzzük, ráöntjük, lekötjük és eltesszük. Vegyes lekvár: Édes almából. hámozott vörösszilvából, édes ringlóból, jó parázs sárgadinnyéből, 2—3 kilót megtisztítunk, megmérünk. Jő keményre főzzük, tetszés szerinti cukormennyiséggel. Szalicillel öszekeverjük, forrón üvegekbe öntjük, száraz gőzbe tesszük. Az emberben állandó vágy él a friss levegő, a természet után. Munkája befejeztével, ha hazatér, szívesen üldögél el a városi ember a lakása erkélyén a szabad levegőn éppúgy, mint a családi házzal rendelkező vidéki ember a nyitott verandáján, vagy teraszán. (Sajnos, nem minden lakáshoz épül még.) De sok városi és falusi embernek van már rendszerint, valóban teraszos hétvégi pihenőháza is. Kint, a szabad levegőn a beszélgetés, vagy olvasgatás testét-lelkét felüdíti, teljes kikapcsolódást nyer. Ha már olyan szerencsések vagyunk, hogy erkély- lyel, verandával, vagy terasszal rendelkező lakásunk, házunk van, ne ócska limlomok tárolására, vagy raktárként, például tüzelő elhelyezésére használjuk. Ez nem csak esztétikailag nyújt csúnya látványt. hanem ezzel megfosztjuk eredeti — s számunkra oly jelentős — funkciójától is. Erkélyünk vagy verandánk, teraszunk bútorzatának megválasztásánál a célszerűségre, ugyanakkor a kényelemre is kell törekednünk. Milyen is legyen az? Hiába tetszik esetleg egy nagyméretű vesszőkből fonott pihenőfotel, vagy egy ernyővel ellátott lengő hintaágy, ha nem odavaló —• mozogni sem tudunk tőle — sajnos le kell mondani róla. Kis alapterületű erkély, keskeny veranda esetén könnyű, esetleg összecsukható kempingszékeket, foteleket, vagy nyugágyat kell beszereznünk, amelyeket használaton kívül máshová is el tudunk helyezni; Nagyobb alapterületen már asztal is elfér, ami alkalmas lehet étkezésre, gyerekeknek játék elhelyezésére, vagy lecke megírására, felnőttek számára kártya, vagy egyéb játéktünk még kényelmesebbé. Műbőrrel bevont szék ilyen helyen nem alkalmas, mert a külső hőtől (nap) és az emberi test melegétől kellemetlenül átmelegszik és átnedvesedik a rajta ülő ruhája is. A szellőző szöKönnyed, elegáns, kerti bútor — verandára, vagy vikendházba. szenvedély kielégítésére. Ez lehet köralakú, vagy szögletes, nyitott teraszon, erkélyen ernyővel ellátott, vagy anélküli. (A különböző színű ernyővel ellátott asztalok - azért praktikusak, mert erősebb napsütés esetén kellemes, árnyas helyet biztosítanak és kellemes színfoltot is adnak.) Az ülőbútor lehet fémvázas. fonott, vagy ponyvás, amit különböző huzatú és színű habanyaggal töltött párnával tehevet- és vászonhuzatok megfelelőbbek. A fa- vagy fémvázas, állítható nyugágy olvasásra, napozásra és pihenésre egyaránt alkalmas. Ott pedig, ahol nemcsak a hely, hanem a pénztárca is megengedi, nagyobb asztal, kényelmes kerti fotelok, függő- vagy hinta- ágy, nyugággyal kiegészítve kellemes együttest és tökéletes pihenést biztosítanak. Jámborné, Burián Judit A hűtés nem fertőtlenít Hogyan előzhetők meg a meleg időben nagyon gyakori, sokszor súlyos köÉrett-e a dinnye? Az érett sárgadinnye könnyen felismerhető» de annál nagyobb gyakorlat kell az érett görögdinnye felismeréséhez. Megkopog- tatása nem mindig megbízható vizsgálati eljárás, de bizonyos érési jelek legalább is együttesen már útbaigazítják a termelőt és a vásárlót is. A dinnye héja, amely legHÉTFÖ: Krumplileves, töltött paprika, őszibarack. KEDD: Karalábéleves, tejfölös tökfőzlék, sült virsli, altma. SZERDA: Zöldségleves, ká- ,r*M posztás kocka borsosán, gö- * rögdinye. CSÜTÖRTÖK: Almaleves hidegen, sertéspörkölt burgonyával, kovászos uborka. PÉNTEK: Köménymagosleves, marhatokány láta. SZOMBAT: Székely sertésborda, ízes palacsinta. VASÁRNAP: Zöldbableves, rántott csirke zsírban burgonyával, paprikásaié ta, almáslepény. ubórkasasült TARHONYÁS MARHATOKÁNY: Hozzávalók; 80 deka marhalapocka, 5 deka füstölt szalonna, 8 deka zsír, l deci paradicsomlé, só, törött bors, 40 deka tarhonya, pirospaprika. Lábosban felhevítünk 4 deka zsírt és belerakjuk az apró kockákra vágott szalonnát. A szalonnát lassan fehérre sütjük, hozzáadjuk a megmosott és újjnyi vastagságúra metélt marhahúst és a vékony karikára vágott vöröshagymát. Só, bors jön még hozzá. Jól elkeverve, fedő alatt puhára pároljuk a tokányt. Ne felejtsük el a párolás alatt elfőtt levet kevés vízzel pótolni, s ha a hús púhul, a paradicsomlevet lassan öntsük hozzá. Közben egy másik edényben 4 deka zsíron állandó keveréssel világos zsemleszínűre pirítjuk meg a tarhonyát. Forró vízzel felengedjük, megsózzuk és fedő alatt, kislángon pároljuk. Ha a tarhonya puhulni kezd, összekeverjük a hússal, kevés vizet öntünk alá és lefedve, a tűzhely szélén, vagy a sütőben pároljuk készre. Savanyúsággal tálaljuk. SZÉKELY SERTÉSBORDA: ■Hozzávalók; 8 darab 8 dekás lsertésbordaszelet, 12 deka vöröshagyma, 1 kanálnyi piros- paprika, só, 8 deka zsír, 1 evőkanál paradicsomlé, vagy nyersparadicsom, 60 deka savanyú káposzta, 2 darab zöldpaprika, 3 deka liszt és 2 deci felről, 1 gerezd fokhagyma és néhány szem köménymag. A megveregetett bordaszeleteket megsózzuk, lisztbe mártjuk és forró zsírban mindkét oldalán kisütjük. Ha a zsírból kiszedjük, zsírjában megpirítjuk a vöröshagymát, ame- I lyet elkeverünk pirospaprikával, paradicsommal. A hús- * szeleteket visszatesszük a lábasba, kissé megsózzuk, hozzátesszük a sózott fokhagymát, a köménymagot, és pároljuk. Párolás közben 60 deka vízben kimosott és kinyomkodott savanyúkáposztát teszünk rá, s aerinyi vizet, hogy a káposztát' elfedje. Ha megpuhult, a liszttel elkevert 2 deci tejfölt ráöntjük és felforraljuk, majd így tálaljuk. Tálalásnál tejföllel meglocóol- juk a kitálalt bordákat. TÖLTÖTT PAPRIKA: A zöldpaprikából kivesszük a csutkát és megmossuk. A rizst nem egészen puhára főzzük és hűvös helyre állítjuk. A darált húst egy tálba tesszük, hozzáadjuk a rizst, 3 deka finomra vágott és zsírban megpirított vöröshagymát .és petrezselymet, egy egész tojást, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, majd az egészet összedolgozzuk. A lecsurgatott zöldpaprikákat ezzel a masszával megtöltjük és puhára főzzük. Ha megfőtt a levet leöntjük róla és paradicsommártást' készítünk, ebbe te.s.zük a paprikákat. Ha a paprika erős lenne, töltés előtt forrázzuk le. többször hamvas, éréskor fényesebb és világosabb lesz. Érettsége megállapítható abból is, hogy a súlya könnyebb, mint ugyanolyan éretlen dinnyéé. Az érett dinnyéről lepereg az éjjeli, harmat, az éretlenről nem. Ütögetésre. kopogtatásra kongó hangot ad. Az érettséget bizonyítja az is, hogy a termés közelében levő .kacs (bajusz) elbarnul, megszárad. Az érett dinnye héja kemény. levakarva szép fehér színű az alja, és a köröm nem könnyen . hatol bele,. Érettségre következtethetünk a kocsány levágásából is. Az érett dinnye kocsányának belül fehéres a színe, és belőle sárgás lé folyik. Az érett dinnye tulajdonsága még az is, hogy nyomásra éleset roppan, reccsen. (Ez a módszer azonban élettartamát csökkenti, mégis vásárlásnál lehetőleg ragaszkodjunk ehhez a próbához). Ismertető jele az érett gyümölcsnek, hogy vízbe helyezve nem merül eh míg az éretlen fenékig Süllyed. (Ezt a próbáit azonban nehéz megejteni, és talán mák késő bánat). Csak néhány jellegzetességet soroltunk fel az érett, reméljük édes, leves görögdinnye kiválasztáséira, de talán ezek alkalmazásával is kevesebb lés*, a ..zsákbamacska”. B. I. vetkezanényekkel járó fertőzések. Az első és legfontosabb szabály, hogy bevásárláskor az egyes élelmiszereket jó elkülönítve, külön nylonzacskóba helyezve tegyük a szatyorba. Főleg a hús, a tojás és a zöldségáruk elkülönítése ajánlatos. A nyers hús és a tojás héja ugyanis gyakran baktériumoktól erősen szennyezett, s ezek a melegben gyorsan elszaporodnak. A földes zöldségáruk pedig különféle földférgeket, parazitákat juttathatnak az élelembe. A tisztaság a bevásárolt élelmi -cikkek otthont szétválogatására, tárolására és feldolgozására is kötelező szabály. Nagyon fontos, hogy a romló árukat, húst, tejet, tojást, vajat stb. azonnal" helyezzük hűtő- szekrénybe. Mivel a hűtés gátolja a baktériumok elszaporodását, sokan azt hiszik, hogy az egyenlő a fertőtlenítéssel. Pedig a hideg . csak a baktériumok szaporodóképességét csökkenti, de számuk a hűtéstől nem csökken. A hőkezelés elpusztítja a baktériumokat, ezért különösen a húsokat kell jól átsütni vagy főzni. Ugyanebből az okból nem célszerű nyáron a félig sült, angolos húsok fogyasztása. ■ 'A háziasszony egyszerre csak annyit főzzön, ameny- nyit a család egy ültében elfogyaszt. Az esetleges maradékot lehűlés után hűtőszekrénybe kell tenni és újbóli felhas * mái ás előtt ismét á*—" vagy felforralni.
