Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
A TUDOMÁNY VILAGA Közvetlen kapcsolat A ritkagáz „titkai” KIS HÍJÁN hét évtized telt el századunkból, elég idő ahhoz, hogy biztosan állíthassuk: a XX. — a szocialista társadalmi forradalom és a technikaitudományos forradalom évszázada. Nem véletlen, hogy a kettő egybeesik. Ha valamire nagy szüksége van az emberiségnek, a korszak igényei kényszerítik a történelemtől a kielégítésükre szolgáló eszközöket. A mai világnak szüksége van a szocializmusra és a szocializmus csak a tudományostechnikai forradalom vívmányainak segítségével hódíthatja meg a világot. Azok a roppant ellentétek, amelyek társadalmi osztályok, országok, sőt ma már világrészek között feszülnek, végső soron mind szükségből, hiányból fakadnak. Feloldani az ellentéteket, megoldani az emberiség problémáit, világpusztító háború nélkül, csak új fajta, szocialista típusú társadalmi berendezkedéssel lehet és az ellentétek forrásául szolgáló tömegköveteléseket kielégíteni csak azoknak az erőknek felhasználásával sikerülhet, amelyeket a tudomány juttat el az ember számára. Tudomány és társadalom kapcsolatát a mi korunkban sokféle szemszögből vizsgálhatjuk, az alapvető azonban az: a társadalom életét úgy kell megszervezni, hogy a tudomány és a technika vívmányait az emberiség javára használjuk fel, azok ne egy kisebbség hatalmát, gazdagságát, vagy éppen ártó szándékát szolgálják, hanem az embert. Ahhoz pedig, hogy a tudomány ne az emberiség fenyegető veszedelme, hanem a társadalom áldása legyen, megint csak a tudománynak, a társadalom- tudományok segítsége szükséges. Az a tudományág, amely az emberiség békéje, boldogsága és haladása feltételeinek megteremtésével foglalkozik, a marxizmus—leninizmus, maga sem lehet meg a többi tudományág fejlődése, eredményeinek állandó számbavétele nélkül. Annak a pártnak, amely a marxizmus—leninizmus alapján arra vállalkozott, hogy a haladás útján a szocializmushoz vezeti el a nemzetet, a mi korunkban különös figyelmet kell fordítania a tudományokra. Manapság a politika sem lehet meg a tudomány nélkül és ami a legfontosabb: megfordíthatatlan sorrend, hogy a politikát kell a tudományos igazságra építeni és nem a napi politikának kell alárendelni a tudományos kutatásokat. De az a tudomány sem ér semmit az emberiség számára, amelynek művelői nem érzik kötelességüknek a nép, a gazdasági és társadalmi haladás szolgálatát. Mindezt fontolóra vették most, amikor az MSZMP Központi Bizottsága megtárgyalta a magyar tudomány helyzetét és határozatokat hozott tudományos életünk fejlesztésére. A PÁRT* álláspontja tudomány és társadalom kapcsolatáról lényegében a következőkben foglalható ösz- sze: marxizmus—leninizmus, mint tudományos világnézet és munkamódszer csak egy van, de ennek lényege az, hogy biztosítja a kutatás, a tudományos viták, a problémák különböző megközelítésének szabadságát. A kommunisták a politikát hosszú távon, stratégiailag, a tudományos elemzések és vívmányok eredményeire építik, de nem rendelik alá a tudományt a napi politikának. A pártszerűség a tudományban azt jelenti, hogy a tudós járuljon hozzá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, a pártvezetés a tudományban azt jelenti, hogy a párt felkutatja és megjelöli a tudomány számára a társadalom igényeit, de nem írja elő azt, hogy a tudósok milyen következtetésekre juthatnak ez igények kielégítése tekintetében. A társadalom és a tudomány viszonyának problémái nem elvontan, nagyon is gyakorlati módon jelentkeznek nálunk. Az egyik, a legnagyobb probléma, hogy kicsiny ország vagyunk, és az iparilag fejlettebb országokhoz mérve kevés pénzünk van tudományos kutatásra. Ma a kutatás — sok tudományágban — valóságos iparág. A tudományos munkások és „segédmunkások” ezreit foglalkoztatja, egész üzemeket kell felépíteni a kutatók számára, figyelemmel kell kísérni a világtudomány, a más országokban folyó kutatások eredményeit stb. A tudománypolitika dolga, hogy. kiválasz- sza azt a néhány területet, amelyen a mi lehetőségeink mellett eredményesen kutathatunk, nálunk Magyarországon és a társadalom, a helyi közösségek dolga, hogy a maguk erejéből megtoldják azokat az anyagi lehetőségeket, amelyeket központilag biztosítanak a tudományos kutatás számára. A helyi ön- kormányzati szervek, különösen az egyetemi városokban, s mindenütt, ahol kutatóintézetek vannak, nagyon sokat tehetnek azért, hogy megfelelő légkörben, a hétköznapi gondoktól lehetőleg mentesen folytathassák tudósaink azt a kutatómunkát, amelynek a társadalom látja hasznát, ma, holnap, vagy esetleg csak a távoli jövőben. Ami a társadalomtudományokat, különösen a szociológiát illeti, abban még több segítséget adhatnak a helyi erők, pedagógusok, diákok, hivatali szervek, üzemek. Jó politikát nemcsak országos, hanem helyi, üzemi méretekben is csak reális, alapos helyzetfelmérés alapján lehet folytatni. Helyzet- felmérésben pedig számottevő csoportok vehetnek részt, ha van, aki megtanítja őket az eszközökre, módszerekre, s ha érzik, hogy munkájukat igénylik, s a helyzetfeltárásnak van konstruktív következménye. RÖVIDLÁTÁS lenne azt követelni a tudósoktól, hogy csak olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek közvetlenül és nyomban hasznosíthatók egy üzemben, az egészségvédelemben vagy a mezőgazdaságban. Alapkutatások, elméleti munka nélkül nincs gyakorlati eredményeket hozó tudomány. De az sem lehetséges, hogy szakadék tátongjon az ország égető szükségletei és a tudós kutatómunkája, erőfeszítései között. Legfőbb ideje, hogy a párt tudományra vonatkozó határozata alapján a helyi közigazgatási és tárA sebezhetetlen léghajó — A titokra fény derül — 200 fokos tél — Héliumkonzervek sadalmi szervek számvetést készítsenek arról, milyen tudományos erők találhatók területükön, milyen módon használhatnának azok a folyó problémák megoldásában, hogyan lehetne hasznosítani eddigi eredményeiket, elősegíteni tevékenységük koordinálását stb. Nálunk gyakran előfordul, hogy értékes munka folyik különböző tudományos műhelyekben, sokszor egymással párhuzamosan és e munka hatékonyságát megsokszorozhatnék pusztán azzal, hogy összehangoljuk ezek tevékenységét, elősegítjük, hogy tudjanak egymásról és együttműködhessenek. A tudomány területén is nagy visszahúzó erő a hatalomvágy, a hiúság, a monopóliumra való törekvés, a maradiság —hiszen emberek dolgoznak itt is. Szembeszállni ezzel, türelmesen, de határozottan összefogni, hasznos csatornákba terelni, termékennyé tenni a tudományos erőfeszítéseket, ez is a társadalom kötelessége a tudomány iránt. ____________, M I KIMONDTUK, hogy a kultúra nem áru, azt egész népünkhöz kell eljuttatni, nemcsak azokhoz, akik meg tudják azt fizetni. A tudományra kimondtuk, hogy az bizonyos fokig ideológiai kérdés, de az ideológia nem reklám, amelyet kész határozatok, már kialakult helyzetek propagálására lehet felhasználni. De éppen azért, mert a tudomány ideológia is, világnézeti kérdés is, a tudományt is segítségül kell hívnunk az idegen, ellenséges ideológiák elleni küzdelemben. Elsősorban a társadalomtudományra áll ez, ez segíthet a legtöbbet a hamis ideológiák leleplezésében. Ám nemcsak a tudósok, hanem a propagandisták, pedagógusok, társadalmi szervek feladata, hogy merítsenek a tudomány forrásaiból és vigyék azt el a tömegekhez. Patkó Imre A szuhumi kísérleti kór- tani és terápiái intézet érdeklődésének központjában a fejlettebb élőlények ma- gasabbrendű idegtevékenysége, az orvosi radiológia, az onkológia, valamint a biológia és a patalógia területéhez tartozó kérdések kidolgozása áll. A kutatók igen érdekes eredményekre jutottak a majom agykérge homloki részének funkciói tanulmányozása során. Rengeteg tapasztalatra tettek szert a f eltételes-ref lektorikus elektrofiziológikus és ideg sebészeti módszerek alkalmazásával, amelyek segít ségével bebizonyították hogy ezen agyrészeknek kü lönleges szervező szerepű' van a bonyolultabb visel kedési formáknál. A szphumi rákkutató' genetikusok, biokémikusok immunológusok népes csoportja tanulmányozza a moszkvai tudósok részvételével a majmokon a modern onkológia egyik legaktuálisabb problémáját — a vírusok szerepét az emberi fehérvérűség keletkezésében. Miről is ismeretes a hélium, ez a ritka gáz? A Napban fedezték fel 1868-ban, egy teljes napfogyatkozás alkalmával. A Nap színképében egy ismeretlen elemtől származó élénksárga csíkot találtak. A Nap tiszteletére héliumnak nevezték el. Huszonhét évvel később akadtak rá a Földön is, egy ásványban... Később a levegőben is találtak ilyen ritkagázt, de olyan csekély mennyiségben, hogy ipari kitermeléséről szó sem lehetett Egy hatalmas üzemnek is több száz évig kellett volna dolgoznia ahhoz, hogy egy léghajót megtöltsenek vele. Viszonylag nemrégen sikerült héliumot kiválasztani néhány kráterbökkiáram- ló gázkeverékből. De távolról sem minden tűzhányónál akadtak ilyen keverékre. Csupán három ország — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kanada rendelkezik a periodikus táblázat második kockáját elfoglaló 2-es számú elem ipari tartalékaival. Látogatás a héliumgyárban A Szovjetunióban a min- nibajevi gázfeldolgozó üzemben már a hélium- gyártó üzemrész üzembe helyezése előtt állnak. Az első lépés sikerült: előállítottak héliumot. A tatárországi üzemben sok ezer kilométernyi csőhálózat köti össze a földalatti raktárakat. Ezekben álítják elő nyomás alatt az értékes komponenseket, közöttük a héliumot. — A héliumot kizárásos módszerrel állítjuk elő — mondja az üzemrész vezetője. Ez igen egyszerű dolgot jelent: a keverék amolyan lépcsőfokon halad át, s mindegyiknél otthagyja a Az intézet laboratóriumaiban a már ismert rádiósugárzás elleni eszközök új, eredeti sémáit dolgozták ki, s olyan preparátumokat készítettek, mefelesleges „idegen anyagokat”. Ez a hélium kiválasztásának alapelve. ... Hatalmas szivattyúk nyomják be a keveréket a nagy acélberendezésekbe, s 40 atmoszféra nyomást hoznak létre A keverék hőmérséklete 170 fokig szökken. A gázkeverék azután fokozatosan mínusz 200 fokra hűl... A 200 fokos hideget nagyon sok gáz nem bírta ki. A nitrogén, az oxigén, a propán, a bután folyadékká változott — ezzel volt tele a berendezés. De a héliumnak és a hidrogénnek nem ártott. Jól viselték a „jégfürdőt”. Most már csak az maradt hátra, hogy a héliumot elválasszák a hidrogéntől. Ez egy külön blokkban történik. Itt a hidrogén oxigénnel egyesül, és közönséges vízzé válik. A hélium magában marad. Azután még egy mélyhűtő rendszeren eresztik át. S kész a 99,99 százalékos tiszta hélium. Nyomás alatt a szifonokhoz hasonló ballonokba töltik. Mire használható a hélium? A héliumnak nagy a kereslete. Vele töltik meg azokat a léggömböket, amelyek teleszkópot, részecskeszámlálókat, spektográfokat visznek magukkal a felső légrétegekbe. A léghajók újra az érdeklődés előterébe kerültek, már tervezik őket, és el is készült néhány modell. Nemrégiben az egyik repülőgépgyár érdekes megrendelést kapott: A „Vörös sátor” című szovjet-olasz filmhez egy valódi léghajóra volt szükség. A léghajó elkészült és héliummal töltötték meg. De nem az a hélium fő érdeme, hogy könnyebb á levegőnél. Abszolút tehetetlen, színtelen és szagtalan módszereinek a fejlesztésén a Szovjetunió párás, szubtrópikus övezetében. Magas fokú tudományos színvonalon oldják meg az állatok akklimatizálásának gáz. A tudomány nem ismer egyetlen kémiai vegyületet sem, amelyben hélium lenne. Természetesen rákény- szeríthető, hogy más elemekkel vegyüljön, de csak legalább ötmillió hőfokon. Ezért a héliumot mindenekelőtt ott alkalmazzák, ahol nem szabad nitrogénnek és oxigénnek lennie, így például a tranzisztorgyártás- ban. A szilícium és germá- nium kristályok kifejlesztése olyan környezetben a legelőnyösebb. ahol egy csepp levegő sincs. Vagy a rendkívül kényes fémek hegesztésénél és forrasztásánál is fontos, ahol a ritka gázburok mindenféle hibát kizár. Vannak olyan gyárak, ahol a műhelyeket héliummal töltik meg. s a munkások szkafanderben dolgoznak. Itt öntik a nagy tisztaságú fémeket, a titánt és az atomreaktorok páncélját — a cirkóniumot. Űj találmány a héliumos konzerv» Itt a hélium szerepe az, hogy teljesen kiszorítja a konzerv es dobozokból a nitrogént és más gázokat. Ennek következtében a termék íze és aromája hosszú ideig változatlan marad. A hélium értékét emeli az is, hogy gyakorlatilag sohasem válik radioaktívvá; az atomreaktorok építői ennek igen nagy hasznát veszik. A hélium felhasználható a magas hőmérséklet elvezetésére magából az uránkemence poklából. Az orvostudományban ugyancsak hasznos szerepet játszik a hélium. Ez a gáz ugyanis szabadon áthalad — bár lassan — az üvegen, az acélon, a betonon és a szerves szöveteken. Az élő sejtekbe kerülve keveredik az oxigénnel és nemegyszer szétroncsolhatja a mélyen fekvő és veszélyes kelevé- nyeket. Súlyos légzési zavarok esetén pl. tüdőbajnál nem nitrogénnel, hanem héliummal kevert oxigént lélegeztetnek a beteggel, hogy könnyebben lélegezhessen. A tudósok nehéz harcot folytatnak azért, hogy sikerüljön előállítani a —273° C-t, az abszolút nulla fokot. Ennek az értéknek a „határán” a hélium is felmondja a szolgálatot és folyékonnyá válik. Azután megkeményedik és „jég” lesz belőle. Ez a kritikus határérték azonban ma még elérhetetlen a tudományos kutatás számára. Felmerülhet a kérdés: nem lehetne-e szintetikus héliumot előállítani ? Hiszen jó példát szolgáltat rá maga a Nap. Másodpercenként sok száz tonna hidrogén alakul át benne héliummá, ez pedig termonukleáris reakció, vagyis annyi hő keletkezik közben, hogy elegendő az egész naprendszer számára. Mesterséges napot gyújtani a Földön, megszelidíteni a termonukleáris energiát! Ehhez határtalan mennyiségű fűtőanyaggal — hidrogénnel — rendelkezünk. És akkor a hőenergia problémáját egyszer s mindenkorra megoldaná az pmberiség S hozzá még végtelen sok — a Napunkról elnevezett — gázhoz is juthatnánk. i - B, Geras zímov •Szarzseni majom két kicsinyével — Édeskével és Drágakövei. lyek lehetővé teszik a szer- feladatait, valamint a kü- veaet sugár elleni védeke- lönféle emberi betegségek zésének fokozását. modellezését és gyógyítáA szuhumi kutatóközpont sát. Ennek érdekében je- kollektívája dolgozik a máj- lentős mértékben kibőví- mok tartási és szaporítási tették a majomállományt. A majmok — az orvosok segítőtársai
