Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
9, oldal 1969. augusztus 3, wtauf Szükséges a közgazdasági szabályozók módosítása . i gozót foglalkoztat a bátyai A Munkaügyi Minisztérium elemzése az élőmunka felhasználásáról [Piros Paprika Termeiőszö' vetkezet. A Tábori konyha a határban A Munkaügyi Minisztériumban elkészült az a tanulmány, amely a tavalyi és az 1969. év eleji adatok alapján, a közgazdasági szabályozók hatásait vizsgálva elemzi az élőmunka felhasználásának tapasztalatait. A tanulmány ezután meg. állapítja, hogy a termelékenység növekedési üteme az állami iparban lényegeden lassult. 1950—1958 között a termelés növekedésének körülbelül egyharma- da származott a termelé- , kenység emelkedéséből, 1958—1967 között ez a hányad már mintegy 60 százalék volt. Ehhez képest jelentős a visszaesés 1968- ban, amikor a termelékenység növekedése a termelés emelkedésének csak 28 százalékát adta. 1969 első felében folytatódott ez a tendecia. Sokak feltevésével ellentétben, éppen azokon a helyeken értek el jobb eredményeket, ahol csökkentették a munkaidőt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kedvezőtlen alakulását tehát nem a munkaidő csökkentése, hanem sokkal inkább az okozza, hogy növekedett a hiányzás, a munkában valamilyen ok miatt el nem töltött idő. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1967- hez képest mintegy 4 százalékkal kevesebb volt a túlórák és mintegy 10 ezerrel nőtt a részmunkában foglalkoztatottak száma. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési eredményt csökkentette az is. hogy az alkalmazottak száma gyorsabban nőtt. mint a munkásoké. A munkások egy ledolgozott órára jutó termelése ugyanis mintegy öt százalékkal növekedett, tehát jóval nagyobb mértékben. mint az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A termelékenység kedvezőtlen alakulásában közrejátszik az alacsony műszaki színvonal is. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az utóbbi négy évben csak csekély mértékt>en növekedett a gépek mellett dolgozók aránya, s igen kedvezőtlen a kisegítő jellegű munkák gépesítése. 1964-ben a munkásoknak mindössze 37,4 százaléka dolgozott gép mellett, s ez az arány 1968- ban is csak 39,2 százalék volt. Az NDK-ban a munkások 47,2 százaléka már 1965-ben közvetlenül gép mellett, tehát nem kisegítő munkán dolgozott. A minisztérium elemzése ezután kifejti, hogy nem javult kellőképpen a vállalatoknál a munkaszervezés, nem történt meg a felesleges munkaerő átcsoportosítás a normák nem követik megfelelően a technikai változásokat. A szocialista iparban 1968-ban 60 000 fővel nőtt a létszám, ez azonban mintegy 740 000 új dolgozó felvételének és 680 000 ember kilépésének a következménye. A kilépéseknek nem csupán anyagi okai vannak. Egyes vállalatoknál elhanyagolják a munkakörülmények javítását, a szociális juttatások bővítését, munka anyagi és erkölcsi elismerését. A munkaerőmozgás szabaddá tétele szükséges és elengedhetetlen feltétele az új mechanizmusnak, a mozgások nagysága és iránya azonban a gyakorlatban káros hatásokat is kiváltott, aminek az az oka. hogy a sza- t>ályozó rendszer az élőmunka mennyiségének egészsségtelen fokozására ösztönzött. Eszerint felesleges létszámot is érdemes tartani, mert az ebből eredő terhek önmagukban nem érintik hátrányosan a vállalat és ezen belül elsősorban a vállalati vezetők személyi jövedelmét. Jelenleg a termelés hevítésének intenzív módszerei nagyobb erőfeszítéseket kívánnak a vállalattól, mintha a létszámot növelik. A minisztérium elemzése végül megállapítja: az élőmunka felhasználásának javítása érdekében reálisnak látszik a szabályozókat úgy megváltoztatni, hogy az élő- és a holtmunka ráfordítási költségei, illetve a felhasználás terhei és pénzügyi következményei arányaikban közelebb kerüljenek egymáshoz. Másrészt az élőmunka intenzív, illetve extenzív felhasználásának pénzügyi konzekvenciái közötti alapvető különbségeket is meg kell szüntetni. Így a vállalatok számára — a nyereségérdekelt_ ségen keresztül — valóban variációs lehetőségeket, pénzügyi hatás szempontjából a jelenleginél szabadabb és nem egyoldalúan orientált választási lehetőségeket kell biztosítani. A zömmel zöldség- és gyógynövények termesztésénél tevékenykedő gazdák a megfeszített munka közben jogosan igénylik a meleg ételt. Még a tavasz- sza] Argath Istvánnét bízták meg a szakácsnői tennivalók ellátásával, aki a több mint 100 kertészeti dolgozó részére azóta is közmegelégedésre készíti az ízletes ebédeket. A tsz-ker- tészek egyébként higiénikus, tiszta helyiségben, olcsón és bőségesen étkezhetnek. Idén már megfelelő jó ivóvíz is a rendelkezésükre áll, miután nemrégiben elkészült a közös gazdaságban egy szivattyús kút. Hegedűs János községi párttitkár NYELVŐR A nyelvérzékről Köztudomású (ahogy ma I vagy jó magyar kifejezés, mondják: „köztudott”, vagy Lőrincze Lajos bizonyítot- csak egyszerűen „tudott”), I ta be, hogy ez nem az hogy Arany János nemcsak „ezt mindenki lássa” féle j költőnek volt nagyon ki- 1 suksükölő mondat, és ha ez váló (mai szóhasználattal a szóhasználat hibás, akkor1 Ml! „tud” az új Trabant! Mindenekelőtt fittyet hány a lekicsinylő megjegyzéseknek, ugyanis a legújabb Trabant — huszonhat lóerős motorjával — fényesen vizsgázott! Az NDK után először hazánkban került sor a Trabant továbbfejlesztett változatának alapos műszaki próbájára, szaknyelven szólva tesztelésére és a TECHNIKA című, havonta megjelenő, népszerű műszaki lap legújabb, augusztusi száma már ki is állítja a végbizonyítványt. A lap teszt-riportja egy sokrétű nagyon érdekes vizsgálat végeredményeit tükrözi, melynek azonban nemcsak a gépkocsi után vágyók, hanem a régi Trabant-tulaj- donosok Is hasznát látják. Az autó azonban nemcsak személygépkocsi lehet, hanem — a népgazdaságban betöltött, mind fontosabb szerepénél fogva — haszonjármű is. E gondolat jegyében a TECHNIKA számos képpel illusztrált elemzést közöl: merre fejlődik a világ gépkocsigyártása, hogyan veszik át a teherjárművek azokat a feladatokat, amiket a vasúti szállítás már nemtud gazdaságosan elvégezni. S akit a meleg nyári napokban az üdülés örömei csábítanak, bizonyára érdeklődéssel fogja elolvasni a lap sokatígérő cikkét: „Családi ház — postán”. A cikk beszámol azok- ról a kezdeményezésekről, melyek belföldön és külföldön a családiház-építés olcsóbbá tételét, meggyorsítását szolgálják (ilyen módszer a postai úton rendelhető, előregyártott elemekből készült családi ház, melyet rendelője „csináld magad” alapon állít össze — reméljük, ezt a megoldást rövidesen nálunk is üdvözölhetjük). A távbeszélő jövőjéről s a csomagolástechnika új útjairól is érdekes, színes beszámolót találunk a TECHNIKA legújabb. — augusztusi számában, amely már kapható az újságáru soknál. ..rangos”), hanem a magyar nyelvnek is nagy művésze volt. Négyesy László irodalomtörténészünk és esztétikusunk szerint „a mi édes magyar nyelvünk ... költészetében él legteljesebb és legpompásabb virágjában”. De nyelvművelő cikkeinek közvetlen hangja is mind a mai napig példát mutat nyelvművelőinknek. De adjuk át a szót ..koszorús költőnknek”. Egyik j érdekes versének címe a la- i tinosan írt görög Aisthesis' szó. Hogy a görög nyelvet1 nem ismerő olvasó is meg-1 értse, aláírta a szó magyar | jelentését is: Megérzés. A vers bemutatja azt a tudóst, aki bort vett magának, és „eszközével’’ felbontotta, mi benne a szesz- tartalom, a cukor, a méz- ga, festőanyag, csersav, víz, lég. „Eredmény az: midőn begyül / Hozzá nehány Gárdonyi, Jókai, Mikszáth, | Tolnai Lajos, Vas Gereben j és mások is a búnlajstrom- | ra kerülhetnek. Összefoglalva tehát: Amit a költők nyelvérzéke és ál- j egyik nyelvművelő előadása l tálában az anyanyelvűket j ismerő és szerető emberek í 1 rejtvénytotója 14 .szelvény SZŐLŐTERMESZTÉSÜNK MÚLTJÁBÓL 1. Egyik múzeumunk H""’*'"’’*''’ előtt áll a képünkön áb- rázolt szobor. Neves szőlészt ábrázol, aki a íiloxéra pusztítása miatt Zemplén megyéből a mi megyénk területére telepítette át értékes fajtáit. Kit ábrázol a szobor? Csókás Józsefet (1) Wéber Edét (x) Mathiász Jánost (2) TIPP 2. Melyik megyénk legelterjedtebb, külföldön is ismert híres borszőlőfaitáia? Ezerjó (1) Kadarka (x) Zöldszilváni 12) 3. A svájci származású Wéber Ede 1891-ben kezdte el 1600 goidon 100 telepes családdal, sok küzdelem, pénzhiány és a maradisággal való harc után megyénkben az első nagyüzemi szőlőtelepítést. Kérdésünk: melyik gazdaság folytatja most Wéber Ede örökét? Helvéciái Állami Gazdaság (1) Kiskőrösi Állami Gazdaság (x) Bajai Állami Gazdaság 2 Beküldte: iMmiitcti. Pontos címe: ......... a s aM«ni(»m>aata !<•«•*«•< Most küldje ke megfejtéseit! PETŐFI NÉPE rejtvénytotó nyel elérkeztünk rejtvény pályázatunk 1. fordulójának utolsó szelvényéhez, cs ez- cimborä: J ihatatlan a bo-, lllárl kérjük pályázóinkat Aló közöljük az I. forduló utolsó szelvényét A hét különböző napjain az olvasóink által már megszokott rejtvénytotószelvényt közöltünk. A ma leközölt 16. ilyen szelvényra.” „A vén kupec” is „borszedni jár”, de az ő „borpróbája ... csak nyelve, ínye, szája”. És mi az eredmény? „S ha önkint nem ereszti fel, / Hogy sok legyen, szapora: / Nagyon kapós a bora”. íme a vers meglepő befejezése, mintegy a tanulság levonása: „A nyelvnek is törvényeit / Széppé, jóvá mi tészi: / Nyelvész urak jobban tudják, /A költő jobban é r- z i”. Van benne igazság. Igazán nagy költőink egyben a nyelvnek is nagy művészei, nyelvérzékük szinte a magyarság nyelvérzéke. De sokszor tévedhetnek is. Mint ahogy Arany is. Ismeretes, hogy Arany egyik diákja dolgozatában a „kevésbé’’ szó mellé odaírta: hogy számszerű sorrendben gyűjtsék össze szelvényeiket és borítékban küldjék be kiadóhivatalunk címére. Minden borítékra írják rá: RE JT V ÉN YTOTQ. Mint azt a pályázat kiírásakor emlitettük, ugyanazon megfejtő, azonos nyerési eséllyel több szelvénnyel is pályázhat. Ilyen esetben azt kérjük. hogy a pályázó a megfejtéseit ne külön-külön borítékokban küldje be, hanem az összes szelvényt — tehát esetleg több sorozatot is — egy borítékban adja fel. Ezzel az értékelést könnyíti a pályázó, anélkül, hogy nyerési esélyét korlátozná. Tekintettel arra. hogy rejtvénysorozatunkon már egy beküldött szelvénnyel is „egy bé kevés bé”. Holott nyerni lehet és a könyvma már tudjuk, hogy „egy bé nem kevés bé”. És ezt éppen nyelvészeink bizonyították be. Csak még egy, remélem, meggyőző példát! A rádió nyomán 1954-ben vita folyt arról, hogy a „Lássa, ez érdekes kérdés” suksükölés-e nyelvéréke mond — sokszor tévesen —, azt a „nyelvész urak” — a nyelv fejlődését nyomon követve — csalhatatlanul meg tudják állapítani. Tehát a nyelvi kérdésekben csak együttesen dönthet a nyelvérzék é' a nyelvtudort’ev. Kiss István nyereményeket sorsolás révén ítéljük oda, ezért kérjük, hogy a pályázó minden szelvényre írja fel nevét és lakcímét. Az első forduló ma közölt utolsó szelvényét tartalmazó lapszámunk megvásárlásától számítva még egy hét áll rendelkezésre a szelvények beküldésére. Kiadóhivatalunk címére postán beküldött, akár sze- ményesen leadott megfejtések határideje 1969. augusztus 11-én hétfőn 12 órakor jár le. Ez időpont után beérkezett szelvényeket külön kezeljük cs azok sem a könyvjutalmak ki-1 Múzeumban található. Is- sorsolásánál, sem pedig a metéljük, hogy kérdésein- pályázat végén történő két rendkívül rövidre kelpontozásban nem vesz- lett szabnunk, így nem tér- n e k részt. tünk ki arra, hogy vajon e sokan bizonyára találkoztak már a leningrádi múzeumban ezzel az alkotással. A szobor ottani felirata: „ ..............” (itt alkot ója nevét közük, amely a kérdés volt, (1840—1917) „Vecsnaja veszua” — természetesen latin átírással. Ily módon a szobor címe, helyes fordításban: „örök Tekintettel arra, hogy I szobor eredetije hol talál- már eddig is igen sok ; ható. A közölt szobor megfejtés érkezett be a egyik példánya valóban a megfejtési határidő előtt, i leningrádi Ermitázs egyik így a várható nagy meny- kincse, s olvasóink közül nyiségü szelvényre való tekintettel, az első forduló eredményét, a tíz legtöbb pontot elért megfejtőnk nevét, valamint azok névsorát, akik könyvnyereményben részesültek, lapunk augusztus 24-i, vasárnapi számában közöljük. A rejtvényszelvényck megszabott mérete miatt a kérdéseket rendkívül rövid tavasz”, formában közöltük. A beérkezett levelekből megálla- Végül megismételjük pá- pítottuk, hogy ez esetleges lyázatunk nyereményeit: félreértésekre adhat okot. Ezért szükségesnek látjuk, hogy még a forduló lejárta előtt néhány kérdésünkhöz részletesebb magyarázatot fűzzünk. Így az 5. szelvény 3. kérdésében nem a mai iskolatípus után érdeklődtünk, hanem az 1951-ben létrehozott iskolatípust kérdeztük. A 6. szelvény 1. kérdéséhez fűzött magyarázatunkat úgy egészítjük ki, hogy a közölt számok közül a legnagyobbnak a két utolsó számnak kell lennie. A 9. szelvény 1, kérdéséhez fűzött magyarázatunkat úgy helyesbítjük, hogy a közölt sorokat Petőfi Sándor nem a kér- j dezett helységben írta | 1. díj: Hordozható televíziós készülék. 2. díj: Kétszemélyes külföldi utazás. 3. díj: Egyszemélyes külföldi utazás. 4. díj: Választás szerint egy fényképezőgép, vagy egv elektromos gitár. 5. díj: Táskarádió. 6. díj: 600 forintos vásárlási utalvány, 7. díj: 500 forintos vásár, lási utalvány. 8. díj: 400 forintos vásárlási utalvány. 9. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. 10. díj: 200 forintos vásárlási utalvány. 11—20. díj: 100—100 fo1843-ban, hanem a „Távol- j in4os vásárlási utalvány, ból” c. költemény a kérde- Várjuk megfejtéseikéi! zett helységről szól. A 11. Még most is bekapcsolód- szelvény 1. kérdését több hat! Vegyen részt rejt- kedves olvasónk félreértet- vénytotó-pályázatunkon! te. Azt a választ adták Figyelje lapszámainkat, hogy ez a híres szobor a mert kezdődik a 2. íor- Budapesli Szépművészeti dúló!