Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-29 / 199. szám
*. oldal MW. ang tisztás 29, Csúcsforgalom az Aranyhomokban 31 ezer vendég — Borozó a pincében Flekkensütő a hatodik emeleten A vendéglátóipari időszámítás” szerint a nyár május 1-től szeptember 31- ig tart. Amennyiben az időjárás engedi, a kül- és belföldi idegenforgalomra még egy hónapig számíthatnak a szállodák, vendéglátó egységek. A nyári csúcsforgalom, mint mindenütt, a kecskeméti Aranyhomok Szállodában is augusztus végén befejeződik. Általános tapasztalat, hogy a szeptember mintegy ráadásként a májusi kezdő, — azaz a 2—3 ezer vendég- forgalmat ismétli. — Júniusban 3600, júliusban 3800, augusztusban 3700 vendég elhelyezése komoly leterhelést jelentett — mondta Gömbös Sándor szállodaigazgató. — Ebben az időszakban, azaz májustól augusztus végéig, az 5 millió forintnyi forgalmunk tulajdonképpen az első félévi tervünket képezte, s így 1 millió 400 ezer forinttal túlteljesítettük hathónapos előirányzatunkat. A 850 ezer forintnyi eredménytervünket 20 százalékkal „emeltük meg.”. A tavalyihoz viszonyított 11 százalékos forgalomemelkedés, a növekvő étel- és italellátással 20 százalékos árrést eredményezett. Zömmel a Kecskeméten átutazó vendégek keresték fel egy-két napra, esetleg egy-két hétre az Aranyhomok Szállodái A külföldiek közül is többen kaptak hetekig kedvet az ittm áradásra. Májusban 1400, júniusban 1400, júliusban 1800, augusztusban 2 ezer külföldi lakott az Aranyhomokban. Idén különösen szovjet, bolgár, román, cseh, osztrák, NSZK, jugoszláv és svájci turisták szálltak meg Kecskeméten. — Vendégkönyvünk is igazolja; jól felkészültünk a nyári csúcsforgalomra — folytatta az igazgató. — A hazai vendégeken kívül számos külföldi turista köszönte meg a kifogástalan ellátást Jól esik, hogy a szálló lakói elégedetten, szép emlékekkel távoztak Kecskemétről. Amint Gömbös Sándor elmondotta, egyetlen kifogásolható szervezési hiba csúszott munkájukba; a kerthelyiség esti rendezvényein néhány fiatalember botrányos viselkedése nem egyszer odáig fajult, hogy rendőri beavatkozásra kényszerültek, amely bizony nem használ a szálló eddigi jó hírnevének. — S ami ennél is sokkal elszomorítóbb, a kertNYELVŐR „Magyarázunk“ Hogyan „magyaráznak” vagy „bikkfanyelv” elne- Bécsben? Erre a kérdésre vezésünk. A régi görögök könnyen felelhetünk. Ügy, „barbár” (barbarosz) szó- ahogy Párizsban, Prágá- val illették a más nyel- ban vagy Londonban, ha a ven beszélő idegen népe- „magyaráz” igének a „ki- két, mivel furcsának ta- bont, kifejt, megvilágít, lálták beszédjüket. Ez a megvilágosít, érthetővé szó hebegőt, dadogót je- tesz” jelentését vesszük lent. Hogy nem elszigetelt figyelembe. De ha a „ma- ez a jelenség, arra újabb gyaráz” ige alapszavára, a példát is idézhetünk. A „magyar” népnévre gon- búr telepesek a dél-afri- dolunk, akkor érdemes en- kai busman-hamita kévének a szóalkotásnak a mé- redésű népeket hottentot- lvére néznünk. táknak nevezték el. Ez a Ebben a szóban ugyanis szó is hebegőt, dadogót je- benne van az, hogy úgy lent. tehetünk valamit érthető- Mi sem voltunk külön- vé, ha magyar nyelven bek más népeknél, ben- fejtjük ki az értelmét. Te- nünk is kifejlődött az a hát más nyelvek rovására tudat, hogy a mi nyelvünk túlbecsüljük nyelvünket, mindenek fölött való; hogy számunkra a sajátunk a csak a mi nyelvünkön legszebb, legkifejezőbb a hét valami érthető és vilá- Cflágon. gos. Így most már megEnnek a gondolatnak a érthetjük a „magyaráz” megértését azzal segítjük igének keletkezését. A „jó elő, ha szót ejtünk az ősi magyarán” kifejezés is en- naív nyelvszemléletről, nek a szemléletnek az Sok vita folyik arról, hogy édestestvére. Az angol és melyik a legszebb, legki- a francia nyelvben példá- fejezőbb nyelv. Ennek a ul ennek a megfelelői az fejtegetése túlmenne a „őszintén, nyíltan, határo- cikkben vállalt feladaton, zottan” jelentésű szavak, de nem is lehet rá egyér- a cikk elején a főváro- telműen felelni, azért most SOk felsorolásából szándé- csak annyit állapítsunk kosán hagytam ki Berlint, meg, hogy minden nép a a németség ugyanis a sza- maga nyelvét tartja a leg- bályos „megvilágít” jelenszebbnek is, a legkifeje- tésű igén kívül a „deuten” zőbbnek is. Mint ahogy a igével is „magyarázhat.” kisgyermeknek az édes- Ez az ige kapcsolatban van anyja a legnagyobb tekin- a német nép nevével tély, ugyanúgy minden (deutsch). Az ebből képnép édes anyanyelvében zeit „deutlich” is „érthető, bízik a legjobban. értelmes, világos” jelenEbből ered a más nyel- tésű. Az „auf (gut) deutsch” vek lebecsülése. Minden kifejezésnek is megvan az nyelvnek megvannak a „érthetően, világos” je- más nyelveket elítélő sza- lentése is. vai, karattyolásnak tartják Így tehát a magyar és a az idegen beszédet. Mi német nyelv szemlélete eb- sem vagyunk kivételek: ben megegyezik, erre utal a „bükkfanyelv”, Kiss István helyiségben szórakozó tú- ristákkal is nem egy esetben verekedést provokáltak a huligánok — folytatta az igazgató. — Sajnálatos, hogy az ifjúságra egyáltalán nem jellemző, tűrhetetlen magatartás miatt, több mint valószínű, jövő nyáron megszüntetjük majd az esténkénti teena- ger-partikat. Ha mégis rendezvényeket szerveznénk a kerthelyiségben, a rendőrséggel karöltve, kíméletlenül „kiszűrjük” a rendbontókat. A nyári eredményes munka öröme, gondja még jóformán szusszanásnyi időt sem engedett a szálloda dolgozóinak, máris a téli hónapokra gondolnak, tárgyalásokat folytatnak különböző vállalatokkal Néhány eredmény mutatja, hogy nem álmok után futnak; Baján „leányvállalatot” hoznak létre, s a tervek szerint a bajai szálloda kivitelezését már jövőre megkezdik. Előreláthatólag 1972-ben nyitják meg az új, korszerűen felszerelt szállodát A tervek szempontjából nem kell Bajáig menni. Kecskeméten is jó néhány ötlet vár megvalósításra. — Jelenleg a szálloda pincéjében borozó létesítésén dolgozunk — folytatja Gömbös Sándor. — Sajnos, ebben objektív akadályok is gátolnak bennünket; előbb ugyanis a széntüzelésről gázfűtésre kell át térnünk. Ugorjunk a padlásra, illetve egy emeletel feljebb. A hatodik emeleten ugyanis flekkensütöt létesítenek. A sütőteret kemencébe beépítik, s a téli hónapokban már bárki saját magának ízlése szerint készítheti el a helyben vásárolt nyersanyagot. Végül azt is elárulta az igazgató, hogy télen az egyébként kihasználatlan kerthelyiségből korcsolyapályát létesítenek, ahol különböző frissítőket és rövidital-„korcsolyákat” is felszolgálnak majd. T. L. DUNAVECSEI TUDÓSÍTÓNKTÓL Vásári felfedezések Mindig szerettem elvegyülni a vásárok zsibongó forgatagában. Legtöbbször nem vásárlási szándék vezet a pavilonok, és a színes sátrak labirintusába, egyszerűen csak maga az élmény vonz. Ezért mentem el a legutóbbi kun- szentmiklósi országos kirakodó vásárra is. Az első megállapításom az volt, hogy a kun táj embere még ma is szeret vásárba járni. Sőt a sokezres embertömeg láttán önkéntelenül is arra gondoltam, hogy sok nagyvárosunk megirigyelhetné az itteni forgalmat. Ám nézelődés közben rájöttem, hogy az első benyomásom hamis volt, mert a kunsági vásár sem régi már. A kirakodó vásárok lassacskán össze- zsugorodnak, elvesztik jelentőségüket, mert az emberek nagy többsége a jobb és megbízhatóbb áru s nem utolsó sorban árak miatt — inkább az állami üzletekben vásárol. A vásárok alkonyát mutatja, hogy a szövetkezetek és az állami üzletek részlegei csaknem teljesen eltűnnek már, s helyettük gomba módjára elszaporodtak a maszek kereskedők, az újra eladók, és az alkalmi árusok. Most ők uralják a terepet. A sátrak oldalára; aggatott kardigánokat, blúzokat és egyéb ruházati cikkeket mintha láttam volna már valahol. Öe vajon hol? Emlékezetemben való rövid kutatás eredményeként rádöbbentem: lehet, hogy a kecskeméti Centrum Áruházban, de az is lehet, hogy Pesten a Corvinban az árleszállítás idején. Nem is lenne ebben semmi különös, ha nem néztem volna meg az árakat ott is, meg itt is. így hát rájöttem, hogy a vásári árusok egy része az árleszállításkor olcsón beszerzett ruházati cikkeket most visszakalkulálva magasabb áron hozza forgalomba. Egy cipész 360 forintért kínálta saját készítésű pántos női cipőit — korántsem a legutolsó divat szerintieket —, s közben lami üzletekben 590 forintért kaphatók. Nem hiszem, hogy az állami kereskedelem ilyen magas árban, de legfőképp ilyen minőségben hozott volna forgalomba magyar gyártmányú női cipőket. A vásárokról nem hiányzik a pecsenyesütő sem. Forgalmánál csak a haszna nagyobb. Nem is csoda, hiszen a kétforintos kolbászt 6 forint 60 fillérért méri. Láttam ezenkívül falvédőket turbékoló galambokkal, és épületes szöveggel „festményeket” alkalmi áron, használt ruhákat földre dobálva, vásárlójuk azonban alig akadt. Meggyőződésem, hogy egyre inkább csak a hagyomány tartja a „lelket” ezekben a vásárokban és nem az, hogy szükség van rájuk. Addig is azonban míg megtartják az országos kirakodó vásárokat, a felügyelő szervek ügyelhetnének nemcsak a rendre, és a tisztaságra, hanem az árak alakulására is. A vásár hagyományaitól függetlenül ez mindannyiunk érdeke lenne. Szabó Attila Sikeres honvédelmi verseny Kunszentmiklóson A HONVÉDELMI Szövetség dunavecsei járási vezetősége augusztus 24-én Kunszentmiklóson rendezte meg az összetett honvédelmi verseny járási döntőjét. A zászlódíszbe öltözött sportpályán egymás után indították a csapatokat. Az első akadályt a kispuska lövészet jelentette, majd a gerenda, a függőkötélen történő átjutás következett. A cél előtt a gránátdobás és a drótakadály „leküzdése” tette próbára a versenyzőket. Az első korcsoportban az újsolti csapat bizonyult a legjobbnak, megelőzve az apostagiakat és a tassiakat. A második korcsoportnál a Solti Állami Gazdaság versenyzői érték el a legjobb eredményt, míg a dunave- cseiek a második, a szabadszállásiak pedig a harmadik helyen végeztek. A Solti Állami Gazdaság versenyzői igen jól szerepeltek, mert a harmadik korcsoportban is elhódították az elsőséget. A női csapatok versenyét a hartaiak nyerték Szabad- szállás és Tass előtt. A MOTOROS akadály- versenyen az 50 köbcentiméteres kategóriában To- ponári András dunavecsei, fennhangon hirdette, hogy a 125-ös és a 25-es ^epek ugyanazok a cipők az ál-1 futamában pedig Ajpli Mihály kunszentmiklósi versenyző duplázott. Az ünnepélyes eredményhirdetéskor Horváth József a járási tanács vb- elnöke nyújtotta át a díjakat a győzteseknek, és a helyezetteknek. A sikeresen lebonyolított verseny után Nyulász András az MHSZ járási titkára elmondta, hogy az elmúlt hetekben a járás valamennyi községében megrendezték az MHSZ- klubok helyi honvédelmi versenyeit. E vetélkedőkön több mint 1400-an vettek részt, — jóval többen mint az elmúlt évben. Egyedül a kunszentmiklósi klub versenyén 727-en indúltak, s örvendetesen alakult a női versenyzők aránya is: 314-en teljesítették a követelményeket. AZ IDEI tapasztalatok alapján — mondotta Nyulász elvtárs, — elhatároztuk, hogy ezentúl nem csupán az MHSZ helyi klubjai rendeznek majd önálló versenyeket, hanem a ter- melőszövetkezti KISZ- szervezetek, és a sportkörök nagy többsége is. Így mód nyílik arra, hogy a honvédelmi előképzés szér- vezetebb formáiban azok az ifjúsági korosztályok is bekapcsolódhatnak, amelyek részére ezideig szervezett programot nem lehetett biztosítani. SZ. A Királyi „nyomdászok“ XVI. Lajos uralkodó korá- 1575 után szintén kitanulta ban is szívesen időzött a a betűszedést, szedőszekrény és a nyomó- * prés előtt. Amikor a Temp- H. József, a ..kalapos ki. „ _ , „ le foglya lett, akkor is a rály” a francia felvilágosoA történelem nem egy cég nyitotta meg. Szívesen omdatelszerelését kérte őás hatása alatt sok üdvös olyan uralkodót ismer, aki foglalkozott szedéssel es ■ börtönébén is ájdoz- intézkedést vezetett be. a kézművesség egyik vagy nyomással. Nevéhez fűző- ha^on nemes szórakozása- Szintén szívesen nyomdász- másik ága iránt is érdek- dik egybként 1563-ban az na/, “ ' kodott, lakosztályában tel lödött. Nagy Péter orosz első lengyel biblia kinyo- ' * jesen felszerelt nyomda cár például Hollandiában mattatása is. A III. Bo- ...... állt rendelkezésére. A behajóépítést tanult, egyes giszlav pomerániai herceg A ’l^,nVa. . lro|! tűszedést 1755-ben Trait,muralkodói: más mestersé- — az egykorú források sze- aaszok kozott XV. Lajos Ján0s Tamástól tanulta gekbe kóstoltak bele. Fel- rint — nemcsak belekós- volt az uttoro. Saját mun- meg^ a nyomtatást pedig tűnőén sok azoknak a szá- tolt a nyomdászatba, de ^ajat maga szedte es nyom- Trassjgr jdnos Györgytől ma, akiket a nyomdászat élete végéig foglalkozott ta, k*. A betűszedést a be- sajátította el vonzott, s akiknek a könyv- vele. tünetessel együtt. tanulta csinálás volt a kedvenc * meg. XV. Lajos leányának ürtÄ« «SÄ mind a szedést, mind Galambos Ferenc dászok” közül XVI. Lajos I. Frigyes Vilmos szász- volt a legtanultabb és a weima* i°iedele™™¥t forgalmasabb. A betű- a nyomdászattal Tfr^ntl aTnZnhnn T*. S* eltöltött időt élete legszebb szattortenet. Torgauban raban elsajátította. Sajat nagyszerű nyomdát állítta- kezűleg szedte és nyom- tott fel, s mivel maga is tatta könyvét. Aktív nyom- elpepecselt kisebb-nagyobb dászati tevékenysége mel- nyomdai munkákkal, _ a lett mindent megtett « nyomda betűkészletét ezüst- f„nesztéséén kedvel° nyomdász fejedéiből öntette. nyomdászát fejleszteseert meíc ,g királyok Az elsök • ’-s. így Barleth di Samt- között Báthory István erA nyomdászkodó főurak Fault egy új szedési és délyi fejedelmet és\lengyel sorát a litván eredetű Rád- nyomási eljárásáért húsz- királyt kell megemlítenünk, ziioill Miklós lengyel her. ezer frankkal jutalmazta, aki mint lengyel király,- nyomást megtanulta. Leperceinek nevezte. * A magyar történelemben sem ismeretlenek a műÉrtesitiük kedves olvasóinkat, hogy TATAROZÁS MIATT könyvkölcsönzésünk szünetet szeptember 1-től szeptember 5-ig. Katona József Megyei Könyvtár. 6782
