Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

19AS. iarasstes SS, esfttSrW* 3. oldal Miniszteri rendelet 0 nagyközségi tanácsok hatáskörébe átadott kereskedelmi feladatokról A belkereskedelmi mi­niszter rendeletet adott ki, amellyel a nagyközségek szervezéséről szóló 1016. szá­mé kormányhatározatnak megfelelően — egyes keres­kedelmi feladatokat a járási tanácsok jogköréből a nagy­községek hatáskörébe utal. A miniszteri rendelet A tartós fogyasztási cikkek pótalkatrész-ellátása A KNEB vizsgálata A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság a fontosabb tartós fogyasztási cikkek ja­vításához szükséges alkat­részellátás helyzetének elemzését tűzte napirendre. A vizsgálat céljáról a KNEB illetékesei részletesen érté­kelik, hogy a tartós fogyasz­tási cikkek javításának idő­tartamát mennyivel hosz- szabbítja meg az esetenként nem megfelelő alkatrészel­látás. Fényt derítenek arra, hogy a gyártók kellőképpen figyelembe veszik-e a javí­tó szakemberek igényeit, s hogy miként teremtik meg a sorozatgyártásból időköz­ben kivont termékek zavar­talan alkatrészellátását. Megvizsgálják, hogy a kül­földről behozott készülékek­hez van-e elegendő csere­alkatrész és lesz-e megfele­lő utánpótlás? A népi ellenőrök elemzé­sére azért van szükség, mert az alkatrészellátás stagnál, s ezen a téren az utóbbi idő­ben nem tapasztalható szá­mottevő javulás. Egyes terü­leteken az ellátás ellen ugyan már a korábbinál ke­vesebb a kifogás és némi­leg csökkent a hiánycikk­nek számító alkatrészek száma, egyes importcikkek­hez azonban már huzamo­sabb/'idő óta nem tudnak pótalkatrészt adni. A vizsgálatot széles körű előkészítő munka előzte meg. Az anyag összeállítása után olyan érdekes témák­ban foglalnak majd állást, mint például: milyen módon lehet megvalósítani, hogy mindaddig legyen alkatrész is, amíg maga a termék „él”, vagyis műszakilag használ­ható állapotban van. í bemutatón a Kállai kettős Szolnokon megalakult a város első központi művész, együttese. A száznyolcvan tagú együttest a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ szimfonikus zene­kara, az ÁFÉSZ Kodály-kó- rusa, a Tisza táncegyüttes és népi zenekara, valamint a művelődési ház irodalmi színpada alkotja. A nagy létszámú művészcsoport cél. ja a Jászkunság gazdag né­pitánc- és énekkultúrájának ápolása, a folklór műsorok interpretálása. Az új mű­vészegyüttes Kodály „Kál­lai kettős” című művével mutatkozik be. alapján ezentúl a nagyköz­ségek tanácsainak végrehaj­tó bizottsága adja ki, vonja vissza és tartja nyilván a boltok működési engedélyét, dönt az üzletköri jegyzék­től eltérő árusítás engedé­lyezéséről. A nagyközségi tanácsok döntenek a boltok­ban forgalomba hozható áruk körével kapcsolatos vi­tás kérdésekben; engedélye­zik és visszavonhatják az italárusítási és dohányárusí­tási engedélyeket; kiadhat­ják és ellenőrizhetik az alkalmi italmérési engedé­lyeket és tevékenységet; véleményezik a mezőgazda- sági nagyüzem állandó jel­legű kereskedelmi tevékeny­ségére és a termelői borki- mérési engedélyekre irányu­ló kérelmeket. A nagyköz­ségi tanácsok állapítják meg a körzetükbe tartozó keres­kedelmi egységek nyitvatar­tási idejét; intézik a ma­gánvendéglátó üzletek osz­tályba sorolását, s ellátják a magánkereskedés gyakor­lásával kapcsolatos hatósági jogköröket. Az október 1-én életbelé­pő rendeletben felsorolt ügyekben másodfokon a területileg illetékes járási tanácsok kereskedelmi fel­adatokat ellátó szakigazga­tási szerveik útján járnak el. A marxista gondolatok jegyében A Forrás munkatársainak értekezlete Szerdán a megye irodal­mi, művészeti és tudomá­nyos folyóiratának szer­kesztő bizottsága értekezle­tet tartott Kecskeméten, az Aranyhomok Szálló kü­Nemcsak a megyéből vol­tak ott, eljöttek a folyóirat fővárosi és a megyehatáron kívül álló rendszeres mun­katársai is. A megjelenteket Mada­Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság titkára, Buda Ferenc, Simonyi Imre és Hatvani Dániel költővel beszélget a tanácskozás szünetében. löntermében. Az értekez­leten a Forrás körül tömö­rült alkotók, írók, költők, helytörténészek, tudomá­nyos munkások közül mint­egy negyvenen vettek részt rász László, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, a szerkesztő bizottság elnöke üdvözölte. Ezután Pozsgay Imre, a megyei pártbizott­ság titkára mondott meg­nyitót. Folklórfesztivál Bukarestben A bukaresti Köztársaság Stadionban tartott gálaest­tel megkezdődött a „Romá­nia 69” első nemzetközi folklórfesztivál és verseny. A teljesen sötét pályán fák­lyás hajdúk lovasbemutató­ja nyitotta meg a műsort. Ezután Pompiliu Macovei, a román művelődés és mű­vészetügyi állami bizottság (művelődési minisztérium) elnöke ismertette a fesztivál és verseny célkitűzéseit, üd­vözölte a külföldi vendége­ket. A nemzetközi találko­zón tizenöt ország képvise­lői vesznek részt. Vala­mennyien szerepeltek a megnyitóesten, köztük a debreceni népi táncegyüttes. Terv szerint a magyar együttes Bukaresten kívül fellép Mamaiában. Eforián, Brassóban, Predeálon és má­sutt. A népesség negyedére (erjed ki a részletes adatgyűjtés A Központi Statisztikai viszont: a népesség 25 szá­Hivatal az 1960. évi nép- számlálás, az 1963-as mik- rocenzus, továbbá a tava­lyi próbaszámlálás tapasz­talatai, valamint a nem­zetközi szervek — ENSZ, KGST — ajánlásait figye­lembe véve alakította ki az 1970. január 1-i nép- számlálás tartalmi körét Az adatfelvételi program számításba veszi a 10 év alatt végbement társadal­mi, gazdasági és kulturá­lis fejlődést, valamint a korszerű feldolgozási mód­szereket, ezért több vonat­kozásban eltér a legutóbbi felvételtől. Lényeges vál­tozás például, hogy ezút­tal először alkalmazzák majd az úgynevezett rep- rezantív adatfelvételi mód­szert. Ez annyit jelent, hogy az adatgyűjtés a la­kosság 75 százalékánál a legszükségesebb alapadatok összeírására szorítkozik, zalékához részletes — az előző népszámlálásoknál sokkal bővebb kérdéseket intéznek majd. Az alapösszeírás szemé­lyi kérdőíve az általános jellegű adatok — nem, születési időpont, családi állapot, tartózkodási hely, anyanyelv, gyermekek szá­ma — mellett az iskolá­zottságra, valamint a fog­lalkozásra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket. A reprezentatív kérdőíven vi­szont, — azt minden ne­gyedik számláló körzetben töltik ki —, az összeírok az alapkérdések mellett a következő főbb adatok után is tudakozódnak: a lakosság vándorlása, lakó­hely változtatása; szak- képzettség; ingázás, a munkahely naponkénti megközelítésének módja és időtartama; foglalkozás­változtatás; ternaöceuységi adatok, vagyis a 14 éves és idősebb nők élve, és halva született gyermekei­nek száma, s a szülések időpontja. A személyek összeírásá­val egyidejűleg teljes körű lakásösszeírásra is sor ke­rül. Itt az alapkérdések a következők: a lakás ren­deltetése, tulajdoni jelle­ge, használati jogcíme, építési éve, a helyiségek száma és felszereltsége. Az ezzel kapcsolatos repre­zentatív megfigyelés a kö­vetkező fő kérdésekre ter­jed ki: a lakás helyiségé­nek alapterülete, a fűtés és melegvíz-szolgáltatás módja, a szobák és a kony­hák padozata, továbbá mi­lyen tartós használati cikkek, beépített bútorok, telefon, stb. találhatók a lakásban. Tovább csökken a tűzifa ára Mint ismeretes, ez év ja­nuár 15-én 20 százalékkal csökkentették a hazai bri­kettek árát, és mázsánkét 7,70 forinttal olcsóbb lett a tűzifa ára. Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Belkereskedelmi Miniszté­rium közlése szerint a for­galom fokozása érdekében szeptember 1-től a tűzifa fo­gyasztói ára tovább csök­ken. Az árcsökkenés mázsán­ként átlagosan öt forint. A termelőhelyhez közelebb eső megyékben 5—7,80 forinttal, míg a távolabbi megyékben öt forint alatti összeggel lesz olcsóbb a tűzifa rnázsá. ja. Budapesten 4,30 forint lesz az árcsökkenés. Egy­két megyében a jelentős szállítási távolság miatt nem j egyik, hogy eddig megyén- lesz árváltozás. j ként a távolság szerint vál­Az árleszállítás azokra a | tozó ártámogatást nyújtott tételekre is vonatkozik, az állam a fa fuvarozásá- amelyeket 1969. szeptember hoz. Most ez az ártámoga­1. előtt vásároltak meg, de szeptember 1. után szállí­tottak házhoz. Ebben az esetben a vásárlóknak visz- szatérítik a régi és az új ár közötti különbséget. Hazánkban most kialaku­ló új gyakorlat, hogy kötött árformába tartozó cikk maximális ára az ország kü_ lönböző vidékein eltér egy­mástól. Először az építő­anyagoknál vezették be ezt a módszert, s most az ugyancsak maximált árfor­mába tartozó tűzifánál dif­ferenciálják az árakat a szállítási, távolság szerint. tás mindenütt megszűnik, s az árak közötti különbség fedezi a szállítási költsége­ket. Magának az árleszállí­tásnak az összegét a költ­ségvetésből térítik vissza. Ily módon az elszámolás egyszerűbb, s az árak ará­nya jobban alkalmazkodik a költségekhez. A fogyasztói árkülönbség másik oka, hogy az alacso­nyabb árral elsősorban a termelőhelyhez közeli vidé­kek lakosságát akarják ösz­tönözni a tűzifa nagyobb arányú felhasználására, mert így csökkenthetők a Ennek két oka is van. Az I szállítási távolságok. Pirula szürke hajszálak ellen? Örvendetes hír az őszülő asszonyoknak: nemsokára elég lesz egy pirula, hogy hajuk visszanyerje eredeti Alegirigyeltebb... Az angol fiúk és lányok körében végzett egyik leg­újabb közvéleménykutatás­ból kitűnik, hogy a 13 éves Jennifer Bishop (Ausztrália) a nemzetközösség legiri- gyeltebb diáklánya. Jennifer ugyanis nem jár színét. Dr. Mathias Heinitz, I igazi iskolába, hanem ott­Isnyből közzétette az „Or­vosi Világ” című szaklap­ban, hogy két évig tartó kí­sérletek után sikerült gyógy­szert találni a haj őszülése ellen. A „csodaszer” ásvá­nyi anyagokból és nyomele­mekből tevődik össze és a már előrehaladott őszülés­nél is hatásos. Már néhány hetes kezelés után eredeti színűre válik a haj. Ezenkí. vül a pirulák fokozzák a szellemi és testi teljesítőké­pességet a kitartást és az étvágyat, hon tanul, anélkül, hogy ta­nár keresné fel. Az egész tananyag rádión és televízi­ón jut el a kislányhoz. Jennifer apja ugyanis egy világítótorony őre; család­jával az ausztráliai partvi­déktől 180 kilométerre a tengeren levő világítóto ronyban él. Elkülönítettsége és annak ellenére, hogy sohasem lá­tott még iskolát, Jennifer a vizsgákon jobb eredménye­ket ért el, mint sok diáktár­sa. aki rendszeresen láto­gatja az iskolát. — Érdekes, sikeres és minden támogatást meg­érdemlő vállalkozás a For­rás kiadása — mondta. — Célunk a folyóirat megin­dításával az volt, hogy nyílt fórumot teremtsünk mindazoknak az alkotók­nak, akik napjaink való­ságának feltárásán és a múlt értékeinek megmen­tésén dolgoznak. Igyekez­tünk szélesre tárni a kapu­kat, már az indulásnál programba vettük, hogy küzdünk az elzárkózás el­len és helyt adunk min­den igaz és jószándékú írásnak, amely segít a va­lóság megismerésében és céljaink megvalósításában. A Forrás a szocialista nem­zeti egység jegyében tömö­ríti az alkotókat, de arra törekszünk, hogy a mar­xista gondolatok kellő he­lyet és súlyt kapjanak a megye szellemi életének e fontos fórumán. Ez véle­ményünk szerint nem vet gátat az alkotói szabad­ságnak, hanem éppen ellen­kezőleg, a nyílt szókimon­dásra és a jövőn töprengő, a fejlődést segítő gondol­kodásra ösztönzi munka­társainkat. A Forrásnak ed ­dig három száma jelent meg. Feltűnést keltett már országos fórumokon is, s ezért joggal lehetünk bi­zakodóak további sorsát illetően. Ezután Varga Mihály, a Forrás felelős szerkesztője számolt be a szerkesztő bi­zottság munkájáról és ter­veiről, majd a terjesztés eddigi tapasztalatait és to­vábbi feladatait ismertette dr. Mezei István, a Lap­kiadó Vállalat igazgatója, a folyóirat felelős kiadója. A beszámolókat élénk vita követte. A felszólalók részben a terjesztés meg­javításával foglalkoztak, részben pedig tartalmi kér­désekről mondták el a vé­leményüket az eddigi szá­mok alapján. Általában megegyeztek abban, hogy erősíteni kell az irodalmi rovatot, több teret kell szentelni a kritikának és helyeselték a szerkesztő bizottságnak azt a törek­vését, hogy a Forrás ne csupán a többi hasonló, fo­lyóirat Bács megyei meg­felelője legyen, hanem a megye arculatát, legfonto­sabb problémáit tükröző orgánum. A vita összefoglalójában Madarász László, a szer­kesztő bizottság elnöke fel­hívta az alkotók figyelmét azokra a társadalmi válto­zásokra, amelyek az egykor szinte kizárólag mezőgaz­dasági jellegű Bács-Kiskun megye gyorsütemű ipari fejlődésével jártak. Han­goztatta, hogy a Forrás en­nek az átalakulásnak do­kumentuma is. egyszers­mind biztatás a köz iránt felelősséget érző értelmi­ségiek számára. Erre vall a sok tanulmány és hely- történeti munka, amely a szerkesztőség címére érke­zik. Javasolta, hogy azok­ból a művekből, amelyek terjedelmi okokból a For­rásba nem kerülhetnek be. időnként külön antológiát adjanak ki. A munkaértekezletekre számos távirat és levél ér­kezett — többek között Papp Károlynétól, Veres Pétertől és Ortutay Gyulá­tól —, amelyekben üdvöz- lik a résztvevőket és to- 1 vábbi sikereket kívánnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom