Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Első munkás á családban Többet vállunk a K. Dázsátál BEHARANGOZÓ cik­künkben óva intettük a Kecskeméti Dózsa játéko­sait az elbizakodottságtól. Éreztük, hogy a kiesés el­len küzdő Győri Dózsa megsokszorozott erővel lép majd Kecskeméten pályá­ra, hogy tisztes eredményt érjen el. Nekünk lett iga­zunk. Bár azt nem mond­hatjuk hogy a kecskeméti játékosok elbizakodottan játszottak volna, de azt igen, hogy ezúttal nagyon gyengén, rossz felfogásban küzdött az egész csapat. Fej veszetten, kapkodva, céltalanul játszott a csa­társor, s alig láttunk a sortól elgondolást. A kö­römszakadtáig védekező Győr megszállta kapuja előterét, és vágta vissza a labdát a kecskeméti térfél­re, Csatáraink nagyon ha­mar megadták magukat a harcos felfogásban játszó győri védelemnek, s alig- alig fejtettek ki ellenál­lást. Szinte nem volt egyet­len összecsapás a kilenc­ven perc alatt, amelyből kecskeméti csatárok kerül­tek volna ki győztesen. Így azután a második fél­időben elég volt a kecske­méti védelemnek egyetlen megingása, súlyos hibája, máris megszerezte az el­lenfél a győzelmet jelentő gólt. Ekkor még éppen harminc perc volt a mér­kőzésből hátra, de már lát­ni lehetett, hogy a mérkő­zés eldőlt a sokkal tuda­tosabban, s valljuk meg, jobb taktikával játszó győ­riek javára. CSALÓDÁST okoztak a kecskeméti lila-fehérek a Széktói Stadionban, hiszen egy olyan csapat ellen kel­lett megküzdeniük, ame­Tizenegy régi válsgalstt a nagyváradi AC csapdában Lapunk vasárnapi számá­ban írtunk már a Nagyvá­radi AC öregfiúk csapatá­nak szerdai vendégjátéká­ról. Megkaptuk a Kecske­méten játszó együttes teljes névsorát is, amelynek ér­dekessége, hogy 11 olyan név található közitük. akik többszörös magyar, vagy román válogatottak voltak, sőt van, aki mindkét válo­gatottban játszott. A név­sor a következő: magyar és román válogatott volt Bo- dola. Vécsey és Schertz, aki Magyarországon Fuszek néven játszott. A román válogatott csapat tagja volt Juhász, Sárvári (Spilmann), Ferenczi (Fembach). Cirják. Bartha. Zilahi, Bodó és Serfőző. A magyar váloga­tottban játszott. Ónody. Az NB I-es csapat tagja volt, de nem volt válogatott já­tékos Molnár. Kocsis, Mé­lán, Vlád, Szakács I.. Sza­kács II., Halász és Donáth. Ez bizony sokat ígérő név­sor. A Kecskeméti Dózsa öregfiúk csapatában a kö­vetkezők kapnak helyet: Kőrös, Czéh I.. Tordasi. Határ, Kerpesits, Nagy M Burza, Kastvák, Somogyi, Vékony, és Rogics. Biztosak vagyunk benne, hogy jó mérkőzés lesz, ér­demes lesz kimenni a Szék­tói Stadionba lyet tavasszal otthonában legyőztek, s amely helye­zésénél fogva lényegesen gyengébb játékerőt képvi­sel, mint a kecskeméti együttes. Erre a vereségre nemigen lehet mentséget találni. Talán csak orvo­solni lehet a következő fordulók során. VASÁRNAP délután Szolnokon játszik a Dózsa, az SZMTE ellen. Nehéz el­lenfél volt a múltban min­dig a szolnoki csapat. így lesz ez bizonyosan most is. Ha sikerül a Dózsa csa­társorát ütőképessé, gólké­pessé tenni, akkor Szolno­kon van „keresnivalója” a lila-fehéreknek. De ehhez egy megváltozott felfogás­ban küzdő csapatra, s fő­leg csatársorra lesz szük­ség. Reméljük, sikeresebb forduló következik a Dó­zsa számára. A FÉLEGYHÁZI Vasas vasárnap délután nagysze­rű sikert aratott. Biztosan győzte le az NB II. Ke­leti csoportjának listaveze­tőjét,i bajnokjelöltjét, a Debreceni VSC-t. A Vasas — nagyon helyesen — egyáltalán nem „tisztelte” nagynevű ellenfelét, s ha­tártalan lelkesedéssel küzd­ve, meglepően jó játékkal legyőzte azt, A jó rajt biz­tosan lélektanilag jó ha­tással lesz a Vasasra, nö­veli a játékosok önbizal­mát Ez pedig a további sikeres szereplést biztosít­hatja a csapat számára. Annyi bizonyos, hogy ha ilyen jól és eredményesen játszik a gárda a követke­ző hetekben, akkor meg­szilárdíthatja helyét az NB II. középmezőnyében. Vasárnap a fővárosban a Pénzügyőr lesz a Vasas ellenfele. Bízunk az egyik pont megszerzésében. A KTE Szolnokon jó első félidő után meglepően könnyen adta meg magát a vasutasoknak. Ebben sze­repet játszott az is, hogy a kecskeméti együttes erőnléte sok kifogásolni valót hqgy maga után. Olyan játékost kellett a csapatba beállítani, aki már délelőtt egy félidőt játszott (Barta I.), mivel két játékos, akire számí­tott az edző, minden ko­moly indok nélkül nem jelent meg az induláskor. Nem akarunk túlzott kö­vetkeztetést levonni ebből az esetből, de nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: baj van a fegyelemmel a KTE-nél! A következő fordulóra Kecskeméten kerül sor a Mezőkovácsházi Petőfi el­len. Reméljük, a KTE berkeiben rendezik a so­rokat és legyőzik ellenfe­lüket M. I. I0TÍ A PETŐFI NEPE .HU lU TANÁCSADÓJA Szolnoki MFE-Kecskeméti Dézsa a szelvényen A* augusztus 24-i 34. játék­héten ismét több érdekes és nyíltnak ígérkező mérkőzés szerepel a totóban. A kitünően szereplő Bp. Honvéd Komlóra utazik, a Kába ETO otthon fo­gadja az őszi szezonban eddig még pontveszteség nélkül álló Pécsi Dózsát. Nyütnak ígérke­zik a Várpalotai Bányász—Vi­deoton NB I B-s rangadó is, hiszen a két első helyezett csap össze Várpalotán! A megyebeli totózók számára bizonyára ér­dekes, hogy a Kecskeméti Dó­zsa mérkőzése ismét benne szerepel a totóban. A Dózsa Szolnokra utazik az SZMTE- hez. Tippjeink: 1. KOMLÓI BÁNYÁSZ—BP. HONVÉD. NB I. A Komlói Bányász a tabella állása sze­rint nagyon szorongatott hely­zetben van. Otthon feltétlenül pontot kell szerezni ahhoz, hogy távol tartsa magát a ki­eső zónától. A Honvéd kitűnő formában van, képes Komlón Is győzni. Tippünk: x, 2. 2. dunaüjvAkosi KOHÁSZ —EGRI DÓZSA. NB I. A Ko­hász az utolsó fordulóban nagy harcban győzte le a csepelie­ket. Ügy érezzük, az egriek nem tudják megakadályozni a hazaiak újabb győzelmét. Tippünk: 1. 3. TATABANYAI BÁNYÁSZ —SALGÓTARJÁNI BÁNYÁSZ. NB I. A Bányász rangadón az őszi fordulók során pontot még nem szerzett Tatabánya megszerezheti első győzelmét. A tarjániaknak ts nagyon kell Igyekezni, tehát mindent el­követnek majd az egyik pont megszerzéséért. Tippünk: 1. 4. BABA ETO—PÉCSI DÓ­ZSA. NB I. Nyílt, háromesé- lyes mérkőzés. A pécsiek nagy­szerűen szerepelnek, de jó csapat — különösen otthon — a Győr is. Tippünk: 1, X. 5. VARPALOTAI BÁNYÁSZ —VIDEOTON. NB I. B. A ha­zai csapat meglepően jól sze­repel ebben a bajnokságban, de hasonló megállapítást tChe­rünk a Videotonra Is. Döntet­lent várunk. Tippünk: x, C. SZOLNOKI MTE—KECS­KEMÉTI DÓZSA. NB I. B. A Dózsa meglepő vereséget szen­vedett saját pályáján az utol­só fordu'őhan. Közel egyenran­gú erejű a két esagat esért a döntetlent tartjuk a legvaló­színűbb eredménynek. Tippünk: x. 7. SZÉKESFEHÉRVÁRI MÁV ELŐRE—SZEGEDI EOL. NB I. B. A vendég Szeged lényege­sen nagyobb játékerőt képvi­sel, mint a még mindig eléggé kiegyensúlyozatlanul szereplő MÁV. Tippünk: x, 2. 8. FÖSPED SZÁLLÍTÓK— OROSZLÁNYI BÁNYÁSZ. NB I. B. Az utolsó fordulóban mindkét együttes vereséget szenvedett. Az Oroszlány erő­sen visszaesett formájában, ezért nagyobb esélyt adunk a hazai pálya előnyét élvező Szállítóknak. Tippünk: I, x. 9. GANZ-MAVAG—BP. SPAR­TACUS. NB I. B. A Ganz-MA- VAG meglepő győzelmet ara­tott Oroszlányban, de a Spar­tacus is győzött az utolsó for­dulóban. Tippünk: 1, x. 10. PAPA—MAY DAC. NB n. Nyugati csoport. A két éllo­vas találkozóján a mérkőzés teljesen nyílt. A hazai pálya valamivel növeli a Pápa esé­lyeit. Tippünk: 1, x. 11. S ATOR\L JAÜJYTELY— BUDAPESTI VSC. NB II. Észa­ki csoport. Az éllovas BVSC nem esélytelen idegenben sem. A hazaiak azonban az egyik pontot érzésünk szerint meg­szerezhetik. Tippünk: x, >. 12. KISTERENYEI BÁNYÁSZ —KAZINCBARCIKA. NB II. Északi csoport. Kisterenye még beleszólhat a bajnoki cím sor­sába, ezért bizonyára kemé­nyen küzd majd a győzele­mért. Tippünk: L IS, ORMOSBANYA—SALGO- TARJA.NI KSE. NH, n. Északi csoport. A két kiesöjelöit ta­lálkozóján döntetlen körüli eredmény várható. Tippünk: x, 2. +1 mérkőzés. 14. KISTEXT—SZOLNOKI MÁV. NB H. Keleti csoport. Az éllovas Debrecen vereségé­vel megnyílt a MÁV lehetősé­ge a bajnoki cím elnyerésére. A KISTEXT otthon általában jól szerepel, ritkán szenved ve­reséget. Döntetlen a legvaló­színűbb eredmény. Tippünk: 1, x. A további mérkőzésekre tip­pünk: 1, L D. L A kecském ét-méntelek; Simon család a kategorizá­lás szerint értelmiségi famí­lia. Az anya nyugdíjas taní­tónő. Az apa hivatali tiszt­viselő. A két idősebb fiú ta­nári tantestületekben dolgo­zik. Az egyik lány pedagó­giai főiskolán tanul. A hu­szonegy éves Simon Irma viszont — munkásnő. A fiatalok mindig is tele vannak nyugtalansággal. Ér­zékenyebbek; s vagy a fel­fogott társadalmi visszás­megszerezte a tudást a szak. középiskolában. Romantikus vagyok — állapítja meg le­mondóan. Az ifjúsági brigád közös kiruccanásokat szervez. Nem is annyira a megnézett film, vagy színdarab az érdekes hisz azokra bármikor jegyet válthat. Hanem az ilyen al­kalmak után úgy válnak el, hogy legközelebbb már több ságok ellen tiltakoznak, vagy éppen azért méltatlankod­nak, hogy az életre készülve időnként számot kell adni felkészültségükről egy-egy összeülő vizsgabizottság előtt. Simon Irma érettségi bizonyítvánnyal a zsebében, s egy ipari futószalag mel­lett dolgozva — elégedett. 'Három évvel ezelőtt, mi­után beírták a munkaköny­vébe a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár kecskeméti gyár­egységének a nevét és cí­mét, csavarozással és for­rasztással kezdi a műhely­ben. Lelkiismeretesen dol­gozik, de tudja, hogy az uj- jaiban másfajta, bonyolul­tabb készségek rejtőznek. A képzettsége többre szól, ám egyelőre „ez van”. A köny- nyen megszámlálható műve­letek nyolc órán át ugyan­azok, és érthetetlen módon mind idegesítőbbé válik a környező berendezések szür­késkék színe. Valami törést érez az elképzelései és a tennivalója között. Éjjelen­te nagyon nehezen alszik el. (A körzeti orvos nyugtáto­kat ír fel, de azt nem mond­ja meg, hogy tulajdonkép­pen mi a baja.) Mind több embert ismer meg az üzemben, s már nem csak a szerelőműhely dolgozóinak köszön. Az if jú- eági brigád tagja lesz. Az el­lenőrző méréseket végző munkatársain, mintha to­vább időzne a tekintete. Ha észreveszik az érdeklődését, elkapja a fejét. A mozdulat közben egy pillanatra a sze­mét is lecsukja. Közéjük szeretne tartozni. Titkolja, de sóváreg a feladatukra. Ha akad egy percnyi pi­henője, kinéz a műhely jobb oldali ablakain a zöldbe burkolódzó nyárfákra, az ágakat vibrálással körülfo­gó levelekre. Magában el­kezdi mondogatni kedves költőjének, Ady Endrének egy versét: „Ott künn hű­vös van kikeletkor...” Eddig még nem szólt a főnökeinek arról, hogy Évről évre mind korsze­rűbb talajerőpótlást végez­nek a Kiskőrös környéki szakszövetkezetek. Ezt el­sősorban a több ezer holdas nagyüzemi ültetvénykultú­ra igényli. Nyolc szakszö­vetkezet összesen 17 kísér­leti parcelláján próbálják ki a legoptimálisabb ered­ményt ígérő talajerőpótlási, trágyázási módszereket, amelyeket a Kertészeti Egyetem munkaközössége dolgozott ki. '' A feladatok megbeszélé­se, továbbá az eddigi ered- olyan munkát szeretne vé- mények elterjesztése céljá- . géz ni, amihez négy év alatt bői tartottak tanácskozást mindenről beszélgethetnek egymással. Az egyik politikai vitadélutánon a csoportve­zető közelében ül. A vietna­mi kérdés után még sok egyébről is szó esik. A min­dennapjainkról., — Elmondtam, hogy elektroműszerész szakmun­kás vagyok. A szakközépis­kola nyári gyakorlatait az Elektronikus Mérőkészülé­kek Gyárában töltöttem. S a kecskeméti magnetofon­gyárban olyan műszereket is használnak, amelyeket ott megismertem. Ügy látszik, hogy a csoportvezető nem felejtette el a beszélgetésün­ket, mert amikor bővült a szalag, s szükség lett egy újabb mérőműszerészre, rám gondoltak. Tavaly ősszel az egyik reggelen — bár komor az ég és esőcseppek szemerkélnek — néhány perccel a fél hét órai műszakkezdés előtt kü­lönösen vonzónak tűnik előtte a rozsdavörös falú szerelőműhely, miközben a bejárat felé lépked. Nem a csavarhúzó és a forrasztópá­ka várja már a szalag ele­jén, hanem egy oszcillosz­kóp, csővoltmérő és hang- generátor. Megérkezik a leg­első, keretre szerelt erősítő. Elhelyezi rajta a csatlakozó­kat. Maga se hiszi el, hogy örül, amikor a csővoltmérő mutatójának állásából és az oszcilloszkóp képernyőjén látható jelből megállapítja, hogy az erősítője teljesíti az előírt értékeket. Ügy dél­tájban viszont szinte lehe­tetlennek tűnik számára, hogy a százvalahányadik erősítő nem játszik le. A hi­ba egész apró lehet Nem adja át a készüléket a javí­tóműszerészeknek. Tóth Andrásné, a brigádvezetője, aki mögötte ül. odajön hoz- zás és kisegíti. Ö már régeb­bi szakmunkás. — A keresetem 300 fo­rinttal emelkedett. A leg­fontosabb hogy szeretem, él­vezem azt, amit csinálok. A vállalat üzemi éttermében ebédelek. Két éve szakszer­vezeti beutalóhoz jutottam, és a balatonboglári üdülő­ben pihentem. Szeptember­től munkaköpenyt is ka­punk a gyártól. Hétközben Kecskeméten lakom, a nagy. néném szobájában. Nincs senkije, mindenkit elvesz­tett, aki hozzá tartozott. Ha­vonta 200 forinttal segítem. A maradék pénzem félrete­szem. Néha megállók a ba­rátnőimmel a bútorüzlet előtt, és elképzelem, hogy miképp fogom majd beren­dezni a lakásom. Jelenleg a hordozható, ka­zettás magnetofonok erősí­tőit ellenőrzi. Az ő mozdu­latait is lesi valaki: Tram, a sima, fekete hajú vietnami kislány ül mellette, és tanul­ja a fogásokat. A műhelyben a kánikulá­ban irgalmatlan a meleg, s ráadásul előtte valaki időn­ként kikapcsolja az egyik ventillátort. Megérti, mert néhány embernek megfáj­dul a propeller forgásától és a zajtól a feje. A mérő- készülékek szintén hőt árasztanak. Kéthetenként, a szabad szombatokon hazautazik Méntelekre. A középiskolá­ból a könyvek szeretetét hozta magával, és némi ro­mantikus-csöndes elfogó, dottságot a természet iránt. Otthon elnyúlik a ház ud­varának a sarkában a nyár­fák közt. A szülei kezdetben emlegették, hogy miért nem jelentkezett ő is tanárképző főiskolára. Most már nem beszélnek erről. Elfogadták, hogy a lányuk a szakmájá­ban akarja továbbképezni magát. Ö így elégedett — huszonegy évesen. Halász Ferenc Kertészeti tanácskozás Kiskőrösön tegnap délelőtt Kiskőrösön a megye szőlő- és gyü­mölcstermesztő gazdaságai­nak szakemberei — a te­rületi szövetség és a kerté­szeti munkaközösség rende­zésében. Kői Béla, a terü­leti szövetség titkára tar­totta meg bevezető előadá­sát. Ezután szakmai előadá­sok hangzottak el. Előadók voltak: dr. Szamoskövi László, a SZÖVOSZ osz­tályvezetője, dr. Zsőldos László, egyetemi adjunktus és dr. Fekete Zoltán tan­székvezető egyetemi tanár. Az előadásokat hozzászólá­sok követték, a vitát Kői Bé­la foglalta össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom