Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

1989. augusztus 19, Heffd A. offfaT 1 A tanács-vb napirendjén: Szabálysértések Kecskeméten Több mint tíz hónap telt el azóta, hogy 1968. október elsején hatályba lépett a szabálysértési tör­vény. A végrehajtással kapcsolatos eddigi tapasz­talatokat, illetve az azok­ról készített tájékoztató jelentést legutóbbi ülésén tárgyalta meg a Kecske­méti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A je­lentést Douáth Tibor, a Kecskeméti Városi és Já­rási Rendőrkapitányság vezetője, valamint dr. Kákonyi József, a városi tanács vb igazgatási osz­tályvezetője állította ösz- sze. Vessünk egy pillan­tást az összefoglalóba, s nézzük meg, hogyan ala­kultak a különböző sza­bálysértések Kecskeméten. (A rendőrség adatai az egész járásra vonatkoz­nak ugyan, de zömmel kecskeméti ügyek.) Áttekinthető törvény Az kétségtelen, hogy nagy szükség volt ennek a jogterületnek a kodifi- kására. Bizonyítja ezt az a tény, hogy 1968. októ­ber 1. előtt mintegy 300 különféle jogszabály ren­delkezett a szabálysérté­sekről, s nem csoda, ha az ezzel foglalkozó elő­adók csak nehezen iga­zodtak el az előírások dzsungelében. A képlet vi­szont az 1968. évi I. tör­vénnyel áttekinthetővé, világossá vált. A rendőr* ség hatáskörébe tartoznak a közlekedési, valamint a közrend és közbiztonság ellen elkövetett szabály- sértések, míg a tanács szakigazgatási szerve a tu­lajdon elleni, valamint az egyéb (építési,. csendhábo- rítás, hatósági közeg meg­sértése stb.) szabálysérté­sekkel foglalkozik. Sajnos a közlekedési szabálysértések száma vál­tozatlanul nagy, annak el­lenére, hogy helyszíni bír­ságolásra is lehetőség van, s a rendőrség él is ezzel. Legnagyobb számban az engedély nélküli gépjár­művezetés, a szeszesital fogyasztás vezetés közben, valamint a kivilágítatlan járművel való közlekedés szabálysértése fordul elő. Ezekért a szabálysértése­kért 1969 első felében 621 személyt marasztaltak el összesen 240 ezer forint bírság erejéig. Egy javaslat A gyalogosok és fogato- sok sem mindig vétlenek, amint ez a jelentésből ki­tűnik. Közülük összesen 588 személyt bírságoltak meg közel 140 ezer forint­tal. A gyalogosok főként a vasút területén követnek el szabálysértést, míg a fogatosok azzal, hogy ti­los helyen parkíroznak, őrizetlenül hagyják a lo­vat és általában nem is­merik a közlekedési táb­lákat. Itt ismételjük meg a már többször felvetett ja­vaslatot: érdemes gondol­kozni azon, hogy nem vol­na-e helyes, ha a lovas kocsival közlekedőknek is kötelező lenne legalább egy alapfokú KRESZ-vizs- gát tenni. Meggyőződé­sünk. hogy ennek lebo­nyolítása nem jelentene túl nagy szervezést, s min Á béklyó általuk elkövetett szabály­talanságok miatt bekövet­kezett tragikus balesetek száma. Indokolja a javas­latot az is, hogy nálunk a lovas kocsik is azon az úton közlekednek, ame­lyen a gyorsforgalmú gép­kocsik és egyéb járművek. Előnyös váltoxás Visszatérve a szabály­sértésekre, ki keH emelni azt a változást, amelyet az új törvény hozott, neve­zetesen a verekedésért és a veszélyes fenyegetésért kiszabható bírságot illet­ve elzárást. Az előbbiért például az eltelt időszak­szakban 140 személyt von­tak felelősségre, közülük 15 főt elzártak, 125-öt pe­dig összesen 61 ezer 650 forint bírsággal sújtottak. A veszélyes fenyegetés szabálysértésének a rend­őrség hatáskörébe történt utalása, a büntetések szi- ^jrítása például szinte tel­jesen megszüntette a csa­ládi veszekedéseket, bot­rányokat, fenyegetőzése­ket. Ehhez persze az kel­lett, hogy az idei év első felében 37 személlyel szem­ben hasonló ok miatt el­járást indítsanak. A városi tanács vb szak- igazgatási szerve az év első hat hónapjában ösz- szesen 723 szabálysértési ügyben több, mint 262 ezer Gyakorta emlegetjük a fehér foltokat, s legtöbbször az életnesc olyan területeire gondolunk ezzel kapcsolat­ban, ahol kulturális elmara­dottságot, fejlesztési hiá­nyosságot tapasztalhatunk. Kevés szó esik viszont az emberi kapcsolatok fehér foltjáról, a léleknek azokról a tenyészeteiről, amelyek még a harminc-negyven év­vel ezelőtti „talajból” táp­lálkoznak, oda kötődve ve­getálnak még most is. Az ilyen kapcsolatok előbb- utóbb robbannak, hiszen a mai élet közegében már mindenképpen anakroniszti­kusak, s a megoldás sokszor tragédiával párosul. Ami már elévtíft A tragédiák a bíróságo­kon csapódnak le, a tárgya­lóteremben bontakoznak ki, itt kapnak tömör megfogal­mazást. Nem gyakori ez. Különösen a vagyoni viták, a hajdani földhöz való ra­gaszkodás testvért testvér ellen indító robbanásai gyé- rültek meg, szinte teljesen eltűntek. Az anyagiakon túl azonban az emberi kapcso­latoknak számtalan más és sokszor bonyolultabb variá­ciói is előfordulnak, s még harminc év távlatából is drámai erővel törnek a fel­színre. A megyei bíróságon nem­régiben tettek pontot egy olyan ügy végére, amely pontosan harminc évvel ez­előtt, 1939-ben indult el. Jogilag ugyan befejeződött. , _. . ... . ,, . Emberileg azonban nincs E ia?. aus ****** «* * »“•« ­jogszabályokkal — nem is Leggyakrabban a tulajdon elleni szabálysértések for­dultak elő a városban — fél év alatt 169 ügy, 60 ezer forint bírság. Érde­kes és elgondolkoztató vi­szont, hogy míg 1968-ban egész évben mindössze 30 személyt büntettek meg építési szabálysértés miatt, az idén, az első félévben ez a szám 116-ra emelke­dett. Mindenképpen indo­kolt tehát, hogy szigorúb­ban, de természetesen a törvény által megszabott keretek között járjanak el azokkal, akik engedély nélkül építenek, bővítik a házat, bontanak stb. Ezt a város összképének, táv­lati fejlesztési tervének védelme indokolja. A tanács hatáskörébe tartozó egyéb szabálysér­tések minimális számban fordultak elő (például csendháborítás), s ez azt mutatja, hogy fegyelme­zettek, s néhány kivétel­től eltekintve törvénytisz­telők az állampolgárok. A végrehajtó bizottság a jelentést tudomásul vette és elfogadta. Gál Sándor tudja megoldani. Harminc évvel ezelőtt az asszony, a mostani vádlott mindössze 17 éves volt és napszámosként dolgozott az akkor 32 éves férfi — a je­lenlegi sértett — birtokán. Nem lebecsülendő birtokról van szó: hét hold szőlő és tizenhárom hold föld, tanya. A fiatal férfi egy alkalom­mal kint járt a burgonyaföl­dön, hogy ellenőrizze a munkát. Megtetszett neki a lány és behívta a tanyaház­ba. Ott összekötötte a kezét, s a zárt ajtó mögött meg­erőszakolta. aztán tíz pen­gőt nyomott a markába. — Tartsd a szádat, mert ebből csak neked lehet ba­jod! Ha jól viselkedsz, nem fogod megbánni. S a lány „jól viselkedett”. Mindössze annyit tett, hogy az esetet követően hazaro­hant és nővérének elmond­ta mi történt. Tovább azon­ban egyikőjük sem merész­kedett. Hallgattak. Pár hét múlva a birtokos „pártfogás­ba” vette a lány szüleit és cselédként alkalmazta a bir­tokán, egy tanyát adott ne­kik. S most. harminc év után az ötven felé közeledő asszony még mindig így be­szél: — Azután Berci bácsi állandóan használt engem. Pedig volt egy rendes ud­varlóm, de amikor megtud­ta az esetet, azonnal szakí­tott velem. Nem is bántam, mert Berci bácsiba akkor már szerelmes voltam ... „Berci bácsinak” ez a bűncselekménye már el­évült. Harminc év telt el az­óta, s akkor ki törődött egy napszámos lánnyal, akinek az esete egyáltalán nem volt ritkaság. A férjemet ő szerezte Peregtek az évek. A jómó­dú szőlőbirtokos szeretőnek tartotta a lányt, s ezt az egész falu tudta. Bizonyára tudtak róla a lány szülei is, de nem szóltak. A lánynak meg sem fordult a fejében, hogy amikor meghalt „Ber­ci bácsi” felesége, esetleg ő legyen a második. Erre a féri sem gondolt, inkább ar­ra törekedett, hogy a túlsá­gosan szerelmes lányt távol tartsa magától — természe­tesen csak jogilag. Elhatá­rozta, hogy férjet keres ne­ki. Így is történt. Közvetle­nül a háború befejezése előtt megtartották a nagy lakodalmat, s a csendes, jó­hiszemű férjnek eszébe sem jutott, hogy miért van a felesége egész nap „Berci úrnál”. Ügy tudta, hogy ott dolgozik a konyhán, hiszen meghalt Berci úr felesége. — Én rettenetesen szé­gyelltem ezt a falu előtt, Mert akkor már az egész fa­lu tudta, hogy mi van kö­rülöttem, csak a férjem nem sejtett semmit. Szerettem volna véget vetni az egész­nek, tisztán, becsületesen él­ni, mint mások. De amikor Berci bácsit megláttam rög­tön elgyengültem, mint a béka a kígyó szája előtt. Azt tett velem, amit akart. Pe­dig megszerettem az uramat, jóravaló, dolgos ember, meg­becsült engem. Ügy látszott, hogy egy kö­rülmény az asszony segítsé­gére jött. Nemsokkal az­után, hogy az első gyerek megszületett, „Berci urat” államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták. Tíz­évi börtönt kapott és teljes vagyonát elkobozták. Az asszony a rémület és a meg­nyugvás szélsőségei között vergődött: talán most hélyre jön minden, élhetek nyu­godtan, a családomnak, a férjemnek. Nyolc év telt el, amikor híre szaladt a faluban, hogy a „Berci úr” kiszabadult és Az életmentés sorkatonái A rádió naponta közli a' a megyei kórház vérkon­szomorú hírt: ismét közle­kedési baleset történt, a sérültet súlyos állapotban szállították a kórházba. Ilyenkor a gyors orvosi beavatkozás, és nagyon gyakran az azonnali vér­átömlesztés mentheti meg a beteg életét. Az élet­mentés névtelen sorkato­náinak adománya a vér, amely pótolhatatlanul se­gít a bajbajutott ember­társakon. I Ilyen gondolatok között értékeltük a kunszentmik­zerváló állomásának veze­tőjével a legutóbbi ön­kéntes véradónap eredmé­nyeit. A közel kétszáz je­lentkező 60 liter vért adott, ez megyénk viszony­latában elsők közé emelte a kunszentmiklósi véradó­kat. Különösen az üzemek és a termelőszövetkezetek kollektívái érdemelnek di­cséretet, a sütőipari válla­lat, a VÁV-üzem, az fmsz és a vegyesipari ktsz dol­gozóinak jelentős százalé­denképpen csökkentené az lósi művelődési otthonban ka jött el a véradásra. A községtől mintegy 10 kilo­méternyire levő kunbábo- nyi termelőszövetkezet dol­gozói kerékpáron, ebédszü­netben jöttek el, hogy ele­get tegyenek emberbaráti kötelességüknek. A véradók között már törzsvendégként üdvözöl­tük Beöthy Saroltát, Cser- na Sándort, Vörös Mi­hályt és a Kovács házas­párt, akik emberségből vö­rös diplomát érdemelné­nek, hiszen éltető vérüket adják az ismeretlen rászo­rulóknak. Kovács Sándor hazajött. Első útja az asz- szonyhoz vezetett. Az sza­badkozott kérlelte, hogy hagyja őt békén, de erősebb volt a vonzalom, vagy sze­relem? Üjra kezdődött min­den. Éjszaka visszamentem... — Berci bácsi élelmes em­ber. Néhány év alatt ismét vett öt hold szőlőt, s házat épített a faluban. Én nála dolgoztam a szőlőben, a konyhán, mostam rá. Tíz év telt el így. a férjem még mindig nem tudott semmit. Egyszer aztán megtudtam, hogy egy negyedik is van közöttünk. Berci bácsi 10 ezer forintért motort vásá­rolt egy asszonynak: a sze­retőjének. Tehát én már nem kellek, megöregedtem. Kérdeztem tőle. igaz-e, amit beszélnek. Nem tagadott, hanem kiadta az utamat. Azt mondta, látni sem akar, menjek a házától és többet be ne tegye a lábam. Veszekedés nem volt ezen az estén, de az asszony el­határozta: megtorolja az el­utasítást. Hazafelé menet félretolta a zárat a férfi la­kásának ajtaján, hogy éjsza­ka yisszamehessen. Elmúlt már éjfél, amikor zajtalanul beosont a lakásba, s az alvó férfit megszurkálta. Aztán közösen bekötötték a sebe­ket, s együtt töltötték az éj­szakát. Pár nappal később a fér­fi kegyetlenül megverte az asszonyt: — Hátha így.elhi- degül tőlem! — mondta a tárgyaláson/ „Berci bácsi”. Az asszony nem hidegült el, nem jelentette fel a férfit, aki újból megverte. (Csak a teljesség kedvéért: miután az éjszakai késelés kitudó­dott, az asszonyt elzavarta a férje.) A bíróság súlyos testi sér­tés kísérlete miatt három­hónapi felfüggesztett bör­tönre ítélte az asszonyt. Harminc évig szivárgott te­hát az az indulat, amely végül is felrobbantott egy kapcsolatot, egy földbirto­kos és egy napszámos lány feudális kapcsolatát. És „Berci bácsi”? öt nem ítélhette el a törvény, hiszen ellene senki sem indított semmilyen címen eljárást. Az a régi béklyó még ilyen sok idő múltán is megkötö­zött egy hajdani kiszolgálta­tottat. G. S. Kendőzetlenül Látogatók áradata A kecskeméti megyei kórház nagyarányú bőví­tési munkálata folyamat­ban van s remélhető, hogy a jövő évben be is feje­ződik. Bizonyára igen fon­tos közegészségügyi szük­séglet sürgeti ezt, mert »a kórház osztályai már any- nyirg, zsúfoltak, hogy a beutalt betegek elhelyezé­se az egyébként mintasze­rű intézmény vezetőségé­nek komoly gondot okoz. A betegellátás, a vizsgála­tok és a gyógykezelés ne­hézségeit a szűkös viszo­nyok között nem csekély mértékben növelik a kor­látlanul megnövekedőit családi, rokoni, baráti lá­togatások. Személyesen is meggyőződtünk arról, hogy a látogatási órákban, he­tenként háromszor, nyilván a szeretet és a vigasztaló szándék vezette mindin­kább növekedő tömegek valósággal megszállják a kórházat — s tekintet nél­kül a gyógykezelés folya­matosságára, elárasztják az ágyakkal és betegekkel ál­landóan megtelt gyógyter- meket. Van olyan osztály, amelyben az ott kezelt be­tegek ellátását egyszerre négy-ötszáz látogató is aka­dályozza. Jártunk egy négyágyas szobában, ahol éppen akkor tizenkilenc volt a látogatók száma. Egyik beteg körül heten tolongtak... Az orvosok és az ápolószemélyzet ilyen körülmények között gyak­ran csak megfeszített ideg­erővel végezhetik talán nagyon is sürgős munká­jukat, de természetesen maguknak a betegeknek is ártalmas megterhelést je­lenthet a részvétnek ez az áradatszerű megnyilvánu­lása. Betegeink gyógyulása és gyógyítása érdekében, s az orvosok és ápolók munká­jának megkönnyítéséért nyilván jó hatású lenne, ha csak a szűkebb családi kör tagjai, felváltva látogatnák betegüket. A fölöslegesen sok és nem jól megválasz­tott élelmiszerek behordá- sa is hasonlóan káros le­het. Betegek és látogatók mindig gondolják meg, hogy a kórházi élelmezés a szükségnek megfelelő kiegészítése a gyógykeze­lésnek s ennek figyelmen kívül hagyása sokszor na­gyon is ártalmas. Simonka György Katonaművészemk külföldön Hétfőn reggel a Ferihe­gyi repülőtérről több hetes külföldi turnéra indult a Magyar Néphadsereg Vö­rös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyütte­se. Katönaművészeink szep­tember 1-ig a Lengyel Nép- köztársaságban vendégsze­repeinek. Az együttes Len­gyelországból Szlovákiába utazik, ahol Kassán lép először színpadra. Láthatja majd a magyar katonamű­vészeket Eperjes, Poprád, Liptószentmiklós, Nyitra, Komárom valamint Po­zsony közönsége is. A Nép­hadsereg Művészegyüttese a vendégfellépések alkalmá­val kétrészes műsort mu­tat be. Húszmillió - terven felül Az országos hírű Bólyi Állami Gazdaság, amelyet hatszor tüntettek ki a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával, ki­magas1 ó eredményeket ért el a jubileumi munkayer- senyben. A nagyüzem dol­gozói a Magyar Tanácsköz­társaság fél évszázados év­fordulójának tiszteletére vállalták: a növényterme­lés és az áUattpnyésztás hozamait tíz—húsá száza­lékkal növelik, s egyidejű­leg csökkentik a ráfordí­tási költségeket: A növény- termelésben és az állatte­nyésztésben elért te'rmelés- növekedés már eddig húsz millió forint terven felüli nyereséget hozott a nagy­üzemnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom