Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-15 / 188. szám

i960, augusztus IS. péntek 3. oldal Az igazságügyi Minisztérium tájékoztatása a szövetkezetek új jogszabályairól A Minisztertanács csütör­töki ülésén foglalkozott a kisipari, illetve a fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetekre vonatkozó új jog­szabályokkal. Ezzel kapcso­latban az Igazságügyi Mi­nisztérium illetékesei el­mondották az MTI munka­társának: — A kisipari és a fo­gyasztási szövetkezetek je­lentős részt vállalnak az ország áruellátásából, a dol­gozók széles tömegeit fog­lalkoztatják, s fontos sze­repet töltenek be a szövet­kezeti mozgalomban. Első­rangú gazdasági és társa­dalmi érdek tehát, hogy ezek a szövetkezeti ágaza­tok jelentőségüknek és tár­sadalmi megítélésüknek megfelelően tovább fejlőd­jenek. — Ennek érdekében a kormány ez év februárjá­ban meghatározta azokat a legfontosabb elveket, ame­lyek jogi helyzetüket ren­dezik. Ennek alapján a szö­vetkezetek országos szövet­ségeinek (OKISZ és SZÖ- VOSZ). valamint területi szövetségeinek korábbi irá­nyító és felügyeleti tevé­kenysége — a gazdasági re­formnak és a korszerű szö­vetkezetpolitikai elveknek megfelelően — a szövetkezetek tevékeny­ségét hatékonyabban elő­segítő érdekképviseleti és mozgalmi tevékenységgé alakni át. A szövetkezetek az önálló, vállalatszérű gazdálkodás útiéra lépnek, s demokra­tikus önkormányzat alap­ján működnek: beilleszked­nek az állami irányítás és felügyelet általános rend­szerébe. mentesülve az előbbi szövetkezeti szervek­nek való alárendeltségitől. — A szövetkezetek már megkezdték önálló alapsza­bályaik megalkotását, s az év végéig várhatóan ezek állami jóváhagyása is meg­történik. Hozzáláttak azok­hoz a jogszabály-előkészítő munkálatokhoz is. amelyek­nek célja, hogy átfogó, te­hát yalamennyi szövetke­zetre érvényes — egységes szövetkezeti törvény ké­szüljön, s a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekhez hasonlóan e két nagy szövetkezeti ágazat viszonyait magas­szintű jogszabályok ren­dezzék. — A szövetkezetek orszá­gos és területi szövetségeire vonatkozó rendelkezések nyomán megszűnik a szövetségek irányitó, igazgatási jelle­ge. Az országos szövetségek a jövőben — kötelező erejű utasítások helyett — ér­dekképviseleti feladatkö­rükben felhívásokat és ajánlásokat adhatnak a szö­vetkezetek számára. Ezeket a szövetkezetek illetékes testületi szervei kötelesek megtárgyalni, de elfogadá­suk felől belátásuk és ér­dekeik szerint dönthetnek. — A határozat új alapokra helyezi a szövetkezetek ágazati irányítását. Azt, hogy az ágazati irá­nyításra melyik miniszter illetékes, a szövetkezetnél folyó gazdasági tevékeny­ség alapján kell megálla­pítani ; vegyes profil ese­tén az ágazati irányításból adódó feladatokat — szak­területét illetően — vala­mennyi érdekelt ágazati miniszter gyakorolja. Ilyen módon kellő figyelemben részesül a szövetkezet mel­léktevékenysége is a gaz­dasági ösztönzők kialakí­tásánál, a gazdasági infor­mációk továbbadásánál, és más központi irányító te­vékenységnél. A társadalom, a szövet­kezet és az egyes tagok érdekei közötti összhang megvalósítása, a szövetke­zeti demokrácia érvényesí­tése jegyében az állam fel­ügyeletet gyakorol a szö­vetkezetek felett. A felügyeletet az illeté­kes járási (városi, váro­si kerületi) tanács vég­rehajtó bizottsága gya­korolja. — A kormány jóváhagy­ta a SZÖVOSZ és az OKISZ vezető testülteiéi ál­tal kidolgozott ideiglenes alapszabályokat; egyben jóváhagyólag tudomásul vette a területi (szakmai) szövetségek ideiglenes alapszabály-mintát is. Ezek az okmányok egye­bek köpött részletesen meghatározzák a szövetsé­gek célját, szervezetét és hatáskörét, megjelölik az új típusú feladatokat az érdekvédelmi, a mozgal­mi tevékenység, valamint a szövetkezeteknek nyúj­tott szolgáltatások terüle­tén. — A SZÖVOSZ okmá­nyainak alaptétele, hogy az országos és területi szervek ellátják a Iakás- és takarékszövetkezetek érdekképviseletét is. Az OKISZ területen a megyei, területi szövetsé­gek mellett az egyes ipari ágazathoz igazodó szak­mai szövetség alakítására is van lehetőség A kö­vetkező lépés a területi (szakmai) szövetségek alap­szabályainak megalkotása. Ezeket 1970 március 31-ig kell jóváhagyásra benyúj­tani az illetékes megyei tanács végrehajtó bizott­ságához. (MTI) Első a mélykúti Béke Tsz A Kiskunsági Termelőszö. vetkezetik Területi Szövet­sége értékelte a körzetéhez tartozó közös gazdaságok el­múlt évi termelési verse­nyét. A legjobb eredményt a mélykúti Béke Termelő- szövetkezet érte el, a szö­vetséghez tartozó kiskunha­lasi és kiskőrösi járásban. A termelőszövetkezet 70 mil­lió forint termelési értéket állított elő az elmúlt eszten­dőben. Az első helyezéssel járó oklevelet és a 15 ezer forint pénzjutalmat ma délelőtt ünnepi közgyűlésen adja át a győztes termelőszövetke­zetnek dr. Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese. „A jövő körvonalai" a homoki gazdálkodásban A mezőgazdaság távlati, 1975-ig szóló fejlesztési ter­veiről rendezett tanácsko­zást tegnap délelőtt a me­gyeszékhelyen a Kecske­mét—Kiskunfélegyháza Környéki Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége. A megbeszélé­sen a kecskeméti járás kö­zös gazdaságainak elnökei, főkönyvelői és párttitkárai vettek részt. Magony Imre, a szövet­ség titkára rövid beszámo­lójában körvonalazta a fel­adatokat, amelyek, mint mondotta az életszínvonal emelése, a foglalkoztatás bővítése, a nemzetközi ver­seny és a gazdasági egyen­súly megtartása jegyében kerülnek végrehajtásra. Ezután Barvics Iván, a szövetség munkatársa szá­molt be alapos részletes­séggel a mezőgazdaság or­szágos fejlesztési terveiről. Majd Molnár András, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese a kecskeméti járás mezőgazdaságának speciá - lis gondjait, fejlesztésének az országostól eltérő prob­lémáit elemezte. A beszámolókat vita U' ' vette. Fejlődő virág- és dísznövény­kultúránk seregszemléje Virág- és dísznövénykul­túránk fejlődéséről, ered­ményeiről meg kell jegyez­nünk: egyre több lakásban, irodában, klubban virágok, növények díszlenek. Az el­múlt évtizedekhez viszo­nyítva, nem csupán az ösz­tönös természetszeretet „helybe szállításáról” beszél­hetünk, hanem igényünk tu­datos kielégítéséről van szó. Rögtön ide kívánkozik az is, hogy bár szinteszem­mel látható a szövetkeze­tek, vállalatok dísznövény­kultúrájának fejlődése, je­lenleg a világszínvonaltól még elmaradunk. A körülmények ugyanis nem engedték meg, illetve szűk korlátok közé szorí­tották a növényexportálási lehetőségeinkét. Két éve pél­dául összesen 120 ezer szál szegfűt exportáltak a szö­vetkezetek. vállalatok, bár a megrendeléseket e mennyi­ségnek a háromszorosa sem elégítette volna ki. összevet­ve: a diszpozíciós kapacitást jelentősen meghaladta a vi­lágpiaci keresleti-kínálati követelmény. A TERMELÉKENYSÉG EMELÉSÉNEK LTJAI A kiállítás egyik részlete. Az elmúlt évben több vény export-import irodái, szövetkezet létrehozta a amely megalakulása óta HUNGAROFLOR disznó- már több mint félmillió szál ________ szegfűt, ugyanennyi rózsát, k ardvirágot és egyéb dísz­Nagy tartalék: az anyagmozgatás korszerűsítése 111. Eszközök és módszerek Az Egyesült Államok üzemeiben, raktáraiban ta­valy 800 vezető nélküli programvezérléses jármű szállított anyagot, alkat­részt és árut. A program­vezérléses szállítójármű­vek száma a tervek sze­rint jövőre eléri az öt­ezret az USA-ban. Ezek a pótkocsis targoncák na­ponta „vakon”, percnyi időveszteség nélkül teszik meg ugyanazt az ismét­lődő útvonalat, teljes biz­tonsággal, hiszen a jármű a . legkisebb akadály ese­tén is automatikusan le­áll. Az egészben nem annyira a technika, mint inkább a magasfokú szer­vezettség a meglepő. Hány üzemben szűnne meg a dara-, a targonca-, a te­hergépkocsihiány és vele együtt a fizikai erő em­bertelen pazarlása, felör- lésé, a nehéz cipekedés, ha az óhatatlanul naponta is­métlődő szállítási felada­tokat hasonló módon vé­giggondolnák, rendszerbe foglalnák. Az ésszerű szál­lítási útvonalak kialakítá­sa, s az eszközök pontos, haszna la­ta — beruházás nélkül — új kapacitásokat hozna létre. (Jelenleg a szállító berendezések kihasználási foka 50—70 százalékos). S ezzel nem csupán a szállí­tási gondok és költségek mérséklődnek, hanem mindenekelőtt a termelő- munka válna szervezetteb­bé, hatékonyabbá. S ter­mészetesen csökkenne a zsúfoltság, az eszközigény, a gyártás átfutási ideje. Vezető nélküli programvezérléses targon­cával, a jelek szerint, még néhány évig nem találkoz­hatunk üzemeinkben. De elvétve máris feltűntek a legmodernebb transzkonté­nerek, amelyekben a ter­melőtől közvetlenül a fel­használóig szállítja az árut országúton, vasúton, hajón — átrakás, raktá­rozás nélkül. Képzeljük el, hogy a futószalagról egye­nesen a rakodólapra, s azzal együtt a transzkon­ténerbe kerül az áru, ame­lyet azután esetleg csak a tengerentúli felhasználónál vesznek újra kézbe. Eh­hez azonban még nem eléggé szervezett vállala­tainknál * szállítás. Hnsv mást ne mondjunk: kevés helyen alkalmaznak pél­dául rakodólapokat. A rakodólapok haszná­lata pedig transzkonténe­rek nélkül is kifizetődő. Ha az anyagot, félkész­vagy készterméket nyom­ban, ahogy elkészültek, szabványos méretű fából, vagy fémből készült rako­dólapra helyezik, sok fe­lesleges munkától megkí­mélik a dolgozókat. Az árut ezután ugyanis már nem kell mégegyszer da­rabonként kézbe venni, ötször, tízszer, százszor át­rakni, leszámolni stb. A különféle anya­gok, dobozok, üvegek lé­gióját egymásra helyezve, 5—10 mázsás tömbökben (úgynevezett egységrako­mányokban) emelővillás targoncákkal emelhetik a száilítójáiTnűre, a raktári polcra, vihetik át onnan a feldolgozó műhelybe, üz­letbe stb. Így meggyorsul az áruk, anyagok körfor­gása, minimálisra csökken a nehéz testi munka, a szállítás, a tárolás veszte­sége, egyszerűsödik az ad­minisztráció, javul a rak­Míndehhez, persze, szoros kapcsolatot szükséges lé­tesíteni a szállítóval, a ve­vővel, a közlekedési, a ke­reskedelmi vállalattal, hogy a rakodólapos szál­lítólánc folyamatos le­gyen. Csak így élvezhetik együtt, kölcsönösen a ra­kodólapos szállítás elő­nyeit. Hazánkban, sajnos, ezt még nem sokan élve­zik. Pedig a feltétel adott, összesen 1,3 millió szab­ványos rakodólap van az országban, ebből 35 ezer csere céljaira, a közhasznú közlekedési vállalatoknál. Eddig 28 üzemet sikerült bevonni a rakodólapos szállítás teljes körű for­galmába; így például a konzerv- és üveggyárak között már teljes a lánc. (De előfordul, hogy pél­dául a vegyianyagot a Nyugati pályaudvaron a vasutasok rakják rakodó­lapra, s a végállomáson le is szedik róla). Tavaly a teljes vasúti teherforgalom 0,5, a da­rabáruforgalom 15,8, szá­zaléka bonyolódott rako­dólapon. Ezek rendkívül alacsony arányszámok. Nyugaton például a da­rabáruforgalom 80—90 százaléka már rakodólá- pos egységcsomókban bo­nyolódik. Sőt, az ömlesz­tett áru egyre nagyobb része, a műtrágya, a ga­bona stb. zsákkal együtt a rakodólapra kerüL Ná­lunk viszont az emberek cipekednek. Mert az át- ve\sű vállalatok megjegy­zés nélkül vállalják a na­gyobb fuvar- és rakodási költséget, a szerződések­ben nem ragaszkodnak a fizikai munkától mentesí­tő rakodólapok alkalmazá­sához. A korszerű szállítás, rakodás még sok más esz­közt, formát és módszert is ismer. Az előző írásunk­ban a függőpályáról, a konvejorról futólag már szóltunk; folytathatnánk a felsorolást különböző fu­tószalagokkal, targoncák­kal, emelőgépekkel. A legkorszerűbb, vagy a leg­gazdaságosabb eszközt és módszert nem választhat­juk ki közülük ötletsze­rűen. Azért sem, mert gyakran különböző eszkö­zök, módszerek kombiná­ciója a célravezető, s azért sem, mert a szállítás a gyártástechnológia szerves része. Nem beszélhetünk korszerű gyártásról, ha el­maradott az anyagmozga­tás. Az igazán korszerű gyártási folyamatoknál — a futószalagos szerelésnél, az automatizált gépsorok­nál és gépláncoknál, vagy az elektrostatikus festés­nél — a szállítás, az anyagmozgatás maga is technológiai műveletté vá­lik. Kovács József Következik: Pénz, gép, szemlélet « növényeket exportált. Az iroda különösen Ausztriá­val, NSZK-val. NDK-val és Csehszlovákiával tart szoros kapcsolatot. A dugványokat, szaporítóanyagokat főleg Hollandiából szerezzük be, s a hollandok részére adjuk el a legtöbb díszfát, díszcser­jét, valamint rózsatövet és vágott virágot. Az idén i millió szál vá­gott virágot exportál majd a HUNGAROFLOR-iroda. s ezt a mennyiséget jövőre már 8 millió szálra kívánják növelni. Virág- és dísznövénykul- tűránk rohamos fejlődését jól példázza a VII. nemzet­közi virágkiállítás is, ame­lyet Szegeden, szombaton dr. Erdei Ferenc, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára nyitotta meg. Megtekintettük a kiállí­tást, amelyen huszonegy ma­gyar, két csehszlovák, két jugoszláv, egy venezuelai és egy kanadai kiállító szerv mutatta be szébbnél-szebb vágott virágait, dísznövé­nyeit, szaporítóanyagait, dugványait. A héttagú nemzetközi bí­ráló bizottság öt nagydíjat, tíz különdíjat. tizenhat első és hét második díjat osztott ki. Ezenkívül 18 dicsérő és 13 elismerő oklevél talált gazdára a külföldi és hazai kiállító szervek között. Bács-Kiskun megyéből — sajnos — egyetlen termelő- szövetkezet, vállalat sem képviseltette magát a kiál- ► Utason. - T. U, I \

Next

/
Oldalképek
Tartalom