Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-14 / 187. szám

t 1969. augusztus 14. Sugárkezelés . Az emberi táplálékul szolgáló növényi és állati ere­detű anyagok megromlását a bennük mindig jelen levő fnikrobák és enzimek okozzák. Ezeket radioaktív besu­gárzással részben vagy egészben el lehet pusztítani, il­letve szét lehet roncsolni. Ez a tartósítási mód ma már túl van a kísérleti stádiumon, világszerte gépkonstruk­ciók születnek ipari méretű alkalmazásra, többnyire gammasugaras kobalt sugárforrással, i. A Szovjetunióban külön kutatóintézetek és kísérleti (állomások foglalkoznak a radióciós eljárások tökéletesí­tésével. A képen látható, teherautóra szerelhető „Ko- losz” elnevezésű gammasugaras berendezés is az ő alko­tásuk. Az új konstrukció kísérleti útja során több mint 6000 kilométert tett meg, 25 kolhozban, szovhozban és kí- Bérleti gazdaságban fordult meg, miközben számos me­zőgazdasági növény — árpa, cirok, kukorica, dohány, búza, köles, burgonya stb. — vetőmagjának, termésének besugárzását, végezték el vele a legteljesebb sikerrel. A kísérletek során szerzett tapasztalatokat felhasználják a nagy sorozatban gyártandó berendezés végleges konst­rukciójának kialakításánál. Nagyüzemi szegfű , Az egyik legelterjedtebb i és legkifizetődőbb növény­házi dísznövény a szegfű. A hatalmas felületen való ter­mesztés új problémákat ve­tett fel. A növény igényeit automata berendezésekkel elégítik ki. Nagy nyomású ködporlasztó berendezéssel ködfinomságú vizet porlasz­tónak szét az üvegházban, mert a fiatal növények kü­lönösen érzékenyek a levegő páratartalmára. A nö­vényeket gyökereztetést — gyorsító hormonké­szítményekkel kezelik, Amerikában — nálunk bizarrnak tűnő ötlettel —festik a virágokat. A fehér szegfűt biofesték oldatba mártják, és reg­gel a kívánt — színű vi­rágot kapják. A fran­ciák olyan permetező­szert használnak, amely e,‘ „Ezek.. k?zül1 » tavafzi , szóló, gyümölcs es szántó­gátolja az oldalbimbók fgHi növényvédelemre ki- fejlődését, és így a nagy válóan alkalmas úgyneve- kézimunkát igénylő bim-r ze^ RSL-gépből 150 dara- bot gyártanak. E növény vé- bózást megtakarítják, üö gép első szériája már tötlenítésére alkalmas me­szelőgép, valamint a Mini- tox, amely a D—l—K típu­sú traktorhoz kapcsolva gyümölcsösben és szőlőben alkalmazható. Képünkön: a meszelőgép prototípusa. Eletet formáló mezőgazdaság Csatorna- borotva Prototípus — Debrecenből A Budapesti Mezőgazda- elhagyta a gyárat. Sági Gépgyár debreceni Rövidesen sorozatgyártás­gyáregységében több új nö- ra kerül az istállók és más vó-n-rvédő géptípus készült mezőgazdasági épületek fér­Harc a jégeső ellen Ezt a traktorra szerelt kerekes szerkezetet öntöző­csatornák tisztítására ter­vezték. A berendezés az át­alakított traktorról hidrauli- [ kusan vezérelhető. A más­fél méter átmérőjű óriás­kerék valósággal leborotvál­ja a csatorna oldalán nőtt vízi növényeket, eltávolítja a hordalékot, sőt megváltoz­tathatja a csatorna kereszt- metszetét is. A KÖB—1,5 típusú szov­jet berendezéssel óránként 90 méteres csatornaszakasz tisztítható meg. Felhő jelent meg az égen. Grúziában, a földi me. ■ teorológiai központról felbocsátanak egy rádió­szondát. Amennyiben a ballon adatai szerint jégeső várható, megindul az ember harca a pusztító elemi csa­pás ellen. Az állomásról rakétával „megtámadják" a felhőt. A rakéta a magasban aktív anyagot, úgynevezett reagenst bocsát ki magából, amely katalizátorként mű­ködik. A több milliárd apró kristályra széteső reagens bevonja a vízcseppeket és jégszemeket képez belőlük, amelyek azonban lényegesen kisebbek a természetes jég­szemeknél. E szemcsék azonnal leesnek, de még földre- érés előtt elolvadnak. A meteorológusok így tulajdon­képpen védik a mezőgazdasági területet a pusztító jég­esőtől, ugyanakkor bőséges csapadékkal hozzájárulnak a jó terméshez. Fenti felvételűnk azt a mozzanatot ábrázolja, amikor felbocsátják a rádiós kutatóballont. Itt pedig már útban a rakéta. Foto: Külföldi Képszolgálat. MTI — Bajkor József Tudományos Technikai Magazin

Next

/
Oldalképek
Tartalom