Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-13 / 186. szám

fl. oldal 1969. augusztus 13, szerda Kendőzetlenül A gyógyítás szeretete A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság megyei központjának Komszomol téri épületében, a földszinten intézik a megye 272 ezer biztosítottja közül 154 ezer ember különböző szolgál­tatásait, táppénzutalásokat, se­gélykifizetéseket, stb. Rendkí­vül ,~>ssz, orvosi vélemények szerint is egészségtelen mun­kakörülmények között. Az ügy­intézők közül egyre többen szemüvegviselésére szorulnak, fejfájásról panaszkodnak, nem szólva a zsúfoltságról. Ezen a helyzeten kívánt se­gíteni az igazgatóság vezetője, amikor ez év május 6-án a városi tanács vb építési-közle­kedési osztályától elvi hozzá­járulást kért az épület föld­szintjét borító, szemrontó üveg­fal eltávolításához, a beugró rész megszüntetéséhez, az eme­letek síkjával egybevágóan történő beépítéséhez. Elment a kérelem, s az ér­dekeltek türelmetlenül várták, és biztosra vették a kedvező választ. Néhány hét után azon­ban be kellett látniuk: nem is olyan egyszerű dologról van szó, ha a válasz ennyire „ki­csúszik” a törvény szabta ha­táridőből. Csaknem három hónap után mégis megérkezett a — kése­delemért szíves elnézést kérő — válasz. De hát az ügy csak­ugyan bonyolult. Hogy miért? Tessék csak figyelni. Mert az elvi döntés meghozatala előtt — igen helyésen — véleményt kíván kérni az osztály a jó arányú, sikerült épület alkotó­jától. Ám „ ... a tervező sze­mélyének kinyomozása hosz- szú időt vett igénybe”. Egy percig elcsodálkozik az ember: ilyen gyorsan el lehet felejteni az alkotót? Nyomoz­ni kellett a viszonylag nem is régen létesített, tekintélyes középület tervezője után? Vagy pusztán az ügyintézés lassúsá­gáról van szó, s valahogyan meg kellett indokolni a törvé­nyes határidő túllépését? Szó, ami szó, egyik sem válik az építési és közlekedési osztály dicséretére. Mert az akta mögött — mely- j ben a Társadalombiztosítási Igazgatóság a szolgáltatási rész- | leg munkakörülményeinek ja­vításához várja a mihamarabbi ; kedvező elvi döntést — embe- ; rek húzódnak meg! Több mint 159 ezer biztosított táppénz-, segély folyósítását stb.-t lel­kiismeretesen intéző emberek. Akik — éppúgy, mint minden állampolgár — joggal elvárhat­ják a gyorsabb, de legalábbis a törvényes határidőn belüli intézkedést, ha ügyféllé lépnek elő! öregcsertőn dr. Aladics István fiatal orvossal be­szélgettem, aki a követke­zőket mondotta: — Nagyon örülök annak, hogy falura kerültem. Tu­dom, sokan kételkednek.eb- ben, hiszen amikor 1966 tavaszán elvégeztem a Sze­gedi Orvostudományi Egye­temet, 160—180 évfolyam- társam közül nem sokan kerültek falura. Nekem könnyebb volt az önkéntes „száműzetés”, mint bárme­lyik városi kollégámnak, hiszen Nagybaracskán szü­lettem, s gyermekkori em­lékeim még most is vissza­húznak szülőfalumba. Szá­momra a város sohasem nyújtott olyan élményt mint a falusi élet... Dr. Aladics István, mi­után Orosházán a gyakor­lati évet letöltötte, öreg­csertőre került. Kezdetben a helybeliek részéről nehe­zen oldódott a bizalom. Azóta már eltelt egy év ... Beszélgetésünkkor első­sorban az érdekelt, hogyan illeszkedett új környezetébe az öregcsertői orvos? Ezerhatszáz-ezerhétszáz ember lakik a faluban. Negyven tanya tartozik Öregcsertőhöz. Közel két­ezer ember keresi fel szük­ség esetén dr. Aladics Ist­vánt. — Ez az év elegendő volt ahhoz, hogy megis­merkedjem az itteniekkel — folytatta a beszélgetést. A nagy távolság megnehezíti a munkám. Sokáig, még a téli hónapokban is a helyi Kossuth Termelőszövetke­zet segítségére szorultam. A tsz gépkocsijával láto­gattam a betegeket. Lát­ták, hogy nem kímélem a fáradságot, kora reggel, vagy a késő esti órákban is meglátogatom a bete­geimet. Ez részemről ter­mészetes, az öregcsertőiek viszont mintha valami „pluszt” láttak volna mun­kámban. Megszerettük egy­mást . i Tavasszal egy Trabantot vásárolt, azóta a kalocsai kórházzal is közvetlenebb kapcsolatban áll Aladics doktor. Hetente két-három alkalommal a kalocsai gyógyszertárból szerzi be „kézi patikájának” után­pótlását Havonta a 12—13 ezer forintos gyógyszerfor­galma egy-egy patika tel­jesítményét is túlhaladja. Ezzel lényegesen megköny- nyíti az öregcsertői betegek helyzetét, hiszen amint fel­írja a receptet, a rászoru­lók mindjárt helyben meg is kaphatják a kívánt gyógyszert. — A fizetés? — ismétli a kérdést a fiatal orvos. — A körzeti egészségügyi szol gálatért 2100 forintot, 400 forint ügyeleti átalányt. 300 forint körzetorvosi pót­díjat, s a kézi gyógyszer- tár kezeléséért havonta 200 forintot kapok. Gyorsan összeadom . 11 — Ugye, két gyerekkel már nem is tűnik olyan soknak? — folytatta. — A kislányom hároméves, s egy éve fiam született. A fele­ségem tanárnő, most otthon van a két gyerekkel. Amint mondotta, nem bánta meg, hogy falura ke­rült. Amint beszélgettünk, arcán elégedettség látszott, mert a gyógyítás szeretete az öregcsertőiek megbecsü­lésével párosul. Tárnái László Nyárfatelepítési bemutató Kiskunfélegyházán Négy évvel ezelőtt hir­dették meg a megyében a cellulóznyár telepítésének a programját, mint a homok- hasznosítás új módszerét, s mint amely távlatilag pá­rosul az ipari faellátás gondjainak csökkenésével. Azóta a homokon — ál­lami gazdaságokban, tsz- ekben, szakszövetkezetek­ben — új erdőségek szület­tek, öszesen mintegy 4500 holdon. Ám 1975-ig újabb hatezer hold nyárfaerdő te­lepítésére van kilátás, s az ehhez szükséges területek Kalocsai S.O.S. Évtizedekkel ezelőtt a gőgös Titanic óceánjáró S. O. S. jel­zéseket küldött — mentsétek meg lelkeinket! — de a segít­ség későn érkezett, a hajót elnyelte a tenger. Én is leadom az S. O. S. jelzést, mert veszélyben van­nak a parkokban, utcákban «agy gonddal ültetett virá­gaink. Ha sürgősen nem kap­nak „segítséget” esőt, öntö­zést, gondozást, elhervadnak, elpusztulnak, s nem gyönyör­ködhetünk bennük. Kalocsa lakói mindig szeret­ték a virágokat, erről váro­sunk már régen nevezetes. Kzért különösen fáj, hogy ép­pen nálunk nem kapják meg parkjaink a szükséges gondo­zást. Parkokat nemcsak építeni, és telepíteni szükséges, gondo­zásra, ápolásra is rászolgál mint bármi ezen a világon. Id. Peák Imre Kalocsa Újsolti probléma Kis községünk lakói távol a szórakozási lehetőségektől, na­gyon szeretik a televízió mű­sorát. Nagyszerű dolog, hogy szinte minden házban van ké­szülék, de kész kálváriajárás, ha véletlenül elromlik. Hozzánk ugyanis a szabad- szállási szerviz jár javítani te­levíziót, és háztartási gépeket. Munkájával nincs semmi baj — gohdosan és szakszerűen ja­vítanak — de, amíg értesíteni tudjuk a szervizt — arról jobb szót nem ejteni. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a hibát te­lefonon bejelentettük a solti vasboltnak, de újabban a köz­vetítő szerepét a solti kölcsön­zőbolt vette át. A legnagyobb baj az, hogy nekik nincs te? lefonjuk. Ez azt Jelenti, hogy 16 kilométeres utat autóbusz- szal, egész napot rászánva kell megtennünk, mert a kölcsön­zőt délután bezárják. A sza­badszállási szerviznek van ugyan telefonja, de ők nem fogadnak el hibajelentést, csak a solti kölcsönzőbolton keresz­tül. Vajon miért? Frits Boldizsárné Üjsolt Mi az ára? Az elmúlt héten, a Kálvin téri papír- és írószerboltban vásároltam egy doboz alufó­liát, 11,40 forintos áron. Ugyan­ezen a napon egyik munka­társnőm szintén vásárolt egy dobozzal, a Beloiannisz téri 1102-es önkiszolgáló boltban, de ő már csak 7,50-et fizetett ér­te. A két ár közötti 3,90 forin­tos különbözet 52 százalék emelkedést jelent! Szeretném megtudni, hogy szocialista kereskedelmünkben a szabad ár vajon azt jelen­ti-e, hogy két kiskereskedelmi egység ugyanazon áruját 50 százalékos árdifferenciával ad­hatja el? Nyitrai Emil Kecskemét Iható vizet kérünk Méhesfalu belvizes laká­sainak tulajdonosai a leg­mostohább és legegészség­telenebb körülmények kö­zött szerzik be az ivóvizet. Egyetlen vezetékes kút van a lakótelepen, amely a nagy létszámú lakosság ivóvízszükségletét nem ké­pes kielégíteni. Sajnos ezen túlmenően kutunk környéke szeméttá­rolóvá vált, néhány itt la­kó család a házi szemetet a kút köré ömlesztd. A közelmúltban egy elpusz­tult lovat is a kút környé­kén ástak el. (!) Munkából hazatérve, napi vízszük­ségletünkért órákig kell sorban állni, mert ennél a kútnál állatok itatása is állandósult. Kis keresetű családok vagyunk — a belvizes la­kások törlesztendő részlete havi 405 forint —, ezért saját erőből nem tudunk új kutat fúratni. Harminc név és pontos cím Szerkesztői üzenetek H. R. Kiskunhalas: A járási tanács vb. felettes szerve, a megyei tanács vb. Nem ért­jük, miért gondol arra, hogy ez kényes kérdés. Felsöcebei kirándulócsoport: Szívesen foglalkoznánk prob­lémájukkal, de név hiányában, nem tudnánk a kivizsgálás eredményét önöknek elkül­deni. „Egy szegény asszony” Solt- vadkert: Kívánságára nem kö­zöljük nevét, nem küldünk le­velet sem. Ügyében megtettük a szükséges Intézkedést. „Itallap” jelige, Kecel: Apró, bosszantó hiba ez. De jó len­ne, ha vendéglátó iparunknak már csak Ilyen apró hibák el­len kellene küzdeni. Guba Pál, Kecskemét: Pana­szával kapcsolatban kérjük személyesen keresse fel szer- kesztőségünkefa jócskán rendelkezésre áll­nak. Az eddigi telepítések ta­pasztalatairól, s a további feladatokról rendeztek ta­pasztalatcserét tegnap dél­előtt Kiskunfélegyházán, a városi művelődési házban a nagyobb erdőségekkel ren­delkező tsz-ek. állami gaz­daságok vezetői, szakembe­rei, a járási és városi ta­nácsok mezőgazdasági osz- tályveztői, s nem utolsó­sorban az erdőgazdaságok, az Országos Erdészseti Egye­sület, az Erdőfelügyelőség, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium erdészeti faipari hi­vatalának munkatársai, ve­zető szakemberei. Jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgaz­daság és élelmezésügyi osz­tályának vezetője. Dr. Gál János rektor, tanszékvezsető egyetemi ta­nár tartott előadást a nyár­fásítás jelentőségéről, majd a résztvevők megtekintet­ték a környékbeli nagyobb nyárfatelepítéseket Ülnök választás után MEGYÉNKBEN is be­fejeződött a bíróságok mel­lett működő népi ülnökök megválasztása. A legtöbben már átvették a három év­re szóló megbízólevelet is. A megbízólevél írásos do­kumentuma annak, hogy a munkahely kollektívája ér­demesnek találta az illetőt a népi ülnöki tisztre, arra, hogy a munkatársakat, az ő véleményüket, tapasztala­taikat is képviselje, illetve hasznosítsa abban a fele­lősségteljes tevékenység körben, amelyet a törvé­nyek alkalmazása, a bírás­kodás, a jogszolgáltatás je­lent. A szakbíró és a népi ül­nök egyaránt „A Népköz- társaság nevében” mond íéletet, állapítja meg a fe­lelősséget, ugyanakkor az ő felelőssége is nagy. A vá­lasztások során a munkahe­lyeken olyan dolgozókat je­löltek népi ülnöknek, akik­ről a közvetlen munkatár­sak, felettesek egyértelmű­en elmondhatták: eleget tudnak tenni ennek a fele­lősségnek. S itt már né­hány szót el is mondtunk arról, hogyan zajlottak le a választások. Anélkül azon­ban, hogy részleteznénk, né­hány lényeges mozzanatot, számot, tapasztalatot — utólag — feltétlenül össze­gezni kelL A LEGFONTOSABB' ta­lán az, hogy a népi ülnö­kök választásának előkészí­tő munkájában a közremű­ködő szervek összehangolt tevékenysége meghozta a jó eredményt A választás nemcsak számszerint iga­zodott az előzetes elképze­lésekhez, hanem „minősé- gleg” is előrelépést, javu­lást jelentett összesen 1071 ülnököt vá­lasztottak megyénkben, ör­vendetes, hogy közöttük a nők aránya 41,4 százalék — szemben az 1966-os vá­lasztás 37,8 százalékával. Ezek a számok is bizo­nyítják, hogy a nők egyre többen vesznek részt a közéletben. S a mostani arányból arra is lehet kö­vetkeztetni, hogy az őket megválasztó kollektívák bi­zalommal vannak irántuk. Növekedett azonban a fi­zikai dolgozók aránya is. Az 1966-os 38 százalék he­lyett az idén választott né­pi ülnökök 43,1 százaléka dolgozik közvetlenül a ter­melésben. Kell-e ennél be­szédesebb bizonyíték a jog­alkalmazó munka demok­ratizálódására ? Egyáltalán nem mind­egy ugyanis, hogy kik ül­nek majd a bírói pulpi­tuson, körülbelü azonos jogokkal mint a szakbí­rók. Ennek tudatában folyt az előkészítő munka is. A tanácsi szervek, a Hazafi­as Népfront megyei és já­rási bizottságai, a szak- szervezetek, s különösen a partszervezetek, továbbá a megyei és a járásbírósá­gok példaszerű együttmű­ködése hozta meg a jó eredményt A FÉLEGYHAZI járási pártbizottság például tit­kári értekezleten hívta fel a figyelmet a választás je­lentőségére. A kiskőrösi járásban körlevelet kaptak a párttitkárok, de kivette részét a munkából a Ha­zafias Népfront is. A kis­kunhalasi járási titkár például valamennyi jelö­lő gyűlésen ott volt, felszó­lalt, ott voltak a bírák, a pártmunkások, szakszerve­zeti vezetők is. Sajnálatos tény azonban^ hogy csökkent a tsz-tag né­pi ülnökök aránya a mos­tani választás során. A me­gye mezőgazdasági jellege ugyanis szükségessé tenné, hogy ennek megfelelően a gazdaságban dolgozók Is arányosan képviselethez jussanak. Am a tsz-tagok napi jövedelme ma már általában meghaladja azt a 42 forintot, amit a népi ülnök kap a tárgyalási na­pokon. Nem lehet azt ki? vánni, hogy a tsz-tag azért, mert megválasztották, bizo­nyos jövedelemtől elessen. Szükség volna tehát az ül­nöki munka díjazásának megfelelő rendezésére. ETTŐL az egyébként nem elhanyagolható fogya­tékosságtól eltekintve — ami természetesen nem csu­pán megyei jelenség — a sikeres, jól lebonyolított és a bíróságok munkáját fel­tétlenül jó irányba befo­lyásoló választás jelentős lépés a népi ülnöki rend­szer fejlődésében. A vá­lasztókkal, s a megválasz­tottakkal együtt feltétlenül hisszük, hogy az új és az ismét megválasztott, máso­dik ciklusban működő ül­nökök máris nagy segítsé­get nyújtanak a szakbí­róknak, az igazságszolgál­tatásnak, s fontos szerepü­ket a jogpropagandában a jövőben is betöltik. G. S. A Tragédia Szegeden Jóllehet a Tragédia re­pertoárdarabnak számít a szegedi fesztiválon, mégis megkülönböztetett érdeklő­dés kíséri valamennyi be­mutatóját. Részint mert a mű lehetőségeinek éppen a hatalmas szegedi dómszín­pad nyitott új távlatokat, s részint mert az elmúlt esztendőkben talán egyet­len premier sem váltott ki oly szélsőséges vélemé­nyeket, mint éppen Az em­ber tragédiája szegedi elő­adása. A nézetkülönbségek fókuszában már korábban is Vámos László rendezési koncepciója állott, aki me­részen értelmezte át a meg­növekedett térszínpadi ará­nyokra Madách filozofikus, szereplői tekintetében is in­kább kamerajellegű drámai költeményét. A látványele­mekkel megtűzdelt előadást annak idején kétkedés fo­gadta, s csak évek múltán derült ki, felesleges volt megijedni a templomhom- lokzatra hágó angyalok, tornyokra irányított figye­lem és seregnyi nagyvona­lú, mutatós rendezői fogás­tól: A Tragédia mondan­dóját itt sem hallja- el a néző. Most, hogy újra Vámos László állította színpadra a Tragédiát, a mű szegedi történetében talán a leg­koncentráltabb, leginkább összefogott előadást sike­rül megteremteni. A szín­pad közepét egy dombsze- rűen kiképzett földgömb­szelet uralja, melyből ref­lektorok világítanak elő, s ezen zajlanak a színválto­zások, míg a statisztéria körötte mozog, ellenfélt­ben megvilágítva, ámyék- szerűen. A tényleges sze­replők innen feljutva ke­rülnek kapcsolatba Adóm­mal, Évával, Luciferrel, az­az Nagy Attilával, Thirring Violával (a komarnói ma­gyar színház tehetséges fia­tal szín észnőj ével) és Sin- kovits Imrével. A nagy lét­számú közreműködői gárda Barkóczy Sándor koreog­ráfiája szerint mozog a színpadon, s a sikerekben részt kémek Vágó Nelly jelmezei, valamint a já­tékok kitűnő világosító be­rendezése, mely kulcsszere­pet kapott az előadáson. N. h

Next

/
Oldalképek
Tartalom