Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-13 / 186. szám
fl. oldal 1969. augusztus 13, szerda Kendőzetlenül A gyógyítás szeretete A Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei központjának Komszomol téri épületében, a földszinten intézik a megye 272 ezer biztosítottja közül 154 ezer ember különböző szolgáltatásait, táppénzutalásokat, segélykifizetéseket, stb. Rendkívül ,~>ssz, orvosi vélemények szerint is egészségtelen munkakörülmények között. Az ügyintézők közül egyre többen szemüvegviselésére szorulnak, fejfájásról panaszkodnak, nem szólva a zsúfoltságról. Ezen a helyzeten kívánt segíteni az igazgatóság vezetője, amikor ez év május 6-án a városi tanács vb építési-közlekedési osztályától elvi hozzájárulást kért az épület földszintjét borító, szemrontó üvegfal eltávolításához, a beugró rész megszüntetéséhez, az emeletek síkjával egybevágóan történő beépítéséhez. Elment a kérelem, s az érdekeltek türelmetlenül várták, és biztosra vették a kedvező választ. Néhány hét után azonban be kellett látniuk: nem is olyan egyszerű dologról van szó, ha a válasz ennyire „kicsúszik” a törvény szabta határidőből. Csaknem három hónap után mégis megérkezett a — késedelemért szíves elnézést kérő — válasz. De hát az ügy csakugyan bonyolult. Hogy miért? Tessék csak figyelni. Mert az elvi döntés meghozatala előtt — igen helyésen — véleményt kíván kérni az osztály a jó arányú, sikerült épület alkotójától. Ám „ ... a tervező személyének kinyomozása hosz- szú időt vett igénybe”. Egy percig elcsodálkozik az ember: ilyen gyorsan el lehet felejteni az alkotót? Nyomozni kellett a viszonylag nem is régen létesített, tekintélyes középület tervezője után? Vagy pusztán az ügyintézés lassúságáról van szó, s valahogyan meg kellett indokolni a törvényes határidő túllépését? Szó, ami szó, egyik sem válik az építési és közlekedési osztály dicséretére. Mert az akta mögött — mely- j ben a Társadalombiztosítási Igazgatóság a szolgáltatási rész- | leg munkakörülményeinek javításához várja a mihamarabbi ; kedvező elvi döntést — embe- ; rek húzódnak meg! Több mint 159 ezer biztosított táppénz-, segély folyósítását stb.-t lelkiismeretesen intéző emberek. Akik — éppúgy, mint minden állampolgár — joggal elvárhatják a gyorsabb, de legalábbis a törvényes határidőn belüli intézkedést, ha ügyféllé lépnek elő! öregcsertőn dr. Aladics István fiatal orvossal beszélgettem, aki a következőket mondotta: — Nagyon örülök annak, hogy falura kerültem. Tudom, sokan kételkednek.eb- ben, hiszen amikor 1966 tavaszán elvégeztem a Szegedi Orvostudományi Egyetemet, 160—180 évfolyam- társam közül nem sokan kerültek falura. Nekem könnyebb volt az önkéntes „száműzetés”, mint bármelyik városi kollégámnak, hiszen Nagybaracskán születtem, s gyermekkori emlékeim még most is visszahúznak szülőfalumba. Számomra a város sohasem nyújtott olyan élményt mint a falusi élet... Dr. Aladics István, miután Orosházán a gyakorlati évet letöltötte, öregcsertőre került. Kezdetben a helybeliek részéről nehezen oldódott a bizalom. Azóta már eltelt egy év ... Beszélgetésünkkor elsősorban az érdekelt, hogyan illeszkedett új környezetébe az öregcsertői orvos? Ezerhatszáz-ezerhétszáz ember lakik a faluban. Negyven tanya tartozik Öregcsertőhöz. Közel kétezer ember keresi fel szükség esetén dr. Aladics Istvánt. — Ez az év elegendő volt ahhoz, hogy megismerkedjem az itteniekkel — folytatta a beszélgetést. A nagy távolság megnehezíti a munkám. Sokáig, még a téli hónapokban is a helyi Kossuth Termelőszövetkezet segítségére szorultam. A tsz gépkocsijával látogattam a betegeket. Látták, hogy nem kímélem a fáradságot, kora reggel, vagy a késő esti órákban is meglátogatom a betegeimet. Ez részemről természetes, az öregcsertőiek viszont mintha valami „pluszt” láttak volna munkámban. Megszerettük egymást . i Tavasszal egy Trabantot vásárolt, azóta a kalocsai kórházzal is közvetlenebb kapcsolatban áll Aladics doktor. Hetente két-három alkalommal a kalocsai gyógyszertárból szerzi be „kézi patikájának” utánpótlását Havonta a 12—13 ezer forintos gyógyszerforgalma egy-egy patika teljesítményét is túlhaladja. Ezzel lényegesen megköny- nyíti az öregcsertői betegek helyzetét, hiszen amint felírja a receptet, a rászorulók mindjárt helyben meg is kaphatják a kívánt gyógyszert. — A fizetés? — ismétli a kérdést a fiatal orvos. — A körzeti egészségügyi szol gálatért 2100 forintot, 400 forint ügyeleti átalányt. 300 forint körzetorvosi pótdíjat, s a kézi gyógyszer- tár kezeléséért havonta 200 forintot kapok. Gyorsan összeadom . 11 — Ugye, két gyerekkel már nem is tűnik olyan soknak? — folytatta. — A kislányom hároméves, s egy éve fiam született. A feleségem tanárnő, most otthon van a két gyerekkel. Amint mondotta, nem bánta meg, hogy falura került. Amint beszélgettünk, arcán elégedettség látszott, mert a gyógyítás szeretete az öregcsertőiek megbecsülésével párosul. Tárnái László Nyárfatelepítési bemutató Kiskunfélegyházán Négy évvel ezelőtt hirdették meg a megyében a cellulóznyár telepítésének a programját, mint a homok- hasznosítás új módszerét, s mint amely távlatilag párosul az ipari faellátás gondjainak csökkenésével. Azóta a homokon — állami gazdaságokban, tsz- ekben, szakszövetkezetekben — új erdőségek születtek, öszesen mintegy 4500 holdon. Ám 1975-ig újabb hatezer hold nyárfaerdő telepítésére van kilátás, s az ehhez szükséges területek Kalocsai S.O.S. Évtizedekkel ezelőtt a gőgös Titanic óceánjáró S. O. S. jelzéseket küldött — mentsétek meg lelkeinket! — de a segítség későn érkezett, a hajót elnyelte a tenger. Én is leadom az S. O. S. jelzést, mert veszélyben vannak a parkokban, utcákban «agy gonddal ültetett virágaink. Ha sürgősen nem kapnak „segítséget” esőt, öntözést, gondozást, elhervadnak, elpusztulnak, s nem gyönyörködhetünk bennük. Kalocsa lakói mindig szerették a virágokat, erről városunk már régen nevezetes. Kzért különösen fáj, hogy éppen nálunk nem kapják meg parkjaink a szükséges gondozást. Parkokat nemcsak építeni, és telepíteni szükséges, gondozásra, ápolásra is rászolgál mint bármi ezen a világon. Id. Peák Imre Kalocsa Újsolti probléma Kis községünk lakói távol a szórakozási lehetőségektől, nagyon szeretik a televízió műsorát. Nagyszerű dolog, hogy szinte minden házban van készülék, de kész kálváriajárás, ha véletlenül elromlik. Hozzánk ugyanis a szabad- szállási szerviz jár javítani televíziót, és háztartási gépeket. Munkájával nincs semmi baj — gohdosan és szakszerűen javítanak — de, amíg értesíteni tudjuk a szervizt — arról jobb szót nem ejteni. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a hibát telefonon bejelentettük a solti vasboltnak, de újabban a közvetítő szerepét a solti kölcsönzőbolt vette át. A legnagyobb baj az, hogy nekik nincs te? lefonjuk. Ez azt Jelenti, hogy 16 kilométeres utat autóbusz- szal, egész napot rászánva kell megtennünk, mert a kölcsönzőt délután bezárják. A szabadszállási szerviznek van ugyan telefonja, de ők nem fogadnak el hibajelentést, csak a solti kölcsönzőbolton keresztül. Vajon miért? Frits Boldizsárné Üjsolt Mi az ára? Az elmúlt héten, a Kálvin téri papír- és írószerboltban vásároltam egy doboz alufóliát, 11,40 forintos áron. Ugyanezen a napon egyik munkatársnőm szintén vásárolt egy dobozzal, a Beloiannisz téri 1102-es önkiszolgáló boltban, de ő már csak 7,50-et fizetett érte. A két ár közötti 3,90 forintos különbözet 52 százalék emelkedést jelent! Szeretném megtudni, hogy szocialista kereskedelmünkben a szabad ár vajon azt jelenti-e, hogy két kiskereskedelmi egység ugyanazon áruját 50 százalékos árdifferenciával adhatja el? Nyitrai Emil Kecskemét Iható vizet kérünk Méhesfalu belvizes lakásainak tulajdonosai a legmostohább és legegészségtelenebb körülmények között szerzik be az ivóvizet. Egyetlen vezetékes kút van a lakótelepen, amely a nagy létszámú lakosság ivóvízszükségletét nem képes kielégíteni. Sajnos ezen túlmenően kutunk környéke szeméttárolóvá vált, néhány itt lakó család a házi szemetet a kút köré ömlesztd. A közelmúltban egy elpusztult lovat is a kút környékén ástak el. (!) Munkából hazatérve, napi vízszükségletünkért órákig kell sorban állni, mert ennél a kútnál állatok itatása is állandósult. Kis keresetű családok vagyunk — a belvizes lakások törlesztendő részlete havi 405 forint —, ezért saját erőből nem tudunk új kutat fúratni. Harminc név és pontos cím Szerkesztői üzenetek H. R. Kiskunhalas: A járási tanács vb. felettes szerve, a megyei tanács vb. Nem értjük, miért gondol arra, hogy ez kényes kérdés. Felsöcebei kirándulócsoport: Szívesen foglalkoznánk problémájukkal, de név hiányában, nem tudnánk a kivizsgálás eredményét önöknek elküldeni. „Egy szegény asszony” Solt- vadkert: Kívánságára nem közöljük nevét, nem küldünk levelet sem. Ügyében megtettük a szükséges Intézkedést. „Itallap” jelige, Kecel: Apró, bosszantó hiba ez. De jó lenne, ha vendéglátó iparunknak már csak Ilyen apró hibák ellen kellene küzdeni. Guba Pál, Kecskemét: Panaszával kapcsolatban kérjük személyesen keresse fel szer- kesztőségünkefa jócskán rendelkezésre állnak. Az eddigi telepítések tapasztalatairól, s a további feladatokról rendeztek tapasztalatcserét tegnap délelőtt Kiskunfélegyházán, a városi művelődési házban a nagyobb erdőségekkel rendelkező tsz-ek. állami gazdaságok vezetői, szakemberei, a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osz- tályveztői, s nem utolsósorban az erdőgazdaságok, az Országos Erdészseti Egyesület, az Erdőfelügyelőség, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erdészeti faipari hivatalának munkatársai, vezető szakemberei. Jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdaság és élelmezésügyi osztályának vezetője. Dr. Gál János rektor, tanszékvezsető egyetemi tanár tartott előadást a nyárfásítás jelentőségéről, majd a résztvevők megtekintették a környékbeli nagyobb nyárfatelepítéseket Ülnök választás után MEGYÉNKBEN is befejeződött a bíróságok mellett működő népi ülnökök megválasztása. A legtöbben már átvették a három évre szóló megbízólevelet is. A megbízólevél írásos dokumentuma annak, hogy a munkahely kollektívája érdemesnek találta az illetőt a népi ülnöki tisztre, arra, hogy a munkatársakat, az ő véleményüket, tapasztalataikat is képviselje, illetve hasznosítsa abban a felelősségteljes tevékenység körben, amelyet a törvények alkalmazása, a bíráskodás, a jogszolgáltatás jelent. A szakbíró és a népi ülnök egyaránt „A Népköz- társaság nevében” mond íéletet, állapítja meg a felelősséget, ugyanakkor az ő felelőssége is nagy. A választások során a munkahelyeken olyan dolgozókat jelöltek népi ülnöknek, akikről a közvetlen munkatársak, felettesek egyértelműen elmondhatták: eleget tudnak tenni ennek a felelősségnek. S itt már néhány szót el is mondtunk arról, hogyan zajlottak le a választások. Anélkül azonban, hogy részleteznénk, néhány lényeges mozzanatot, számot, tapasztalatot — utólag — feltétlenül összegezni kelL A LEGFONTOSABB' talán az, hogy a népi ülnökök választásának előkészítő munkájában a közreműködő szervek összehangolt tevékenysége meghozta a jó eredményt A választás nemcsak számszerint igazodott az előzetes elképzelésekhez, hanem „minősé- gleg” is előrelépést, javulást jelentett összesen 1071 ülnököt választottak megyénkben, örvendetes, hogy közöttük a nők aránya 41,4 százalék — szemben az 1966-os választás 37,8 százalékával. Ezek a számok is bizonyítják, hogy a nők egyre többen vesznek részt a közéletben. S a mostani arányból arra is lehet következtetni, hogy az őket megválasztó kollektívák bizalommal vannak irántuk. Növekedett azonban a fizikai dolgozók aránya is. Az 1966-os 38 százalék helyett az idén választott népi ülnökök 43,1 százaléka dolgozik közvetlenül a termelésben. Kell-e ennél beszédesebb bizonyíték a jogalkalmazó munka demokratizálódására ? Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy kik ülnek majd a bírói pulpituson, körülbelü azonos jogokkal mint a szakbírók. Ennek tudatában folyt az előkészítő munka is. A tanácsi szervek, a Hazafias Népfront megyei és járási bizottságai, a szak- szervezetek, s különösen a partszervezetek, továbbá a megyei és a járásbíróságok példaszerű együttműködése hozta meg a jó eredményt A FÉLEGYHAZI járási pártbizottság például titkári értekezleten hívta fel a figyelmet a választás jelentőségére. A kiskőrösi járásban körlevelet kaptak a párttitkárok, de kivette részét a munkából a Hazafias Népfront is. A kiskunhalasi járási titkár például valamennyi jelölő gyűlésen ott volt, felszólalt, ott voltak a bírák, a pártmunkások, szakszervezeti vezetők is. Sajnálatos tény azonban^ hogy csökkent a tsz-tag népi ülnökök aránya a mostani választás során. A megye mezőgazdasági jellege ugyanis szükségessé tenné, hogy ennek megfelelően a gazdaságban dolgozók Is arányosan képviselethez jussanak. Am a tsz-tagok napi jövedelme ma már általában meghaladja azt a 42 forintot, amit a népi ülnök kap a tárgyalási napokon. Nem lehet azt ki? vánni, hogy a tsz-tag azért, mert megválasztották, bizonyos jövedelemtől elessen. Szükség volna tehát az ülnöki munka díjazásának megfelelő rendezésére. ETTŐL az egyébként nem elhanyagolható fogyatékosságtól eltekintve — ami természetesen nem csupán megyei jelenség — a sikeres, jól lebonyolított és a bíróságok munkáját feltétlenül jó irányba befolyásoló választás jelentős lépés a népi ülnöki rendszer fejlődésében. A választókkal, s a megválasztottakkal együtt feltétlenül hisszük, hogy az új és az ismét megválasztott, második ciklusban működő ülnökök máris nagy segítséget nyújtanak a szakbíróknak, az igazságszolgáltatásnak, s fontos szerepüket a jogpropagandában a jövőben is betöltik. G. S. A Tragédia Szegeden Jóllehet a Tragédia repertoárdarabnak számít a szegedi fesztiválon, mégis megkülönböztetett érdeklődés kíséri valamennyi bemutatóját. Részint mert a mű lehetőségeinek éppen a hatalmas szegedi dómszínpad nyitott új távlatokat, s részint mert az elmúlt esztendőkben talán egyetlen premier sem váltott ki oly szélsőséges véleményeket, mint éppen Az ember tragédiája szegedi előadása. A nézetkülönbségek fókuszában már korábban is Vámos László rendezési koncepciója állott, aki merészen értelmezte át a megnövekedett térszínpadi arányokra Madách filozofikus, szereplői tekintetében is inkább kamerajellegű drámai költeményét. A látványelemekkel megtűzdelt előadást annak idején kétkedés fogadta, s csak évek múltán derült ki, felesleges volt megijedni a templomhom- lokzatra hágó angyalok, tornyokra irányított figyelem és seregnyi nagyvonalú, mutatós rendezői fogástól: A Tragédia mondandóját itt sem hallja- el a néző. Most, hogy újra Vámos László állította színpadra a Tragédiát, a mű szegedi történetében talán a legkoncentráltabb, leginkább összefogott előadást sikerül megteremteni. A színpad közepét egy dombsze- rűen kiképzett földgömbszelet uralja, melyből reflektorok világítanak elő, s ezen zajlanak a színváltozások, míg a statisztéria körötte mozog, ellenféltben megvilágítva, ámyék- szerűen. A tényleges szereplők innen feljutva kerülnek kapcsolatba Adómmal, Évával, Luciferrel, azaz Nagy Attilával, Thirring Violával (a komarnói magyar színház tehetséges fiatal szín észnőj ével) és Sin- kovits Imrével. A nagy létszámú közreműködői gárda Barkóczy Sándor koreográfiája szerint mozog a színpadon, s a sikerekben részt kémek Vágó Nelly jelmezei, valamint a játékok kitűnő világosító berendezése, mely kulcsszerepet kapott az előadáson. N. h