Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-11 / 158. szám

Mérlegen a Féiegyházi Vasas tavaszi teljesítménye A Kiskunfélegyházi Vasas labdarúgó-együttese tavaly az NB II. Keleti cso­portjában a 9. helyen vég- . zeit 27 ponttal. Az egyesü­letből a múlt év vége felé eltávozott Csik és helyette leigazolták Csermákot, a Kun Béla SE-től. A téli idő­szakban a sportkör húsz labdarúgót igazolt. Túlnyo­mórészt a megszűnt Gépja­vító SK állományát vette át. A tornatermi alapozást már január elején megkezdték és a tizennyolc fős, keret a hó közepén Esztergomban folytatta a felkészülést Fe­jes József szakvezető irá­nyítása mellett. Sajnos, az alapozás Esztergomban sem volt zavartalan. Gátló kö­rülményként elsősorban a zord, hideg időjárást lehet említeni. Továbbá azt, hogy több játékos — Bolya, Far­kas I., Seres, Fekete és Bá­lint — sérülés, valamint egyéb okok miatt nem tud­tak részt venni a felkészü­lésben. Az előkészületi mérkőzé­sek zöme úgy otthon, mint vidéken havas, csúszós pá­lyán került lejátszásra. Saj­nos, a leigazolt játékosok bekapcsolódása nem oldotta meg az évek óta húzódó csapátproblémát. A sorsolás is igen kedvezőtlen volt a Vasas számára. Ezért tör­ténhetett meg, hogy az első győzelem csak a hatodik fordulóban, a Gyulái ME- DOSZ ellen — hazai pályán — született meg. Majdnem minden mérkő­léti hiányosságok, a gyenge felkészülés következménye­ként. Két játékos, Villányi és Makai — akik a múlt év­ben kitűnően játszottak — az idén több ízben még a közepes szintet sem érték el. A piros-kék gárda meg­érezte Bólya hiányát is, aki sérülése miatt csak a 13. fordulóban állhatott csapa­ta rendelkezésére. Az őt felváltva helyettesítő két kapust,- Farkast és Serest azonba hiba volna a sú­lyos vidéki vereségek miatt okolni, mert gyakran kész tények elé lettek állítva; a gólokat közeli lövésekből kapták. Farkas a ceglédi mérkőzésen megsérült és azóta is a betegeskedők lis- - táján szerepel. Bólya visz- szatérése viszont önbizalmat adott az egész együttesnek, amelyet a Kispestről elho­zott értékes pont is bizonyí­tott. A hátvédhármas hazai pályán mindannyiszor helyt állt, de idegenben az ellen­fél támadói rendre átját- szották őket. Ezt igazolja az a tény is, hogy négy mér­kőzésen 21 gólt kaptak. Eb­ből 18-at három hasonló ké­pességű együttes játékosai helyeztek a Vasas hálójába. (Cegléd, Szegedi Dózsa, SZVSE, Bocskai SE.) Az idegenbeli teljesítmény erő­sen passzív jellegű, a 11:25- ös gólaránnyal. örvendetes viszont, hogy az otthon lejátszott hét mérkőzésből négy győze­lemmel, három pedig dön­tetlennel végződött és így a gólarány 9:4-re alakult. A hazai környezetben leját­szott találkozókon Cserkó a h Itvédsor tengelyében ki­emelkedően játszott, míg védőtársai rendkívül hul­lámzó teljesítményt nyújtot­tak. Idegenben viszont át­járóház volt az egész véde­lem és így csak Mezőko- vácsházán és Kispesten ját­szottak jól, ami 3 pontot je­lentett a Vasasnak. A középpályán Sahin nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt, habár az edző kényszerből több esetben középcsatárként szerepeltet­te. Ezen a poszton sem ját­szott rosszul, de igazi helye a balfedezet helyén van. Meg kell még említeni Sánthát, aki az idény végére lendült formába és jól időzített át­adásaiból több gól is szüle­tett. Kelemen különböző posztokon szerepelt, de ő sem tudott képességeihez mérten játszani. A fiatal, te­hetséges Bálint pedig hamar megsérült. A csatársorban sokat vár­tak Csermáktól, aki azon­ban nehezen illeszkedett be­le az NB II. légkörébe. Több mérkőzésen kimaradt a csa­patból és csak az idény vé­gén lendült formába. A Jászberény ellen már jól játszott és teljesítményét pontot jelentő góllal is meg­pecsételte. Tavalyi gyengébb szereplése után kellemes meglepetésként hatott Ézsi játéka. A támadósor irányí­tója volt és hét gólt lőtt. Ezzel a csapat legeredmé­nyesebb játékosának bizo­nyult. A két fiatal csatár, Kókai és Farkas II., azt nyújtották, amit tőlük vár­ni lehetett. Teljesítményük igen rapszódikus volt. Sajá­tos tulajdonságuk, hogy ide­genben jobban megy nekik a játék, mint hazai pályán. A Vasas csapata vég­eredményben 14 pontot szerzett a tavaszi idényben, s ezzel a 12. helyen végzett. Ez a gyenge helyezés a 20: 29-es negatív gólaránynak tudható be. A múlt év ta­vaszi szezonját szintén 14 ponttal, de 21:21-es gól­aránnyal zárták a kilence­dik helyen. Most a játéko­sok pihenőre mentek, hogy a július közepén kezdődő felkészülésre elfelejtsék a tavaszi bajnokság gondjait. A kedvezőbb őszi sorsolás alapján joggal várható, hogy a Féiegyházi Vasas együtte­se az év végére ismét eléri a csapat képességeit tükrö­ző középhelyezést. Röplabda Női röplabdázóink szá­mára balszerencsével kez­dődött az MNK. A mély­kúti lányoknak Gyulára kellett volna utazniuk, de Hódmezővásárhelyen „le­robbant” az autóbuszuk és így csak egyórás késéssel érkeztek a helyszínre, ami egyúttal azt is jelentette, hogy a Gyula küzdelem nélkül jutott tovább az MNK következő fordulójá­ba. A Kecskeméti Volán— Pénzügyőr-mérkőzés elma­radt, mert a budapesti együttes nem érkezett meg. Kecskeméti Dózsa—Bp. VTSK 2:2 (14, —5, —9, 8) MNK-mérkőzés, Kecske­mét, 100 néző, vezette: Ri~ bizsár, Besnyi. Az első játszmában a vendégcsapat már 12:5-re elhúzott, de egyenlített a Dózsa és végül is sikerült a játszmát megnyernie. A következő szettben az ide­gesen játszó hazaiak ellen a vendégek kerültek fö­lénybe és 2:l-es vezetésre tettek szert. Az utolsó jász­mában rákapcsoltak a kecskemétiek és sikerült kiegyenlíteniük. A Dózsa ezzel az eredményével to­vábbjutott, mert alacso­nyabb osztályú csapat A Legfelsőbb Bíróság Iránymutatása a szabálysértési törvényről Erős mezőnyben is helytálltak úszóink Július 5-én és 6-án tar­tották Szolnokon aí III. te­rületi „A” kategóriájú if­júsági úszók bajnokságát, amelyen a Kecskeméti Ví±- mű úszószakosztálya is ■ i _4„i, „„ részt vett a megye színei­* ek 'Képletében. De a vendéglátó Szolnokon kí­vül ott voltak még a SZE- OL, Békéscsaba, Szentes, SZDSE, Gyula és Csong- rád versenyzői is. Üsző­ink igen jól szerepeltek és ha nehéz küzdelemben is, de kiharcolták az őket megillető helyet. Közülük is különösen Holló, Kocsis és Kanyó remekelt. A kecskemétiek első na­pi eredményei; Fiúk: 200 m pillangó, 1952-es korcsoportúak: 3. Nagysolymosi 2:39,3. me­gyei felnőtt és ifjúsági csúcs. 1957 kcs.: 7. Biká- di 3:18,4. 100 m gyors, 1956 kcs.: 6. Kocsis 1:03:7 me­gyei ifjúsági csúcs, 1957 kcs.: 17. Bikádi 1:16,2, 1959 kcs.: 23. Karácsonyi 1:19,6. 100 m női gyors, 1953 kcs.: 2. Holló 1:10,3, 9. Nyilas 1:17,0, 1954 kcs.: 12. Csapó 1:22,2, 1955. kcs.: 13. Harkai 1:22,3, 1956 kcs.: Kézilabda Nők: Bajai Bácska Posz­tó—Kiskunfélegyházi Mű­anyag mérkőzés a játékve­zető hibájából elmaradt. Kalocsai VTSK—Kecskemé­ti BRG 1:15. Kiskunmajsai Vasas—Kerekegyháza 7:4, Kiskunmajsai Vasas—Kis­kőrösi VM II. 10:8, János­halma—Dunapataj 13:11. Férfiak: Kinizsi SE—Kis­kunhalasi Spartacus 13:22, Gábor Á. SE—Kai. Ép. Gép. 28:19, Kecskeméti Építők— Balogh Á. SE 26:14, János­halmi Spartacus—Dunapa­taj 41:18. A Falusi Dolgozók Nyári Spartakiádja miatt elmaradt bajnoki mérkőzéseket a me­gyei szövetség folyamatosan kiírja. 14. Henkey 1:24,4. 100 m férfi mell, 1955. kcs.: 14. Merász 1:30,9, 1957 kcs.: 16. Kanyó T. 1:32,5. 100 m női mell, 1953 kcs.: 1. Hol­ló 1:24,7, 1955 kcs.: 9. Har- kay 1:32,3, 1957. kcs.: 12. Merász 1:33,0: 100 m fér­fi hát, 1953 kcs.: 5. Kanyó A. 1:16,7 megyei ifjúsági csúcs, 1952 kcs.: 9. Nagy­solymosi 1:19,7, 1957 kcs.: 14. Bikádi 1:31,4, 16. Ka­nyó T. 1:37,7. 100 m női hát, 1953 kcs.: 13. Nyilas 1:34,6, 1954 kcs.: 14. Csapó 1:35,8, 1956 kcs.: 16. Hen­key 1:37,8, 1957 kcs: 17. Merász 1:38,8. 400 m férfi gyors, 1954 kcs.: 8. Kocsis 5:31,4, 1959 kcs.: 12. Ka­rácsonyi 6:24,3. 800 m női gyors, 1953 kcs.: 3. Nyilas 13:06,7. 4x100 m férfi ve­gyesváltó: 5. Kecskeméti Vízmű (Kanyó, Merász, Nagysolymosi, Kocsis) 5:07,5. 4x100 m női vegyes­váltó: 5. Kecskeméti Víz­mű (Csapó, Harkay, Nyi­las, Holló) 5:54,8. Második napi eredmények: 200 m női gyors, 1953 kcs.: 2. Holló 2:40,1, 3. Nyilas 2:49,3, 1955 kcs.: 9. Harkay 3:07,4, 1956 kcs.: 10. Hen­key 3:07,6, 1954 kcs.: 11. Csapó 3:12,4. 200 m férfi gyors, 1953 kcs.: 8. Kocsis 2:31,4, 1959 kcs.: 17. Kará­csonyi 3:03,2. 100 m férfi pillangó, 1952 kcs.: 3. Nagysolymosi 1:10,8, 1951 kcs.: 10. Bikádi 1:28,7. 100 m női pillangó, 1956 kcs.: 7. Henkey 1:41,7. 200 m férfi mell, 1957 kcs.: 9. Kanyó T. 3:19,9, 1955 kcs.: 11. Merász 3:22,7. 200 m női mell, 1953 kcs.: 1. Hol­ló 3:06,0, 1955 kcs.: 8. Harkay 3:23,2, 1957 kcs.: 14. Merász 3:33,8. 200 m férfi hát, 1953 kcs.: 4. Ka­nyó A. 2:48,2 megyei ifjú­sági csúcs, 1954 kcs.: 8. Kocsis 2:56,3, 1957 14. Kanyó T. 3:25,6, 1959 kcs.: 15. Karácsonyi 3:28,5. 200 m női vegyes, 1953 kcs: 2. Holló 3:01,6, 1956 kcs: 8. Henkey 3:25,3,1957 kcs.: 14. Bikádi 3:06,6, 16. Kanyó T. 3:16,4. 400 m női gyors: 1953 kcs.: 3. Nyi­las 6:01,4, 1956 kcs.: 7. Henkey 6:46,7. 4x100 m női vegyesváító: 4. Kecs­keméti Vízmű (Csapó), Harkay, Nyilas, Holló) 5:17,2. 4x100 m férfi gyors­váltó: 5. Kecskeméti Víz­mű (Kocsis, Bikádi, Ka­nyó, Nagysolymosi) 4:45,1. A közelmúltban lépett ha­tályba a szabálysértésekről szóló új törvény, valamint a kormányrendelet. A Leg­felsőbb Bíróság büntető­kollégiuma legutóbbi ülé­sén e jogszabályokkal kap­csolatosan több kérdéssel foglalkozott, amelyekben a bíróságok számára elvi iránymutatás vált szüksé­gessé. A szabálysértésekről szóló egyes korábbi állás- foglalások felülvizsgálata mellett felmerült néhány probléma, amelyek tekinte­tében az ítélkezési gyakor­lat egységességét a Legfel­sőbb Bíróság megfelelő iránymutatással kívánja biztosítani. Különösen fontos a meg­felelő elhatárolás olyan ese­tekben, amikor a törvény ismeri ugyanannak a cse­lekménynek bűntetti és sza­bálysértési alakzatát. E kör­be tartozik az az iránymu­tatás, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a garázdaság bűn­tettének és szabálysértésé­nek az elhatárolása tekinte­tében adott. A bűntett, és a szabálysértés megkülönböz­tetése szempontjából külö­nösen fontos az elkövetés módja, valamint az elköve­tő személyi körülményei. Csak a cselekmény tárgyi és alanyi oldalának gondos, körültekintő összevetésével állapítható meg, hogy az elbírált cselekmény társa­dalomra veszélyességének foka a bűntett vagy a sza­bálysértés megállapítását te­szi szükségessé. A Legfelsőbb Bíróság legújabb kollégi­umi állásfoglalása a többi között kiemeli: Növeli a társadalomra ve­szélyességet a cselekmény erőszakos módon való vég­hezvitele, különösen, ha az erőszakot személyek ellen alkalmazták; ha a cselek­ményt folytatólagosan, na­gyobb nyilvánosság előtt, olyan helyen és időben kö­vetik el, hogy az például az emberek éjszakai nyu­galmát zavarja, továbbá, ha a garázda cselekmény gyer­mekek vagy fiatalkorúak körében váltott ki káros ha­tást, illetve ha a cselek­mény a társadalmi együtt­élési szabályokat — példá­ul az erkölcsi felfogást — különösen durván sértette stb. Különösen növeli — a társadalomra veszélyességet, ha az elkövető a legszéle­sebb értelemben vett visz- szaeső, Mindebből következik, hogy szó sincs arról, mint­ha a garázdaság elkövetői a jövőben általában csupán szabálysértés miatt volná­nak felelősségre vonhatók, bűntett helyett. Erre csak akkor kerülhet sor, ha — a Legfelsőbb Bíróság irány- mutatásának megfelelően — a cselekmény, az eset ösz- szes kürülményeinek gon­dos mérlegelésével, valóban csupán kisebb jelentőségű. Rossz üzlet a pénzhamisítás A lengyel állajjni pénz­verdében a pénzértnek gyár­tási költsége áltálában ma­gasabb az érmék névérté­kénél. Kazimienz Prewoz- nialk Krakkó kc)rnyéki ma­gángazda azonban úgy lát­szik nem ismerte ezt a tényt, mert 5 zlotys érmé­ket hamisított. A krakkói járásbíróság a pénzhamisí­tót kétévi börtönbüntetésre és 3000 zloty pénzbírságra ítélte. Az ügyről a Zycie Gospodarcze varsói lap megjegyzi: úgy látszik, a széles lengyel néptömegek még nincsenek tisztában a gazdaságosság fogalmával. Mi újság a Vajdaságban? Nyersanyaghiánnyal küzd a fémipar Hiába a konjunktúra, sok vajdasági fémipari vállalat — önhibáján kívül — nem tudja kihasználni a kedve­ző alkalmat a termelés je­lentősebb növelésére. Bajok vannak ugyanis a nyers­anyagellátásban, s jó né­hány gyár még az első ne­gyedévi megrendeléseit sem kapta meg a nyersanyag- szállítóktól, pedig időben megkötötte a szerződést. A nyersanyag és újrater­melési anyag hiánya főként az idényjellegű termékeket gyártó vállalatokat sújtja. A gyárak panaszkodnak, hogy behozatali kérelmük felül­vizsgálása két-három hóna­pig is elhúzódik. Szállodát szeretnének építeni a nyugdíjasok kcs: 11. Merász 3:33,6. 200 m férfi vegyes, 1953 kcs.: 9. Kanyó A. 2:50,8, 1957 A nyugdíjasok Zrenjanin- ban székelő egyesülete 6110 tagot számlál . Az egyesület külön bizótt- sága gondot fordít a tagság kcs.: ülültetésére, lakásproblémá­inak megoldására. A kö­zelmúltban a tagok között 86 új lakást osztottak ki és 1,3 millió dináros kölcsönt folyósítottak nekik. A téli tüzelőt is az egyesület szer­zi be részletfizetésre. Legutóbbi közgyűlésük napirendi kérdéseinek leg­fontosabbika a tervbe vett nyugdíjas-szálloda építése volt. Ilyen szállodarendsze­rű otthonok már vannak Belgrádban, Zágrábban, Ljubljanában. Rijekában és másutt azok számára, akik­nek nincs hozzátartozójuk. Ezekben az otthonokban az elhelyezés és ellátás mellett minden szórakozási lehető­ség megvan. A nyugdíjasok szállodaépítési tervét elvben elfogadták, már bizonyos pénz is összegyűlt, de a tag­ság nagy része sokallja a nyugdíjas-szálló várható penzióárait. Öt hektár földön gazdálkodnak öt hektár répa- és hat hektár kukoricaföldön gaz­dálkodnak a pélmonostori cukorgyár fiataljai. Minden kézi és gépi munkát maguk végeznek el. A gépeket a beljei kombinát adja nekik. A kapálást és az egyelést már rég elvégezték. Egy-egy munkaakción negyven-öt- ven fiatal vett részt. Mun­kájukról naplót vezetnek. A termésért kapott pénzt ki­rándulásra fogják költeni. A fiatalok azonban nem­csak munkaakciók szervezé­sében jeleskednek. A sport­élet olyan magas fokon áll a cukorgyárban, hogy Bara­nyában nincs vetélytársuk. Már most megkezdték az előkészületeket a baranyai ifjúsági sportolók találkozó­jára. Földvásárlás Szenttamáson A múlt év őszétől kezdve napjainkig a szenttamási földművesszövetkezet csak­nem 260 hektár szántóföl­det vásárolt fel a kommuna termelőitőL Majdnem 700 hektárt kínáltak fel, és eb­ből az év végéig bizonyos mennyiséget még megvesz­nek. A szövetkezet a tervek szerint 1970 végéig összesen 1000 hektár földterületet vá­sárol meg. Ha a vásárlási terv teljes egészében megva­lósul, akkor a szenttamási kommuna földművesszövet­kezetének mintegy 1500 hek­tár földje lesz. Újvidéken 350 ház rongálódott meg Egyelőre még nem sike­rült felbecsülni, mekkora károkat okozott a kedd délutáni, óránkint 160 kilo­méteres sebességgel szágul­dó vihar a Vajdaságban. Az esővel, jégveréssel együtt érkezett orkán három halá­los áldozatot követelt. Újvi­déken 350 ház rongálódott meg, megszakadtak a tele­fon-összeköttetések. Igen nagy károkat szenvedtek a gyümölcsösök és sok helyűt* félbe kellett szakítani a aratást is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom