Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-11 / 158. szám
1999. július ti. péntek S. oldal A pályaalkalmassági vizsgálatok első éve Az előretekintő, szinvonalasságra törekvő vállalatvezetés számára sohasem volt közömbös, távlatilag hogyan fog alakulni dolgozóinak összetétele. Éppen ezért a szakmunkásképzésben az utánpótlás kiválasztásának különböző módszereit dolgozták ki, a próbaidős gyakorlati munka értékelésétől a bizottságok előtt zajló felvételi beszélgetésekig. Ezek többsége azonban csupán részletekre vonatkozóan adott képet a tanuló jelöltekről, és nem tudta megszüntetni azokat a problémákat, melyek sok esetben később, az eredményes munkavégzés akadályává váltak, s évről évre növekvő számban javítóvizsgákhoz, osztályismétlésekhez. tanulóviszony felbontásához vezettek. Évekre visszamenő tapasztalatok szerint az általános iskolai tanulmányi átlag és a jelentkezési lapokra írt osztályfőnöki jellemzés együttesen sem elegendő a reális elbíráláshoz. Előfordulhat például, hogy az elméleti tárgyakból kellően tájékozott fiatalok gyakorlatilag teljesen alkalmatlanok. Ugyanakkor az sem ritkaság, hogy az alkatilag rátermett, mozgékony, ügyes íiú vagy lány a legegyszerűbb számtanfeladatok megoldásánál súlyos hibákat vét, és pontszáma alatta marad az alsó értékhatároknak. 1964-ben kísérelte meg először a Belkereskedelmi Minisztérium oktatási főosztálya néhány technikumi és vendéglátóipari tanulóiskola tanulóinak pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatok segítségével történő felvételét. Azóta a felvételeknek ezt a mód iát a vendéglátó szakközépiskolák számára kötelezővé tették. A minisztérium előkészítő munkája során először a legszükségesebb követelményeket kellett meghatározni. amelyeket egy- egy betöltendő munkakör igényel. A jelölt megítélését alapos, több irányú tájékozódással végzik. Ennek tényezői: az általános iskolában elért eredmények ellenőrzése, különösen a matematikában és nyelvhelyességiben; azután az érzékszervek épségének — látás, szaglás. ízlelés, színfelismerés — vizsgálata; végtagmozgás biztonságá- na!k. testtartásnak, állóképességnek vizsgálata; végül az értelmi képességek — megfigyelőképesség, megosztott figyelem, emlékezet. logika — vizsgálata, különböző tesztekkel. A jelöltekről a pszichológiai munkacsoport véleményezést készít, javasolt. jó, közepesen megfelelő. gyenge és nem javasolt kategóriába sorolva őket. A felvétel eldöntése azonban a pályaalkalmassági vizsgálatokat követően is a korábbiakhoz hasonlóan, a vállalat és iskola közös megegyezésével történik. Vidéken, megyei szántén először az 1968/69-es tanévben. a B ács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat felszolgáló, szakács, cukrász és vendéglátó eladó tanulóinak kiválasztásakor alkalmazták a fenti módszert Ez megkönnyítette az alkalmazó vállalat és a továbbképző iskolák munkáját, bebizonyítva, hogy a kiválasztás legtökéletesebb, legmegfelelőbb módja. Osztályomban tizennégy felszolgáló tanulóról készítettem utólagos ellenőrző táblázatot Közülük tizenhárom átlaga mutat lényeges eltérést a VIII. általánosban szerzetthez képest Az idén tovább bővítette tevékenységét a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának kecskeméti keskenyfilmstúdiója. A fenntartó szervének készülő, mintegy 120 műsorperces rövidfilm-sorozaton kívül jelentős számú megrendelésnek is eleget tesznek. Az év második felében többek között tizenkét színes kópia hagyja majd el a kis stúdiót Nagyrészt ismeretterjesztő és dokumentációs jellegű, 5—25 perces filmek ezek, amelyek többségét sajátmaguk forgatták, néhánynak peNyolcan javítottak, öt rontott, egy tanuló pedig ugyanolyan eredményt ért el. Érdemes összehasonlítani néhány megállapítást. Az egyik fiú az általános iskola szerint csekély szorgalmú. gyenge képességű, és felelőtlen. — 3,2-es átlaga volt —. ezzel szemben a pályaalkalmassági vizsgálat gyors felfogásúnak, fejlett gondolkodásúnak jellemzi. Nálunk elért átlaga (4,1) az osztályelsők közé emeli. Ellenpéldája az a leány, aki 4,5-ös átlaggal jött. számtalan dicsérő jelzővel. A vizsgálat szerint közepes értelmi képességű, jó emlékezettel, de feladat- megoldásokban tétovázással. bizonytalansággal. Valóban. nálunk 3,4-re csúszott vissza, majdnem jelesből — közepesre! A többiek átlagai, a tanulófelelősök és szintvizsgák gyakorlati oktatásra vonatkozó elbírálásai hasonlóan a pályaalkalmassági vizsgálatok helyességét bizonyítják. Az 1969/70-es tanév felvételeinél a Bács-Kiskun megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetősége is csatlakozott a jó kezdeményezéshez —. egyelőre Kecskemét és Kiskunfélegyháza jelöltjeit vizsgáltatva —, az új mechanizmus és sikeresebb szakmunkásképzés szellemében. Gímes Márta dig csak a laborálását vállalták el. Most vágják a Bábolnai Állami Gazdaságot légifelvételekről bemutató filmet. Ök forgatják majd színes celluloidszalagra az auguszus 20-i debreceni virágkamevál látványos eseményeit, amelyhez a keretfelvételeket előre' még ebben a hónapban elkészítik. Ezután Baján telepszik majd le a stáb, s hozzálát a járás 25 éves kommunális és kulturális fejlődését dokumentáló színes film készítéséhez, amelyet a járási tanács rendelt meg tőlük. Munkában a kecskeméti filmstáb eléggé felnőtt tagja munkaközösségének, s kisebbségi érzete folytán átall helyben szót emelni, vagy ha mégis megteszi, nem tudja magát kifejezni, és ezért nem éri el a célját. Ezeknek az embereknek az esetek nagy többségében igazuk van, de rendszerint nem úgy, ahogy ők elgondolják, azt hiszik errefelé kell kereskedniük, s a vizsgálat során kiderül, hogy egészen másfelé, sőt igazukat is másképpen kell megfogalmazni, mint ahogy azt ők eredetileg tették. Mindennapi életünkben ez a tétel így hangzik: az ember nem mindig azért sértődik meg, amiért valójában meg kellene sértődnie; és: a pofont nem mindig annak sikerül visszaadnunk, akitől kaptuk. A világ dolgaiban és ** közéletünkben jól eligazodó, öntudatos emberek a legritkábban tesznek panaszt. S ennek oka, hogy ezek az emberek a baj gyökerét igyekeznek megkeresni, és a tetthelyen orvosolni azt. — A géppel írt és fordulékony stílusban megszerkesztett beadványokkal mindig felette óvatosaknak kell lennünk — mondja irattári kalauzom. — Ha tanult ember írásos panasz- szal él, az rendszerint többszörösen megcsavarja a tényállást. Egyrészt dramatizálni igyekszik a rajta esett sérelmet, másrészt arra törekszik, hogy aki ellen panaszt tesz, azt „többoldalúan’’ is bemutassa: a tanult ember ugyanis legtöbbször nem csupán az ügyet, hanem az ügyben ellenfelévé lett embert is el akarja intézni. Mégpedig látványosan és véglegesen. S ha már itt tartunk: az ötvenes évek első felében a legtöbb panaszt géppel írták, fordulékony stílusban. És gyakran névtelenül. Ma névtelen panasz alig van, s álnévvel írott is kevés. Ez utóbbiak, ha mégis akadnak, megmaradnak a „hagyományos” tárgykörben: ellenfeleik politikai magatartását kifogásolják. A sok gyakorlatlan kéz rótta beadvány tehát jelentős társadalmi tünetre hívja fel a figyelmünket: az úgynevezett egyszerű emberek mára megtanulták és elhiszik, hogy ha rajtuk sérelem esett, azt orvosolni fogják, s a panasztevés té- nyéből neki bántódása nem eshet. Legalábbis egyre kevésbé ... Ám egyik-másik tanulságot is levonhatunk: járdaépítés vagy táppénz, udvariatlan kiszolgálás vagy bentmaradt szabadnapok: a beérkezett panaszoknak mintegy nyolcvan százalékát helyben el lehetne intézni ha panaszos és illetékes egyaránt jobban odafigyelne, egymásra jobban ügyelne. S mivel az ilyen panaszosok többsége rendszerint önmagában nem bízó, közügyekben járatlan ember, hát a vezetőknek kell jobban ügyelniük, hogy a demokratizmust még szélesebbre alapozzák. Ü gy tűnik, a panaszok mai természetrajza elsősorban erre tanít bennünket. Magyar táncosok nyomában Utiképek Kárpát-Ukrajnából i z Állami Budapest ten vendégeljék meg a ** Táncegyüttes kísé- táncosokat rétében töltöttem két he- ±1 jsk a másik nagy sitet Kárpát-Ukrajnában. Az " kér színhelye. Tiegyüttes két éven belül már zenkétezer lakosú község, másodszor turnézott a csaknem teljesen magyar. Szovjetunióban. Ezúttal az Pál Károly, a zeneiskola volt a cél, hogy a magyar fiatal tanára szervezte Vígan ropják a táncot az együttes tagjai. és vegyes lakosságú községeket keressék fel. Tizenkét alkalommal léptek fel, mindannyiszor telt házak előtt. Nem túlzás azt mondani : ha a művelődési házak befogadó képessége engedi, kétszeres nézősereg lett volna. psepe 1800 lakosú kis község, közel a román határhoz. Itt már hetekkel előbb tudták, mikor lesz az előadás. A programban azonban változás történt; este jött a döntés: holnap lesz az előadás. Holott a meghirdetett napig még négyszer aludtunk volna. Kora reggel kimentünk Mikó Miklós szervező titkárral Csepére, ahol kisebbfajta kétségbeeséssel vette tudomásul a tényeket Sipos Vaszilevna, a bájos fiatal tanácselnök-asz- szony és Szerbák Lenke kultúrház-igazgató. Nem sok sikert jósoltak az együttesnek. Az emberek dolgoznak, ráadásul ömlik az eső, nem lehet hírt vinni a határba. Este úgy érkeztek meg a táncosok: lesz, ami lesz. Bukásnak is kell lennie, nemcsak forró sikernek. És: este a 600 ember valósággal szétfeszítette a művelődési ház nagytermét. Még Csornáról és Hemeg az előadást. Az együttes fellépése előtt mozielőadás volt a teremben. A mozi közönsége azonban helyén maradt, mindenkiA turné vendégszereplője volt Palócz László, a Magyar Állami Operaház bariton magánénekese, aki népdalokat énekelt. nek ott volt a zsebében a jegy és kerek egy órát vártak, amíg a táncosok — program szerint — színpadra lépnek. Az előadás után olyan hosszas beszélgetés alakult ki a közönség és a táncosok között, néhány nappal előbb felavatott kultúrpalotában. Ez a harmincezer lakosú város egy öreg zsinagógából háromszázezer rubelért olyan művelődési palotát épített, amelynek bizonyára csodájára járnak majd messzebb környékről is. Ennek a háromszázezer rubelnek érdekes története van. Itt úgy mondják: társadalmi segítséggel épült a palota. Elmondotta Schober Ottó, a kultúrpalota igazgatója, hogy a kolhozok és iparvállalatok igazgatói alapjaikból és évi megtakarításaikból adták össze a pénzt, semmiféle betervezett összeget az üzemeknél nem ért károsodás, meg sem érezték a hozzájárulást, mivel azt már megspórolták. Csodálatosain szép nagytermet — amelynek tervezője Homoki József építészmérnök — duralumíni- um-lemezzel borították. Az épületet több helyütt Med- veczky Miklós festőművésznek a népek barátságát példázó sgrafittói díszítik. J ártunk Munkácson is, ahol az öreg színház színpadán ropták a táncot fiatal táncosaink, volt bemutató Huszton, ahol nagyrészben ukránok tapsoltak a tüzes magyar táncoknak. A péterfalvai Határőr Kolhoz művelődési házában 800 nézőt vonzott a produkció. Técsőn is csak délelőtt tudták meg: lesz előadás, mégis tele volt a nagyterem. Bustyaházán nemkülönben. Különösen szép volt azonban az ilosvai fellépés a szabadtéri színpadon, kétezer ember előtt. A köny- nyűipari dolgozók napját ünnepelték éppen, a járási tanács az előadást a helybeli szövőgyár munkásainak tiszteletére rendezte. Vigasztalanul zuhogott az eső, a közönség azonban — esernyők alá bújva — mindvégig kitartott. Előadás után Zervinszki Anatolij Joszipovics, a járási pártbizottság első titkára és Melnik Vaszilij Petrovics kerületi tanácselnök szívélyes szavakkal köszönte meg a két nép barátságát szolgáló nagy sikerű előadást. Hasonló meleg szavakkal mondott Az ilosvai szabadtéri színpad nézőterén zuhogó esőben is kitartott a kétezer főnyi közönség. tenyéről is jöttek sokan. Hogy csinálták, rejtély. Plakátokkal semmiesetre sem. Agitátoraik szétvitték a hírt, egyik ember adta tovább a másiknak. Még arra is futotta idejükből, hogy jól sikerült bankethogy alig tudtunk hazaindulni huszti szállásunkra. Ám indulni kellett, a Tisza hirtelen áradása elöntéssel fenyegette az utat. T alán legnagyobb él- 1 mény mégis a beregszászi bemutató volt a köszönetét az előadásért Peter Alexejevics Sefcsuk, a szövőgyár igazgatója is, aki — mint szovjet katona —a Kecskemét körüli harcokban veszítette el bal karját 1944-ben. Balogh József
