Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-10 / 157. szám
8. «Mal 1969. Jőttas 1«, ssfltSrtat Több mint tízezer ember a balatoni vendégsereg szolgálatában I Hat száz lakásépítő | Az elmúlt évben egymillió ember üdült a Balatonnál- A kirándulókkal egyvitt, akik többnyire ví- kepnire utaztak a tó partjára. a hárommilliót is meghaladta a magyar tenger nyári vendégeinek a száma\ Az idei főszezonban hasonló forgalomra számítanak. Azoknak a száma, akik a nyaraikat, kirándulókat ellátják, kiszolgálják és szállítják, meghaladja a tízezret. Csupán a nyaralóháziakban háromezren dolgoznak nnnak érdekében, hogy ». beutaltak gondtalanul ívhenhessenek. A munkábó'l nagy rész jut az idegen vezetőkre és az idegen nyelvet beszélő személyzetre, hiszen a tavalyi nyár adataiból következtetve, az idén is több mint 200 ezer külföldi turistát látnak vendégül. A vendégek ellátásálban közvetve is tízezrek vesznek részt. A zöldség- gyü- mölcsszállí talányokat többnyire 5—6 megye területéről gyűjtik össze. Csupán kenyérből és péksüteményből mintegy ezer mázsa a napi igény. A büfékben, éttermekben és eszpresz- szólcban napjában százezer liternyi üdítő italt és sört fogyasztanak. A víkendna- pokat nem számítva a Balaton nyaralóinak igénye Miskolc városáéhoz mérhető. öröme Mintegy hatszáz társasházi lakásépittetőt érint a megyében az a hitel-kamatkedvezmény, amelyről a pár napja megjelent kormányhatározat intézkedik — a kölcsönért tavaly fo- lyamodottak terheinek enyhítésére. Ugyanennyi tavaly január 1-től ez év elejéig megkötött szerződést kell az OTP-nek módosítania, átszámolnia a törlesztés részleteit, s erről értesítést küldeni az érdekelteknek. Tekintélyes többletmunka. de örömmel végzik a pénzintézet illetékes dolgozói. Jól tudják, ugyanis, mit jelent a jórészt fiatal lakásépítőtöknek a 10—15 ezer forint többletkiadástól való mentesülés! Még ne küSdje be! A nők térhódítása a szellemi pályákon PETŐFI NÉPE rejtvénytotó Most is bekapcsolódhat! A hét. különböző napjain j egy-egv rejtvényszelvényt i köziünk három kérdéssel. Ezekre a kérdésekre mindjárt a választ is megadjuk. Ezek közül azonban kettő mindig megtévesztő, egy pedig a megfelelő. Olvasóinknak a három válasz közül .csupán a megfelelőt kell kiválasztani és a választ ai totóban szokásos 1, x. vág>r 2-es számmal megadni. Rejtvénypályázatunk 3 fordulóitól áll. minden for l dulóban 16—16 szelvényt közlünk. A totöszerüen megfejtett szelvényeket az egyes fordulók végéin, összesítve kell beküldeni. A beküldés időpontját közöljük, Kérjük kedves olvasóinkat, hogy minden szelvényre jól olvashatóan írják rá nevüket és lakcímüket. Minden helyes válasz egy pontot ér. A megfejtéseket minden forduló végén közöljük. Ugyanekkor ■pmmmm rejtvénytotója 1 x 1 6. szelvény AZ ÓRÁK TÖRTÉNETÉBŐL l Az egyik legrégibb zsebórát, melyet a Londoni Tudományos Múzeumban őriznek, az angol Thomas Tompion szerkesztette, és az feltűnően hasonlít mai tál saihoz. Melyik évben készült ez az óra? (Köny- nyítésül: 21-et tesz ki az év számainak összege, s a két középső szám a közöltek közül a legnagyobb.) vm-f. ■ 1686 (1) 1695 (x) 1758 (21 TIPP 2. Kol található a világ egyik legértékesebb oragyűiteménye? j A Moszkvai Technikai Múzeumban ft> a Drezdai Matematikai és Fizikai Múzeumban (x) a Londoni Science Múzeumban ti) 3. Az órák egyik kiváló tökéletesítője. aki a haiszálrügót és az ingaórát feltalálta? Philipp (1) Huygens <x) Heinlein (2) Beküldte: Pontos elme; «»•••«s*••**»* a helyes megfejtéseket tartalmazó szelvények közül ötöt kisorsolunk és ezek megfejtői értékes könyvjutalomban részesülnek. Ily módon rejtvénytotó-pályá- zatunkom már egy beküldött szelvénnyel is nyerni lehet! A pontszámoknak a nyeremények szempontjából nem az egyes fordulók alkalmával lesz jelentősége, hanem a rejtvénypályázat végén. Ekkor ugyanis ösz- szeadjuk minden pályázónak a 3 forduló során ösz- szegyűjtött pontszámait, és ezek szerint részesülnek értékes nyereményekben. Tehát még azoknak Is esélyük van bármelyik nyereményre, akik most kapcsolódnak a rejtvény- totó-megfejtők táborába. Pályázatunknak az eddigitől eltérő érdekessége az. hogy ugyanazon megfejtő, azonos nyerési eséllyel, több szelvénnyel is pályázhat. Azonos pontszámok tón a nyertesek nevét nyilvánosan sorsoljuk ki. Pályázatnnk nyereményei: 1. díj: Hordozható televíziós készülék. 2. díj: Kétszemélyes külföldi utazás, 3. díj: Egyszemélyes külföldi utazás. 4. díj: Választás szerint egy fényképezőgép, vagy egy elektromos gitár. 5. díj: Táskarádió. 6. díj: 600 forintos vásárlási utalvány, 7. díj: 500 forintos vásár, lási utalvány. 8. díj: 400 forintos vásárlási utalvány. 9. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. 10. díj: 200 forintos vásárlási utalvány. 11—20. díj: 100—100 forintos vásárlási utalvány. A 16. szelvény közlése után még egy hét áll majd rendelkezésre a beküldésre, utána megkezdjük a szelvények értékelését. Kellemes szórakozást kívánunk kedves olvasóinknak újszerű rejtvény pályázatunkkal ÉRDEKES áttekintést nyújt a hazai egyetemek és főiskolák nőhallgatóinak számszerű alakulásáról a Központi Statisztikai Hivatal egyik tanulmánya. Az adatokból kitűnik, hogy a nők részvétele a felsőoktatásban mindössze hétévtizedes múltra tekint visz- sza, annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint hatszáz éve működik egyetem. Az első, magyar orvosnő is külföldön, Zürichben szerzett diplomát. Az egyetemek kapui csak 1895-ben nyíltak meg a nők előtt, s csakis a bölcsészeti és az orvosi karra, valamint a gyógyszerészeti tanfolyamra iratkozhattak be. Az első nőhallgató 1895—96-os tanév második felében kérte felvételét a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára. Az 1906—1910-es években átlag 244 nőhallgatója volt az egyetemnek. 1914-ben, már 659-en iratkoztak be az egyetemre. A háború alatt a férfiak had- bavonulása miatt a nőhallgatók aránya tovább növekedett. A polgári forradalom megszüntette a korlátozó intézkedéseket, s minden egyetemi kar megnyílt a nők előtt. A Tanácsköztársaság bukása után ezt a rendelkezést visszavon-1 ták. AZ EGYETEMI élet — a statisztikai adatok tanúsága szerint — az 1921—22-es tanévre valamelyest konszolidálódott, Szegeden és Pécsettt bővültek az egyetemek, Budapesten is megnyílt a közgazdaságtudományi kar, a mai Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elődje. Ez időben az egyetemre beiratkozott 17 030 férfi mellett 1579 diáklány tanult. A műegyetemen azonban mindössze kettő. Az 1929— 30-as tanévben a tudományegyetemeken a nőhallgatók száma már elérte a 15,2 százalékot, ez azonban a gazdasági válság idején, 1933—34-ben 13,4 százalékra, 1937—38-ban pedig 13,1 százalékra csökkent. A FELSZABADULÁS után gyökeresen megváltozott a helyzet a hazai felsőoktatási intézményekben. 1946-ban minden korábbi korlátozás megszűnt és valamennyi egyetemi karon és főiskolán lehetővé vált a nők továbbtanulása. Az újrendszerű felsőoktatásban a hallgatók száma egy évtized alatt a háború előtti létszám négyszeresére, sőt ötszörösére emelkedett, az 1953—54-es tanévben már 53 ezer hallgató tanult, s ebből a nők aránya 26,5 százalék volt. TÖBB MINT egy évtizeddel később, az 1965— 66-os tanévben 92 felsőoktatási intézményünkben 93 957 diák tanult, s ebből 36 723 volt a nő, arányuk tehát egy évtized alatt 39.1 százalékra emelkedett A nőhallgatók többsége a tudományegyetemet és a közgazdaságtudományi egyetemet választotta. Igen magas a nőhallgatók száma néhány főiskolán is, így például a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 84,4 százalék, a tanárképző főiskolákon 75,3, az ipar- művészeti főiskolán pedig 53 százalék. A NŐK TÉRHÓDÍTÁSA a szellemi pályákon világviszonylatban is figyelmet érdemel. így például az orvosnők aránya hazánkban világviszonylatban is első helyen áll. A női orvosok száma már 1960 körül 21,5 százalék volt, míg Ausztriában 18,1, Angliában 15,9, Franciaországban 14,4, és az Egyesült Államokban 6,7 százalék. Hasonló a helyzet a gyógyszerésznők vonatkozásában. Első helyen állunk a női bírák tekintetében is 18,2 százalékkal. A beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor
