Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évf. 152. szám 1969. július 4, PÉNTEK Ara: 90 fillér Folytatta tanácskozását az országgyűlés Ä pártvezetaség hestieményesése nyomán 1 Fokozatosan veszi birtokba az új telepét Csütörtökön 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1968. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István,' az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese volt. Beszédét lapunk harmadik oldalán közöljük. Fehér Lajos után Szerecz László Somogy megyei, Szabó István Hajdú-Bibar megyei, Varga Illés Szolnok megyei, dr. Molnár Béla budapesti képviselő, Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Gácsi Miklós miskolci, Schwartz József Veszprém megyei képviselő szólalt fel. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitája ezzel lezárult. Vályi Péter pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s összefoglalta az 1968. évi zárszámadás vitájában elhangzottakat. Az ebédszünet után az országgyűlés rátért a második napirendi pontra, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének, a vízgazdálkodás helyzetéről szóló beszámolójára. Az elnöklő Kállai Gyula dr. Dégen Imre államtitkárnak, az OVH elnökének adta meg a szót.: Dégen Imre expozéja Bevezetőben az államtitkár megemlítette, hogy országunk törvényhozó testületé első alkalommal foglalkozik átfogóan a víz- gazdálkodás egészével. Emlékeztetett árra, hogy hazánkban a vízzel kapcsolatos műszaki tevékenységnek hagyományai vannak. A víz bősége vagy hiánya országunk életében mindig nagy szerepet játszott. A vízgazdálkodás nem szorítkozik csupán a vízkárok elhárítására és nem kapcsolódik kizárólag a mezőgazdasághoz, hatóköre kiszélesedett a népgazdaság valamennyi ágazatának a vízzel összefüggő tevékenységére. Lényegesen megnövekedett az ipari vízgazdálkodás jelentősége. A szocialista ipar vízfelhasználása a felszabadulás előttinek ötszörösére emelkedett. A városok és falvak életében szintén kiemelkedő szerephez jutott a vízi közművek fejlesztése. Tudományos vízgazdálkodás A vízigény rohamosan nő — tíz-tizenöt évente megkétszereződik, a természetes vízkészlet azonban — nagyobb térségen belül és hosszabb időszakot tekintve' — változatlan. Ráadásul a vízkészlet sem időben, sem területileg nem úgy oszlik el, ahogyan a szükségletek megkívánnák. Hazánkban a vízszükséglet zöme — csaknem háromnegyed része — a Tisza völgyében jelentkezik, ezzel szemben a mértékadó augusztusi időszakban e térség hasznosítható vízkészlete mindössze ötödé az ország felszíni vízkészletének. A vízfogyasztás növekedésével fokozódik a vizek elszennyeződése is. ami viszont korlátozza az amúgy is szűkös készlet felhasználási lehetőségét. A magyarországi vízgaz- dálkdás helyzetének sajátos ellentmondásai közé tartozik, hogy főként azokon a területeken — az Alföldön — kell öntözni és az öntözés számára vizet előteremteni, amelyeket más időszakban az árvizek elöntésétől és a káros belvizektől kell védeni, és ahol a talajvíz szintje is viszonylag magas. A vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozása folyamatban van. Céljait a tudományos, technikai forradalom eredménye, a nemzetközi fejlesztési tendenciák tanulmányozása, a hazai viszonyok elemzése alapján igyekszünk kijelölni. Dégen Imre a továbbiakban néhány fontosabb fejlesztési elgondolást ismertetett. A lakosság vízellátása Legfontosabb célunk, hogy minden háztartás részére a műszakilag és gazdaságilag legcélszerűbb formában biztosítsuk az egészséges ivóvizet. A következő másfél évtizedben olyan fejlesztést tervezünk, hogy lehetőleg a belterületi teljes népesség közműves vízellátáshoz jusson. A városok és községek vízi közművekkel való ellátásában komplex módon, a tervszerű, arányos. kiegyenlítettebb fejlesztésre törekszünk. A falu életkörülményeiben bekövetkezett mélyreható változás sürgeti a falusi közművek gyors ' ütemű építés sét. Ez — a vízműtársula- tok útján, az állam támogatásával. a lakosság anyagi érdekeltségvállalásával — alkotó társadalmi rpozga- lommá növekedett. Immár csaknem 800 falu lakóihoz vezetéken jut el az egészséges ivóvíz. Csatornázás Meg kell oldani a mezőgazdasági üzemközpontok vízellátását is. Üj feladat a mezőgazdasági üzemi központokban összpontosuló állattartás és a segéd- és feldolgozó üzemek vízszükségletének kielégítése, szennyvizeinek ártalommentes elvezetése. A jelentős lemaradás sürgeti hogy előtérbe helyezzük a csatornázást. Terveink szerint a vízi közművesítésre előirányzott beruházások 60 százalékát csatornázásra. 40 százalékát pedig vízellátásra fordítjuk. Inkább fejlesszük némileg lassúbb ütemben a vízellátást, de vessünk véget annak az állapotnak, hogy településeink egy része csatornázás. belső vízrendezés hiányában elvizesedik. a talaj vízállása emelkedik. A telepítési döntéseknél, az ipari üzemek telephelyének kiválasztásánál körültekintőbben kell számolni a vízgazdálkodási feltétélekkel, a vízellátás és a szennyvízelhelyezés lehetőségével. Víztársulások Az ország területének egyharmadán magas kalóriaértékű, 60 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű vizet lehet feltárni. A már felszínre hozott hévíz hasznosítására új fürdők, növényházak egész sora énült. a termálvizet helvenként így Szegedén — lakások melegvíz-ellátására és fűtési célokra is használiák. A jövőben kedvező adottságaink túlzásoktól mentes. reális országos hasznosítását iránvoztnk elő. A mezővazdasávhan az új mechanizmus feltételei köBaján a Kismotor és Gépgyár Kibővített ülést tartott csütörtökön Baján a Kismotor és Gépgyár pártszervezeteinek csúcsvezetősége, valamint a helyi 5-ös számú gyáregység pártszervezetének vezetősége. Hasonló tanácskozás zajlott le egy évvel ezelőtt is, amikor szintén a mintegy 170 millió forint értékű beruházás sorsáról tárgyaltak, ami a Duna-parti városban valósul meg. Az akkor született határozatok eredményeseknek bizonyultak: meggyorsult a Szegedi úton készülő új telep építése. A Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökségi tevékenysége nyomán időre megérkeztek például a nyílászáró szerkezetek, s a KISZ nyári önkéntes építőtábor nyitásával is segítséget nyújtott. A tegnapi értekezletet Geda Béla, a Kismotor és Gépgyár csúcsvezetőségének a titkára nyitotta meg. Jelen volt Papp György, a bajai városi pártbizottság titkára, a KISZ Központi Bizottsága részéről Agócs István, aki a közúti járműprogram felett vállalt KlSZ-védnpkség szervező bizottságának a vezetője, s Vízin Miklós, ■ a megyei pártbizottság munkatársa. Képviseltette magát a budapesti XI. kerületi pártbizottság, s ott volt Rats- lcó István, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Közúti Jármű Főosztályának vezetője, valamint Slavicsek Endre, a megyei KISZ- bizottság ifjúmunkás felelőse. Részt vett a megbeszélésen a kormány által kiemelt beruházás munkálatait végző tíz vállalat igazgatója, illetve főmérnöke. A tanácskozás résztvevői tájékoztatást hallgattak meg a Kismotor és Gépgyár bajai gyáregységének fejlesztési helyzetéről és terveiről. Az új telep termelése szerves részét alkotja a jövőben a közúti járművek gyártásának. Az 1970-es esztendőre szóló termelési értéke már eléri a 140 millió forintot. Ezért rendkívül fontos feladat, hogy az 1970. május 31-i átadási határidőnél korábban készüljenek el munkájukkal a kivitelezők. A megbeszélésen, ami a gyár központi csúcsvezetőségének, illetve a gyáregység pártszervezetének kezdeményezése nyomán zajlott le, az illetékes vállalatok képviselői is kifejtették a véleményüket. A lehetőségek pontos mérlegelése nyomán az a megoldás kínálkozik a legmegfelelőbbnek, hogy a bajai gyáregység fokozatosan veszi birtokba az új telepet Az átköltözést a Dózsa György útról a Szegedi útra még az idén decemberben megkezdik, s folyamatos termelés mellett 1970 májusára fejezik be. Az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó szocialista szerződést három hét múlva írják alá a partnerek. H. F. zött még kedvezőbb lehetőség nyílik arra, hogy az üzemek a közös feladatokra egyesítsék erőiket vízitársulatok útján .együttes erővel teremtsék meg a szükséges anyagi eszközöket. A nagyobb térségekre kiható vízgazdálkodásnak egységes, összehangolt rendszert kell alkotnia. Az öntözésről szólva az államtitkár hangsúlyozta: A magyar vízgazdálkodás felszabadulás utáni fejlődésének egyik jelentős eredménye, hogy az öntözés 400 ezer hektáron hódított teret a mezőgazdaságban. Országunk — jóllehet hagyományai alig voltak — belépett a fejlett öntözéses gazdálkodást folytató országok sorába. Távlati fejlesztési elgondolásainkban másfél évtized alatt 1,5—1,7 millió hold (0,9—1,0 millió hektár) öntözött területtel számolunk. Dégen Imre ezután az árvízvédelemmel, a folyószabályozással kapcsolatos tervekről, tennivalókról beszélt. Jelenthetem az ország- gyűlésnek, hogy az árvíz- védelmi műveket korszerű módszerekkel évről évre tervszerűen gyorsuló ütemben fejlesztjük. Erre évente jelenleg mintegy 200 millió forintot, a negyedik ötéves terv időszakában pedig előreláthatólag 330 millió forintot fordítunk. Vízkészleteink A vízkészlet-gazdálkodás kérdéseire is kitért Dégen Imre. A fejlődés megköveteli, hogy a kiskörei vízlépcsőt követően a csongrádi és a többi tiszai vízlépcső is megépüljön. A Körösök völgyének kiegyensúlyozott vízgazdálkodása szükségessé teszi a körösladányi duzzasztó megépítését is. A vízátvezetés a szabad készletekkel rendelkező területekről a vízhiányos területekre ugyancsak fontos eszköz a vízmérleg egyensúlyi hiányának kiküszöbölésére. Ez a rendeltetése többek között a 100 kilométer hosszú mesterséges folyónak, a Keleti Főcsatornának is. A Tiszavölgy vízhiányának végleges megszüntetésére — a Tisza vízlépcsőinek kiépítése után — távlatilag szükségessé válik majd a Duna—Tisza csatorna útján a Duna vizének átvezetése is. Dégen Imre ezután a víz- gazdálkodásban kialakult nemzetközi együttműködésről beszélt, majd így folytatta: A vízgazdálkodás fejlesztési arányai és üteme ösz- szefügg a népgazdaság általános fejlődésével. A víz- gazdálkodás korszerű szintre emelésére államunk jelentős anyagi eszközöket fordít, a vízgazdálkodás több mint 6 százalékkal részesedik az összes beruházásokból. Dinamikus fejlesztésének követelményéből adódik, hogy várhatóan a beruházások általános növekedési ütemét némileg meghaladó lesz fejlődése. A vízgazdálkodás rendkívül beruházásigényes ágazat. Bár beruházásainak nagysága egyre növekszik — a második ötéves terv időszakában 14 milliárd forint volt, a harmadik ötéves terv során eléri a 20,7 milliárd forintot —, mégsem lehet az egyébként helyes és indokolt igényeket a kívánatos mértékben és ütemben kielégíteni. A kisebb helyi jelentőségű létesítmények megvalósításához a közvetlenül érdekelt lakosság anyagi áldozatvállalása sem nélkülözhető, ahogy ez a vízműtársulatok esetében is helyesen érvényesül. Az ilyen művek létesítéséhez az állam jelentős támogatást nyújt, elsősorban ott, ahol az érdekeltek nagyobb anyagi terheket vállalnak. A vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési céljairól szóló beszámolómat — mondotta az államtitkár — a kormány nevében azzal a meggyőződéssel terjesztem a tisztelt országgyűlés elé — kérve annak elfogadását —, hogy az népünk jólétét, népgazdaságunk fejlődését, országunk további felemelkedését szolgálja. Dégen Imre beszámolóját követő vitában felszólalt Böhm József Somogy megyei, dr. Radnóti István Veszprém megyei, Reszegi Ferenc Hajdú megyei, dr. Mészöly Gyula Bács-Kiskun megyei (felszólalását a 3. oldalon közöljük) képviselő. Ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő Beresztóczy Miklós elsőnek Rádóczi Antal Vas megyei képviselőnek adta meg a szót. Felszólalt még Nagy József Békés megyei, dr. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei, Szekeres László Szolnok megyei, Pályi Sándorné veszprémi képviselő. Ezzel a csütörtöki ülés befejeződött. Az ország- gyűlés péntek délelőtt 10 órakor folytatja munkáját.
