Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
) ü oldal 1969. július 1. kedd Vita a tsz-demokráciáról Együtt a tagsággal Látogatás a jó falatok gyárában Szövetkezeti gondok címmel Zám Tibor tollából háromrészes cikksorozat jelent meg a hartai Béke Termelőszövetkezetről. Érdeklődéssel olvastam az írásokat és most engedjék meg, hogy elmondjam véleményemet annak előrebocsátásával, hogy sem teoretikus, sem publicista nem vagyok. A szövetkezeti elnök, a szakvezetés, a választott vezetőség kapcsolata a tagsággal nagyon szerteágazó és mégis komplex kérdés. Az az érzésem, hogy a cikk írója nem törekedett teljességre, hanem csak a szövetkezeti demokrácia oldaláról próbálta megközelíteni a témát és a szövetkezetben uralkodó belső ellentmondásokat. Ez jól is sikerült. Véleményem az, hogy a vezetők és a tagság közti kapcsolat mégsem ilyen egyszerű. Sokat lehetne beszélni a szövetkezeten belüli társadalompolitikai kérdésekről, arról, hogy a vezetés — a pártvezetésre is gondolok — miképpen tudja megértetni a tagsággal a körülötte lezajló bel- és külpolitikai eseményeket. Néha azt mondjuk, hogy a széles dolgozóréteg nem szeret politizálni. Az lehet, hogy iskolaszerűén nem foglalkozik a politikával, de a napi eseményekkel és ezen belül a gazdaságpolitikával általában foglalkoznak az emberek. Kezdeményezzenek a vezetők Arra ne várjanak a vezetők, hogy a tagok maguk vessék fel az ezzel összefüggő problémáikat, ez igen ritkán fordul elő. Nekünk vezetőknek elejtett megjegyzésekből kell következtetnünk árra, hogy a tagságot e témakörben mi érdekli. Ez is a kapcsolathoz tartozik Megemlítem a Csehszlovákiában lezajlott eseményeket. Nem kérték a tagjaink, hogy ezekről beszéljünk, csak néhány megjegyzésre lettünk figyelmesek. És amikor rátértünk a témára, csak úgy özönlöttek a kérdések. Többször órákhosszat tárgyalgattunk. Mi elég sokat beszélünk a tagságnak belső ügyeinkről évközben, és nincsenek titkaink előttük. Év végén ennek ellenére egy héten keresztül naponta két órát ismertettük gazdasági eredményeinket, beszéltünk célkitűzéseinkről, kereskedelmi kapcsolatainkról, pénzügyi helyzetünkről a téli tanfolyamon. A tagság nemhogy unta volna a témákat. hanem napról- napra nagyobb volt az érdeklődés. Tudjunk mindent A sok közül fontos kérdés az is, hogy a tagság egyéni és szociális gondjaival folyamatosan foglalkozzon a vezetés. A legrosszabb viszonyok között, amikor a tagságnak csak 60 százalékos előleget tudtunk adni, akkor is segítettünk az egyéni gondokon, ha szükség volt anyagilag is. Az elmúlt év végén az öregek helyzetét tanulmányoztuk. úgy, hogy mindenkit felkerestünk és egy előre elkészített kérdőív segítségével környezettanulmányt végeztünk. Ennea alapján több mint száz személy részére havonta 140 forint jövedelemkiegészítést adunk, ezenkívül 30 legelesettebb idős tagunk háztáji megváltás címén további 200 forint havi segítségben részesül. A tapasztalatok alapján több idős tagunk gyermekét, vagy gyermekeit jogászok útján felhívtuk a szülők iránti kötelezettség teljesítésére. Elhatároztuk, hogy szükség esetén bíróság elé viszünk néhány esetet. Ügy érezzük, hogy ezek az intézkedések megelégedést keltettek a tagság körében. Ezt bizonyítja az is, hogy a határozataink ellen csak egy-két észrevételt tettek. Törődni kell a munkakörülmények javításával is. Például minden traktorra az elmúlt évben vezetőfülkét szereltünk. Még az idén öltöző és zuhanyozó létesül a gépvezetők részére. Az állattenyésztők szá mára szintén épül étkező- hely, valamint zuhanyozó és öltöző. Lehetne tovább sorolni. Sok mindent kevés pénzzel is meg lehet oldani. Mondjuk az igazat Az embereknek általában kifinomult az igazságérzetük. A vezetőknek vigyázni kell arra, hogy a tagság ne csalódjon bennük. Az igazságot még akkor is meg kell mondani, ha kellemetlen, vagy az pillanatnyilag új feladatok elé állítja a vezetést. Kerüljük a kivételezést, különösen mi vezetők ne szerezzünk jogtalan előnyöket. Mindezek véleményem szerint a vezetők és a vezetettek kapcsolata témájához tartoznak. Jónak tartom a sorozatot azért is, mert nem zárja le a kérdéseket, lehetőséget ad a vitára. Ez újszerű és nagyon tetszik. Egy újságíró, aki csak néhány napot tölthetett el az adagyűjtés érdekében, nem szabad, hogy végső következtetést vonjon le a hosszú éveken keresztül ott dolgozó és jó eredményeket elérő vezetőkről. Az említett nézeteltérések keletkezhetnek átmeneti fáradtságból eredő idegeskedésből, vagy gazdasági sikertelenség következményeként szükséges megszorításokból is. A tagság segít A hartai Béke Termelő- szövetkezet főagronómusá- nak az a megállapítása: ha a vezetők nem fognák kézbe a dolgokat, két hónap alatt széthullna a szövetkezet, annyiból igaz, hogy ha ez nem így volna, akkor nem volna szükség a vezetőkre. Nagy baj lenne azonban, ha ez a megállapítás a dolgozó tömegek alkotó készségének, a tagság tulajdonosi voltának lebecsülését jelentené. Nem tudom elhinni, hogy ha a vezetők türelmesek, következetesek, őszinték és feddhetetlenek — ne tudnának a tagsággal szót érteni. A mi szövetkezetünk az 1966-os évet csaknem 5 millió forint mérleghiánnyal zárta. A régi vezetést bíróság elé állították. Nehéz helyzetünk volt, de azért szót tudtunk érteni a tagsággal. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy bevontuk őket a. vezetésbe. Állandóan tájékoztattuk a gazdákat az eseményekről és kikértük véleményüket. Rendszeresen tartottunk brigádgyűléseket és tartunk jelenleg is. Sem választott vezető, sem szakvezető nem mondhatja azt, hogy: ez a mi dolgunk, nem a tagságé. Nálunk minden szakvezető tag. Jövedelmük nagy része azon múlik, hogy a tagság a járandóságát megkapta-e és tervét teljesítette-e. Ezt pedig csak közös akarattal lehet elérni. Parancsnok — hadsereg nélkül semmit sem ér. Sokat lehetne még ezekről a dolgokról mondani. Magam sem törekedtem teljességre, csak hozzá kívántam szólni ehhez a fontos témakörhöz. Deák István, a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet elnöke Forgács Györgyöt, a BOV kecskeméti gyárának főmérnökét sűrűn keresik telefonon, vagy személyesen munkatársai, vagy a gyárral kapcsolatban álló ügyfelek. Mégis tudott rövid időt szakítani számomra, amely alatt bepillantást nyerhettem a gyár életébe. Jegyeztem örömeiket, de gondjaikról is tudomást szereztem. — Termelésünk jelentősen növekedett az elmúlt évhez viszonyítva, ennek ellenére nehezen tudjuk a jelentkező igényeket kielégíteni. A lakosság nagyon megkedvelte áruinkat, amit bizonyít, hogy míg tavaly az első negyedévben 39, addig most, az év első három hónapjában 58 vagon árut vett át tőlünk a belkereskedelem. Nagyon keresett például a tisztított csirke, de a kacsa, liba és pulyka is kelendő. örvendetes fejlődés, hogy ( a tenyésztők is egyre több és jobb minőségű barom- j fit szállítanak a gyárba. J Az idén például lényegesen több pecsenyelibát dolgozunk fel. A nyolchetes, 3—3,5 kilogrammos libákból előreláthatóan ebben az évben 80—100 ezer darabot szállítunk. Ezt az árut különösen az NSZK- beli cégek kedvelik. Jóval több lesz a pecsenyekacsa is, mint tavaly, egymillió 300 ezer helyett 2 millióra számítunk. Üj cikknek számít a vágott nyúl, bőrében, előhűt ve. Minden héten 4—4 és fél ezer darabot küldünk Milánóba camionnal. A pecsenyepulyka feldolgozását is nagyobb számok jellemzik az idén. A legjobb szállítóink közé tartozik két kiskunfélegyházi közös gazdaság, a Lenin és a Vörös Csillag Tsz. Az előbbi, a tavalyi 25 ezer liba helyett 40 ezerre szerződött, de már tudjuk, hogy legalább 55 ezret ad le, pulykából pedig 12 ezret adnak át. A Vörös Csillag 15 ezer libát és 3 ezer pulykát szállít. Ezután az ablak előtt magasodó, új csupa üveg épületről érdeklődöm, amelynek világosszürke falai mellől már bontják az állványokat. — Június végén lesz az új szociális épületünk átadása — újságolja a főmérnök. — A három emeletes, mintegy 12 millió forintos beruházással létrehozott épületben kapnak helyet az irodák, s ezzel megszűnik a jelenlegi zsúfoltság. Benne kap helyet a korszerű fürdő-öltöző, valamint az 1200 személy étkeztetésére alkalmas konyha és ebédlő. Augusztus közepe felé remélhetőleg be tudjuk fejezni a végleges átköltözést - mondotta befejezésül For gács György főmérnök. O. L. A közgazdasági szabályozók hatásának a NEB II. félévi munka tervének fő célja felmérése A megyed tanács legutóbbi ülése tárgyalta meg és jóváhagyta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei második félévre szóló munkatervét. Amint tapasztalható, az utóbbi időszakban komoly szerepet kapott — és vállalt — a NEB mind a mezőgazdaság, mind az ipar, kereskedelem egy-egy területén, ágazatában jelentkező és később esetleg károsan ható jelenség vizsgálatában, elemzésében, megmutatva a ■megelőzés lehetőségeit, módszereit is. Az 1969. második félévére készített munkatervjavaslat is azt bizonyítja, hogy a népi ellenőrzés elsősorban segítő szándékú, előre mutató tájékozódásokat, vizsgálatokat kíván folytatni a megyében. Legfontosabb célkitűzés. hogy széles körű tapasztalatot szerezzenek a közgazdasági szabályozók hatásáróL A vizsgálatok többségének központjában a belső tartalékok feltárása, a vállalati munka tartalmi javításának figyelemmel kísérése áll. „Arra keresünk választ, hogy milyen szabályozók hatására mozdul el leginkább a vállalati tevékenység a reform céljainak megfelelően, és hol bizonyulnak kevésnek az érvényben levő szabályozók a hatékonyabb munka kialakításához.. — olvashatjuk a vb elé terjesztett javaslatban. A NEB munkája a következő félévben is két „fejezetre” osztható. Az egyik, amely a megyei vizsgálatokat tartalmazza, a másik pedig olyan témákból áll, amelyet az országos vizsgálatba bekapcsolódva végeznek az ellenőrök. Az elsőnél a NEB többek között ilyen feladatot is vállalt: Ajánlás kidolgozása a gyenge adottságú termelőszövetkezetek távlati megerősödéséhez. A NEB munkacsoportjai. a társadalmi ellenőrök már gazdag tapasztalattal rendelkeznek e tekintetben. hiszen az elmúlt két évben például összesen 12 olyan vizsgálatot folytattak le, amelyek elősegítik ennek a célnak a megvalósítását. Megyénk mezőgazdasági jellegéhez igazodva a munkatervben a fenti téma mellett szerepel például a termelőszövetkezeti gazdálkodás, a vezetés és a társadalmi tulajdon védelmének vizsgálata, továbbá a beruházásokra adott állami támogatások gazdasági hatékonyságának és szabályos felhasználásának ellenőrzése a mezőgazdasági nagyüzemekben. Nem marad ki vizsgálódásaik témaköréből az ipar, a kereskedelem sem. A második félévben a népi ellenőrök tájékozódnak a készletek, a termelékenység alakulásáról. a 40, illetve a 44 órás munkahét bevezetésének az áru- és személyszállításra gyakorolt közvetlen hatásáról. Színes fényjelek növényi kártevőknek Érdekes — az országban egyedülálló — rovarmegfigyelésekre rendezkedett be a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás. A szántóföldeken, kertészetekben — a vidék különböző pontjain — újszerű fénycsapdákkal gyűjtik az este, illetve éjjel rajzó növényi kártevők rovarait. Kecskeméten, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Ma- thiász telepén, például olyan fénycsapdát állítottak fel, amelynek automatikus berendezése óramű pontossággal jelzi a rovarok rajzásának idejét, magasságát, a levegő hő- és páratartalmát. A „rovarprognozis” újabb megfigyelő állomása Kele- bián lesz. Itt egymástól öt méter távolságra, különböző színű- és fényhullámú „csapdákat” állítanak fel. Ezek mindegyike más fényforrású : ultrabolya, infravörös, neon, higany és krypton fényeivel csalogatja a pilléket. A zsákmányból választ kapnak arra, hogy milyen színű és fénytávú sugarak vonzzák leginkább a rovarokat. A különleges berendezést — amelyhez hasonló eddig csak az Egyesült Államokban van — most szerelik a szakemberek, s rövidesen kígyóinak a rovarfogó fények. A vendéglátó vállalatnál pedig az ételforgalomról és az árszínvonal alakulásáról szereznek tapasztalatokat. Az országos munkaterv alapján utóvizsgálatot végez a NEB a csökkent munkaképességű dolgozók védelme tekintetében (a témát 1964-ben vizsgálta a KNEB), továbbá a gazdálkodó szervek pénzügyi helyzetét, a fizetési fegyelmet ellenőrzi. Megvizsgálják továbbá a fuvardíj-elszámolás alakulását a közúti áruszállításnál, illetve a kertészeti termékek exportját és termelését. G. S. MegjeirYxés CZ-k Hogy kik azok a CZ-k? Ügy vélem, máris sokan kitalálták, hogy a legújabb magán-személygépkocsikról van szó. Azért beszélek róluk, mint személyekről — s nem tárgyként említem őket —, mert vannak akik jobban dédelgetik kocsijukat, mint a menyasszonyt, vagy gyereket szokták. Természetesen nem vagyok gépkocsiellenes. Vau azonban egy probléma, amiért tollat kell ragadnom. A C-nek ugyanis „lakás”, illetve garázs kell. Hallottam ugyan olyasmit, hogy a nyugati országokban a személy- gépkocsik túlnyomó része télen nyáron a szabadban parkol, a magyar kocsik azonban e tekintetben kényesebbek, „fázékonyabbak”. Így tehát érthető, hogy a gépkocsi-tulajdonosok mindent megtesznek azért, hogy kedvencük fedél alá kerüljön. A CA-k még nem okoztak különösebb gondot, de amint gyarapodott a család — jött a B..., a C..., az M..., az S —, úgy szaporodtak a bérházak udvarán a garázsok. Már az R-nél szűkült a terület, ahol a gyerekek játszadozhattak. A T-nél pedig sok helyen már a virágágyak helyére vetettek szemet a 'C-s gazdák. Kezd kellemetlenné válni ez a helyzet. Barátok, jó szomszédok viszonya romlik meg, otthonuk nyugalma borul fel. Kecskeméten a Jókai utca 32. szám alatti bérház udvarán például a lakótársak tiltakozása ellenére, építési engedély nélkül állítottak fel két fából készült garázst. Az ormótlan alkotmányok nemcsak esztétikailag rontják az udvar képét, hanem lakásokat fosztanak meg a napfénytől, jó levegőtől, a kényelmes bejárástól. Kíváncsian várjuk, vajon az illetékesek érvényt szereznek-e ez esetben saját tiltó határozatuknak. Mert nálunk még mindig nem a gépkocsi a legfőbb érték, hanem az ember. Remélhető. hogy ezen még a C-k kedvéért sem változtatunk. S mi lesz, ha a CZ-k utáni gépkocsisorozat is itt lesz és egyre szaporodik majd a számuk. Alapjában véve örvendetes jelenség az, hogy gyorsan növekszik hazánkban a boldog autótulajdonosok száma. S hogy garázst építve óvni akarják járműveiket ez is érthető. Megoldást kell tehát keresni mindenki megelégedésére mielőtt autósok és gyalogjárók egymással szemben állók táborára oszlana a lakosság. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. nemrég olyan határozatot hozott, hogy az új lakótelepeken garázs építésre is kell hagyni területet. Mi lesz azonban a régi városrészekben? Helves lenne, ha a tanácsok (és ez nem csak Kecskeméten problémai, a város különböző pontjain kijelölnének olyan területeket, ahol sorban épített esetleg emeletes, magánvagy társas alapon garázsokat létesíthetnének. Érdemes ezen a kérdésen még ,.ma” elgondolkozni, mert „holnapra” már komoly problémává növekszik. X. O.