Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

1 »Mal 1969. július 31, esüt«rt«k Népi vita a kolhozok új alapszabályáról Szovjétunió-szerte nagy érdeklődés fogadta a kol­hozok új minta-alapsza­bályzatának nemrégiben közzétett tervezetét. E do­kumentum jelentőségét nö­veli az a tény, hogy több mint féléves széles körű vita után a novemberben összeülő harmadik orszá­gos kolhozkongresszus fo­gadja el végleges formá­ban. 40 évvel ezelőtt, az első kolhoz-alapszabályzat el­fogadása idején 400 hek­tár szántóterület, 13 te­hén és egy traktor jutott átlagosan egy kolhozra. Az agronómus és zootechni- kus pedig ritkaságnak szá­mított a mezőgazdasági üzemekben. Jelenleg egy- egy kolhozra közel 3000 hektár szántóterület, 45 traktor, több mint 1000 szarvasmarha, s csaknem egymillió rubel termelé­si alapfedezet jut. S a kolhozokban a legelterjed­tebb szakmákat a trakto­risták, kombájnosok és gépkocsivezetők képvise­lik. Mellettük azonban szép számban találni ag- ronómusokat, zootechniku- sokat, mérnököket, köz­gazdászokat is. A SZOVJET falu hosszú időn át a rohamosan fej­lődő ipar munkaerőforrá­sául szolgált. A foglalkoz­tatottak számának gyors csökkenése mellett az el­múlt 50 év alatt a szovjet mezőgazdaság össztermelé­se megháromszorozódott, ötszörösére emelkedett a munkatermelékenység és nyolcszorosára nőtt a pa­rasztok reáljövedelme. Mindezek ellenére a szovjet mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma még mindig nagyobb, mint például az Amerikai Egye­sült Államokban, vagy Ka­nadában. Igaz, nem lehet figyelmen kívül hagyni a második világháborút, mi­nek következtében a szovjet mezőgazdaságnak hatalmas területen Lenin- grádtól — a Fekete-tenge­rig — szinte elölről kellett kezdeni az életet. Az alapszabályzat-terve­zet számos, tétele igazodik a szovjet kormány gaz­daságpolitikájához, mely­nek célja az ipar és me­zőgazdaság fejlesztési üte­mének kiegyenlítése. Eb­ben az ötéves tervben (1966—1970) például a vil­lamos ellátottság az ipar­ban több mint másfélsze­resére, s a mezőgazdaság­ban háromszorosára nö­vekszik. Az alapszabály-tervezet sokoldalúan tükrözi a kol­hozfalu megváltozott kö­rülményeit. Rögzíti a kol­hozok gazdasági tevékeny­ségének főbb vonásait, a tagok jogait és kötelessé­geit, a munkaszervezés és bérezés, a jövedelemelosz- táfe, az anyagi ösztönzés, továbbá a társadalmi biz­tosítás, a vezetés stb. el­veit. Az alapszabály-tervezet mindenekelőtt a kolhozok továbbfejlesztésének távla­taival vonja magára a köz­vélemény figyelmét. Az új alapszabály tervezetének gazdasági célokat összefo- laló tartalma: a belterjes gazdálkodás tökéletesítése. Ennek alapja a kolhozok új technikával való ellá­tása, a teljes gépesítés, a kemizálás általános alkal­mazása, azaz a komplex intézkedések érvényesítése az állam gazdasági támo­gatásával. AZ ŰJ MINTA-alapsza­bályzat alapján a kolho­zoknak joguk van kolho­zok közti, valamint közös állami és kolhoz építkezé­si, állathizlalási, termék­feldolgozó vegyes vállala­tok létesítésére. • A tervezet másik fő vo­nása a kolhozok és kol­hozparasztok jogainak ki­bővítése a tervezésben és a termelés Irányításában, azaz a kolhozélet további demokratizálódásában. Számos társadalmi sze­mélyiség, közgazdász és kolhozista szerint az alap­szabály-tervezet megfele­lően tükrözi a kolhozok mai anyagi, emberi és szellemi lehetőségeit, rög­zíti a kolhozdemokrácia fejlődésében elért pozitív eredményeket. Számításba veszi a brigádok és más termelési egységek tagjai közös gyűléseinek, demok­ratikus formák alkalmazá­sánál szükségességét. Így a brigádvezetői tisztség be­töltése ezután — a megle­vő alapszabályzattól elté­rően — nem kinevezés, hanem választás útján tör­ténik. Elhangzanak olyan kiegészítő javaslatok is, amelyek kívánatosnak tart­ják még általánosabban alkalmazni a kolhozban felmerülő kérdések de­mokratikus megoldását. Így például vita folyik ar­ról, hogy a kolhozelnököt ne három, hanem csak két esztendőre válasszák. E szempont védelmezői ra­gaszkodnak a titkos sza­vazáshoz is. A TERVEZETRŐL folyó viták során szó esik a kol­hozkáderek nevelésének, jogainak és bérezésének kérdéseiről. Egyes kolhoz­vezetők kritikusan értéke­lik az agronómus-, a mű­szaki és gazdasági szak­képzést. Ügy vélik, erre a célra nagyobb anyagi esz­közt kell fordítani, mind a költségvetési alapból, mind a kolhoz tiszta jö­vedelméből. Fjodor Breusz A PETŐFI-LEGENDA * A KORONATANÚ 1S49. július 31-én. késő délután, a fehéregyházi csa­tában elesett Petőfi Sándor. Kik látták utoljára? A későbbi évek során, sokan elmondották, hogy milyen körülmények között látták halála előtt a költőt. Nehéz megállapítani, hogy ezekből a visszaemlékezésekből mennyi az igazság és mennyit adott hozzá a képzelet. Hiszen azoknak a zöme, akik Petőfi közelében voltak, maguk is elpusztultak és akik esetleg valóban látták őt meghalni, szintén odavesztek. Rengeteg nyilatkozat, el­beszélés maradt fent Petőfi utolsó pillanatáról, de alig akad egy-kettő, amely egybevágó lenne. Az erre vonatkozó vallomások, nyilatkozatok, újság­cikkek sűrűjében a legjelentősebb — és mint a későbbi tudományos kutatások során kiderült —, a legigazibb, Lengyel József székelykeresztúri sebészorvos vallomása. 1849. július 30-án éjjel 6 fontos ágyú hangját. — Petőfi Sándor Székely-Ke- Nemsokára előszáguld egy resztúron Varga Zsigmond- csapat huszár, s a szokott nál hált, kinek megígérte, formákban jelentik, hogy hogy másnap az álladalom Fejéregyháza felső végén számára átvett lovait Bem előbb nehány kozák, ké- tábornok útján az illető- sőbb egy század előőrsre vei megfizetteti. — Július bukkantak, a kozákok meg- 31-én reggel 6 órakor in- futottak, a gyalogságot ré- dult el Petőfi az Űjszékelen szint levágták, részint el­volt főhadiszállásra, de már fogták, az ágyú pedig egy- ekkor a tábornok és tábor- szeri tüzelés után elvonult, kar útban volt Segesvár le- — Ez kissé különösnek tét­ié, ahol akkor Lüders orosz szett előttünk, de meggon- tábornok állott 18 ezer em- dőltük azt, hogy a támadást berrel és 48 ágyúval. — Pe- nem ez oldalon, hanem Ma- tőfi szekeren jött s minket rosvásárhely fölött — hol csakis Héjjasfalván ért be. Kemény Farkasnak kell va- — Reggeli 7—8 óra között la támadni — várták. — hallottuk az első előcsapa- Csakhamar leértünk Fejér­ti aprófegyvertüzelést, s egyházához, ahol a csapa­közben egy előőrsön állott tok felállítása után azonnal megkezdettük a támadást.--------. , , — A legelső lövést egy 6 romániai magyar lapból vettük fontos agyúból Bem tábor­át.) nők tetette, o maga céloz­ván lóhátéról, s ez ejté el a kémszemléző kozák tábor­nok Szkáriátint. Ezen jó előjel után a fiúk ingre vetkőzve kezdettek dolgoz­ni — ütegeik mellett. — Fiúknak mondom, mert a velünk volt 14 ágyú legény­sége kevés kivétellel 14—16 éves fiúkból állott. Minden két lövésre az orosznak a mieink hárommal feleltek, s oly hévvel tüzeltek, hogy csakhamar két ágyúnk el­repedt s hátra kellett vin­ni. — Fejéregyháza még 1848 őszén le volt égetve, s így mi a romok között foglalánk helyet, én hiva­tásommal — a sebesültek kötözésével elfoglalva. Pe­tőfi egy sütőkemencére ül­ve. belemerült a csatatér és a táj szemlélésébe. — Mi lőtávolon kívül valánk. — Többször láttam őt helyé­ről távozni, de mindig visz- szakerült s gyönyörködni látszott, miként szedik ösz- sze a székely fuvarosok a nem messze lecsapott go­lyókat. — Délután 4 óra felé a csata öldöklőbb kez­dett lenni, a sebesültek sza­porodtak. — Éppen egy kaszai fuvaros fölkarját metszőm ketté — melyet egy golyó szétzúzott — mi­kor Petőfi mellettem elha­ladott s a Fejéregyházán alól elfolyó patak hídjának ' llj technika, nagyobb biztonság Korszerűsítik a vasúti közlekedést Bács-Kiskun megyében Az országgyűlés 1968. ok­tóber 16—18-i ülésszakának határozata alapján Bács- Kiskun megyében is meg­kezdődött a közlekedéspoli­tikai koncepció végrehajtá­sa. Nagy feladatokat ró ez a közlekedéssel foglalkozó szakemberekre. hiszen a megye vasúti hálózata, bel­ső szerkezete még nagy mértékben a régi, hagyomá­nyos felépítést tükrözi. Je­lenleg Bács-Kiskun 68 tele­pülését kötik össze vasútvo­nalak, amelyek hosszúsága 704,8 kilométer. A személy- forgalmat lebonyolító fel- és leszállási helyek száma 163. az árukezelést végző vasúti szolgálati helyeké pe­dig 83. Ily módon a megyé­ben a személyforgalomra berendezett vasúti szolgálati helyek átlagos távolsága 4,32, az árurakodóhelyeké 8,49 kilométerre van egy­mástól. Ez a rövid hatósu­garú, kis teljesítőképessé- j gü berendezkedés elavult, gátolja a vasúti közlekedés fejlesztését, a korszerű tech­nika alkalmazását, a gazda­ságos üzemvitelt. A szállító- eszközök természetesen fej­lődtek, a közutakon a lo­vas kocsit felváltotta a gép­kocsi, a korszerű vasúton a gőzmozdonyt a Diesel- és villamosmozdony. Ezek a járművek ugyanannyi idő j alatt jóval hosszabb távol­ságot, nagyobb terheléssel tesznek meg. Az új techni­ka alkalmazásának lehető­ségei, a lakosság megnöve­kedett utazási, illetve fuva- roztatási igényei, a szállítási munka termelékenységének növelésével kapcsolatos fel­adatok megkövetelik, hogy a hagyományos közlekedési rendszert Bács-Kiskun me­gyében is felváltsa egy új, — a kor színvonalán álló — karjához dőlt. — Itt állott mintegy félóráig elmereng­ve. — Tőle mintegy 200 lé­pésre dolgozott egy 6 fon­tos, s lőtte az országút mel­lett felállított orosz lovas­ságot. — Hihető, sok kárt tett bennöíc, mert nem so­kára rá, is erősen kezdet­tek tüzelni, s egy golyó Pe­tőfitől alig 30 lépésre ütött a földbe, a felvert föld és por őt is ellepé, s hihető­leg szemébe is jutott, mert azt zubbonya szárnyával hosszasan törölgeté. Ekkor helyét megváltoztató, felénk közeledett, s hátát a falu kapuzábjához vetve nézte a csatát, és elmerült gon­dolataiban, még pedig any- nyira, hogy a csakhamar hallatott iszonyú zsibaj, or­dítás, egy tömeg tele tüze sem volt képes figyelmét azon helyre vonni, hol az történt. — Én mellette fu­tottam egy helyre, hogy an­nak okét megtudjam, s míg kérdem tőle. „mi- baj, őrnagy?” ő nem felelt sem­mit. — Előttem csakhamar kitárult a vész egész nagy­sága. — Tőlünk alig ezer lépésre azon percben bontá meg két ezred dsidás a tö­meggé alakult zászlóaljat. A huszárság verekedett, de mit tehetett alig 300, annyi ellen. Rákiálték Petőfire, odamutaték az eseményre, ö oda maradt, s csak any- nyit mondott, „potomság”. — Csakhamar az egész arc­vonal megfutott. Én rá mutatók a balszámyra, hol a tábornok is futott. Petőfi szemét odaveté. szó nélkül megfordult, s futni kezdett. és a jövő lehetőségeivel Is számoló közlekedési rend­szer. Az átállás a régiről az új­ra természetesen nem megy nehézségek nélkül és nem történhet meg máról hol­napra. A lakosság érdekeit meszemenően szem előtt tartva, az ország szükségle­teit és teherviselő képessé­gét is figyelembe véve, ala­pos helyszíni vizsgálatok, az érdekeltekkel történt meg­beszélések alapján hozott döntésekkel jutunk el a vég­rehajtáshoz. Bács-Kiskun megyében az új közlekedési koncepció végrehajtásának már szép eredményei vannak. Az or­szág törzsvonalához tartozó Budapest—Kunszentmiklós Tass—Kelebia nemzetközi fővonalnak, és a Budapest— Cegléd—Szeged fővonalnak a megye területére eső 148,8 kilométeres szakaszán 60- ról 100 km/órára emeltük a pályasebességet. 23 tonna értékűre a tengelynyomást. Dominó-rendszerű állomási és automata térköz vonal­biztosító berendezések épül­tek és épülnek ezen vona­lakon. A balesetek megelő­zése céljából — közúti pá­lyakeresztezéseket automata fénysorompók biztosítják. Hasonló rekonst­rukcióra került már sor a Kiskunhalas—Kiskunfél­egyháza, Kunszentmiklós— Tass—Dunaföldvár térségé­ben. Jelenleg újjáépítés alatt áll a kiskunhalas—baja— bátaszéki, a negyedik öt­éves tervben pedig felújí­tásra kerül a kecskémét— alsó—fülöpszállási vasút­vonal. Ez idő szerint a me­gye területén fekvő vasút­vonalakon a személyvonatok vonóereje már 56,2 százalé­kig, a tehervonatok vonó­Én is csakhamar helyemre érve lovamat kézügybe kapva ráültem s száguldot­tam. A huszárság már mind elfutott volt, a tüzérség ágyúit odahagyá, s melyek a balszárnyra voltak állít­va, a gyalogság egy részé­vel az erdőbe menekültek. Mi futottunk az országúton felfelé. Engem helyismere­tem rövidebb úton vezetett. Utánunk a két ezred dsi­dás. Mikor a faluból már jói kijöttünk, láttuk, hogy amíg e két ezred támadott, egy más ezred a Küküllő mellett halad felfelé egye­nes vonalban, s mikor már Fejéregyházát mintegy fél mérföldre elhagyta, jobbra fordult, s egyenes szegle­tet képezve igyekezett át­vágni az országutat, s így a menekülést. A lovasság nagy részének még volt ide­je e körön kívül hatolni, de a gyalogságból csak az me­nekült, aki tartalékba volt állítva, azok, akik tűzben voltak, bekeríttettek. Akik a körben maradtak, azok 60—70 sebesültet kivéve mind elestek. Engem a lo­vam a körön kívül segített Petőfi gyalog volt, s így a körben benne maradt. Égy dombra érve, visszanéztem s Petőfit hittem felismer­ni. A helyet, hol láttam, e pillanatban is annyira élén­ken képzelem, hogy rá tud­nék mutatni, s valahányszor mellette elmegyek, önkén telenül felmerül előttem ak­kori alakja, amint fedetlen fővel, széteresztett ing­nyakkal, lengő zubbonyá­val futni láttam. ereje 44,8 százalékig diese- lesítve van. A kisforgalmú vonalré­szek vizsgálata a megálla­pított ütem szerint folyik. Jelenleg a Baja—Gara és Baja—Hercegszántó szárny­vonalak vizsgálatát és érté kelését végzi az e célból lét­rehozott Bács-Kiskun me­gyei Forgalomszervező Munkaközösség Területi Bi­zottsága. Gondos felméré­sekkel a helyi és országos érdekek egyeztetésével igyekszik megtalálni a la­kosság igényeinek és a kor­szerű közlekedési rendszer­nek egyaránt megfelelő megoldást. E vasútvonalak forgalma előreláthatólag a közutakra terelődik át és a bajai körzeti pályaudvaron csatlakozik majd be az or­szágos és nemzetközi háló­zatba. Ugyanakkor folyik a kis­kunhalas—bajai vasútvona­lon fekvő állomások fehér­áru forgalmának körzetesí­tése is. Mindenütt alaposan megfontolva, a közvélemény meghallgatásával keresik a jó megoldásokat. A közlekedéspolitikai kon­cepció nem tartalmaz merev előírásokat. Végrehajtása so­rán alkalmazkodni kell a szállítók és az utazóközön­ség igényeihez, öszhangba hozva azokat a népgazdaság, a vasúti, és közúti közleke­dés üzemi érdekeivel. Meg­értjük, hogy nem közöm­bös egy adott állomás, vo­nalszakasz megszüntetése, vagy forgalom átterelése az érintett helység üzemei és lakói számára. A vasútállo­más fenntartása ugyanis bi­zonyos rangot ad a közle­kedési ellátottságban. Tapasztaltunk » vizsgálat folyamán bizal­matlanságot — a fuvarozási adatszolgáltatás megtagadá­sát — egyes szállíttatok ré­széről. Ezek azonban »nem veszik figyelembe, hogy ma­gatartásukkal nemcsak ne­hezítik az országgyűlés ál­tal elfogadott közlekedési koncepció végrehajtását, ha­nem hiányos — pontatlan fuvarozási adataikkal saját fuvarozásaik jó, korszerű megoldásának lehetőségeit zárják ki, vagy nehezítik meg. Forgalom-átterelésre mindenkor csak az érdekel­tek meghallgatása után ke­rül sor, amikor már a köz­úti gépkocsiforgalomra va­ló átterelés feltételeit meg­teremtették. Ahol pedig a fel és elfuvarozásnál közúti többletköltség merül esetleg fel, azt három évig a vasút teljes egészében megtéríti. Az érdekelt üzemek és a lakosság támogatásával, jól működő, biztonságos, gazda­ságos, a tudomány és tech­nika legújabb eredményeit felhasználó, modern közle­kedést kívánunk megterem­teni Bács-Kiskun megyében is. Elek György, a Szegedi MÁV Igazgatóság vezetőhelyettese rr Őszibarack- és borkiállítás Augusztus 2-án hetedszer nyílik meg Szegeden az or­szágos őszibarack- és borki­állítás. Az ország különböző vidékeiről 41 őszibarackter­melő állami és kísérleti gaz- daság, továbbá termelőszö­vetkezet állítja ki legszebb termékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom