Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-31 / 175. szám
«M jCtfios 33» setttftrtBk *. «Mal Érvényt szerezni A versek szülőhelyénél a határozatoknak! A Kecskeméti Konzervgyár évekkel ezelőtt — pontosan 1964-ben — több szolgálati lakást építtetett a Fadrusz János utcában, hogy a város lakásínségét enyhítve dolgozói számára megfelelő, a gyárhoz közel levő otthont teremtsen. Ezek a lakások a gyár tulajdonát képezik, tehát szolgálati jellegűek. Ezt azért szögeztük le, mert az ilyenfajta lakásokra vonatkozó 35 (1956. IX. 30,) MT. számú rendelet 49. paragrafusa úgy intézkedik, hogy a dolgozó aki e lakásban lakik, s munkaviszonya bármilyen címen megszűnik, köteles cserelakás esetén 15 napon belül kiköltözni. Ilyen, háromszobás szolgálati lakást kapott 1964- ben Bartucz Sándor, aki még az év végén kilépett a vállalattól. Miután munkaviszonya megszűnt — a lakásra tehát érvényben levő rendeletek értelmében nem tarthatott igényt — a gyár felszólította, költözzön át a Csüléri-telepen számára fenntartott kétszoba összkomfortos lakásba. Szükségtelen felsorolni azokat a fórumokat, amelyeket Bartucz és a gyár jogi képviselője végigjárt, lényegében a megyei tanács vb-^lnöke 1968. december 3-án a 37 318—2/1968. számú határozatában kötelezte Bartuczot, hogy a felajánlott cserelakást foglalja el, s a szolgálati lakás elhagyásának végső időpontját 1969. február 26- ában határozta meg azzal, hogy ez ellen fellebbezésnek nincs helye. A vállalat igazgatója — Bartucz kérésére — humanitásból vezérelve megengedte, hogy a gyár volt dolgozója 1969. április 24-ig a lakásban maradjon. A határidő lejárt, s a vállalat felszólítása eredménytelen maradt, ezért a városi tanács illetékes ügyosztályát arra kérték, tűzze ki most már a kilakoltatás határidejét. Ehelyett mi történt? A városi tanács illetékes ügyosztálya olyan határozatot hozott, amely alkalmat adott Bartucznak egy újabb fellebbezésre. (?) (Nem egészen érthető ennek a határozatnak a megszövegezése, ugyanis ilyen formában nincs joga a városi tanácsnak megváltoz tatni a megyei tanács döntését!) Hasonló a helyzet Mód Bélával, a vállalat másik dolgozójával. A háromszobás szolgálati lakást nem hajlandó elhagyni egy kétszobásért, holott erre — mint már az előbbiekben felsoroltuk — fellebbezhe- tetlen határozatok születtek a különböző szintű tanácsi szerveknél. Nem tartjuk szükségesnek a felsorolt adatok birtokában különösebb érvekkel előhozakodni, hiszen az ügy nyilvánvaló: tanácsaink illetékes ügyosztályai az általuk hozott határozatoknak ebben az esetben képtelenek érvényt szerezni, annak ellenére, hogy nemcsak a törvény írott szava de két üres lakás áll a rendelkezésükre. Úgy véljük a jelenlegi eléggé súlyos lakáshelyzet egyenesen megköveteli, hogy a tanácsok az általuk hozott határozatnak valóban érvényt is szerezzenek, hiszen nemcsak két, a konzervgyárban dolgozó családnak jutna megfelelő lakás, hanem pontot tennének végre ezeknek a tengeri kígyó nagyságúra dagadt ügyeknek a végére is. * e. g. összesen mintegy háromnegyed évet töltött Szalk- szentmártonban Petőfi Sándor. Ez a néhány hónap élete talán legtermékenyebb időszaka volt. 112 verset és több prózai művet írt itt, a családi ház oltalmában, amikor végre kibékült apjával. Itt született drámája, a Tigris és hiéna is. Szalkszentmártonban van a leggazdagabb és leginkább épen maradt Petöfi-emlékhely, „A jó öreg kocsmáros” egykori bérelt háza. Az épületet több mint egymillió forintos költséggel hamarosan Trendbe hozzák és visszaállítják eredeti formáját. A ház előtti téren pedig szobrot avatnak, Marton László Munkáosy- díjas művész alkotását. Az avatóünnepséget Petőfi halálának 120 éves évfordulója alkalmából vasárnap tartják nagyszabású program kerekében. Részt vesznek rajta a környék lakóin és a megyebeli vendégeken kívül az írószövetség küldöttei, valamint Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az ünnepség fővédnöke. Képünk a Petőfi-ház egyik termében készült. Májsai Károly, a Petöfi-ház és Múzeum igazgatója Bácsi Jánossal, a községi tanács vb-elnökével a néprajzi anyagot rendezi a vasárnapi vendégek fogadására. A nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona 2. Közös vámrendszer — vámközösség Hatodik nemzetközi borverseny A szeptember 1—11. között Budapesten megrendezésre kerülő hatodik nemzetközi borversenyre beérkeztek a külföldi nevezések. Az összesítésből kiderült, hogy a bíráló bizottságnak nem lesz könnyű munkája: 1034 minta közül kell majd kiválasztania a legjobbakat. A nemzetközi versenyen 21 ország képviseletében összesen 263 külföldi vállalat és cég küldte el nevezését. A legnagyobb számban — 81-en — az NSZK vállalatai jelentkeztek, utána következik a 63 olasz és a 44 osztrák cég. A kiállított borok számát illetően ugyancsak az NSZK áll az első helyen 257 mintával. Távoli földrészek nedűi is asztalra kerülnek majd a versenyen. %y például Chile 3 cége. tizenegy. Málta egy vállalata 3, Argentína 5 vállalata pedig 18 bormintát indított máris útnak a magyar fővárosba. A nemzetközi versenyt a mezőgazdasági múzeumban rendezik meg. A vetélkedő után borkiállítás nyílik a MÉM Váci utcai bemutató- termében. Mmden ország a külföldről vásárolt árukra — az importra — vámot vet ki, vagy az áru értékének százalékában, (értékvám) vagy meghatározott meny- nyiség után (mennyiségi vám). A külföldi áru tehát vámmal terhelten, azaz a fogyasztó szempontjából drágábban kerül az importáló ország piacán forgalomba. Nem minden árucikkre vetnek ki azonos nagyságú vámot; ezek különbözők. A vám nagyságát sok tényező határozza meg. Nyersanyagszegény országban például általában nem vetnek ki vámot, a nyersanyagokra, vagy csak minimálisát, hiszen ellenkező esetben — mivel drágítaná az alapanyagot — az országban minden áru igen drága lenne. Ugyancsak szempont példáid a vámnál az is, hogy a külföldről vásárolandó terméket gyártják-e otthon. Ha igen, akkor az azonos cikkre nagyobb vámot szoktak megállapítani, hogy védjék a hazai terméket a versenytől, végső soron véd- jéjc a termelő vállalatot. Az ilyen vámot védővámnak nevezik. Általában nagy vámot vetnek ki a luxustermékekre. Á vám nagysága különböző országok azonos áruinál is eltérő lehet, vagy más szóval: ugyanarra a cikkre különböző vámot vetnek ki. A legtöbb ország már eleve új készíti vámkódexét, hogy két vámot állapít meg: egy magasat és egy alacsonyai. Mi határozza meg, hogy melyiket alkalmazza? Az, hogy az az ország, amelyektől vásárol, vele szemben milyen vámokat alkalmaz. Ha az alacsonyabbat, akkor többnyire viszonzásképpen szintén az alacsonyabbat alkalmazzák vele szemben. Ezt általában megállapodások tisztázzák: az ún. legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásáról. Akik ebben megállapodnak, azok kölcsönösen alacsony vámot vetnek ki, vagy egyáltalán nem vámolják a másik ország termékeit. A vám tehát egyúttal kereskedelempolitikai eszköz is, hiszen vele befolyásolni lehet a külkereskedelmi forgalmat. Az országok nagy többsége a vám'különbségek felszámolására törekszik, s lépéseket tesznek a közös vámrendszer kialakítására is. Formálisan ez abban jelentkezik, hogy a vámrendszereket egységesítik. A különböző árucsoportokat azonosan alakítják ki, pl.: mezőgazdasági termékek, fogyasztási cikkek, gépek és felszerelések stb. S ezeken belül pontosan meghatározzák, hogy milyen árucikkek szerepelnek. Ezzel áttekinthetővé válik és ösz- széhasonlítható a különböző országok árucsoportosítása és vámja. Erre nemzetközileg az ún. brüsszeli vámrendszer az elfogadott. Tartalmilag a közös vámrendszer azt jelenti, hogy a benne részt vevő országok azonos cikkekre azonos vámot állapítanak meg. Természetesen egy-egy ilyen rendszerben csak néhány ország vesz részt, hiszen a vámoknak védelmi szerepük is van. A vámközösség ezen is túlmegy. Jellemző, hogy a benne részt vevő országok egymás közötti áruforgalomban a vámokat teljesen felszámolják (így tett a Közös Piac hat tagállama) és a termékek azonos feltételekkel kerülnek a piacra. Még ennél is tovább lehet menni a vámközösségben, ha az egymás közötti forgalomban a vámok felszámolás mellett megállapodnak, hogy a vámközösségbe nem tartozó országok termékeire azonos vámot vetnek ki. így a közösségben részt vevő országok egymás között szabadon kereskednek, de a kívülálló országok termékeit megkülönböztető intézkedéssel sújtják, vagyis diszkriminálják. Gy. I. SfrlinrtSSfito® Miről ír a külföldi sm'íti Szabadkai mézeskalácsgyárban Most már nálunk is van |Jf ^Uyen gyár’ Szabadkán, A ÍvIAGtAk 1/0 ragyogó új fémkemencét * "“*“**«» aav — amit a zágrábi Termőtechnika készített régi 10 millióért — már beíűtik időnként. A próbasütemények már megkóstolhatok. Az órlelőraktár ban mér egy-két hónap óta érik a mézestészta, sorban, nagy faládákban. A gyúró- és szaggatószoba is fel van már szerelve. Elsején indul a rendes gyártás. Ezer kiló mézeskalácsot készítenek majd naponta. Ennyi a kemence telj esi tőképessége egy váltásban. Persze süthet megállás nélkül is, csak az embereket kell majd váltani. Milyen az igazi mézeskalács? Nem, nem olyan, amilyenre sokan gondolunk. A színes szívek közepén tükörrel, a díszített lovak és babák csak a régi vásárokban szerepeltek mézeskalácsként. A jugoszláv szabvány szerint mézeskalácsnak csak olyan süteményt szabad nevezni, amelyik lagalább 20 százalék mézet tartalmaz. A tükrös szívekben, bizony, nem volt annyi méz. A fogyasztok legtöbbje persze nem ismeri sem az előírást,^ sem az igazi mézeskalácsot. A gyártás módja nem hétpecsétes titok. De azért nem ismeretes mindenki előtt. A szabadkaiak magyar- országi tapasztalatok alapján készítik. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ mézeskalácsgyártó üzeme adta át a receptet. És nemcsak olyan felemás receptet, amilyet a féltékeny szomszédasszonyok adnak, hanem még sütőmestert is mellékelnek a recept mellé. Az irányítja a gyártást, amíg a szabadkaiak el nem tanulják tőle. Mit adnak cserébe helyette? Felelet helyett lépesmézet adott Franje Temunovíc igazgató, ízléses kis műanyag keretben. Az NDK statisztikai zsebkönyve 1968-ban az NDK-ban az ipari árutermelés 6,1 százalékos növekedési rátát ért el, mely az NDK megalakulása évének 4,5 hónapos termelésének felel meg. Ez tűnik ki a most kiadott 1969. évi statisztikai zsebkönyvből. Az NDK nemzeti bevétele 1969-ben 100 milliárd márkával több lesz — ezzel szemben 1950-ben csak 27,2 milliárd márkát termeltek ki. A tervezett beruházások elérik az 1950-es év nyolcszorosát. A dolgozó nép alkotó erejének köszönhető, hogy az NDK ma a világ 10 gazdaságilag legerősebb teljesítőképességű állama között van. A szocialista gazdaságban foglalkoztatottak havi bevétele 1950 óta megduplázódott. A kiskereskedelem forgalma az 1949-es és 13 818 milliárd márkáról 1968- ban 57 941 milliárd márkára emelkedett. Száz család közül 12,2-nek van gépkocsija (1960 = 3,2), 43,9-nek hűtőszekrénye (1960 = 6,1) és 65 családnak televíziós készüléke (1960 = 16,7). Az államnak a népművelésre, szakmai képzésre, sportra, egészségügyre és szociális ügyre, tudományra, művészetre és kultúrára fordított kiadásai elérték a 24,5 milliárd márkát Nixon utazása — a megfutamodás művészete Irrte natron«! Herald hei bane hajlott arra, hogy inkább a politikai manőverezés és a public relations szemszögéből gondolkodjék, mintsen politikai viszonylatokban és ázsiai, valamint romániai látogatását ilyen megvilágításban kell szemlélnünk. Sokkal könnyebb Ázsiába utazni, mint otthon maradni és szembe nézni azzal a szörnyű problémával, hogy miképpen vessen véget a háborúnak, vagy fékezze meg a fegyverkezési versenyt. A nagy sugár- hajtású elnöki gép mindi g kéznél van, hogy körül- repülje a Földet. A riporterek és a fotósok nemcsak készenlétben állnak, hanem örömmel követik és számolnak be utazásának helyszíneiről, a repülőterekről és a palotákról, sőt még az is lehet, hogy útközben valamelyik tanácsadója új ötletet vet fel a harcok befejezésére. Az ilyen utazások története azonban azt mutatja, hogy a nagy sugárhajtású gép alkalmasabb eszköz a problémáktól való elmenekülésre, mint azok rendezésére, Az utazások szükségszerűen szalagbetűs címekben és a televíziós képernyőkön vetődnek ki. Néhány napra elterelik a közvélemény figyelmét a fő kérdésekről a másodlagos kérdésekre, a politikáról a személyiségre. Nixonnak az utóbbi időben nem volt jó a sajátja. Vitája Clark Clifforddal, nehézségek az inflációval, az oktatási és kongresszusi problémái véget vettek az új elnöknek kijáró bírálati moratóriumnak, sőt még az önuralmát is megtépázták. A kérdésre válaszként az egyik lehetőség vitathatatlanul a gyújtópont, vagyis a színtér megváltoztatása és drámai utazás a Csendes-óceán és Kelet- Európa térségébe. De mint minden nyári utasnak, az elnöknek is van egy nagy problémája. Ha hazatér, ugyanazokkal a régi gondokkal kell küszködnie, és ezenfelül még a számlákat is ki kell egyenlítenie. összeállította: K. A.