Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-30 / 174. szám
IMS. ja*» 3Í, szerda 3. oldal Felvételek a Marsról A pasadénai űrlaboratóriumban hétfőn, magyar idő szerint 23 óra 19 perckor jelzést küldtek a Mariner—6 űrlaboratórium fedélzetére. A Földtől 98 millió kilométerre tartózkodó szélmalom formájú berendezés kereken 11 perc múlva válaszolt: a jelzés ugyanis 5 percen és 30 másodpercen keresztül haladt a Mariner—6 felé, ugyanennyi időt vett igénybe a válasz is, amely jelezte, hogy a fedélzeti berendezések jól működnek. A Mariner—6 csaknem öt hónappal ezelőtt indult el és néhány nappal később bocsátották fel a Mariner—7 űrlaboratóriumot. Mindkét szonda mintegy 380 millió kilométert tett meg, s eközben csaknem 100 millió kilométerre távolodott el a Földtől.. Kedden, magyar idő szerint 3 óra 15 perckor a Mariner—6 elkészítette első felvételét a Mars bolygóról, amelytől 1 millió 241 ezer kilométerre tartózkodott. Az automata berendezések ezután körülbelül félóránként készítettek egy- egy képet, összesen 33-at, s ezeket a szerdára virradó éjszaka televíziós berendezéssel sugároztak. A Mariner—6 szerdán kerül a legközelebb a Marshoz, egy adott pillanatban csupán 3200 kilométerre lesz a „vörösbolygó” felületétől. Ekkor újabb sorozatot készít: Ezek a felvételek, ha sikerülnek, jóval többet árulnak el majd bolygótársunkról, mint a Mariner—1 1965 júliusában készített felvételei, amelyek három kilométeres részleteket különböztettek meg. A tudósok remélik, hogy a kísérlet fényt derít arra, vannak-e életfeltételek a Marson, van-e olyasfajta jégmező a sarkvidékeken, mint a Földön. A Mariner —6 után a Mariner—7, amely augusztus 4-én közelíti meg a Marsot, megismétli a kísérletet (hasonlóan a szovjet Venus-szon- dákhoz, amelyek ugyancsak párosával kémlelték a távoli bolygót) A Mariner-program vezetői hangoztatják, hogy noha az Apollo—11 útja elhomályosította az ő kísérleteik fényét, annak tudományos eredményei ugyanolyan fontosaknak bizonyulhatnak, mint az Apollo—lí felfedezései. Hogyan dolgoztunk, A nemzetközi gazdasági mennyit fogyasztottunk együttműködés kislexikona az első feievben? 91 A Központi Statisztikai Hivatalban most összesített adatok szerint az állami és a szövetkezeti ipar az első félévben egy százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az értékesítésről júniusi adatok még nem állnak rendelkezésre, az öthavi statisztika szerint azonban 4 százalékkal nagyobb értékű árút adtak el az ipari vállalatok, mint egy évvel korábban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a termelés jobban megfelelt a piac igényeinek. Mivel a foglalkoztatottak száma gyorsabban nőtt mint a termelés, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint a múlt év első felében. Ebben az is közrejátszott, hogy az idén több volt a munkaszünet, kevesebb a ledolgozott órák száma. Az egy teljesített munkaórára jutó termelés 5 százalékkal meghaladta az 1968 első félévit. A tapasztalatok arra utalnak, hogy Mi újság a Va Nyolcvan százalékban learattak Zrenjaninban Hála a jó időjárásnak, Zrenjanin területén gyors ütemben halad a gabona betakarítása. Eddig 80 százalékban learattak. 22 181 hektárról takarították be a búzát. Az eddigi átlagos hozam 38,6 méter-mázsa hektáronként; a búza hektolitersúlya átlag 77—78 gramm, de van 82 grammos is. 12,5 —14 százalékos nedvesség- tartalommal. Általános a vélemény, hogy az aratás eleji óriási vihar és zivatarok hektáronként 3—4 métermázsával csökkentették a hozamot, az eső pedig ártott a minőségnek, és emiatt legalább 2 grammal csökkent a búza fajsúlya. Táráson, Lazarevón, Muzs- lyán. Kleken és Eleméren, valamint a község legnagyobb mezőgazdasági birtokán. a Szervó Mihály kombinátban teljesen learattak. A birtok 5997 hektáron, az átlagos hozam, az eddigi adatok szerint. 38,5 mázsa. A Repülőtér nevet viselő birbokrészlegen volt legjobb a termés (44 métermázsa), a kleki birtokon 43. s a gvenge minőségű mihajlo- vói földeken is 40.5 mázsa termett. A birtok már le is szállította termésének nagyobb részét. 170 vagont a Z itoproduktnak. A község területén zavartalan a búzaátvétel. Kezdetben egyes helyeken a földművesszövetkezetek látra állapították meg a gabona minőségét, a termelők tiltakozására azonban beszerezték a szükséges műszereket. A termelők méltatlankodnak amiatt, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács rendeleté szerint a búza minőségi árkülönbözetét csak 80 grammos faisúlvig fizetik ki a felvásárló vállalatok. Kifogásolják azt Is. hogy a amikor a földművesszövetkezetek sok termelővel már elszámoltak, az eddig érvényben volt szabványok szerint Autóstoppal járta be Európát Útban hazafelé, rövid pihenőt tartott Újvidéken Törteli Károly egyetemi hallgató, kanizsai lakos. Már hét éve minden nyáron autóstoppal járja Európa országait Minap is háromhetes útról tért vissza: Magyarországon, Románián és Bulgárián át Törökországba utazott. Néhány kivételével bejárta már az ókontinens valamennyi államát. — Vándorolni nagy élmény — mondja —, a jugoszláviai fiatalok azonban nem szívesen kellnek útra. Sokan azt hiszik, nem éri meg a fáradtságot. Tévednek. Igaz, ezt csak az tudja értékelni, akit minden érdekeL Mások úgy gondolják, hogy az utazáshoz sok pénz kell. Én ezt is megcáfolom: másfél dinárral a zsebemben indultam el Belgrádból, ez elég lesz Kanizsáig, Sőt Zentán még egy fagylaltra is futja belőle. Ezzel máris szedte sátorfáját és nekivágott az út utolsó szakaszának. Tanácskozás Zomborban középtávú terv készítéséről lődésére vonatkozó elképzeléseiket. A Tartományi Tervhivatal és a Tartományi Gazdasági Kamara szakértőinek magyarázata után a vállalatok szakemberei kérdéseket tettek föl a terv- készítés módját illetően és megjegyzéseket fűztek az elhangzott magyarázatokhoz. Többen is síkraszáll- tak a gazdaságpolitika elveinek következetes megtartása mellett és azért, hogy szükségtelen behozatallal vagy túlfeszített beruházásokkal meg ne bolygassák a gazdaság szilárdságát. Az egyik felszólaló igen érdekes kérdést vetett föl. Vajon mi lesz akkor, ha ugyanazon gazdasági ágazatokhoz tartozó vállalatok egyike-másika a tervek egyeztetésekor a törvényes előírásoknak ellenszegülve nem közli üzletfeleivel terveit, termékeinek tervezett árait, hanem üzleti titokként kezeli őket. Ideiglenesen megszűnt ették a Duna elrekesztését Pénteken reggel az al- dunai vízierőmű építőhelyén ideiglenesen megszüntették a Duna elrekeszté- sének a munkáját. A jugoszláv építők ugyanis túl gyorsan haladtak a folyó középső szakaszán a töltés építésével, a román részen pedig egy nemrégen elsüllyedt hajó maradványai nagyban megnehezítik a hajózást. Ä jugoszláv és román ! beruházók szem előtt tart- Hat bácskai község, a1 va a hajózás gazdasági ér- zombori, apatini, verbászi, J dekeit és azt az anyagi hatékony intézkedések szükségesek a termelékenység javítására. A népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata a külkereskedelem volt. Az export 15, az import 9 százalékkal nőtt. A nem szocialista országokba 24 százalékkal több árut szállítottunk, s onnan többet vásároltunk, mint a múlt év első felében. A belkereskedelem készleteinek alakulásában kisebb mozgás tapasztalható. A kiskereskedelem készletei júniusban némileg csökkentek, a nagykereskedelemé pedig mintegy 800 millió forinttal növekedtek az előző hónaphoz képest, tehát utánpótlásról gondoskodtak. A nagy- és kiskereskedelemnek júniusban összesen 23 359 millió forint értékű áruja volt raktáron, 700 millióval több, mint májusban, de 1,3 milliárd forinttal kevesebb mint tavaly júniusban. A kiskereskedelem az első félévben 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint egy évvel korábban. Nagyjából egyforma mértékben nőtt az élelmiszerek, a ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek eladása. A piaci felhozatal országosan 8, a fővárosban 2 százalékkal kisebb volt, mint a tavalyi első félévben. A kiskereskedelmi árak 1,8, a piaci árak 16,6 százalékkal magasabbak voltaic mint .1968 első felében. A fogyasztói árindex az első öt hónap adatai szerint a lakosság valamennyi fontosabb rétegénél 2, százalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset az állami iparban 2,3 százalékkal, a munkások átlagkeresete 2,9 százalékkal nőtt. Az idegenforgalomról szóló adatok szerint az év első felében 20 százalékkal több beutazó és 39 százalékkal több átutazó turista járt hazánkban, mint tavaly ilyenkor. összesen 1 761 318 külföldi látogatott fél év alat Magyarországra, ugyanezen idő alatt 367 298 magyar járt külföldön. I. Integráció Korunk gazdaságának objektív jelensége a gazdasági integráció, amelyet a tudományos-technikai forradalom körülményei között a termelőerők fejlődése, az országok és a vállalatok közötti gazdasági versengés szükséglete hoz létre. Az utóbbi évtizedekben, a tudomány és a technika soha nem tapasztalt méretű és viharos gyorsaságú fejlődésének korszakában, a termelőerők szervezésének szükségletei egyre inkább túlnőnek a termelés nemzeti méretein. A kutatás és fejlesztés költségei és kockázatai olyan jelentősekké váltak, a termelés méretei és az értékesítés hálózata annyira kiterjedt, hogy ma már a nemzetgazdaság számos területén elengedhetetlenné teszi az anyagi és szellemi erők egyesítését. Az integráció általános értelemben a gazdaság egyes ágazatainak, részeinek, egységeinek együttműködése, egyesülése, összeolvadása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosítására. Az integráció tehát nem egyszerűen gazdasági együttműködés, hanem az együttműködésnek új, sajátos módja. Az integráció maga azonban nem új jelenség a történelemben, mert a XIX. századtól kezd. ve végig kísérte a tőkés gazdaság belső fejlődését és a folyamat még ma is tart. Korunkban viszont az integráció, mint nemzetközi gazdasági integráció került napirendre. Az integráció folyamat és szervezet. Az integrációs folyamat során az azonos vagy hasonló társadalmi rendszerhez tartozó országok gazdaságai mindjobban ösz- szefonódnak, az eredetileg egy állam területén működő vállalatok más államok vállalataival kölcsönös érdekekre épülő, s szoros, állandó jellegű termelési és értékesítési kapcsolatba lépnek. Ezzel a nemzeti termelőapparátusok bizonyos része tartósan összekapcsolódik más nemzetek termelőapparátusával, lehetővé téve a nemzetközi kooperációt és specializációt. miközben az államok, kölcsönösen megnyitva egymás előtt belső piacaikat, a nemzeti piacot a nemzetközivé váló termeJó termés, kiváló minőség kulai, hódsági és a bácsi község gazdasági szervezeteinek képviselői tanácskoztak Zomborban arról, hogyan kezdjék meg az 1971—75. évi középtávú terv készítését, milyen módszerekkel dolgozzanak és hogyan egyeztessék öszr end elei későn leien! meg. sze a rokon vállalatok fejkártö amelyet valamennyi Duna menti ország -megszenvedne. ha megszüntetnék a hajózást, elhatározták, hoey változtatnak a Duna elrekesztési munkálatainak eddigi módián. és augusztus 5-ig ideiglenesen leállítják a jugoszláv oldalon az elrekesztést. Rekordtermés ígérkezik hagymából. Tavaly száz mázsa volt a holdankénti átlag, az idén előreláthatólag 120 körül lesz. A Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja 2200 vagon átvételére kötött megállapodást a közös gazdaságokkal. Ennek több mint fele exportra megy. 300 vagont a MÉK jánoshalmi szárítótelepén dolgoznak fel. Megállapodtak a miskei Egyetértés Termelőszövetkezettel is a gazdaság mintegy 40 vagon szárított hagymát ad a MÉK-nek saját üzeméből. A felvásárlás mintegy 80 százaléka hazánk új termőtájáról, a bácskai körzetből történik. Nemcsak jó a termés az idén, hanem a szakemberek szerint a minőség is kiváló. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki a MÉK és a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet között a tárolásra. A közösen épített 200 vagonos hagymaraktárba kerülő termést januárban kezdik majd válogatni, csomagolni a termelőszövetkezet asszonyai. Ezzel nemcsak téli foglalkoztatást nyújt a termelő- szövetkezet a tagjainak, hanem többletjövedelemhez is jut. Így volt ez már az idén is. A termelőszövetkezet 1 millió forint jövedelemhez jutott ily, módon. lés kiszélesedésével egyre inkább az így létrejövő egyesített piac alkotóelemévé változtatják. Az integráció lehetővé teszi a termékek, anyagi és pénzügyi eszközök, a munkaerő ésszerűen megszervezett áramlásál az egyes országok között, elősegítve a nemzeti gazdaságok hatékonyabb működését. Az érdekelt országok létrehozzák a folyamat irányításának és ellenőrzésének mechanizmusát és kifejlesztik a nemzetközi integráció intézményeit. Az integráció, mint korunk objektív gazdasági jelensége, nem tekinthető tipikusan tőkés képződménynek, vagy csak szocialista jellegzetességnek Mindkét társadalmi rendszer keretei között kialakul, ha létrejöttének feltételei megértek. A kis és közepes nagyságú országok az integráció segítségével rombolják le a szűk nemzeti termelés és piac korlátáit, az integráció adta előnyöket felhasználják a világpiacon folyó versenyben. A tőkés integráció között elsők között szerveződött meg és napjainkban a legerősebb ilyen szervezet az Európai Gazdasági Közösség, amelyben a hat részvevő állam vámközösséget alkot, közös kereskedelempolitikát alakít ki. közös agrár- politikát folytat és a közös integrált piac szabályozására nemzetek feletti szervezeteket létesít. Ennél lazább tömörülés az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, amelynek Anglia a vezető hatalma. Napjainkban a szocialista országok gazdasági integrációjának létrehozása is napirendre került. A szocialista országok belső gazdasági fejlődése, az ennek nyomán kibontakozó hatékonyabb irányítási rendszerek, a szocialista országok nemzeti és nemzetközi érdekei egyaránt megkövetelik az együttműködés új, hatékonyabb formáinak létrehozását. A KGST-országok kibontakozóban levő integrációja hatékony eszközzé válhat az egyes nemzetgazdaságok fejlődésének meggyorsításában, a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. A társadalmi rendszerek különbözősége folytán lényeges eltérés lesz a szocialista és a tőkés integráció között. A tőkés integráció a monopoltőke érdekeire épül, ezért magában hordja az egymás közötti és a kívülállókkal szembeni harc szükségességét; a szocialista integráció viszont a nemzetgazdaságok közös érdekén alapul, a társult országok népének érdekében fejti ki tevékenységét. A KGST integráció a tervezési koordináció és a szabályozott nemzetközi piac sajátos kombinációja útján, egyfelől a nemzetközi munkamegosztást érintő fontosabb gazdaságpolitikai elhatározások összehangolásával, másfelől az áru- és pénzviszonyok szerepének növelésével valósul meg. a ti. >