Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

1969. július 29, kedd 7. oldal Sok a jó mosószer - ! Amíg a kenyér eljut csökkenek az árak « fogyasztóhoz Mi a helyzet a vegyicikkek frontján? A napokban a Csongrád— Bárs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti fiókjá­hoz látogattunk el. Minde­nekelőtt a háztartásban szinte naponként használa­tos vegyicikkek, továbbá — tekintettel a nyári idényre — a fertőtlenítő- és moly­irtó szerek forgalma felől érdeklődtünk. — Valóságos forradalom­ról lehet beszámolni, ami a mosószereket illeti — kezd­te tájékoztatását Stein Ernő, a fiók helyettes igazgatója. — Több gyárunk igyekszik felzárkózni a külföldi jó példákhoz, ami azt jelenti, hogy egymás után jelennek meg a piacon a korszerűbb­nél korszerűbb mosószerek. Hogy csak a legutóbbi idő­szak néhány „slágeréről” szóljak, ilyenek a Luna 68, Ideál 69, az Ultra Lux és Ultra Daisy, továbbá a köz­kedvelt Tomi család három­féle mosópora, amelyek nemcsak vászonnemű és gyapjúfélék mosására alkal- kalmasak kiválóan, hanem közülük a harmadik univer­zális mosószernek számít. Időrendben talán a legfia­talabb mind közül a Biopon elnevezésű, enzimes mosó­por, amely minden külső beavatkozás nélkül jófor­mán automatikusan tisztít. — Mi a kereskedelmi szakember összefoglaló véleménye e szerekről? — kérdeztük. — A maga nemében vala­mennyi a legkiválóbb. A Tomi család „gyermekei’ például tökéletesen azonos hatásfokúak, mint a nagy hírű holland Dobbelmann mosópor. Nem utolsósor­ban zömében az áruk is el­fogadható. Bizonyára az új mechanizmus szülte konkur- rencia eredményeképp, mi­vel mind több gyár jelent­kezik jó hatású mosószerek­kel, egyenletesen javul a minőség, az ár pedig foko­zatosan csökkenő tenden­ciát mutat. Érdekes, hogy néhány korábban keresett cikk iránt viszont alig mu­tatkozik újabb igény. Ilyen például a Duna gépmosó, vagy a leghagyományosabb tisztítószer, a mosószappan amelynek forgalma ma már faluhelyen is elenyésző. Itt kell még szólnunk az olcsó, de jól bevált nyloning-fehé­rítő szerről, valamint az Unimo gallér- és kézelő­tisztítóról, amely utóbbiból, talán éppen keresett volta miatt, döcög az ellátás ... — A tv „Vevők fóru­ma” adásában nemrégi­ben sok szó esett a fog­krémek választékáról és minőségéről .Mi az önök véleménye? — A legkeresettebb már­ka kétségkívül az Amodent — kapcsolódik a beszélge­tésbe Böszörményi Lászlóné áruelőadó. — Épp ezért az igény ebből felülmúlja a készletet. Szerencsére jó pár újabb, kapósnak ígérkező, egyúttal egészségügyileg is rendkívül hatásos készít­mény jelent meg a közel­múltban. Így a Meri-t kö­vette az ugyancsak bolgár gyártmányú Pomorin. — A nyár kellős kö­zepén feltétlenül beszél­nünk kell a légy- és ro­varirtó szerekről, vala­mint a molyirtó és a fertőtlenítő szerekről is. nyilag szünetel. A nagyke­reskedelmi vállalat leg­utóbb például csak az igé­nyelt mennyiség 40 száza­lékát kapta meg. Ezt a hi­ányt van hivatva némiképp ellensúlyozni a flakonos, spriccelhető aerosolos pioly- irtó, továbbá a Mala és a Domotox rovarirtó. Végezetül: az egészség- ügyi intézmények által, il­letve járványos állatbeteg­ségek esetén használt klór­lúgból sincs elegendő kész­let. Mint a vállalatnál meg­tudtuk, ebből a szerből a kereslet egyébként is rend­szeresen felülmúlja a gyár­tási kapacitást. Átmeneti el­látási zavarok mutatkoznak a klórmészből is. Korlátlan mennyiség van raktáron ez­zel szemben a „legklassziku­sabb” fertőtlenítő szerből, a Hypóból. Újabban az ipar a korábbinál töményebb ol­dat forgalomba hozásával is próbálkozik. J. T. Két járást lát el a Kecskeméti Sütőipari Vállalat Az utóbbi negyedszázad alaposan „megtizedelte” a romantikát többek között abban is, hogy ma már a sütőipar látja el kenyérrel a lakosságot Ezrével állnak meddőn a búboskemencék, a banyák, vagy éppen le­bontották őket, hogy helyet csináljanak az olajkályhá­nak, vagy a televíziónak. Az „átállás” nem ment egyik napról a másikra sem a lakosságnak, sem a kenyérgyáraknak. Áz előb­binél némi idegenkedés, az utóbbinál pedig szervezési, minőségi nehézségek jelent­keztek a kezdeti időben, s ezek közül némelyik — természetesen alaposan megfogyatkozva — még ma is megtalálható. Fél év mérlege A Kecskeméti Sütőipari Vállalat két járás lakossá­gát látja el kenyérrel, sü­teményekkel és egyéb, a profilba tartozó termékek­kel. A vállalat nem egyed­uralkodó a területen, hi­szen köztudott, hogy Kecs­keméten a Magyar—Szov­jet Barátság Tsz, Félegy­házán pedig két másik tsz, továbbá összesen 10 magán­kisiparos jelenti a kon­kurenciát, vagy a valóság­nak megfelelő fogalmazás­ban — a segítőtársat. Nem tartozik a vállalat ellátási körzetébe Szánk és Kis- kunmajsa. Ez a két község Halasról kapja a kenyeret. — ötvenégy féle termé­ket állít elő a vállalat, de mennyiségileg természete­sen a kenyér vezet — tá­jékoztat Kpvács Sándor a vállalat igazgatója. — A kenyér sem mind egyfor­ma. Hétféle minőségűt sütünk naponta, ezenkívül 42 féle sütemény kerül ki a kemencékből. Zsemle, kifli, fonott kalács, rétes, kürtőskalács stb. Néhány számadat a vál­lalat munkájáról.. Az el­A része — A Toxa-zászlókból ele­gendő ugyan a készletünk, de a tapasztalat szerint egy­re kisebb iránta a kereslet. (Hogyne lenne kisebb, hi­szen ki engedheti meg ma­gának azt a luxust, hogy egy 5x6 méteres szobát — még ha nem is vár vendé­get — 15 lobogóval ékesít­sen fel?! (Ez ugyanis a hasz­nálati utasítás előírása. Szerk.) A hagyományos mé­zes légyfogóból bőséges mennyiség várja a vevőket, ugyanígy a kissé borsos áru, de eléggé hatásos Che- motox-ból. Ez utóbbi újabb változata, a Chemosol is rö­videsen az üzletekbe kerül. Jó az ellátás az előbbieknél olcsóbb, s két deciliteres üvegben forgalomba kerülő, műanyag pumpával is ki­egészített „Unitox” rovarir­tóból. Kevésbé örvendetes a helyzet a hagyományos Glo- bol molyirtót illetően, I építő amelynek gyártása pillanat- lalta, Egy pont a szerződésben Rendelkeztek az építőipari társadalmi munkáról családi házak egy rendszeresen „házi kivitelben” készült el ed­dig is. Kecskeméten tavaly például több mint 100 ilyen otthonba költöztek be a tu­lajdonosok: a munkákat miaguk végezték el a rokon­ság kétkezi támogatásával; egy, vagy néhány szakem­ber irányítása mellett. A Bács-Kiskun megye Építési és Szerelőipari Vállalatnál előfordult, hogy az igazga­tó engedélyével a dolgozó­juk a saját háza készítésé­nél ellátta azokat a szak­ipari tennivalókat, ame­lyekhez értett. Ezzel termé­szetesen csökkent a léte­sítmény költsége. Ugyan­csak a megyeszékhelyen az egyik Bem utcai társasház­közösség pedig vál- hogy a megvásárolt telken lebontja a régi épü­letet, s a területet tisztán, készen engedte át a ÉP­SZER Vállalat munkásai­nak. Az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter a kö­zelmúltban közös intézke­désben szabályozta az épí­tőipari munkák kivitelezé­séhez felajánlott társadal­mi munkák igénybevételé­nek és elszámolásának rendjét. Társadalmi mun­kának tekintendő, ha az építtető a költségek csök­kentése érdekében a kivi­telező szakirányítása mel­lett társadalmi munkások­kal, társadalmi szolgálta­tásként igénybe vett anyag­gal, vagy fuvarral hozzájá­rul az építéshez, illetve vállalja a szakirányítás nél­kül is végrehajtható mun­kák — tereprendezése, föld­mozgatás, fel töltés, stb. — elvégzését. A társadalmi hozzáj áru­lást a szerződés külön fel­tételeként kell meghatároz­ni. A kivitelezőnek a tár­sadalmi hozzájárulással el­végzett munkáját az elké­szített költségvetési árén számolják el. Az összeget azonban csökkenteni kell azokkal a költségekkel, amelyeket a kivitelező a saját dolgozóinak fizetett ki a társadalmi munkások foglalkoztatása miatt vég­zett túlmunkáért. A rendelkezést örömmel üdvözölték a vál­lalatok, s az építőipari ktsz-ek. I Ajándékot kopott a hatvanezredik Szegedre, az ünnepi he­tek rendezvényeire szom­baton és vasárnap az ifjú­sági napok ötezernyi részt­vevőjén kívül sok ezer más hazai és külföldi vendég érkezett. Egymásután fu­tottak be a különvonatok és a különautóbuszok, sze­mélygépkocsik százain özön­löttek a jugoszláv, cseh­szlovák, német, francia, osztrák és angol turisták. Vasárnap délben már több mint tizenötezer vendége volt a Tisza-parti feszti­válvárosnak. Délelőtt leg­többen az ipari vásárt ke­resték fel, ahol az országos gumiinari vállalat meg­ajándékozta a hatvanezre­dik látogatót: Molnár Já- nosné szegedi lakost. Vincze György: ÚT A pokolból 14. A képzelet szárnyai le­szakadtak. A vonat lassí­tott. Az állomás ismert for­gatagában eszmélt fel. Meg­érkezett. Az élet egy küsz­ködés, véges küszködés, végtelen erőkifejtéssel. Szóval hazaérkezett? Haza? Ki tudja... Lehet, hogy csak megérkezett, egy ál­lomásra. De nem haza! A kórteremben pókháló úszkált a plafonról le­csüngve. A radiátortól fel­szálló meleg levegő moz­gatta. Volt ideje mindent vé­giggondolni. Hanyatt fe­küdt az ágyon. Sajnálta az időt, amelyet itt tölt. Cse­lekednie kellene, hogy talp­ra álljon. Az orvos is azt mondta. hogy akaratra van szükség. Nagy, nagy akaratra. Már elkezdte. Ezért jelentkezett a rend­őrségen is, egyhetes ivá­szat után. Azt kérte a rendőrtiszttől: segítsék el­helyezni elvonókúrára. Nem akar többé törvénybe üt­köző cselekedetet elkövet­ni. S ha nem iszik, akkor sikerül is tartani ezt a szándékát. Az fáj, hogy a felesége nem érti meg. Pedig na­gyon szereti. Tudja, hogy megbántotta, megalázta. De nagyon szereti. Nélküle ne­héz két lábra állni. Hihe­tetlen, hogy a nevelőtiszt­nek nem sikerült meggyőz­ni... Talán majd most az orvosnak, Fenyves doktor úrnak hatékonyabb lesz a szava. Egy hete hívatta be a kórházba és elmagya­rázta neki. hogy férje talp­ra állításához segítség kell. Magdi nem mondott hatá­rozott igent, de nemet sem Azt válaszolta: „Majd meg­látjuk. Ha hosszabb ideig rendesen, alkohol nélkül megállja, akkor lehet róla szó. Még egyszer nem akarja végigcsinálni ugyan­azt.’’ Gondolatban elismerte Korompai, hogy Magdinak igaza van. S amíg ezeken töprengett, elfáradt. Csend volt a kórteremben. Olyan csend, amely alkalmas számvetésre, és elhatáro­zásra. — Hazamegyek a szülé­imhez — mondta Fenyves doktornak Korompai. — az arcát. Az utca zsibon­gott. Jókedvű sokaság du­dált. trombitált, kacagott. Szilveszter... Az új évet köszöntik. Korompai is örülni akart. Nagyon szeretett volnál örülni, de nem tudott. S ez az érzés kínlódássá tette minden gondolatát. Egy vers jutott eszébe. Már nem tudja, hol és mikor olvasta, Igyekszem megerősödni, az- most mégis frissen emléke- tán ha megért majd Mag- zett a sorokra: di, akkor helyreállítjuk az elrontottat. — Holnap szilveszter — felelte az orvos. — A jövő héten már menjen dolgoz­ni, mert az egyedüllét rossz tanácsadó. Munka közben könnyebb felejteni. S az aktív tevékenység gyorsan gyógyítja a sebeket is. Holnapután új évet kez­dünk. Váltakoznak az évek, az emberek is változnak. El alól maga sem kivétel. Csak akarat... Szóval érti? Korompai az utcát rótta. Gyengének . érezte magát. Az ágy lehúzta. Szédült is. Hiába, a kórházi levegő, meg a kezelések. A hó nagy pelyhekben esett. Kellemesen hűtötte Megint új év! Újra új év! Oly gyorsan jönnek, mint a szelek. S érzem, egyre tovább söpör a fergeteg. ez a szörnyű újra új év. Már félek az új évektől, mint ittmaradt madár a téltől, ki délre ment volna régen, révbe ért volna, mégsem... Nem tudni sorsa mi lesz. Viseli a telet, vagy megöli a hideget. Világos utak, e kettő lehet, félek, hogy erősebb lesz a fergeteg. Wége) múlt félévben 91 ezer 490 mázsa kenyeret szállítottak az üzletekbe — reggelen­ként a két járásban össze­sen 600 helyen várják a kenyérszállító autókat, s azok meg is érkeznek. A szállításról azonban ké­sőbb. A finom fehér ke­nyérből 77 ezer 995 mázsa fogyott, míg a félfehérből 12 ezer 807 mázsát sütöttek és adtak el. A két szám közötti különbséget a bu­cik, zsúrkenyerek teszik ki. Érdekes például, hogy a nemrégiben nyílt kecske­méti Nagykőrösi utcában levő rétesbolt júniusban 49 ezer rétest adott el. Üzemek, liszt, minőség — Az említett mennyi­ségeket a vállalat 18 üzem­ben állítja elő, összesen 390 munkással. Ha ehhez hozzátesszük, hogy féléves szinten 43 millió forint volt a termelési érték, akkor érzékeltettük a nálunk fo­lyó munkát — mondja Kovács elvtárs. A kenyerek és egyéb sü­tőipari termékek minősége nagyban függ attól, hogy milyen lisztből készítik. A sütőipari vállalat például a megye malmaiból nem kap úgynevezett „A” minő­ségű lisztet, hanem csak B2-est. Az „A” minőségűt Csongrád megyéből vásárol­ják. Az elmondottak elle­nére azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy általában és összességében jó minősé­gű kenyeret kap a két já­rás lakossága, s mostaná­ban mintha megszűntek, vagy legalábbis ritkultak volna azok a panaszok, hogy késik a kenyér a bol­tokból. Igen, erről gondos­kodott a vállalat vezetősé­ge. Önéllátás a szállításban — Néhány esztendővel ezelőtt, de még tavaly is sok hosszússágot okozott nekünk, az üzleteknek és a vásárlóknak is, hogy gyak­ran több órás késéssel tud­tuk szállítani a kenyeret a boltokba. Ennek nem mi* nem a sütőipari vállalat volt az oka — folytatja Ko­vács Sándor igazgató. — Megállapodásunk volt az AKÖV-vel a kenyérszállí­tásra. Volt úgy, hogy reg­gel négyre kértük a kocsit és csak nyolckor jelentke­zett. A kenyérre váró em­berek viszont ránk szórták az átkot. Az elmúlt évben azután a sütőipari vállalat segített ezen az áldatlan állapoton: saját erőből gépkocsikat vásárolt, pontosabban, ki­egészítette a már megle­vő készletet. Jelenleg 24 gépkocsi, öt lófogatú jár­mű és négy bérfuvaros dolgozik a hajnali kenyér­szállításban. Nem olcsó az autó, hiszen tavaly példá­ul 6 darabot vettek több mint 800 ezer forintért. Megérte? Kétségtelen, hogy meg, hiszen így hajnali négykor Orgoványon van a friss kenyér, de megfelelő időben eljut a többi hely­re is. A távolabbi közsé­gekbe hajnali háromkor indulnak a járművek. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom