Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-29 / 173. szám
i. oldal 1969. július 89, kedd Mi történik önöknél ma? sör Apáimból és Kőbányáról Söripari Vállalat kecskeméti kirendeltsége, Drago- lovics István vezetőhelyettes: — Nálunk különösebb esemény nem történik, mindennap ugyanaz a dolgunk: sört kapunk és terítjük ... — No, azért nem fordul elő, hogy például terítenének sört, de nincs miből? Vagy jóval több kellene? — Van úgy, hogy ilyen helyzetbe kerülünk. Ilyen volt a múlt szombat. — Gondolom, ez a vasárnapi ellátásra is kihatott? — Biztosan.:; Bár ... (Hétfő — háromnegyed 11) eddig még panasz nem nagyon hallattszott. Az előbb járt bent egy kereskedelmi ember, s azt mondotta, egy-két üzlet volt Kecskeméten, ahol vasárnap déltájra már nem volt sör... Hordós sör; mert palackos sör igen. — Ma egy kamion sör érkezik Jugoszláviából, egy vagonnal Kőbányáról kapunk. Sajnos, ez is mind palackos — Apatinban mást nem is gyártanak —, a megrendelők pedig a hordós sört reklamálják. Abból viszont kevés van, nem tudom, miért. — Meddig elegendő az említett mennyiség? — Két-három napig. Rendelő a vasutasoknak A MÁV egyik „kikötőjében”, Kiskunhalason összesen száztizenöt vasutas alkotja a kocsikísérőkön kívül az „állomás személyzetét”. A jelenlegi szállítási idényben bőven van mit csinálniuk. Innen indítják útnak küldeményeiket a többi között a környékbeli termelőszövetkezetek, az álma is előszeretettel használják fel a „nézőtérre kifutó” szerelvények motívumát, hogy érzékeltessék a zakatolva elrobogó sebességet. Halason — akárcsak másutt — a nap mint nap szolgálatba álló vasutasoknak ez a természetes környezetük. Erre a pályaudvarra az átmenő forgalom nél' is több személy, illetve teherszállító kocsi fut ki, és be a kilenc sínpáron A „személyzetnek” most szociális létesítményt épít a MÁV. A képen látható épületben öltözőt, fürdőt, százszemélyes éttermet, és a körzetben dolgozó vasutasok számára orvosi ren delőt rendeznek be. Röntlamd gazdaság, s a Baromfiipari Országos Vállalat gyáregysége. A továbbítandó mennyiség naponta csaknem 30 vagon. Ugyanakkor itt rakják ki a' ga- bonafelvásárló vállalat, a TÜZÉP áruit. Egyes filmrendezők még irányítása a legjellemzőbb. Szénnel megrakott vagonok érkeznek például Pécsről Békéscsabára, Dorozsmára és Budapestre. A vasutasok rendezik a vagonokat, úgynevezett irányvonatokat állítanak össze. Huszonnégy óra leforgása alatt kétezerKöltözés előtt A hurcolkodás rendszerint | tennivalók meggyorsulását vesződséggel ás sok-sok | garantálják, s még ebben az bosszankodással jár. Ilyen esetben legjobb, ha szabadságot vesz ki az ember. A Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregysége decemberben megkezdi a költözést a Dózsa György útról a Szegedi úton levő új telepére anélkül, hogy fizetett szabadságot engedélyezhetne maigának. A jövő évre vonatkozó termelési tervük ugyanakkor magasabb az ideinél. Százharminc-száznegyven millió forintnyi értékeit produkálni úgy. hogy közben birtokba is vegyék az új létesítményeket, átszállítsák és felszereljék a gépeket — nem kis feladat. A Szegedi úti beruházás a közúti járműprogram megvalósításához kapcsolódik, az országos termelési láncba illeszkedő egységet alkot. A kormány által kiemelt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség védnökség! támogatásával folyó program átformálja. hatékonyabbá és korszerűbbé teszi gépiparunkat. A Szegedi úton készülő létesítményeknek a kitűzött határidő előtt történő hasznosítása a becslések szerint több 10 millió forintnyi termelésnövekedést eredményezhet a jövő esztendőben. A vállalat párt- szervezeteinek csúcsvezetősége, valamint a bajai gyáregység pártszervezetének vezetősége a közelmúltban tárgyalást kezdeményezett a kivitelező vállalatok képviselőivel, hogy egyes műhelyekbe már az 1970. május 31-i átadási határidő előtt beköltözhessenek. A különféle építőipari munkák ütemét, időrendjét ösz- szehangoló eszmecsere eredményeképpen a partnerek szocialista szerződést írtak alá. A megállapodások a hátralevő belső szerelési évben megindulhat az átte lepülés. Az új telephelyet fokozatosan veszik birtokba. Hatholdnyi területet foglalnak el a Szegedi úton a forgácsoló, sajtoló, hegesztő, hőkezelő csarnokok, a kazánház, a galvanizáló műhely. s a szociális épületek. A további bővítésre összesen 20 hold áll rendelkezésre. A termelés megindulásával — amellett, hogy a devizabevétel szempontjából fontos népgazdasági igényeket elégítenek ki — a Kismotor- és Gépgyár V-ös számú gyáregysége a megye jelentősebb ipari üzemeinek sorába emelkedik, s ,teljes kapacitással működve a legtöbb dolgozót foglalkoztatja majd Baján. Jövőre már csaknem 1300 embernek adnak munkát. 1975-re a tervezett termelési érték ©léri a 180—200 millió forintot, amit 1800— 2000 foglalkoztatottjuk állít elő. A termékek hazai felhasználói közé tartozik többek között a Csepel Autógyár, az Ikarusz Gyár, a Vörös Csillag Traktorgyár. A Magyar Vagon- és Gépgyárba pedig a korszerű Rába—MAN motorokhoz kenőolajhűtőket szállítanak. A törekvés az, hogy a Duna- parti kisvárosból olyan színvonalú cikkek, alkatrészek kerüljenek ki, amelyek méltó versenytársai a külföldi iparvállalatok produktumainak. A tervek szerint több újdonságnak számító gyártmányt is készítenek, mint pédául az új légfék- szerelvényt. Mindehhez — 1971-ig — mintegy kétszázötven újabb szakmunkásra van szükség. A cél érdekében nagy gondot fordítanak az ipari tanulók képzésére: a Dózsa György úti telepein felszabaduló csarnokokban tanműhelyeket rendeznek be. Szeptembertől háromszázra emelkedik a,z ipari tanulóik létszáma. Segítséget jelent hogy az 1969—70-es tanévben már két kihelyezett osztályt indít Baján a Pécsi Gépipari Technikum. A mű- szaki szakembergárda képzését előmozdítja, hogy szoros kapcsolatot alakítottak ki a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikummal. A munkahely vonzó hatását azzal is íokozzák, hogy az új telepen a szociális létesítmények sorában kultúrtermet építenek és rendeznek be, amivel a dolgozók kényelmét. szórakozását és művelődési igényeit szolgáló körülményeket teremtenek. A Kismotor- és Gépgyár járműfejlesztési programmal kapcsolatos egész beru- ruházásának körülbelül a fele — 170 millió forint értékben — az V-ös számú bajai gyáregységben valósul meg. A sürgős célfeladatok elvégzésére, s a program népgazdasági jelentőségének tudatosítására a megyei KISZ-bizottság védnökségi albizottságot hozott létre. A gvár vezetői, kommunistái eddig is oroszlánrészt vállaltak abból, hogy az öt esztendővel ezelőtt átvett Bajai Vas- és Fémipari Vári tatait automata- és célgépekkel rendelkező, jól szervezett gyárrá vált. Ismét rájuk, s a szocialista brigádokra hárul az újabb nagy feladat., hogy a decemberben megkezdődő áttelepülés a folyamatos termelés fenntartása mellett sirhán menjen végbe. Hogy ez a felelősségteljes folyamat ne kapkodó hurcolkodás. hanem a népgazdaági célok megvalósítását menet közben is elősegítő, zavartalan költözés legyen. Halász Ferenc gén, belgyógyász, fogász szakorvos és üzemorvos vigyáz itt a vasúti alkalmazottak egészségére. Lassan véget ér az a kor- szo-k, amikor az állomások hollétéiül mesziről tudósítottak a mozdonyokból kiáramló gőzfelhők. A munkakörülményekben is lényeges változást hoztak az új, nagy teljesítményű Diesel-mozdonyok, amelyek a gőzmasináknál jóval gyorsabban — fele idő alatt — „kihúznak” az állomásról. Több idő marad a kocsirendezésre, a ^tolatásokra, s ez a készülő kiskunhalasi szociális létesítménnyel együtt — gondoljuk csak tovább — előfeltétele annak, hogy az ember elégedetten élhessen valamelyik városban, vagy faluban, ahová mindig megérkezik egy vonat. H. F. Tisztelettel, megbecsüléssel RÉGÓTA szomszédom Erzsiké, s még soha-soha nem fordult elő, hogy egy csipet só, kávéskanálnyi paprika, vagy egyéb konyhai kellékben való kisegítésért hozzám kopogtatott volna. Rendkívül gondos háziasszony és anya. Pedig !... A napokban egyik este nagy szabadko- zással, szégyenlősen jött át — vacsorához egy kis kenyérért. Mert, mint mondta: rendkívül nehéz napja volt. A kis szövetkezeti zöldséges üzlet, amelyben elárusító és göngyölegmozgató is egy személyben, kilencezer forintot forgalmazott. S gondoljam csak el, tette hozzá, mekkora munka van e mögött, hiszen ez há- rom-négy-öt forintos tételekből tevődött össze. Nemcsak, hogy ebédelésre nem volt ideje, de teljesen megfeledkezett arról, hogy nincs otthon kenyér. Ilyen még vele nem fordult elő. vezetői látják, tudják: mekkora terhet vesznek le ezzel az asszonyok válláról. A városföldi Dózsa Tsz Nyárlőrincen is házi boltot létesített a városföldi után, hogy asszonytagjainak bevásárlási gondján könnyítsen. A bajai Lenin és a dávodi Augusztus 20 Tsz külön béralapot biztosított a napközi otthon nyitvatar- tásának meghosszabbítása céljából, hogy az édesanyák nyugodtan dolgozhassanak. A három hartai termelőszövetkezet hasonló céllal együttesen fedezi egy bölcsődei gondozónő bérét MAGÄT kellető gyümölcs, zöldség az üzletekben, a piacon. Nézi az ember, vásárol belőle, s a család asztalára teszi. Közben csak elvétve jutnak eszébe azok, akik a legtöbbet tették mindezekért. Naphosszat való hajladozással, a paradicsom, paprika palántázásakor, ápolásakor és a termés szedése, csomagolása közben. Kora reggeltől napestig. S a dolognak még akkor sem szakad vége. Mert csipog az aprójószág, éhes a disznó, vacsorához gyülekezik a család, kicsit a lakást is rendbe kell szedni, s ki győzné felsorolni mi mindent kell még ilyenkor elintézni. AZ IMÉNT felvázoltakkal korántsem teljes a követendő példák sora.1 És mégis, mindezek csupán kezdetnek tekinthetők. Mert nézzen csak szét kiki a saját környezetében: rendkívül sok a tennivaló a mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetének javításában, terheinek köny- nyítésében. Hartán például sokat jelentene, ha a kölcsönző több háztartási gépet kínálna; ha a tisztításra váró ruhával nem kellene Kalocsára, vagy éppen Dunafpldvárra utazni, ha a háztartási és a ruházati üzletben nagyobb lenne az áruválaszték. Sok helyen meg nincs hová menekülniük a földeken dolgozó asszonyoknak a vihar elől, nem szólva a munka utáni tisztálkodás lehetőségének hiányáról és így tovább. KONYHÁT bérelt, főhivatású szakácsot szerződtetett a dunaszentbene- deki Űj Hajnal Tsz. Mert TISZTELET fáradhatatlanságukért a nyári munkák Idején különösen túlterhelt nőknek. És mesz- szemenő — elismerő szavakban, s a terheiket könnyítő tettekben egyaránt kifejezésre jutó megbecsülés! P. I. Országfásító fiatalok Az erdő nemcsak esztétikusán szép látvány. Az erdő: életszükséglet. Egy terület eerdősítésének jelentőségét, egy rövid újságcikkben nem is lehet kifejteni. Annyit azonban mindannyian tudunk, hogy a fák lombkoronája biztosítja a szükséges tiszta oxigént, a talaj biológiai egyensúlyának fennmaradását. De még az időjárásra is befolyásoló hatása van. Nem beszélve a fa ipari nyersanyag szerepéről. S Magyarország — különösen az alföldi területeken — szegény erdőségekben. Tehát: kell az erdő. Az ember évszázadokig irtotta az erdőt és gyakorta nem gondoskodott az utánpótlásról. Fogytak a fásított területek, a meglevők elöregedtek, városrészek, vagy új városok nőttek ki a földből sokszor az erdők rovására. Fát, fát, fát! A kiáltást első között a KISZ értette meg. Azonal jelentkezett a feladat egy részének megoldására. Fiatal erdőségek kellenek? Ki lenne illetékesebb, mint éppen a fiatalok. A KISZ Központi | Bizottsága ezért első kong- i resszusán vállalta, hogy ' egyik főszereplője lesz a ! ket teremt az üzemek erdőtelepítési, fásítási tevékenységének szélesítésére. nagy fásító program vég- Ahogy nőnek a feladatok, rehajtásának az azóta már bevált és népszerű módon: védnökséget vállalt fölötte. Néhány év alatt több tízezer hektár területen több mint 6'0 millió facsemetét és suhángot ültettek el. A KISZ-alapszervezetek és Úttörőcsapatok fásítási programjában főleg a városoknak, községek belterületeinek, az új lakótelepeknek, gyermekjátszótereknek fásítása volt a feladat. A nagy erdők telepítésében kisebb feladat jutott a KISZ-nek. A határozat kimondja, hogy a 3. ötéves terv hátralevő időszakában mintegy 200 millió, a 4. ötéves tervben mintegy 500 millió facsemetét és suhángot kell elültetni és ezek ápolási, növényvédelmi munkálatait elvégezni. A KISZ Központi Bizottság kidolgozta az ifjúság erdőtelepítési és fásítási programjának elvét. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése nagyobb lehetőségetermészetesen a megvalósítással egyidejűleg növekr szik e munkában részt vet vő fiatalok száma is. Érdekes jelenség, hogy a védnökségi program keretében egyre több az erdészetben dolgozó szakmunkás és fiatal. A program megvalósulása érdekében szükséges, hogy a gazdasági vezetés biztosítsa a vállalások teljesítésének feltételeit. A védnökségi programon belül A KISZ-szervezetek versenyeket indítottak az ifjúsági munkacsapatok között és ezt évről évre figyelemmel kísérik. A versenyben első helyezést elért KISZ megyei bizottság elnyeri a KISZ KB és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának vándorzászlaját, oklevelét és emlékplakettjét. A fásítási munkában kiemelkedő eredményt elért megyei bizottságokat ezenkívül külön pénzjutalomban is részesítik. (R.j
