Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
«. »»Mal 1969. július 3. csütörtök Kalauz nélküli közlekedést vezettek be július 1- től Budapesten a villamoson, autóbuszon, trolibuszon, HÉV-en, és a földalatti vasúton. Utazni csak előreváltott jeggyel, vagy bérlettel lehet. Felkerestük Bíró Lajost, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalmi igazga- tóp-t, hogy tájékoztatást kérjünk a KN-ről, a kalauz nélküli közlekedésről. — Ismeretes, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat munkaerőhiánnyal küzdött. Kevés volt a kalauz, dolgozóink túlóráztak, nem kapták meg heti pihenőnapjukat. Sokszor kalauzhiány miatt maradtak garázsban az autóbuszok, a villamosok. A kalauz nélküli közlekedés bevezetésével ez a problémánk megoldódik. De a forgalom biztonsága igényli az utazók nagyobb felelősségét, önmaguk és egymás iránt. — Hogy gondoskodik a közlekedési vállalat az utazás biztonságáról? — A járművekre hang-, illetve fényjelző berendezést szereltünk fel. A vezető indítás előtt — ha meggyőződött, hogy nincs már több le- és felszálló, vagy, hogy a kocsi megtelt —, megnyom egy csengőt, amely öt másodpercig szól, s ezután indít. De csak akkor, ha minden ajtó becsukódott. Nyitott ajtóval járművek nem közlekedhetnek! (A csengő megszólalása után nem szabad le- és felszállni). A csuklós, a háromkocsis és a hegyi járműveken továbbra is megmarad a járműkísérő. Ezeken a járműveken a járműkísérő gondoskodik a forgalom biztonságáról. — Hol válthatják meg a jegyeket az utasok? — Budapesten több mint háromezer helyen lehet beszerezni az előreváltott jegyet ... A dohányboltokban, nyolc MÁV-pályaud- varon, MÁVAUT-pályaud- varokon, a Ferihegyi repüBúcsú az indigótól A hírek szerint a másolatok készítéséhez, átíráshoz használt karton- és indigópapír rövidesen befejezi pályafutását. Bármilyen hasznos is volt mindeddig, számos panasz merült fel ellene: sok időt vesz igénybe a papírlapok közé való be- és kirakása, az átírt szöveg csak kevéssé tartós, a használata nem eléggé tiszta. Különös, de egyes esetekben az is hátrányos szempont, hogy az egyszer már használt kartonpapír megőrzi a leírt szöveget, így nem eléggé „diszkrét.” A másolatok készítését új utakat keresve oldják meg a szakemberek. Az átíráshoz használt papírlapot különleges vegyszerekkel vonják be egyik vagy mindkét oldalán. Kemény tárgy, — ceruza, golyóstoll — nyomásának vagy pedig az írógép leütéseinek hatására az így előkészített papírívek között kémiai reakció megy végbe, ami kék vagy kékeslila átírásként jelentkezik a másolati íven. A vegyszerekkel, bármilyen minőségű papír impregnálható, így az alkalmazási lehetőségek jóformán korlátlanok. Könyvelési papírok, átírótömbök, számológépbe való papír- tekercsek készítésére éppúgy alkalmas, mint a változatos nyomdatechnikai célokra. lőtéren, a Budapesti Közlekedési Vállalat bérletpénztáraiban, a HÉV pénztáraiban, a Fővárosi Autóbusz Vállalat pénztáraiban, végállomásokon, utastájékoztató irodákban, a fogaskerekű, a földalatti vasút pénztáraiban, valamint a járműkísérőknél. (De a járműkísérőknél csak tömbben, és a következő utazásokra szóló jegyet lehet megváltani). Tervezzük, hogy az éjszakai órákban is nyitva tartó eszpresszók, külterületi KÖZÉRT-ek, az IBUSZ-irodák, a szállodák, az újságárusok is áruljanak jegyet. A vidéki eladást, sajnos, még nem sikerült kellően megszervezni. Árusítanak ugyan a vidéki idegenforgalmi hivatalok, a Volán-irodák budapesti közlekedési eszközökre érvényes jegyeket, de a vidéki közönség többsége nyilván Budapesten vásárol majd. A jegyeket egyesével, ötös és tízes tömbökben lehet megvenni. De érdemes előre több menetjegyről gondoskodni, hiszen ahány járművet igénybe vesz, ahányszor átszáll az utas, annyi jegyre lesz szüksége. A villamosokon 1 forint értékű sárga, az autóbuszokon 1,50 forintos kék jegy érvényes. — Hogyan kell a jegyet kezelni? — összesen 15 ezer jegykezelő készüléket szereltünk fel a járművekre, típusától függően három vagy hat készüléken érvényesítheti jegyét az utas. Jegyét, a nyíllal jelzett irányban a jegykezelő szerkezet nyílásába helyezi és a nyílás alatt levő kart felfelé nyomja. A készülék a jegyet kilyukasztja és ezzel utazásra érvényesíti. Az utasnak, az eddig is érvényes szabály értelmében, a jegyét az utazás befejezéséig meg kell őriznie és ellenőrzéskor fel kell mutatnia az ellenőrnek. — Miért éppen júliusban tértek át a KN-re? — A nyár azért mutatkozott megfelelőnek, mert ilyenkor a csúcsforgalom jobban megoszlik. Az iskolákban szünidő van, a dolgozók egy része szabadsáA Toserdő I IT gy hozta a sors, hogy 1 együtt utaztunk a Kecskeméti Emberrel. Mit is tud az ember kérdezni nyárnak évad ján ? — Hol töltitek a szabadságot? — Én nem vágyom különösebben máshova . . . Bevetem magam tőserdői nyugalomba. Csinosítgatom kis vityillómat, pecázga- tok, olvasok, aztán, hogy nagyon el ne puhuljak, megkapálgatom kis kertemet ... Teljes kikapcsolódás; mármint a városi hajszás, izgatoott életkörülményekből. Tudod, milyen kincse a Tőserdő a megyének? Növény- és állatvilága, talajviszonyai egészen rendkívüliek, különlegesen szépek. Nincs hasonló a Tisza tájékán. Nem véletlen, hogy mint pihenő-, kirándulóhelynek évszázados múltja van. Az sem, hogy természetvédelmi terület. A vidék népe — éppen mert becsülte egyedülálló értékeit — mindig óvta, szerette. Kultúrtáj ez, de megőrizte őserejét, szelíd romantikáját .. 1 Hová lettek a padok? A parkokban, utcákban elhelyezett padok, melyeket tavaszonként felszerelnek, nagyon jó szolgálatot tesznek különösen a bérházi lakosoknak. Kiülhetnek a szabadba, a jó levegőre pihenni, gyönyörködni a parkokban. Mégis, például Kecskeméten a Vasút-kertben több padnak nincs farésze, csupán a két tartó betonoszlop meredezik árván. Kalocsán ugyancsak az állomásról bevezető úton akad egy-két pad, de inkább ne lennének! Van, ahol az egyik betontartó dőlt el, másiknak korhad a farésze, hiányzik az ülőkéje, vagy a támlája. A szép fás utcán úgy festenek ezek, mint a régi idők maradványai. Gyakran olvasom, hogy egy-egy városban milyen jelentős összegeket költenek a parkok fenntartására. Ügy hiszem, előnyösebb lenne egynyári palánták helyett tartósabb dísznövényekre berendezkedni, s az így megtakarított pénzt a padok folyamatos karbantartására fordítani. A. István Kecskemét Hiányzott a sorszám — elvették a bérletet Szennyvízár a Kossuth körúton gát tölti, így aránylag kevesebb utassal a kezdeti nehézségek könnyebben áthidalhatók. Fővárosunkban naponta másfél millió utas 4 millió utazását bonyolítjuk le. 1 millió 22 ezer a bérlettulajdonos, így a kalauz nélküli közlekedés közvetlenül csak a kisebbséget — a vidékről Pestre látogatókat nem számítva — mintegy 300 ezer embert érint. K. M. Június 17-én olvastam a lapban, hogy „Üszik az autó a kecskeméti aluljáróban.” A Kossuth körúti lakosok nevében ennél még siralmasabb állapotot közlök. A mi utcánk egyenes, a város egyik legszélesebb utcája, és itt is úszott nemcsak az autó, hanem a járdával együtt a lakosság is. Sőt, több helyen az udvarokba is beömlőit a víz. Az én udvaromban levő szivattyús kút vizét legalább mosásra és mosogatásra lehetett használni, amíg tiszta volt. Most színültig telt a Leninváros szennyvízcsatornájából. 43 éve, hogy itt lakom, de ehhez hasonló eset két évvel ezelőtt történt először, hogy szennyvíz lepte el az utcát. Akkor jeleztem a városi tanács műszaki osztályán, hogy baj van a csatorna tervezése, illetve megépítése körül. Az osztályvezetőtől azt az ígéretet kaptam, hogy meg fogják vizsgálni. Hozzátette azonban: ő nem tudja elképzelni, hogy a le- ninvárosi szennyvízcsatorna a Bajcsi-Zs. utcai csapadékcsatornába volna bekötve. Intézkedés azóta sem történt. Elektronikus eszpresszógép 43 év alatt többször volt felhőszakadás, de csak az úttest egy része került rövid időre víz alá, a járda nem. Ez csak a csatorna megépülése óta fordul elő, A Kossuth körúti csatorna- szakaszon levő tisztító aknák vasfedelét felnyomja a csatorna vize, s az esővíz a szennyvízzel együtt ellepi az utcát, és a házak udvarát Van más panaszunk is, főként a páratlan számú oldal lakosainak. Ezen az oldalon pár évvel ezelőtt kb. 150 cm széles, és 100 cm mély árkot ástak. Az abban összegyűlő, és le nem folyó szennyvízben erjedésnek indulnak a különböző anyagok, s olyan bűz keletkezik, hogy lehetetlen az ablakot nyitva tartani. Nem is szólva a legyekről! Rigó Imre Kecskemét, Kossuth krt. 43, A kávé nemcsak hazánkban, hanem a világ csaknem valamennyi országában kedvelt ital, még ha más-más ízlés szerint készítik is el az aromás főzetet. A közelmúltban Stuttgartban olyan kávéfőzőgépet mutattak be a szakembereknek, amely a fogyasztó kívánságaihoz igazodva, gombnyomással betáplált program alapján, automatikusan készíti el a kávéfőzetet A kávéfogyasztó válogathat a különféle ismert kávéfajták között, előre meghatározhatja a kívánt kávé pörköltségi fokát. Aszerint, hogy erősebb vagy gyengébb kávét kedvel-e, beállíthatja az átfolyó víz mennyiségét, sőt ízléséhez igazíthatja az ital hőfokát is. Az elektromosan vezérelt gép ezután néhány másodpercen belül eleget tesz a kívánságoknak, „kiszolgáltatja” az illatdús, friss kávéfőzetet. Két hónapja váltottam meg a buszbérletet a 7. számú vonalra. Június 12- én délelőtt az autóbusz vezetője elvette tőlem a szabályszerűen kiváltott bérletet, a tokkal együtt. Indoklásként csak annyit mondott, hogy hiányzik róla a sorszám. Ugyanakkor kilátásba helyezett 25 forint bírságot is. Mivel kezdő bérletes vagyok, nem tudom, kinek a kötelessége annak a bizonyos sorszámnak a beírása. Megítélésem szerint azé, aki a bérletet kiállította. S ha netán mégsem, úgy érzem, figyelmeztetni kellett volna a bérlettulajdonost, nem pedig egyszerűen elvenni a bérletét. Bízom benne, hogy az autóbusz-vállalat vezetősége gondoskodik arról, hogy a bérletek gondosabb kiállítása révén egy utas sem kerül az enyémhez hasonló, kellemetlen helyzetbe. Vasskó Istvánná Kecskemét, Dankó u. 7. „panaszai” Apropó! — emelte fel hangját a Kecskeméti Ember — Mondanék valamit ... A sajtó tiszteletre méltó igyekezettel csinálja a propagandát a Tőserdőnek. Rendszeresen hírt ad minden mozzanatról, amely az üdülőtelep fejlődésével, kulturálódásával kapcsolatos. Hogy mennyi telek talált már gazdára, hány ví- kendház épült, melyik szektorba vezették már be a vizet, a villanyt, miként formálódik mind kiesebbé a természeti táj... De tudjátok, mennyit használna a sajtó az üdülőtelep jövőjének, ha már most, a fejlesztés kezdetén felhívnátok a figyelmet néhány negatívumra ... Higy- gyétek el, ezeknek az észrevételeknek — ha negatívumok is — pozitív propagandahatása lenne... Elejét venné olyan fejleményeknek, melyek ellentmondásban vannak a csodás természeti táj védett mivoltával, s azzal az igyekezetünkkel, hogy az üdülőtelepet- miközben kultúr- emberek pihenőhelyévé fejlesztjük — megőrizzük ős-eredetiségében is. . . Mint aki gyakran megfordulok ott, úgy veszem sorra néhány tapasztalatomat. A kiutazás. Van oda busz, de jókora kerülővel jut el rajta — mondjuk — a kecskeméti polgár, s ez még jobban megemeli az útiköltséget, ami úgy is nagyobb a vasútiénál. Aztán: ha már autóbusszal akar ki- és hazajutni valaki, azért áldoz több pénzt, hogy ne kösse magát a vonatinduláshoz, amely korán van ahhoz — visszafelé a megyeszékhelyre —, ahogyan a kiránduló a hosszú nyári napot, a szép alkonyatot szeretné végigélvezni. Miért indul mégis az autóbusz még a vonatnál is korábban vissza Tős- erdőről... S ha a vasút is szóbaj ött. A kis megálló „várótermében” néhány ember fér el. Mikor százak várakoznak, s épp egy kiadós nyári zápor kapja el őket, hová menjenek? Valami tetős váróteraszt nem lehetne összehozni ott? Meg nem volna nagyon időszerű szaporítani a padok számát is? Hiszen sok idősebb ember szeretne lepihenni. Az egész napos kirándulást, pihenést azzal fejezze be, hogy törődjön el az álldogálásban? Ellátás. A kereskedelem, vendéglátás mozgékonysága ilyen helyeken abban szokott megnyilvánulni, hogy frissen elébe megy az igényeknek. Százak, jó időben ezrek kere- ,sik fel a Tőserdőt, nemcsak vonattal, busszal, hanem saját gépkocsival, motorral is. Miért nincs megfelelő üdítő ital, s üdülőhely jellegű élelmiszerellátás — például? ... Egyik vasárnap kapálgatok, odaszalad egy kislány. Látom, távolabb a kiránduló család nézelődik, vár. — Bácsi kérem, nincs egy kis felesleges kenyerük? Megfizetnénk... Elszámítottuk magunkat, nem hoztunk ki eleget..: ...Azért mondom: a kenyér- péksütemény-ellátás egészen elemi dolog lenne. Óvni, hiszen közkincs. Ha valaki odafigyel, észlelheti, mennyi kíméletlen pusztítója van a gyönyörű, különleges növényzetnek. Csak úgy „unalomból” kitördelnek nemes csemetéket, csak erre a tájra jellemző vékony fákat. Letép-» desik, szétszórják a szépséges vízirózsákat.,. Nem kellene már most, idejében valamiféle parkőri, gondnoki szól gála tot létrehozni? Minden nagyobb ceremónia, bürokrácia nélkül, csak — hogy volna, aki ilyesmire is vigyáz. Nem igaz, hogy erre ne lenne annyi pénz. Inkább csak azon múlik, hogy valaki megcsinálja ... annyi patronán- sa van a Tőserdőnek! Kiki csak a saját profiljában lenne gondosabb gazda ... Az erdészet az erdő épségéért, a vízügy a vízért. Hogy minél hamarabb eltűnjön a hínár ... Hogy az alakuló fürdőrésznél legyen bizonyos mentőügyelet... Hogy megjelölnék, hol, milyen mély a víz, kiknek meddig ajánlatos bemenni, beúszni... A zzal fejezte be a Kecskeméti Ember: — Jómagam is elejétől fogva tevékenykedem a Tőserdő fejlesztésében. Tudom, mennyi szerv, szakterület tett ígéretet, vállalást, hogy ezt meg ezt fogja itt megvalósítani ... Talán nem ártana egy kicsit gyorsítani ennek a tempóját... Hogy a Tőserdőért mindany- nyian felelősséget érez- zünk, hiszen — mint mondjuk, — közkincs. Tóth István
