Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-26 / 171. szám

t offal * 1969. július 26j szombat BiSC Vlötp LEONYID Brezs- nyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára tegnap fo­gadta Stefan Sadovs- kit és Peter Colotkát, a Szlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkárát, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. ALEXEJ Koszigin Pierre Harmel belga külügymi­nisztert fogadta, aki Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Moszk­vában. MÁR 35 körzetben működnek forradalmi bizottságok Dél-Vietnam felszabadított területein, melyek a de­mokratikus földreform végrehajtását tekintik egyik leg­főbb feladatuknak. NIXON elnök tegnap Guam-szigetére, az USA egyik legnagyobb csendes-óceáni támaszpontjára repült, ahol sajtóértekezletet tartott. Foglalkozott a vietnami hábo­rúval kapcsolatos elképzeléseivel, romániai útjának céljaival, a szovjet—amerikai megbeszélések kilátásai­val. Az elnök egyébként szombaton utazik délkelet­ázsiai útjának első állomáshelyére, a Fűlöp-szigetekre. AZ AMERIKAI Államok Szervezetének vizsgáló bi­zottsága elmarasztalta Honduras* amiatt, hogy az or­szágot nemrég 14 000 salvadori származású személynek kellett elhagynia. MOSZKVÁBAN járt a Szakszervezeti Világszövet­ség küldöttsége. Útja során az ez év októberében Bu­dapesten tartandó szakszervezeti világkongresszus elő­készületeiről tájékoztatta a szovjet főváros szakszervezti aktivistáit. EMLÉKIRATOT intézett a norvég kormány a finn kormányhoz, s ebben közölte, támogatja azt a kezde­ményezést, amely szerint Helsinki legyen az összeurópai biztonsági értekezlet színhelye. TlZZNAPI moszkvai tárgyalásainak eredményéről tájékoztatta Sisco, az Egyesült Államok külügyi állam­titkára U Thant ENSZ-főtitkárt. Kijelentette, hogy » közel-keleti ellenségeskedések ellenére sem gondolja, hogy a térségben nagyarányú „robbanás” küszöbén állna. • A KUBAI Köztársaság kormányának meghívására a latin-amerikai országban baráti látogatáson tartózkodó szovjet hadihajóraj parancsnoka fogadást adott a vezér­hajó fedélzetén. Ott volt Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára, Raul Castro miniszterelnök-helyettes és több más vezető személyiség. KÉT PERCIG tartott pénteken reggel az a tárgyalás, amelyen az edgartowni bíróság elítélte Edward Ken­nedy szenátort. A bíró kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, mert elhagyta a végzetes autóbaleset színhelyét és emiatt utasa meghalt, Kennedy igennel válaszolt. Ezután közölték, hogy két havi börtönbüntetésre íté­lik, melyet a kerületi bíró a vádlott büntetlen előéle­tére való tekintettel felfüggesztett börtönbüntetésre váL toztatott. K. Ä. Románia európai kapcsolatai BUKAREST (MTI) A Lumea című román hetilap legújabb számában Vasile Gliga külügyminisz­ter-helyettes cikkét közli „Románia kapcsolatainak fejlesztése az európai or­szágokkal” címmel. A cikk kiemeli a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok jelentőségét és méltatja azoknak a megbeszélések­nek a fontosságát, amelye­ket a román vezetők más szocialista országok veze­tőivel folytattak a jobb kölcsönös tájékoztatás és együttműködés megszilár­dítása céljából. Románia — folytatja a cikkíró — ál­landó érdeklődéssel és ak­tivitással kíséri a KGST fejlesztését, továbbá min­den erőfeszítést megtesz, hogy egy imperialista tá­madás esetén teljesítse a Varsói Szerződésből faka­dó kötelezettségeit. Mint azt a kongresszusi tézisek leszögezik, Románia azon igyekszik, hogy fejlessze és erősítse kapcsolatait a szomszédos szocialista or­szágokkal: a Szovjetunió­val, Bulgáriával, Jugoszlá­viával, Magyarországgal és más európai szocialista or­szágokkal : Albániával, Csehszlovákiával, az NDK- val, Lengyelországgal. A román külügyminiszter-he­lyettes hangsúlyozza, hogy Románia, a jelenlegi rea­litásból kiindulva, fejleszti kapcsolatait minden ország­gal, függetlenül azffk tár­sadalmi berendezkedésétől, a békés egymás mellett élés szellemében. Románia — mutat rá a cikkíró — az európai kon­tinens felosztottsága ellen van, sürgeti a katonai blokkok felszámolását, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését és az idegen te­rületeken létesített katonai bázisok felszámolását. „26 JULIO” Kuba ünnepel Jugoszlávia és a Közös Piac JÚLIUS 26-A nem egy­szerűen történelmi dá­tum a kubaiak számára, mint ahogyan az1 Escam- bray hegység sem csupán földrajzi fogalom, hanem a kubai nép harcának és hősiességének jelképe is. Tizenhat esztendővel ez­előtt, 1953. július 26-án Fidel Castro és maroknyi, de bátor, fiatal harcostár­sa megrohamozta a San­tiago de Cubában levő Moncada laktanyát, hogy a diktátor Batista erődjé­ből szerezzenek fegyvert az ellenálláshoz. A túl­erővel szemben alulmarad­tak, de magukra irányí­hatják ki gyökeresen a feudalizmust és a jenki •: monopóliumok uralmát. Kubának sok akadállyal kellett megbirkóznia. Az Egyesült Államok által felszerelt és pénzelt ellen- forradalmi erők kétszer kíséreltek meg inváziót Kuba ellen, a provokációk számát pedig ezrekben mérhetnénk. A Washing­ton kezdeményezte blokád is súlyosbította a nehéz­ségeket. Kuba az első sza­bad föld Amerikában — azonban nem maradt ma­gára, s a szocialista kö­zösség segítségével képes volt hatástalanítani a blo­tották az elnyomott nép * kád szorítását. figyelmét és három eszten­dő múlva, a börtönből sza­badult Castro vezetésével fegyveres harcot kezdett a „Július 26. mozgalom”, hogy 1959 januárjában győzzön a diktatúra fe­lett. A forradalom hama­rosan szocialista jelleget öltött. A Fidel Castro ve­zette mozgalom legjobbjai felismerték, hogy csak a szocialista elvek gyakor­lati megvalósításával irt­Az új, szocialista Kuba történelmi utat tett meg a „Július 26. mozgalom” zászlóbontása óta. A győ­zelmes dátum tizenhato­dik évfordulóján hazánk népe további sikereket kí­ván kubai barátainknak az új társadalom építésé­hez, s ahhoz a küzdelem­hez, amelyet az imperia­lizmus ellen vív — össze­fogásban a szocializmus, a haladás és az antikolo- nializmus erőivel. A jugoszláv sajtó érez­hető csalódottsággal kom­mentálja a Közös Piac mi­niszteri tanácsának most véget ért brüsszeli ülését, ahol ismét elhalasztották a döntést annak az évek óta hangoztatott jugoszláv kí­vánságnak a sorsáról, hogy kezdődjenek érdemi tár­gyalások a „hatok” és Ju­goszlávia között a gazda­sági kapcsolatok rendezé­sére. Az EGK — mint is­meretes -— Jugoszlávia leg­nagyobb külkereskedelmi partnere és a Közös Piac vám- és egyéb korlátozó Nixon sajtóértekezlete Ázsiai kőrútjának tárgya­lási témáiról, a vietnami há­borúval kapcsolatos elkép­zeléseiről, románia útjának céljairól, a szovjet—ameri­kai megbeszélések kilátásai­ról nyilatkozott Nixon ame­rikai elnök azon az egyórás sajtóértekezleten, amelyet pénteken tartott a Guam szigetén levő Agana tiszti­klubjában. A sajtóértekezlet egyik fő témája a szovjet—amerikai esetleges csúcstalálkbzó vplt. A UPI szerint Nixon szíve­sen találkozna a szovjet ve­zetőkkel, „ha ez elősegítené a vietnami háború befejezé­sét”, vagy „ha előmozdítaná a közel-keleti béke megszi­lárdulását”. „Szívesen talál­kozna a szovjet vezetőkkel a stratégiai atomfegyverek ellenőrzésének megvitatásá­ra, ha ők is úgy akarják.” Az AP szerint viszont az el­nök úgy nyilatkozott, hogy „három olyan terület van, amely a csúcsértekezlet alapjául szolgálhat, ameny- nyiben minőkét fél elfogad­ja ezt, és a kilátások hala­dással kecsegtetnek; ez a három terület a Közel-Kelet, a fegyveres ellenőrzés és Vietnam. Az amerikai elnök ázsiai kőrútjának tárgyalásain el­ső számú napirendi pont a vietnami kérdés lesz. Sze­retné kipuhatolni, hogy a meglátogatott országok ve­zetői hajlandók-e támogat­ni az Egyesült Államok és a saigoni rendszer állás­pontját a tűzszünet, és a „szabad választások” kérdé­sében. Szavaiból kitűnt, hogy ezeknek az országok­nak a részvételével szeretne „nemzetközi ellenőrző és felügyelő szerveket” létre­hozni. Szeretné ezenkívül kialakítani az Egyesült Ál­lamok délkelet-ázsiai poli­tikáját a vietnami háború utáni időkre. Elfogadja az ázsiaiak nemzeti érzéseit, de az Egyesült Államok, mint csendes-óceáni hatalom, a jövőben sem fog kivonulni Ázsiából. Az elnök azt mondta — írja az AP —. hogy nem akarja ugyan bírálni egyet­len elődjét sem, de úgy véli, hogy az Egyesült Államok­nak tanulni kell korábbi hi­báikból. A tanulságot Nixon abban látja, hogy úgy kor­látozzák a katonai jelenlé­tet, hogy az ne vezessen újabb vietnami típusú há­borúhoz. Felül fogják vizs­gálni a Thaiföldön és más délkelet-ázsiai országokban állomásozó amerikai kato­naság kérdését. Az AFP ismertetése sze­rint az elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak akkor fog közvetlenül katonailag beavatkozni Dél- kelet-Azsiában. ha úgy lát­ja, hogy atomtámadás ve­szélye fenyeget. Nixon ez­zel kapcsolatban Kínáról be­szélt, és arról szólt, hogy ez az ország fokozza katonai erejét. Óta Sík „átalakítási“ tervei A Rudé Právo pénteki számában az Óta Sik gaz­dasági nézeteit bíráló cikk­sorozatának befejező írása megállapítja: a január utáni időszakban Sik és hívei megpróbálták a gazdasági életről folyó vitát marxista alapokon nyugvó elvi vitá­ból olyan demagóg problé­mává változtatni, melynek célja csehszlovákiai gazda­sági fejlődés hiányosságai­nak túlértékelése és szélső­séges bírálata. Sik politikai tőkét akart kovácsolni a vi­tából a CSKP KB 1967. de­cemberi plénumát követő­en, a hatalomért folyó harc­ban. Mint a lap rámutat, a cikksorozat célja az volt, hogy röviden jellemezze Óta Siknak és „iskolájának” fokozatos átalakulását olyan erővé, melynek célja a szo­cializmus „átalakítása” — fegyveres ellenforradalom nélkül, olyan társadalmi be­rendezkedéssé. amely köz­vetlenül ugyan nem tekint­hető kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszer azon­ban határozott restaurációs tendenciákat hordoz magá­ban. rendelkezései mind súlyo­sabb akadályt jelentenek a jugoszláv kivitel számára. A belgrádi Politika pén­teken keserű hangon álla­pítja meg, hogy Brüsszel­ben „bár nem oldottak meg semmit, mégis min­denki elégedett”. A zágrá­bi VJesnik egyértelműen kimondja, hogy az újabb halasztásért ismét Francia- ország, pontosabban a „francia kormány válto­zatlan álláspontja” a fele­lős. A lap felszólítja a ju­goszláv diplomáciát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy meggyőzze az új francia kormányt: „Jugo­szlávia számára rendkívül fontos a gazdasági kapcso­latok rendezése a Közös Pi­accal,’’ Amerikai „turistákat” lepleztek le A Pravda pénteki száma foglalkozik egy Moszkvában „turistaként” járt amerikai házaspár leleplezésének és kiutasításának részleteivel. A szovjet külügyminiszté­rium értesítette az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vetségét, hogy Paulis Lazda és felesége látogatását a szovjet állammal szemben ellenséges célokra használta fel. Elutazása előtt az ameri­kai egyetemi hallgató kö­Francia bojkott Franciaország pénteken ismét bojkottálta a Nyugat­európai Unió állandó kép­viselőinek ülését. A szer­vezet képviselői London­ban ültek össze szokásos tanácskozásukra, Anglia képviseletében Lord Chal- font külügyi államminisz­ter jelent meg. A jelenlegi francia ma­gatartás azért kelt némi meglepetést Londonban, mert két hete megtartott első sajtóértekezletén Pom­pidou francia elnök kije­lentette, hogy hazája nem tekinti ellenségesen a Nyu­gat-európai Unió tevékeny­ségét, feltéve, ha az ülése­ket a szervezet eredeti cél­jaival összhangban tartják meg Az elnök nyilván ar­ra célzott, hogy Anglia és öt másik közös piaci ország az ülések gyakorlatává tet­te a politikai konzultációt a kormányok érdemi kül­politikai döntéseinek meg­hozatala előtt. szünetét fejezte ki a szov­jet hatóságoknak a vele szemben tanúsított elnéző magatartásért. Csomagjai­ban ugyanis a szovjet vám­hatóságok érkezésekor szo­katlan „csempészárut” fe­dezték fel: felesége kézitás­kájából kéziratok kerültek elő, melyeknek minden so­ra Szovjet-Lettország elleni rágalmakat tartalmaz. A kéziratok szerzője a lett szociáldemokrata párt Rigá­ban élő volt elnöke. A csőd­be jutott politikus az, aki kapcsolatokat épített ki a tengerentúlról érkező turis­tákkal, egyébként a szovjet államtól rendszeres nyug­díjban részesül: szabad ide­jét jelek szerint arra hasz­nálja fel, hogy a lett nép ellen gúnyiratokat gyárt. A volt szociáldemokrata ve­zér egyedüli eszményképe a burzsoá rend, amellyel a Lett Szocialista Köztársaság népe 1940. júliusában szá­molt le. így fiadzik a dollár Washington által 1961-ben létrehozott „Szövetség a ha­ladásért” elnevezésű segély- program teljes kudarcba fulladt, és kudarcának okait már az első percektől kezd­De Gaulle távol-keleti követője Pák Csöng Hi, dél-koreai államelnök pénteken rá­dióbeszédet intézett az or­szág népéhez, bejelentve, hogy a vezetése alatt álló kormánypárt állammódosí­tást készít elő. A jelenle­gi alkotmány értelmében ugyanis ugyanaz a sze­mély egymásután csak két­szer választható meg négy­négy évi időtartamra köz- társasági elnöknek. A mó­dosítással azt akarják el­érni, hogy Pák Csöng Hi harmadízben is jelöltet­hesse magát. Az 51 éves elnök közöl­te, hogy az alkotmánymó­dosításról népszavazást tar­tanak, s amennyiben az ál­tala bizalmi szavazásnak tekintett referendumon a javaslat nem kap többsé­get, elnöki tisztéről azonnal lemond. ve magában hordozta” — jelentette ki a chilei szená­tusban a külügyi bizottság elnöke. Mint a továbbiakban rá­mutatott, az Egyesült Álla­mok fokozatosan csökken­tette a segélyprogram ösz- szegeit, a valóságos segítség helyett Washington fokozza a latin-amerikai országok kizsákmányolását; 1965. és 1968. között az amerikaiak a kontinens megsegítésére egymilliárd 100 millió dol­lárt fektettek be; az üzle­ten ugyanezen időszak alatt 5 és fél milliárd dollárt nyertek. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy minden be- feketett dollár után öt dol­lárt vittek ki a latin-ame­rikai országokból. Ezzel ma­gyarázható, hogy egész La- tin-Amerika egységesen fog­lal állást az amerikai gaz­dasági „segélypolitikával” szemben — mondotta a sze­nátor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom