Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-26 / 171. szám
t offal * 1969. július 26j szombat BiSC Vlötp LEONYID Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap fogadta Stefan Sadovs- kit és Peter Colotkát, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, illetve a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. ALEXEJ Koszigin Pierre Harmel belga külügyminisztert fogadta, aki Gromiko szovjet külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Moszkvában. MÁR 35 körzetben működnek forradalmi bizottságok Dél-Vietnam felszabadított területein, melyek a demokratikus földreform végrehajtását tekintik egyik legfőbb feladatuknak. NIXON elnök tegnap Guam-szigetére, az USA egyik legnagyobb csendes-óceáni támaszpontjára repült, ahol sajtóértekezletet tartott. Foglalkozott a vietnami háborúval kapcsolatos elképzeléseivel, romániai útjának céljaival, a szovjet—amerikai megbeszélések kilátásaival. Az elnök egyébként szombaton utazik délkeletázsiai útjának első állomáshelyére, a Fűlöp-szigetekre. AZ AMERIKAI Államok Szervezetének vizsgáló bizottsága elmarasztalta Honduras* amiatt, hogy az országot nemrég 14 000 salvadori származású személynek kellett elhagynia. MOSZKVÁBAN járt a Szakszervezeti Világszövetség küldöttsége. Útja során az ez év októberében Budapesten tartandó szakszervezeti világkongresszus előkészületeiről tájékoztatta a szovjet főváros szakszervezti aktivistáit. EMLÉKIRATOT intézett a norvég kormány a finn kormányhoz, s ebben közölte, támogatja azt a kezdeményezést, amely szerint Helsinki legyen az összeurópai biztonsági értekezlet színhelye. TlZZNAPI moszkvai tárgyalásainak eredményéről tájékoztatta Sisco, az Egyesült Államok külügyi államtitkára U Thant ENSZ-főtitkárt. Kijelentette, hogy » közel-keleti ellenségeskedések ellenére sem gondolja, hogy a térségben nagyarányú „robbanás” küszöbén állna. • A KUBAI Köztársaság kormányának meghívására a latin-amerikai országban baráti látogatáson tartózkodó szovjet hadihajóraj parancsnoka fogadást adott a vezérhajó fedélzetén. Ott volt Fidel Castro miniszterelnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára, Raul Castro miniszterelnök-helyettes és több más vezető személyiség. KÉT PERCIG tartott pénteken reggel az a tárgyalás, amelyen az edgartowni bíróság elítélte Edward Kennedy szenátort. A bíró kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, mert elhagyta a végzetes autóbaleset színhelyét és emiatt utasa meghalt, Kennedy igennel válaszolt. Ezután közölték, hogy két havi börtönbüntetésre ítélik, melyet a kerületi bíró a vádlott büntetlen előéletére való tekintettel felfüggesztett börtönbüntetésre váL toztatott. K. Ä. Románia európai kapcsolatai BUKAREST (MTI) A Lumea című román hetilap legújabb számában Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes cikkét közli „Románia kapcsolatainak fejlesztése az európai országokkal” címmel. A cikk kiemeli a szocialista országokkal való kapcsolatok jelentőségét és méltatja azoknak a megbeszéléseknek a fontosságát, amelyeket a román vezetők más szocialista országok vezetőivel folytattak a jobb kölcsönös tájékoztatás és együttműködés megszilárdítása céljából. Románia — folytatja a cikkíró — állandó érdeklődéssel és aktivitással kíséri a KGST fejlesztését, továbbá minden erőfeszítést megtesz, hogy egy imperialista támadás esetén teljesítse a Varsói Szerződésből fakadó kötelezettségeit. Mint azt a kongresszusi tézisek leszögezik, Románia azon igyekszik, hogy fejlessze és erősítse kapcsolatait a szomszédos szocialista országokkal: a Szovjetunióval, Bulgáriával, Jugoszláviával, Magyarországgal és más európai szocialista országokkal : Albániával, Csehszlovákiával, az NDK- val, Lengyelországgal. A román külügyminiszter-helyettes hangsúlyozza, hogy Románia, a jelenlegi realitásból kiindulva, fejleszti kapcsolatait minden országgal, függetlenül azffk társadalmi berendezkedésétől, a békés egymás mellett élés szellemében. Románia — mutat rá a cikkíró — az európai kontinens felosztottsága ellen van, sürgeti a katonai blokkok felszámolását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését és az idegen területeken létesített katonai bázisok felszámolását. „26 JULIO” Kuba ünnepel Jugoszlávia és a Közös Piac JÚLIUS 26-A nem egyszerűen történelmi dátum a kubaiak számára, mint ahogyan az1 Escam- bray hegység sem csupán földrajzi fogalom, hanem a kubai nép harcának és hősiességének jelképe is. Tizenhat esztendővel ezelőtt, 1953. július 26-án Fidel Castro és maroknyi, de bátor, fiatal harcostársa megrohamozta a Santiago de Cubában levő Moncada laktanyát, hogy a diktátor Batista erődjéből szerezzenek fegyvert az ellenálláshoz. A túlerővel szemben alulmaradtak, de magukra irányíhatják ki gyökeresen a feudalizmust és a jenki •: monopóliumok uralmát. Kubának sok akadállyal kellett megbirkóznia. Az Egyesült Államok által felszerelt és pénzelt ellen- forradalmi erők kétszer kíséreltek meg inváziót Kuba ellen, a provokációk számát pedig ezrekben mérhetnénk. A Washington kezdeményezte blokád is súlyosbította a nehézségeket. Kuba az első szabad föld Amerikában — azonban nem maradt magára, s a szocialista közösség segítségével képes volt hatástalanítani a blotották az elnyomott nép * kád szorítását. figyelmét és három esztendő múlva, a börtönből szabadult Castro vezetésével fegyveres harcot kezdett a „Július 26. mozgalom”, hogy 1959 januárjában győzzön a diktatúra felett. A forradalom hamarosan szocialista jelleget öltött. A Fidel Castro vezette mozgalom legjobbjai felismerték, hogy csak a szocialista elvek gyakorlati megvalósításával irtAz új, szocialista Kuba történelmi utat tett meg a „Július 26. mozgalom” zászlóbontása óta. A győzelmes dátum tizenhatodik évfordulóján hazánk népe további sikereket kíván kubai barátainknak az új társadalom építéséhez, s ahhoz a küzdelemhez, amelyet az imperializmus ellen vív — összefogásban a szocializmus, a haladás és az antikolo- nializmus erőivel. A jugoszláv sajtó érezhető csalódottsággal kommentálja a Közös Piac miniszteri tanácsának most véget ért brüsszeli ülését, ahol ismét elhalasztották a döntést annak az évek óta hangoztatott jugoszláv kívánságnak a sorsáról, hogy kezdődjenek érdemi tárgyalások a „hatok” és Jugoszlávia között a gazdasági kapcsolatok rendezésére. Az EGK — mint ismeretes -— Jugoszlávia legnagyobb külkereskedelmi partnere és a Közös Piac vám- és egyéb korlátozó Nixon sajtóértekezlete Ázsiai kőrútjának tárgyalási témáiról, a vietnami háborúval kapcsolatos elképzeléseiről, románia útjának céljairól, a szovjet—amerikai megbeszélések kilátásairól nyilatkozott Nixon amerikai elnök azon az egyórás sajtóértekezleten, amelyet pénteken tartott a Guam szigetén levő Agana tisztiklubjában. A sajtóértekezlet egyik fő témája a szovjet—amerikai esetleges csúcstalálkbzó vplt. A UPI szerint Nixon szívesen találkozna a szovjet vezetőkkel, „ha ez elősegítené a vietnami háború befejezését”, vagy „ha előmozdítaná a közel-keleti béke megszilárdulását”. „Szívesen találkozna a szovjet vezetőkkel a stratégiai atomfegyverek ellenőrzésének megvitatására, ha ők is úgy akarják.” Az AP szerint viszont az elnök úgy nyilatkozott, hogy „három olyan terület van, amely a csúcsértekezlet alapjául szolgálhat, ameny- nyiben minőkét fél elfogadja ezt, és a kilátások haladással kecsegtetnek; ez a három terület a Közel-Kelet, a fegyveres ellenőrzés és Vietnam. Az amerikai elnök ázsiai kőrútjának tárgyalásain első számú napirendi pont a vietnami kérdés lesz. Szeretné kipuhatolni, hogy a meglátogatott országok vezetői hajlandók-e támogatni az Egyesült Államok és a saigoni rendszer álláspontját a tűzszünet, és a „szabad választások” kérdésében. Szavaiból kitűnt, hogy ezeknek az országoknak a részvételével szeretne „nemzetközi ellenőrző és felügyelő szerveket” létrehozni. Szeretné ezenkívül kialakítani az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikáját a vietnami háború utáni időkre. Elfogadja az ázsiaiak nemzeti érzéseit, de az Egyesült Államok, mint csendes-óceáni hatalom, a jövőben sem fog kivonulni Ázsiából. Az elnök azt mondta — írja az AP —. hogy nem akarja ugyan bírálni egyetlen elődjét sem, de úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak tanulni kell korábbi hibáikból. A tanulságot Nixon abban látja, hogy úgy korlátozzák a katonai jelenlétet, hogy az ne vezessen újabb vietnami típusú háborúhoz. Felül fogják vizsgálni a Thaiföldön és más délkelet-ázsiai országokban állomásozó amerikai katonaság kérdését. Az AFP ismertetése szerint az elnök azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak akkor fog közvetlenül katonailag beavatkozni Dél- kelet-Azsiában. ha úgy látja, hogy atomtámadás veszélye fenyeget. Nixon ezzel kapcsolatban Kínáról beszélt, és arról szólt, hogy ez az ország fokozza katonai erejét. Óta Sík „átalakítási“ tervei A Rudé Právo pénteki számában az Óta Sik gazdasági nézeteit bíráló cikksorozatának befejező írása megállapítja: a január utáni időszakban Sik és hívei megpróbálták a gazdasági életről folyó vitát marxista alapokon nyugvó elvi vitából olyan demagóg problémává változtatni, melynek célja csehszlovákiai gazdasági fejlődés hiányosságainak túlértékelése és szélsőséges bírálata. Sik politikai tőkét akart kovácsolni a vitából a CSKP KB 1967. decemberi plénumát követően, a hatalomért folyó harcban. Mint a lap rámutat, a cikksorozat célja az volt, hogy röviden jellemezze Óta Siknak és „iskolájának” fokozatos átalakulását olyan erővé, melynek célja a szocializmus „átalakítása” — fegyveres ellenforradalom nélkül, olyan társadalmi berendezkedéssé. amely közvetlenül ugyan nem tekinthető kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszer azonban határozott restaurációs tendenciákat hordoz magában. rendelkezései mind súlyosabb akadályt jelentenek a jugoszláv kivitel számára. A belgrádi Politika pénteken keserű hangon állapítja meg, hogy Brüsszelben „bár nem oldottak meg semmit, mégis mindenki elégedett”. A zágrábi VJesnik egyértelműen kimondja, hogy az újabb halasztásért ismét Francia- ország, pontosabban a „francia kormány változatlan álláspontja” a felelős. A lap felszólítja a jugoszláv diplomáciát, tegyen meg minden erőfeszítést, hogy meggyőzze az új francia kormányt: „Jugoszlávia számára rendkívül fontos a gazdasági kapcsolatok rendezése a Közös Piaccal,’’ Amerikai „turistákat” lepleztek le A Pravda pénteki száma foglalkozik egy Moszkvában „turistaként” járt amerikai házaspár leleplezésének és kiutasításának részleteivel. A szovjet külügyminisztérium értesítette az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy Paulis Lazda és felesége látogatását a szovjet állammal szemben ellenséges célokra használta fel. Elutazása előtt az amerikai egyetemi hallgató köFrancia bojkott Franciaország pénteken ismét bojkottálta a Nyugateurópai Unió állandó képviselőinek ülését. A szervezet képviselői Londonban ültek össze szokásos tanácskozásukra, Anglia képviseletében Lord Chal- font külügyi államminiszter jelent meg. A jelenlegi francia magatartás azért kelt némi meglepetést Londonban, mert két hete megtartott első sajtóértekezletén Pompidou francia elnök kijelentette, hogy hazája nem tekinti ellenségesen a Nyugat-európai Unió tevékenységét, feltéve, ha az üléseket a szervezet eredeti céljaival összhangban tartják meg Az elnök nyilván arra célzott, hogy Anglia és öt másik közös piaci ország az ülések gyakorlatává tette a politikai konzultációt a kormányok érdemi külpolitikai döntéseinek meghozatala előtt. szünetét fejezte ki a szovjet hatóságoknak a vele szemben tanúsított elnéző magatartásért. Csomagjaiban ugyanis a szovjet vámhatóságok érkezésekor szokatlan „csempészárut” fedezték fel: felesége kézitáskájából kéziratok kerültek elő, melyeknek minden sora Szovjet-Lettország elleni rágalmakat tartalmaz. A kéziratok szerzője a lett szociáldemokrata párt Rigában élő volt elnöke. A csődbe jutott politikus az, aki kapcsolatokat épített ki a tengerentúlról érkező turistákkal, egyébként a szovjet államtól rendszeres nyugdíjban részesül: szabad idejét jelek szerint arra használja fel, hogy a lett nép ellen gúnyiratokat gyárt. A volt szociáldemokrata vezér egyedüli eszményképe a burzsoá rend, amellyel a Lett Szocialista Köztársaság népe 1940. júliusában számolt le. így fiadzik a dollár Washington által 1961-ben létrehozott „Szövetség a haladásért” elnevezésű segély- program teljes kudarcba fulladt, és kudarcának okait már az első percektől kezdDe Gaulle távol-keleti követője Pák Csöng Hi, dél-koreai államelnök pénteken rádióbeszédet intézett az ország népéhez, bejelentve, hogy a vezetése alatt álló kormánypárt állammódosítást készít elő. A jelenlegi alkotmány értelmében ugyanis ugyanaz a személy egymásután csak kétszer választható meg négynégy évi időtartamra köz- társasági elnöknek. A módosítással azt akarják elérni, hogy Pák Csöng Hi harmadízben is jelöltethesse magát. Az 51 éves elnök közölte, hogy az alkotmánymódosításról népszavazást tartanak, s amennyiben az általa bizalmi szavazásnak tekintett referendumon a javaslat nem kap többséget, elnöki tisztéről azonnal lemond. ve magában hordozta” — jelentette ki a chilei szenátusban a külügyi bizottság elnöke. Mint a továbbiakban rámutatott, az Egyesült Államok fokozatosan csökkentette a segélyprogram ösz- szegeit, a valóságos segítség helyett Washington fokozza a latin-amerikai országok kizsákmányolását; 1965. és 1968. között az amerikaiak a kontinens megsegítésére egymilliárd 100 millió dollárt fektettek be; az üzleten ugyanezen időszak alatt 5 és fél milliárd dollárt nyertek. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy minden be- feketett dollár után öt dollárt vittek ki a latin-amerikai országokból. Ezzel magyarázható, hogy egész La- tin-Amerika egységesen foglal állást az amerikai gazdasági „segélypolitikával” szemben — mondotta a szenátor.
