Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! \ VBTÜfífJ£PB A MAGYAR SrOCTaLISTA MUNKÁSPÁRT ß Á C S*-K I $ K MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 151. szám 1969. július 3, CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér 138,9 milliárd forint bevétel A múlt évi gazdálkodás az országgyűlés nyári ülésszakának első napi vitájában Szerda délelőtt 11 órakor összeült az ság Elnöki Tanácsában megüresedett hely országgyűlésnek bemutatott országgyűlés. Az ülésen részt vett Lo- betöltésére. A javaslatnak megfelelően az sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta- országgyűlés dr. Petri Gábor képviselőt, nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Központi Bizottságának első titkára, tagjává egyhangúlag megválasztotta. Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai BiKállai Gyula ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló zottság póttagjai, a Központi Bizottság törvényjavaslat; titkárai és a kormány tagjai. A diplomá- 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöké- ciai páholyokban helyet foglalt a buda- nek beszámolója a vízgazdálkodás helypesti diplomáciai képviseletek számos ve- zetéről és fejlesztési célkitűzéseiről; zetője. 3. Interpellációk. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés Ezután napirend szerint megkezdődött elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az a tavalyi költségvetés végrehajtásáról MSZMP Központi Bizottságától és a Ha- szóló törvényjavaslat tárgyalása, zafias Népfront Országos Tanácsa Elnök- Vályi Péter pénzügyminiszter emelke- ségétől javaslat érkezett a Népköztársa- dett szólásra. Vályi Péter expozéja Tisztelt országgyűlés! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében tisztelettel előterjesztem az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Az állami költségvetés 1968. évi bevételeinek ösz- szege 138,9 milliárd forint. Ebből a vállalatok, a kisipari fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 117 milliárd forintot fizettek be, ami az összes bevételek 84 százaléka. A vállalatok és szövetkezetek nye- . resége 1968-ban 64 milliárd forint volt, ami 14 milliárd forinttal több a tervezettnél. A többlet nagy része at 1968. évi induló árak tervezettnél magasabb nyereségtartalma miatt keletkezett, számottevő hányada azonban abból, hogy a vállalatok javították a termelés összetételét, olcsóbb anyagbeszerzési forrásokat kutattak fel, keresték a kedvezőbb értékesítési lehetőségeket. 0 bevétel meghaladta a tervezettet Az állami költségvetés nyereségadóból származó bevétele 39 milliárd forint, ami az összes nyereség 61 százaléka. Az állami költségvetésre kedvező hatással volt, hogy a nyereségadó 22 százalékkal magasabb az előirányzottnál, ugyanakkor a tervezettnél nagyobb nyereség 34 százalékkal növelte a vállalati alapok számított összegét. Az eszközlekötési járulék 1968. évi összege kereken 22 milliárd forint, ami jelentősen alacsonyabb az állami költségvetés összeállításánál számba vett ösz- szegnél. Ennek az az oka, hogy az állóeszközök értéke az újraértékelés folytán alacsonyabb, a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített eszközöké pedig magasabb volt a számítottnál. Béri árul ékok, termelési adó, forgalmi adó, vám és import forgalmi adó címén együttesen a költség- vetés 48,4 milliárd forintra tett szert, ami 2,5 milliárd forinttal haladja meg az előirányzottat. összességében az állami költségvetés bevételei 1,6 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Ez tehát abból adódott, hogy a termeléssel, a forgalommal és a gazdálkodás hatékonyságával szorosan összefüggő bevételek a tervezettnél nagyobbak voltak, az eszközlekötési járulék és a központosított amortizáció viszont kevesebb volt a tervezettnél és mérsékelte a bevételi többletet. Az állami költségvetés 1968. évi kiadásainak ösz- szege 140,5 milliárd forint volt. Felhalmozásra a költség- vetés összesen 29,5 milliárd forintot, a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal többet fordított. A többletkiadás oka, hogy az 1967. december 31-én már folyamatban volt, s vállalati kategóriába sorolt beruházásoknál a költségvetési kiadások a számítottat mégha, ladták. Éppen ezért ez' olyan kiadásnak tekinti'!1 amely évről évre mérséklődik. A vállalatok és szövetkezetek költségvetési támogatása 1 milliárd forint* ai volt nagyobb az előirányzottnál. A többlet oka az, hogy a termelés és forgalom összetételében a tervezetthez képest eltolódás következett be és ez növelte a támogatási igényt. Ebből a támogatásból minden ágazat részesült. Meggyorsul! az útfenntartási, korszerűsítési program A költségvetési szervek az 1968-ban tevékenységük ellátására 48,8 milliárd forintot, az eredeti előirányzatnál 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget fordítottak. Ebben több tényező játszott közre, a későbbi évek előirányzatai terhére meggyorsult az útfenntartási és korszerűsítési program megvalósítása, a nem termelő beruházásoknál — különösen az állami lakásépítéseknél — az építőipari árak emelkedését a költségvetés fedezte. Növelte a kiadásokat az is, hogy a gyermekgondozási segélyt a vártnál többen vették igénybe. A minisztériumok és tanácsok — élve az új tervezési rendszer adta önállósággal — kiadásaik belső struktúráját némileg megváltoztatták az előirányzatokhoz képest. A változások általában kedvező irányúak. I. a nemzeti jövedelem 5 százalékkal emelkedett Eredményként könyvelhetjük el mindenekelőtt azt a növekedést, amely a társadalmi közös fogyasztás céljaira fordított kiadásokban, az egészségügyi, a szociális, kulturális feladatok teljesítésénél és kommunális téren jelentkezett. Ez a fejlődés az előző évihez képest a következő módon jellemezhető: a nemzeti jövedelem 1968-ban 5 százalékkal emelkedett, a szociális és egészségügyi kiadások —és ezen belül a társadalom- biztosítási kiadások is — 11 százalékkal voltak magasabbak az 1967. évinél. Tavaly a kulturális feladatok ellátására az előző évinél 6 százalékkal és az előirányzottnál mintegy 4 százalékkal többet fordítottunk. Az 1968. évi állami költségvetés benyújtásakor 1,5 milliárd forint költségvetési hiánnyal számoltunk. A költségvetés tervezésének a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó bizonytalanságai ellenére a költségvetés az előirányzatot csak minimálisan meghaladó, 1,7 milliárd forintos hiánnyal zárult. A hiány fedezetét, a korábbi években képződött állami pénzkészlet biztosította. A tervezett egyensúlyi helyzet elérése úgy volt lehetséges, hogy a kormány — és a tanácsok is — operatív intézkedéseik során messzemenően törekedtek a gazdálkodás stabilitásának biztosítására és ez tette lehetővé a zárszámadásban kifejezésre jutó gazdálkodási eredményeket. 1968-ban a nemzeti jövedelem 5 százalékkal Az évszázad, második legcsapadékosabb júniusa Aratják a rozsot Eddig több csapadékot kapott a Duna—Tisza köze, mint tavaly egész évben. Júniust — az Agrometeorológiai Obszervatórium kecskeméti intézetében — az évszázad második legcsapadékosabb hónapjaként jegyezték fel: 169 milliméter eső esett. Ezzel szemben — az 50 éves átlagnál — kevesebb volt az érlelő, nevelő napfény. Lassan szikkad a határ, ezért a kötöttebb talajokon még mindig várat magára az aratás. A legnagyobb gabonatermő körzetben, a Bácskában csak szórványosan tudnak dolgozni a kombájnok, a rendrevágók, Homokhátságon azonban általánossá vált a kalászosok betakarítása. Az őszi árpán kívül szerdán megkezdték a rozs aratását is. Szinte újdonságnak hat a kéziaratás, de a vízállásos területeken, s az összekuszált táblákon az idén nem lehet nélkülözni a kézi kaszásokat. A szakemberek becslése szerint mintegy 5—6 ezer holdnyi gabonaterület szabadult fel, s megkezdték a tarlóhasznosítást. Kiskunmajsa és Jászszentlászló környékén például már kikelt a másodvetés. Másutt is igyekeznek kihasználni az esős időjárást. A tavalyinál nagyobb területet jelöltek ki tarlóvetésre. Megkezdődött az aprómagvak betakarítása is. Vágják a repcét, a baltacint, s rövidesen csépelik a borsót. A Vetőmagtermeltető Vállalat 200 nagyüzemből várja az árut, összesen 44 féle szántóföldi és kerti magvat, Az eddigi szemlék szerint jó közepes terméssel számolnak: 1200 vagon áru fogadására készültek fel. Hiányzik a meleg a kertészetekben is. A zöldség- termelő gazdaságokból arról érkezett hír. hogy a hűvös időben lassan fejlődik, érik a paradicsom és a paprika. A melegigényes paprikabokrokon rosszul ter- mékenyülnek a virágok, cse- nevész a termés. Az egyéb zöldségfélék — a zöldbab, a káposzta, a karfiol és a petrezselyem — jól hasznosították az esős, párás időjárást, gazdag belőlük a felhozatal. Munkában a műszaki szolgálat. nőtt. Az ipari termelés 5 százalékkal, az építőipari termelés 6 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság termelése 1—2 százalékkal volt több az előző évinél. A lakosság pénzbevételei 8 százalékkal nőttek, ami' jóval meghaladta a tervezettet. A külkereskedelem és nemzetközi fizetések terén a múlt évinél és a számítottnál is kedvezőbb eredményeket értünk el. A gazdasági növekedés üteme az előző két évinél mérsékeltebb volt; a gazdaság területén azonban biztató lépéseket tettünk az egyensúlyi viszonyok javítása felé. A lakosság jövedelme A lakosság jövedelmi helyzete 1968-ban jelentősen javult. A lakosságnak a szocialista szektorból származó jövedelme elérté a 151 milliárd forintot, ami 8 százalékkal volt több az 967. évinél. A munkások s alkalmazottak reáljövedelme — a csökkenő munkaidő mellett is — 5—5,5 százalékkal, a szövetkezeti narasztság egy főre jutó reálfogyasztása — részben i tényleges munkaidő növekedése mellett — 9 százalékkal nőtt. A reálbér országos szinten az év során 2—2,5 százalékkal növekedett. A vállalatok nem mindig asználták ki az adott békési lehetőségeket, és inkább a nyereségrészesedést növelték. A termelékenység növekedésével összhangban és annak serkentésére a keresetek egészséges differenciálását kell megvalósítani: a különböző teljesítménnyel dolgozók bérét, a különböző bonyolultságú és felelősségű munkákat jobban meg kell különböztetni. Ennek erkölcsiekben és az átlagbérekben egyaránt kifejezést kell adni. A szociális és egészség- ügyi, a kulturális, valamint az igazgatási szervek dolgozóinak bérszínvonala 1968 folyamán —, a kitűzött céloknak megfelelően — 2,5 százalékkal növekedett. Államunk nagy gondot fordít az ezen a területen dolgozók helyes bérarányainak kialakítására. Ezért a kormány biztosítani kívánja a jövőben is, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak bér- színvonala a termelő szférában dolgozókéval arányosan növekedjék. A jövőben helyes lenne, ha a vállalatok bátrabban fizetnének év közben is prémiumot, jutalmakat, ezzel is fokozva a jövedelmek ösztönző hatását. Javult az ellátás Az 1968. évben a lakosság pénztartalékai 5,8 milliárd forinttal, ezen belül a takarékbetétállomány 4,4 milliárd forinttal nőtt. Ez annak jele. hogy — a problémák mellett — egészében nyugodt volt a gazdasági és a politikai légkör. 1968-ban a lakosság ellátása — a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése folytán — érezhetően javult. A lakosság vásárlásának értéke 1968- ban meghaladta a 100 milliárd forintot. A kereskedelmi forgalom tervszerűen alakult. Megkezdődött a kereskedelmi áruforgalom merevségének feloldása, erősödött a termelés és fel(Folytatás a 3. oldalon)
