Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
6. oldat 1969. július Z. szerda Ahonnan a KISZ lakásépítő akció elindult Nem szikrázik már a Babi... Lapjuk 1969. április 25-i számában „Szikrázó Babi című észrevétel Csuka Antal dunaszentbenedeki lakos hibás kávéőrlőjével volt kapcsolatos. A panaszt kivizsgálva megállapítottuk, hogy a javítás elhúzódását a gyártómű szállítási késedelme okozta. A 004. sz. szervizünk június 4-én megjavított állapotban postára adta Csuka Antal kávéőrlőjét. Dr. Grátz Endre irodavezető Gépipari Elektromos Karbantart« Vállalat, Budapest (Mit fűzhetünk e válaszhoz? Hiszen önmagáén beszel Annyit azén megjegyzünk, hogy, amikor pár hónapos késedelem után hírül vettük az apró hiba orvoslását, cseppet sem elismerő hangsúllyal kiáltottunk fel: Ez az- tán szolgáltatás! Szerk.) Intézkedtünk, hogy * zaj minimális legyen Az ígéret szép szó... Feltételezem, hogy egyszerű teledékenységről van szó. Annak idején ugyanis az ígéret csupán szóban hangzott el, sehová fel nem jegyezték — mármint az illetékesek —, s bár a sajtó több esetben írt a kecskeméti szégyenfoltról, semmi nem történt az ügyben. A „hatszögletű” kocsmáról van szó, amely Kecskeméten, a Csongrádi út és a Klapka utca találkozásánál terül el. Ez önmagában nem lehet kifogásolható, de ugyanott elterülnek a kedves vendégek is. Szép sorjában leülnek a kőkerítés mellé, miként a parti fecskék. Sőt még csicseregnek is. Danájuk azonban nem szívszaggató, hanem dobhártyarepesztő és nyugaloműző, Épületes látvány ez a járókelőknek, akik már évek óta rezignáltan veszik tudomásul, hogy hát igen, ilyen is van. Jobb sorsra érdemes állampolgárok isz- szák el itt keresetüket, őszbe ésavarodott apák henteregnek a társadalmi munkában és városfejlesztési alapból épített járdán, horkolnak a hajdani szemétlerakó helyén kinőtt gyepen. Időnként népes családok telepednek le a villanyoszlop tövében és emelgetik a sörös korsókat, derülnek egymás trágár viccein és összevesznek, ha fogytán a pénz, és a józanság. Szemben — talán húsz méternyire — óvoda van, és azok a szülők, akik hozzák, viszik a kisgyerekeket, mellesleg ingyen cirkuszt is látnak, főleg fizetési napokon. Néha olyan nagy a kis kocsma látogatottsága, hogy a vendégeknek nem elég sem a járda, sem a füves rész, kihúzódnak az óvoda melletti parkba, körülbástyázzák magukat sörrel, vagy fröccsel és csattog a kártya. Bús képű fuvaros lovak, talicskák, kerékpárok tarkítják a terepet, s időnként — elég gyakran — megjelenik itt a rendőrségi autó is. Soha nem jönnek feleslegesen. Egy-két alakot mindig rendre kell utasítani, vagy be kell vinni. Járt itt már a mentő is, amikor az utca kövéről szedték fel a féltékenység! vetélkedőben alulmaradt, eszméletlen polgárt. Bent a kocsmában bűz, piszok, hangoskodás, abszolút kultúrálatlan környezet. Karjukon kisgyermeket tartó, a férjükért aggódó anyák, alkalmi muzsikusok, reszkető alkoholisták, alkudozó honleányok stb. De minek beszélek? Nem egyszer megírtuk már ezt, remélve, hogy a KÖJÁL felfigyel a cikkre és azonnali hatállyal bezáratja a butikot. A vendéglátó vállalat igazgatója körülbelül fél évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy ha elkészül a Kuruc téri presszó, a hatszögletűt azonnal bezárják. Nos, a presszó régen megnyílt, de a kocsmát máig sem zárták be. Feltételezzük, hogy egyszerű feledékenységről van szó. Viszont szeretnénk, ha rólunk azt feltételeznék az illetékesek, hogy számon tartjuk az ígéreteket, s alkalomadtán visszatérünk rájuk. Nem egyéni érdek, hanem egy városrész lakosságának nyugalma, Kecskemét jóhíre, a jelenségben csupán üzletet látó szemlélet elítélése sarkal bennünket. — dorgál — Mi tagadás, büszkeség töltött el, amikor a napokban egy rokontéma kapcsán a bajai KISZ lakásépítő kezdeményezésre hivatkoztak a rádióban. Hiszen tudom, hogy 1958-at írtunk, amikor a bajai Ganz Villamos- sági Művek KlSZ-szerve- zetének gyűlésén felvetődött az ötlet, s nyomában az első 86 tagú építőközösség szervezésével útjára indult a lakásépítő akció. — Vajon hol tartanak azóta? — Éppen a tizenhetedik közösség szervezésénél — mondja Pető József, a Baja városi KISZ-bizottság titkára. S nyomban hozzáteszi : — Az emlékezetes gyűlés óta pedig háromszáz lakás megépülésével ugyanennyi fiatal család gondja oldódott meg. Tíz év eredményei Évenként átlagban tehát 30 lakás következtetek, a KISZ-titkár azonban folytatja: — Jelenleg a 11. számú közösség ügye „fut sínen”. Az 1967-ben szerveződött 45 tagú kollektíva előtaka- rékosság után tavaly folyamodott hitelért, s kötött szerződést a kivitelezésre, amely ez év decemberére jelöli meg a lakások átadási határidejét. Külön örömük, hogy a helyi lakberendező ktsz szeptemberre ígéri a befejezést. Persze, ez az öröm sem változtat azon a bosszúságon, melyet az 1967-ben, illetve tavaly minden építtető számára hátrányosan módosított hitelezési rendszer váltott ki — teszi hozzá Pető elvtárs. — Ök ugyanis a jóváhagyott 100 ezer forint hitelösszegből 40 ezer után 2, a fennmaradó 60 ezer után meg 6 százalék kamatot kötelesek fizetni. A mostani hitel- rendszer pedig 80 ezer forint után írja elő a 2 százalékos kamatot. A közösség tagjai kivétel nélkül vékonypénzű fiatalok, hátrányos helyzetbe kerültek az előttük és utánuk építkező társaikkal szemben. Ügy érzem, nem jogtalan, amikor méltányosságot kérünk a számukra. E megítélésünk szerint is jogos kérés után a többi építőközösségre terelődik a szó. A 12-es kollektíva például — a munka ütemét tekintve — augusztus vé-’ gén veheti birtokba a 29 otthont. A három szoba összkomfortos lakásokat egyébként házilagosan építik, élve a saját téglagyártás előnyeivel. (Jelenleg 14 család termeli az évi 2 millió téglát. S ennek ezer darabját — szemben a TÜ- ZÉP 800 forintos árával — 580 forintért kapja az építőközösség.) A sorban következő 13- as kollektíva jellemzője, hogy tagjai a vízügyi igazgatóság dolgozói. ők nyolcán vannak, s az építéssel megbízott bácsbokodi ktsz serény dolgozóinak jóvoltából ugyancsak ez évben birtokba vehetik új lakásaikat a két, egyemeletes házban. A további — 14, 15, 16- os — közösségek 61 lakás építésére fogtak össze, három kivitelezőt bízva meg a munkával. A 61-ből hét lakás elkészítését ugyancsak a bokodi ktsz vállalta el még ebben az évben. S 1 hogy a felsorolás teljes—legyen: az ÉPSZER Vállalat az akció keretében az idén 16, s jövőre ugyanennyi lakást épít ifjú dolgozóinak. Ezek után adjuk össze az említett lakásszámoikat, s vegyük figyelembe a 17. közösség jövő évi megépítésre tervezett 75 lakását is. Az eredmény: a kezdeményezés óta elkészült 300 mellett még 250 lakás dicséri a KISZ-akció életrevalóságát! Érdekeltség a munkaerő oldaláról is — Csak a legnagyobb tisztelettel szólhatok arról a segítőkészségről, amely- lyel akcióinkat a vállalatok, intézmények támogatják — mondja Pető elvtárs. — Amikor a 152 KISZ- alapszervezetünk titkárai útján újabb és újabb építőközösségek szervezéséhez kezdünk, levélben felkeressük a vállalatok vezetőit is, támogatásukat kérve. S ez soha nem marad el. Gépkocsikat adnak a szállításhoz, különböző kedvezményeket biztosítanak. A munkaerő oldaláról megvan ebben az érdekeltségük is. Az építkezők 25—30 százaléka vidéki, vagy bejáró. Ezért gyakran a vállalatok keresnek meg bennünket, egy-egy fiatal dolgozójuk érdekében. Aztán dicsérettel említette a KISZ-bizottság titkára a Vízügyi Igazgatóságot, a Vas- és Fémipari Ktsz-t, a DÁV KlSZ-szer- vezetét, a Finomposztó Vállalatot, a 9. sz. AKÖV-öt, a Gázmüvet. Ez utóbbi például ' már számos KISZ-la- kásba saját költségén vezette be a gázt. De mint Pető József hozzátette, szinte kivétel nélkül felsorolhatna valamennyi vállalatot, ahol a dolgozók építkeznek. — Mégsem minden arany, ami fénylik — tette hozzá némi szünet után. — Ha én egyszer leírnám, mit kell végigcsinálnia az építtetőnek! Valóságos kálvária, amely már a telek- vásárlással elkezdődik. Nem szólva az olyan zökkenőkről, amelyek olykor az imént méltatott vállalati támogatást is oldalba támadják. Gondok és tervek S már monrjta is a példát: a városi kórház szak- szervezeti bizottsága négy KISZ-es fiataljának 10—10 ezer forintot kölcsönzött öt évre, kamatmentesen. Az OTP viszont — mivel a pénzt szabályosan az építtető betétkönyvére utalja át a szakszervezet —, nem tudja be saját erőnek. Ezért az adható hitelnek csak 25 százalékát hajlandó folyósítani. — Értem én az okát — jegyzi meg a KlSZ-bizott- ság titkára —, attól tart az OTP, hogy az építtető nagyon eladósodik, s nem tudja a hitelt törleszteni. Én pedig a saját példámból tudom: ötezer forintom volt, amikor az egyik közösség tagjaként építkezni kezdtem. A hitelfedezethez szükséges többit kölcsön kértem, csakhogy ezt nem tudta az OTP! Szerintem rugalmasabb megítélésre van ilyen esetben szükség. Különben óhatatlan, hogy az érdekelt építtető kiskaput keres a céltérésért. Végül még valamit: örömmel könyvelik el a KISZ-bizottságon, hogy a városi tanáccsal egyre jobb a kapcsolatuk. Érzik, hogy a tanács előtérbe helyezi a magánerős építkezést és tudják azt is, milyen óriási gondokkal küzd ezzel kapcsolatban a közművesítés megteremtésében. — A legtermészetesebb hogy mi is számolni kezdtünk, és úgy döntöttünk, hogy a lakásonként 4 ezer forintba kerülő hidroforos megoldás helyett vízműtársulást hozunk létre. Ez már működik is. A lakásonkénti 4 ezer forint befizetés mellett nagyarányú társadalmi munkát is végeztek a vízhálózatban érdekelt építtetőink. Akik most építkeznek, azoknak viszont csatornázási társulást célszerű létrehozni. Erről folynak a tárgyalások. Előnyösebb ugyanis a helyi derítők építése helyett a hűtőházi főcsatornához való csatlakozásra költeni a derítőre szánt, mintegy 300 ezer forintot. Ezzel is kiteljesedik az akció, így tartunk lépést az, új követelményekkel. Kivizsgáltuk Puliusz Ferenc kecskeméti lakosnak a MÁV kecskeméti alsópályaudvaron történő zajos tolatás miatti panaszát, és megállapítottuk: A pályaudvar 15 ipari vágányára beérkező kocsik száma naponta eléri a 150— 200-at, s a kocsik beállítása állandó tolatást igényel. A vasúti, valamint az állomási végrehajtási utasítások előírják a mozdonyszemélyzetnek mikor, és hol kell „figyelj” jelzést adniuk. Az iparvágányokat, vontatóvágányokat. sorompó nélküli közúti és üzemi átjárók keresztezik, s ezeknél a jelzés adása kötelező. A Halasi úti személyi közlekedést pörgettyűs rendszerű sorompó biztosítja, lehetővé téve, hogy a zárt sorompó mellett a vágányokon át közlekedjenek a gyalogosok. Ebben az átjáróban már többször előfordult személyi baleset, s itt mindig kötelező a „figyelj” jelzés adása. A MÁV rendelkezése előírja, hogy lakott területeken csak a legszükségesebb jelzést szabad adni. Az állomásfőnökséggel egyetemben sűrűbb ellenőrzéssel is igyekszünk a személyzet által adott hangjelzéseket mindjobban csökkenteni. A mozdonyok figyelmeztető jelzéseit teljesen megszüntetni azonban a fentiek ellenére sem tudjuk. Nagy Gyula vontatási főnök MÁV Vontatási Főnökség Szeged P. I. A beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor ^zto«e«,;torŐur»°“4' *"«***?** besték fel, tábort . köbnek A követek összenéznek nagy mosolyogva, mintha mondanák: „olcsó, bizisten olcsó!” Porosznoki uram már nyúlna is a dolmány-zsebbe. Hiszen az két arabs lónak az ára! Az öszvérért inkább eljövünk máskori Akár meg k tarthatják vitézlő hadnagy uram. A tiszteletre méltó atyák úgysem használhatják többé. Kompromittálta magát, hogy tábori szolgálatot végzett egy protestáns szellemű had- csapatban. P* nem volt apelláta, beadták a derekukat. s a követek végül Hamar elterjedt a híre, miként vágott eret a csavaroseszü kuruc a jámbor cíviseken.A Szécsényben álló császári zsoldoshad kanitánva
