Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-15 / 161. szám
6. oldal 1969. Július 15, kedd Bravó, tabdi lányok! Vidám mosoly közben felcsillanó örömkönnyek, színes élménybeszámolók, hirtelen összesereglett több száz kíváncsi ember... — ez a kép tárult elénk a napokban Tabdin, az önkéntes tflzoltótestület székházában. Szinte az egész község nagy érdeklődéssel várta vissza lányait az ausztriai Kremsben megrendezett IV. nemzetközi tűzoltóversenyről, amelyet július 1—6. között bonyolítottak le. Az 1200 lakosú kis község már akkor is nagyon büszke volt — és joggal, — amikor az ország női tűzoltócsapatai közül a tabdi lányokra esett a választás, hogy nemzetközi vetélkedőn képviseljék a magyar színeket. Ám még nagyobb lett az öröm, amikor tudomást szereztek arról, hogy lányok a harmadik helyet jelentő bronzéremmel tértek haza. Tóth Imre községi parancsnok és Lengyel Pálné rajparancsnok vezetésével Léder Julianna, Judák Erzsébet, Kovács Vincéné, Fábián Margit, Judák László, né, Tóth Sándorné, Varga Irén és Szávai Julianna voltak a szép sikert elért csapat tagjai. Dicséret és elismerés illeti tehetségüket, szorgalmukat. Nem maradhatnak ki azonban az elismerésből azok a tabdi lányok és asz- szonyok sem, akik a szűkre szabott keret miatt nem lehettek részesei a nemzetközi versenynek. Mert hosszú éveken át lelkesen, szorgalmasan vettek részt a testület munkájában, és mindannyian együtt oly sokszor szereztek már hírnevet a járási, megyei, majd országos első helyezéssel községüknek, testületüknek. És kijut az elismerésből a társadalmi, az állami és gazdasági szerveknek is, amelyek önzetlen támogatásban részesítették a testületet. Az Ausztriában elért siker bizonyítja: az összefogás nem volt hiábavaló. A tabdi lányok, mint már any- nyiszor, szép eredménnyel viszonozták a segítséget, s rászolgáltak az előlegezett bizalomra. A díszes oklevél, a bronzérem, a „IV. Inter- natiolen Feuerwehrwetter- kámfer” feliratú jelvény sokáig tanúskodik majd erről az igazán szép sikerről. Csak így tovább, tabdi lányok! Király István 11 ezer vagon szén — Augusztusban nyílik a mintabolt Megfelelő az idei tüzelőanyag-ellátás A jó háztartásban előrelátóan gondoskodnak róla, hogy kellő időben, már július közepén, pincében legyen a téli tüzelő. Természetesen mindenki igyekszik a kedvelt, a már megszokott szénfajtáját beszerezni. Ki-ki a brikettel, koksszal, vagy éppen iszapszénnel szeret fűteni, az évek alatt kialakult ta pasztalata szerint. Vajon e szénfajtákból elegendő mennyiség van-e a TÜZÉP telepein?' Szép Károly, a Kecskeméti Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat igazgatója a fenti kérdésre megnyugtató választ adott. Elmondotta, hogy az idei felkészülésük sokkal kedvezőbb, eredményesebb a tavalyinál. — Június végéig 700 vagon szenet értékesítettünk — mondotta. — Tűzifából pedig 135 vagonnal többet adtunk el, mint az előző évben. Jelenlegi készletünk 1396 vagon szénből 570 va- gonnyi iszap, valamint 484 vagon brikett és 139 vagon koksz. Ezekben az adatokban nem is szerepel a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek telepein levő készlet, amely szintén jelentős mennyiség. Á beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor A terv szerint a TÜZÉP a második félévben 11090 vagon szénét értékesít majd. Az igazgató szerint a lakosság tüzelőanyag-beszerzése idén lassúbb ütemű, mint az előző évben. Amíg ugyanis tavaly július 30-ig 15 ezer szénutalványt váltott be a lakosság, az idén a múlt hónap végéig csupán 10 ezren jelentkeztek utalványukkal. A TÜZÉP a nyugdíjasok utalványát szeptember 30-ig váltja be. Kecskeméten egy, a megyében tizenhárom telepe van a vállalatnak. Az esetleges torlódások elkerülése érdekében a lakosság ne az utolsó percekben gondoljon a tüzelőbeszerzésre. — Augusztus elején egy mintaboltot nyitunk Kecskeméten — folytatta Szép Károly. — E boltunkban a kislakás-építésekhez szükséges felszereléseket, kellékeket — fürdőszoba-berendezés, szigetelőanyagok, stb. — árusítjuk. Épületfa készletük szintén kielégítő. Az első félévben 2091 köbméter fenyő-fűrészárut értékesített a TÜZÉP. Előreláthatólag ez a mennyiség a második félévben is a vásárlók rendelkezésére áll. Az első félévben 8170 ajtót, illetve ablakot vásárolt a megye lakossága. Ezekből az év hátralevő felében sem lesz hiány. A TÜZÉP telepem talán egyetlen hiánycikk a_ mész. Miért nincs elegendő? Amint megtudtuk, a hazai mészgyártás mellett, főként romániai importból elégítik ki az igényeket. A nemzetközi szerződést már megkötötték, így július végére, augusztus elejére mészből sem lesz hiány. Sőt, a jövőben bővül a telepek cikklistája. Az ÁFOR-ral folytatott tárgyalások nyomán a TÜZÉP az olaj ellátásiban is segítséget kíván nyújtani; T. L. Ötéves az Intermetall Kedden érkezik el fennállásának ötödik évfordulójához az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezet, amelyet a magyar, a csehszlovák és a lengyel kormány 1964. július 15-én alapított. Még az évben csatlakozott az egyezményhez Bulgária, az NDK és a Szovjetunió. Így a szervezetnek jelenleg hat ország tagja, de más államok is csatlakozhatnak. Igyekeznek megszervezni egymás között a tagországok a szakosítást. Az Inter- metall összegyűjtötte, rendszerezte, s a tagországok rendelkezésére bocsátotta 362 kohászati berendezés termelési és műszaki adatait, hogy megfelelő támpontot kapjanak a szakosításhoz. A szervezet a tagországokban készülő termékeket is fokozatosan felméri, ily módon képet ad arról, hogy mit vásárolhatnak egymástól. 3123 féle hajlított szelvény katalógusa máris elkészült, amelyben elektronikus számítógépek adatai alapján az anyagok műszaki adatait is feltüntették. Mosoda Kecskeméten Hamarosan jön az új gép — 19 tonna mosnivaló Az utóbbi hónapokban gyakran kaptunk olyan leveleket olvasóinktól, amelyekben a kecskeméti mosoda munkájára panaszkodnak: elveszett az ágynemű, foltos lett a ruha stb. Ezek az olvasói jelzések késztettek bennünket arra, hogy nagyobb cikkben foglalkozzunk a mosodával, hogy megismertessük olvasóinkkal a Kecskeméti Ruházati Ktsz-nek ezt a szolgáltató tevékenységét. A ktsz hat évvel ezelőtt vásárolta meg a Szegedi út 9. szám alatti telket a rajta levő épülettel, s itt kezdte kialakítani a mosodát. .Meddig jutottak el azóta, hol tartanak jelenleg, s milyen gondokkal küzd a megyeszékhely egyetlen mosodája, illetve annak vezetősége? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Faragó Lajossal, a ktsz elnökével és Kövér János főkönyvelővel. ötmillió forint beruházás Kezdetnek megfelelt a régi épület, kiindulási alapnak jó volt az átalakított, „kipofozott” ház, de a következő évben már tárolóhelyiséget építettek a telekre, 1964-ben pedig új résszel egészítették ki az üzemet, a régiben már csak a mosoda maradt. Közben természetesen gépeket, egyéb felszereléseket szereztek be, mert az igény egyre növekedett, mind több és több háziasszony adta be mosásra az ágyneműt, vegytisztításra a különböző ruhadarabot. — Néhány héten belül megérkezik az NSZK-ból az új nagyteljesítményű vegytisztító gép, s ennek az árával együtt összesen ötmillió forintra kerekedik az az összeg, amit a mosodára, a vegytisztító üzemre költöttünk. Sok munkánk van, s szeretnénk, ha még több lenne. Kapacitásunk ugyanis még nincs kihasználva teljesen — mondja a ktsz elnöke. — Nemcsak kecskeméti ügyfeleink vannak. Gépkocsink állandóan járja a környező községeket, s tizenkét felvevőhelyről hozza be a mosatásra, tisztításra beadott ruhát, majd viszi vissza. — Ha közgazdász szemmel nézzük ezt, feltétlenül olyan álláspontra jutnánk, hogy nem kifizetődő — kapcsolódik a beszélgetésbe a főkönyvelő. — Nekünk azonban — talán szokatlanul hangzik ez — nem elsődleges célunk a bevétel növelése, inkább a lakosság igényeinek a jó kielégítésére törekszünk, hiszen a szolgáltató tevékenység a feladatunk. Egy éve monopolhelyzet Amikor 1967 végén megszűnt Kecskeméten a vegyesipari vállalat „Patyolat” részlege, a ktsz vegytisztító üzeme monopolisz- tikus helyzetbe került a városban. Ez egyben több munkát és nagyobb figyelmet is kívánt a ktsz vezetőitől, akik egyáltalán nem arra törekedtek — s ma sem ez a céljuk —, hogy egyedi helyzetükkel a megrendelők rovására visszaéljenek. — Azt nem tudjuk elkerülni, hogy reklamációk ne legyenek a munkánkkal kapcsolatban. Csak egy példa: ha a mosoda nem olyan vizet kap, mint általában, tehát nem tisztát, máris megsárgul, foltos lesz egykét ruhadarab. Mi azonban készségesen megtérítjük a megrendelő kárát, orvosoljuk a sérelmeket — mondja Faragó Lajos elnök. — A monopolhelyzet ellenére is bővíteni kívánjuk felvevő körzetünket, hálózatunkat. Említettük már, hogy a megyében tizenkét községben van felvevőnk, de már tárgyalunk Csongrád, Cegléd és Nagykőrös vezetőivel is — tájékoztat a főkönyvelő, majd így folytatja: — Jelenlegi mosógépünkkel egy műszak alatt 280 mázsányi ruhát tudunk kimosni, s ez csak egyhar- mada annak, amire az új gép lesz képes. Tekintettel arra, hogy a mosoda és a vegytisztító tel-, jesítőképessége még nincs 100 százalékosig kihasználva, érthető, hogy növeli a ktsz a felvevő területét. Szükség volna azonban a megyeszékhelyen, főleg a külterületeken még néhány begyűjtőre, de képtelenek helyet kapni a ktsz vezetői. Jelenleg hét helyen veszik át a mosásra, tisztításra bevitt ruhát Kecskeméten. Határidők — tonnák — Be tudják-e tartani a határidőket? — Ezzel kapcsolatban panasz még nem merült fel — válaszol az elnök. — Gyorstisztítást, mosást 72 órára vállalunk, egyébként egy hét az átfutási idő. Ezt tartani tudjuk. Természetesen itt is el kell mondani, hogy vannak speciális esetek. Előfordul, hogy a szokásos vegyszerek nem veszik ki a foltot a kabátból. Akkor vegyészhez kell fordulnunk, s emiatt elhúzódik az átadási határidő. Persze, ez elég ritka, de megesik. — Ha számokkal érzékeltetjük a munkánkat, érthetőbbé válik, hogy ekkora forgalomból akad egy-két rendhagyó eset. Az elmúlt évben például — sorolja a főkönyvelő — 191 tonna ruhaneműt mostunk ki az előző év 125 tonnájával szemben. A vegytisztítást tételben számoljuk. Tavaly 139 ezer tétel szerepelt a kimutatásokban, míg 1967-ben 121 ezer volt a tételek száma. Munka tehát bőven akad, de még mindig nem elegendő, hiszen, amint a ktsz elnöke és főkönyvelője mondta, nincs kihasználva a teljes kapacitás. A tárgyalások minden valószínűség szerint eredményesek lesznek, s remélhető, hogy Kecskeméten is egyre töb ben jönnek rá, hogy kényelmesebb a mosatásnak, tisztításnak ez a módja. A ktsz pedig arra törekszik, hogy az üzemben dolgozó körülbelül hatvan ember munkáját gépesítéssel könnyítse, s ezzel tegye gyorsabbá, minőségileg kifogástalanná a szolgáltatást. Gál Sándor