Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

6. oldal 1969. Július 15, kedd Bravó, tabdi lányok! Vidám mosoly közben fel­csillanó örömkönnyek, szí­nes élménybeszámolók, hir­telen összesereglett több száz kíváncsi ember... — ez a kép tárult elénk a na­pokban Tabdin, az önkéntes tflzoltótestület székházában. Szinte az egész község nagy érdeklődéssel várta vissza lányait az ausztriai Kremsben megrendezett IV. nemzetközi tűzoltóverseny­ről, amelyet július 1—6. kö­zött bonyolítottak le. Az 1200 lakosú kis község már akkor is nagyon büsz­ke volt — és joggal, — amikor az ország női tűz­oltócsapatai közül a tabdi lányokra esett a választás, hogy nemzetközi vetélkedőn képviseljék a magyar színe­ket. Ám még nagyobb lett az öröm, amikor tudomást szereztek arról, hogy lá­nyok a harmadik helyet je­lentő bronzéremmel tértek haza. Tóth Imre községi pa­rancsnok és Lengyel Pálné rajparancsnok vezetésével Léder Julianna, Judák Er­zsébet, Kovács Vincéné, Fá­bián Margit, Judák László, né, Tóth Sándorné, Varga Irén és Szávai Julianna voltak a szép sikert elért csapat tagjai. Dicséret és elismerés illeti tehetségü­ket, szorgalmukat. Nem maradhatnak ki azonban az elismerésből azok a tabdi lányok és asz- szonyok sem, akik a szűkre szabott keret miatt nem le­hettek részesei a nemzetkö­zi versenynek. Mert hosszú éveken át lelkesen, szorgal­masan vettek részt a testü­let munkájában, és mind­annyian együtt oly sokszor szereztek már hírnevet a járási, megyei, majd orszá­gos első helyezéssel közsé­güknek, testületüknek. És kijut az elismerésből a társadalmi, az állami és gazdasági szerveknek is, amelyek önzetlen támoga­tásban részesítették a tes­tületet. Az Ausztriában elért si­ker bizonyítja: az összefogás nem volt hiábavaló. A tab­di lányok, mint már any- nyiszor, szép eredménnyel viszonozták a segítséget, s rászolgáltak az előlegezett bizalomra. A díszes oklevél, a bronzérem, a „IV. Inter- natiolen Feuerwehrwetter- kámfer” feliratú jelvény so­káig tanúskodik majd erről az igazán szép sikerről. Csak így tovább, tabdi lá­nyok! Király István 11 ezer vagon szén — Augusztusban nyílik a mintabolt Megfelelő az idei tüzelőanyag-ellátás A jó háztartásban előre­látóan gondoskodnak ró­la, hogy kellő időben, már július közepén, pincében legyen a téli tüzelő. Ter­mészetesen mindenki igyekszik a kedvelt, a már megszokott szénfajtáját be­szerezni. Ki-ki a brikettel, koksszal, vagy éppen iszap­szénnel szeret fűteni, az évek alatt kialakult ta pasztalata szerint. Vajon e szénfajtákból elegendő mennyiség van-e a TÜZÉP telepein?' Szép Károly, a Kecske­méti Tüzelőszer- és Építő­anyag Kereskedelmi Válla­lat igazgatója a fenti kér­désre megnyugtató választ adott. Elmondotta, hogy az idei felkészülésük sokkal kedvezőbb, eredményesebb a tavalyinál. — Június végéig 700 va­gon szenet értékesítettünk — mondotta. — Tűzifából pedig 135 vagonnal többet adtunk el, mint az előző évben. Jelenlegi készletünk 1396 vagon szénből 570 va- gonnyi iszap, valamint 484 vagon brikett és 139 va­gon koksz. Ezekben az adatokban nem is szerepel a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek telepein levő készlet, amely szintén je­lentős mennyiség. Á beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta: Cs. Horváth Tibor A terv szerint a TÜZÉP a második félévben 11090 vagon szénét értékesít majd. Az igazgató szerint a la­kosság tüzelőanyag-beszer­zése idén lassúbb ütemű, mint az előző évben. Amíg ugyanis tavaly július 30-ig 15 ezer szénutalványt vál­tott be a lakosság, az idén a múlt hónap végéig csu­pán 10 ezren jelentkeztek utalványukkal. A TÜZÉP a nyugdíjasok utalványát szeptember 30-ig váltja be. Kecskeméten egy, a me­gyében tizenhárom telepe van a vállalatnak. Az eset­leges torlódások elkerülése érdekében a lakosság ne az utolsó percekben gondol­jon a tüzelőbeszerzésre. — Augusztus elején egy mintaboltot nyitunk Kecs­keméten — folytatta Szép Károly. — E boltunkban a kislakás-építésekhez szük­séges felszereléseket, kellé­keket — fürdőszoba-beren­dezés, szigetelőanyagok, stb. — árusítjuk. Épületfa készletük szin­tén kielégítő. Az első fél­évben 2091 köbméter fe­nyő-fűrészárut értékesített a TÜZÉP. Előreláthatólag ez a mennyiség a második félévben is a vásárlók ren­delkezésére áll. Az első fél­évben 8170 ajtót, illetve ablakot vásárolt a megye lakossága. Ezekből az év hátralevő felében sem lesz hiány. A TÜZÉP telepem talán egyetlen hiánycikk a_ mész. Miért nincs elegendő? Amint megtudtuk, a ha­zai mészgyártás mellett, főként romániai importból elégítik ki az igényeket. A nemzetközi szerződést már megkötötték, így július vé­gére, augusztus elejére mészből sem lesz hiány. Sőt, a jövőben bővül a telepek cikklistája. Az ÁFOR-ral folytatott tár­gyalások nyomán a TÜZÉP az olaj ellátásiban is segítsé­get kíván nyújtani; T. L. Ötéves az Intermetall Kedden érkezik el fennál­lásának ötödik évfordulójá­hoz az Intermetall vaskohá­szati együttműködési szer­vezet, amelyet a magyar, a csehszlovák és a lengyel kormány 1964. július 15-én alapított. Még az évben csatlakozott az egyezmény­hez Bulgária, az NDK és a Szovjetunió. Így a szerve­zetnek jelenleg hat ország tagja, de más államok is csatlakozhatnak. Igyekeznek megszervezni egymás között a tagorszá­gok a szakosítást. Az Inter- metall összegyűjtötte, rend­szerezte, s a tagországok rendelkezésére bocsátotta 362 kohászati berendezés termelési és műszaki adata­it, hogy megfelelő támpon­tot kapjanak a szakosítás­hoz. A szervezet a tagorszá­gokban készülő termékeket is fokozatosan felméri, ily módon képet ad arról, hogy mit vásárolhatnak egymás­tól. 3123 féle hajlított szel­vény katalógusa máris elké­szült, amelyben elektroni­kus számítógépek adatai alapján az anyagok műsza­ki adatait is feltüntették. Mosoda Kecskeméten Hamarosan jön az új gép — 19 tonna mosnivaló Az utóbbi hónapokban gyakran kaptunk olyan le­veleket olvasóinktól, ame­lyekben a kecskeméti moso­da munkájára panaszkod­nak: elveszett az ágynemű, foltos lett a ruha stb. Ezek az olvasói jelzések késztet­tek bennünket arra, hogy nagyobb cikkben foglalkoz­zunk a mosodával, hogy megismertessük olvasóink­kal a Kecskeméti Ruházati Ktsz-nek ezt a szolgáltató tevékenységét. A ktsz hat évvel ezelőtt vásárolta meg a Szegedi út 9. szám alatti telket a rajta levő épület­tel, s itt kezdte kialakítani a mosodát. .Meddig jutottak el azóta, hol tartanak je­lenleg, s milyen gondokkal küzd a megyeszékhely egyetlen mosodája, illetve annak vezetősége? Ezekről a kérdésekről be­szélgetünk Faragó Lajossal, a ktsz elnökével és Kövér János főkönyvelővel. ötmillió forint beruházás Kezdetnek megfelelt a ré­gi épület, kiindulási alapnak jó volt az átalakított, „kipo­fozott” ház, de a következő évben már tárolóhelyiséget építettek a telekre, 1964-ben pedig új résszel egészítették ki az üzemet, a régiben már csak a mosoda maradt. Közben természetesen gépe­ket, egyéb felszereléseket szereztek be, mert az igény egyre növekedett, mind több és több háziasszony adta be mosásra az ágyne­műt, vegytisztításra a kü­lönböző ruhadarabot. — Néhány héten belül megérkezik az NSZK-ból az új nagyteljesítményű vegytisztító gép, s ennek az árával együtt összesen öt­millió forintra kerekedik az az összeg, amit a mosodára, a vegytisztító üzemre köl­töttünk. Sok munkánk van, s szeretnénk, ha még több lenne. Kapacitásunk ugyan­is még nincs kihasználva teljesen — mondja a ktsz elnöke. — Nemcsak kecske­méti ügyfeleink vannak. Gépkocsink állandóan járja a környező községeket, s ti­zenkét felvevőhelyről hoz­za be a mosatásra, tisztítás­ra beadott ruhát, majd vi­szi vissza. — Ha közgazdász szem­mel nézzük ezt, feltétlenül olyan álláspontra jutnánk, hogy nem kifizetődő — kap­csolódik a beszélgetésbe a főkönyvelő. — Nekünk azonban — talán szokatla­nul hangzik ez — nem el­sődleges célunk a bevétel növelése, inkább a lakosság igényeinek a jó kielégíté­sére törekszünk, hiszen a szolgáltató tevékenység a feladatunk. Egy éve monopolhelyzet Amikor 1967 végén meg­szűnt Kecskeméten a ve­gyesipari vállalat „Patyo­lat” részlege, a ktsz vegy­tisztító üzeme monopolisz- tikus helyzetbe került a vá­rosban. Ez egyben több munkát és nagyobb figyel­met is kívánt a ktsz veze­tőitől, akik egyáltalán nem arra törekedtek — s ma sem ez a céljuk —, hogy egyedi helyzetükkel a meg­rendelők rovására visszaél­jenek. — Azt nem tudjuk elke­rülni, hogy reklamációk ne legyenek a munkánkkal kapcsolatban. Csak egy pél­da: ha a mosoda nem olyan vizet kap, mint általában, tehát nem tisztát, máris megsárgul, foltos lesz egy­két ruhadarab. Mi azonban készségesen megtérítjük a megrendelő kárát, orvosol­juk a sérelmeket — mond­ja Faragó Lajos elnök. — A monopolhelyzet elle­nére is bővíteni kívánjuk felvevő körzetünket, háló­zatunkat. Említettük már, hogy a megyében tizenkét községben van felvevőnk, de már tárgyalunk Csongrád, Cegléd és Nagykőrös veze­tőivel is — tájékoztat a fő­könyvelő, majd így folytat­ja: — Jelenlegi mosógé­pünkkel egy műszak alatt 280 mázsányi ruhát tudunk kimosni, s ez csak egyhar- mada annak, amire az új gép lesz képes. Tekintettel arra, hogy a mosoda és a vegytisztító tel-, jesítőképessége még nincs 100 százalékosig kihasznál­va, érthető, hogy növeli a ktsz a felvevő területét. Szükség volna azonban a megyeszékhelyen, főleg a külterületeken még néhány begyűjtőre, de képtelenek helyet kapni a ktsz vezetői. Jelenleg hét helyen veszik át a mosásra, tisztításra be­vitt ruhát Kecskeméten. Határidők — tonnák — Be tudják-e tartani a határidőket? — Ezzel kapcsolatban pa­nasz még nem merült fel — válaszol az elnök. — Gyorstisztítást, mosást 72 órára vállalunk, egyébként egy hét az átfutási idő. Ezt tartani tudjuk. Természete­sen itt is el kell mondani, hogy vannak speciális ese­tek. Előfordul, hogy a szo­kásos vegyszerek nem ve­szik ki a foltot a kabátból. Akkor vegyészhez kell for­dulnunk, s emiatt elhúzódik az átadási határidő. Persze, ez elég ritka, de megesik. — Ha számokkal érzékel­tetjük a munkánkat, érthe­tőbbé válik, hogy ekkora forgalomból akad egy-két rendhagyó eset. Az elmúlt évben például — sorolja a főkönyvelő — 191 tonna ru­haneműt mostunk ki az elő­ző év 125 tonnájával szem­ben. A vegytisztítást tétel­ben számoljuk. Tavaly 139 ezer tétel szerepelt a kimu­tatásokban, míg 1967-ben 121 ezer volt a tételek szá­ma. Munka tehát bőven akad, de még mindig nem elegen­dő, hiszen, amint a ktsz el­nöke és főkönyvelője mond­ta, nincs kihasználva a tel­jes kapacitás. A tárgyalá­sok minden valószínűség szerint eredményesek lesz­nek, s remélhető, hogy Kecskeméten is egyre töb ­ben jönnek rá, hogy kényel­mesebb a mosatásnak, tisz­tításnak ez a módja. A ktsz pedig arra törekszik, hogy az üzemben dolgozó körülbe­lül hatvan ember munkáját gépesítéssel könnyítse, s ez­zel tegye gyorsabbá, minő­ségileg kifogástalanná a szolgáltatást. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom