Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-10 / 131. szám

»Hl JSafos «. «ei» t aJfai A homokhátság! közös gazdaságok helyzetéről tanácskoztak Küldöttközgyűlést tartott a területi szövetség Hétfőn Kecskeméten, a megyei tanács kultúrter­mében küldöttközgyűlést tartott a Kecskemét—Kis­kunfélegyháza környéki Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek és Termelőszö­vetkezeti Csoportok Terü­leti Szövetsége. A tanács­kozáson részt vett Virág István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának főtitkár-helyettese, dr Glied Károly, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Jelen voltak a körzethez tartozó városi, járási pártbizottsá­gok, és tanácsok mezőgaz­dasággal foglalkozó veze­tői. Pesir István, a szövetség elnöke megnyitójában mél­tatta a küldöttközgyűlés jelentőségét, amelynek cél­ja. hogy megvitassa a Ho­mokhátság közös gazdasá­gainak jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az el­múlt évi tapasztalatokra Ezután rátértek az eiső napirendi témára, amelyet a szövetség termelésfej­lesztési és közgazdasági bi­zottsága terjesztett elő, a körzet termelőszövetkeze­teinek soron levő tenniva­lóiról. A jelentést a közös gazdaságok által rendelke­zésre bocsátott zárszáma­dások, majd a körzetenként lefolytatott tanácskozáso­kon, üzemi látogatásokon, közgyűléseken szerzett ta­pasztalait* alapján készí­tették. Megállapítja az étóter­jesztés, hogy a szövetkezeti mozgalom tovább szilár­dult az elmúlt esztendő­ben, megnőtt a gazdaságok tekintélye. Számos speci­ális gondja van azonban a Homokhátságon gazdálkodó nagyüzemeknek. Egyik, hogy nincs megoldva az itt élő családok teljes foglal koztatása. Az egy személy­re jutó munkanapteljesi- tés még mindig csak 166. Legalább 12 ezer személy­nek kellene évente száz napra munkaalkalmat te­remteni. Ezért van nagy je­lentősége a téli foglalkoz­tatásnak, a melléküzemági tevékenységnek. Az üzemek termelőeszköz ellátottsága továbbra is a megyei átlag alatt van eb­ben a körzetben. Jelentős változás tavaly sem tör­tént. A termelőberuházá­sok ugyan értékben növe­kedtek, de az árváltozá­sok miatt ez nem jelentett termelőesáközbővülést. A mezőgazdasági üzemek kedvezőtlen körülmények között gazdálkodnak, ezért csekély a felhalmozási le­hetőségük, a munka terme­lékenységét sem tudják hathatósan növelni. A jelentés részletesen foglalkozik a szakszövetke­zetek — a volt termelőszö­vetkezeti csoportok — hely­zetével. Ezeket méginkább sújtják a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságból eredő gondok. Á tanácskozáson Igen élénk, tartalmas vita ala­kult ki, melynek során fel­szólalt Virág István, vala­mint Herczeg István, a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium osztály- vezető helyettese. Legtöbb szó a pénz-, és hitelgazdál­kérdéseket is megtárgyalt. Többek között felvette a szövetség tagjai sorába a megyeszékhely négy szak- szövetkezetét: a Haladás, a Rózsabarack, a Kecskemét Gyöngye és a Nemeskadar nevű közös gazdaságokat. Egyúttal határozatot ho­zott a szövetség nevének megváltoztatására. A vo­natkozó rendelkezés ugyan­is az egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezeteket szakszövetkezet elnevezés­sel határozza meg. Ezért a szövetség nevében is meg­szüntették a régi termelő­szövetkezeti csoport elne­vezést. helyette a szakszö­vetkezet meghatározás ke­rült. K. S. Megkezdődött a Nemzetközi Színházi Intézet XIII. kongresszusa Vasárnap délután a bu­dapesti Fészek Művész­klubban megnyílt a Nem­zetközi Színházi Intézet (ITI) XIII. kongresszusa. A hétnapos tanácskozás köz­ponti témája: „A színház az ember társa.” Ezt a té­mát két részben, párhuza­mos szekcióüléseken vitat­ja meg a harminchat or­szágból érkezett több mint 250 küldött, színházigazga­tók, rendezők, díszletterve­zők. dramaturgok és színé­szek. A kongresszus részvevőit vasárnap esti előadásán vendégül látta a Nemzeti Színház társulata. A szín­ház művészei ez alkalom-, mai Gyurkó László „Sze­relmem. Elektra” című drá­máját játszották — nagy sikerrel. (MTI) Tanácskozás a szövetkezetek helyzetéről, a kis települések ellátásáról Hétfőn ülést tartott az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Or­szágos Tanácsa. A SZÖ- VOSZ igazgatóságának elő­terjesztése alapján megtár­gyalta a szövetkezetek helyzetét, az elmúlt év eredményeit, megvizsgálta a szövetkezetek forgalmát, gazdálkodását. Egyik legjelentősebb probléma a kis települése­ken működő szövetkezetek nehéz helyzete. Segítésük közérdek, mert a gyenge forgalom, a csekély nyere­ség, vagy éppen a ráfize­tés ellenére is el kell látni a kisközségek, tanyák la­kóit áruval. A SZÖVOSZ tehát a szövetkezetek ha- j tékonyabb állami segítését szorgalmazza. A Belkeres-1 kedelmi Minisztériummal máris sikerült elvi meg­állapodást kötni arról, hogy az 500 lakosnál ki­sebb településeken teljes egészében megszüntetik a szövetkezeti boltok eszmei bérleti díját. Elvben ugyan­csak megállapodtak, s to­vábbi tárgyalásokat foly­tatnak arról, hogy az em­lített kis településeken mentesülnek a szövetkeze­tek az eszközlekötési járu­lék fizetése alól. A SZÖ­VOSZ azt is szeretné elér­ni, hogy lehetőleg már a jövő évtől az állami bolto­kéval azonos italforgalmi adót szabjanak ki és étel­dotációt állapítsanak meg a szövetkezeti boltok ré-, szére. (MTI) Mit mutat új ösztöndíjrendszer HA zcu TÁRi at A most, záruló tanévben nyolc felsőoktatási intéz­ményben kísérletképpen al­kalmazták az új ösztöndíj rendszer-tervezetet, ame­lyet végleges formájában az ősszel valamennyi egye­temen és főistkdán beve­zetnek. Az elmúlt hónapok­ban végzett próbaelszámo- lások azt mutatták, hogy az új ösztöndíjrendszer széj­jelhúzza a „mezőnyt”, igaz­ságosabb a korábbinál. Ugyanis a korábbi három kodásról, a munkaerő-fog-kategóriával szemben a csa- lalkoztatásról, a gazdálko- Iádban az egy főre eső át- dás korszerűsítéséről esett, lagjövedelem alapián öt A küldöttközgyűlés egyéb kategóriát állít fel. Ennek Üdülőhelyek fejlesztése— Foglalkozási betegségek Tanácskozott a járványügyi bizottság Két, mindenkit érdeklő téma szerepelt azon az an­kéten, amelyet — szokásos negyedévi üléseinek sorá­ban — a megyei közegész­ségügyi járványügyi bizott­ság hétfőn délelőtt Kecske­méten, a KÖJÁL székházé­ban tartott. Zoboki László, a megyei tanács vb építési, közleke­dési és vízügyi osztályának munkatársa „Üdülőhelyek és természetes fürdők Bács- Kiskun megyében” címmel számolt be a pihenést és gyógyulást szolgáló, s egyre szélesebb körben népszerű­vé váló természeti kincse­ink helyzetéről, tervszerű fejlesztéséről. A hozzászólók csaknem mindegyike hangsúlyozta néhány üdülőhelyen a köz­művek létesítésével egyen­rangú egészségügyi kérdé­sek megoldásának, vala­mint az általában hiányzó gyermekjátszóterek létesí­tésének a fontosságát. Az ülés napirendjén sze­replő következő téma a foglalkozási megbetegedése­ket tárgyalta. Az előadó dr. Bakai Borbála, az ál­lomás munkatársa, főként a mezőgazdaság területén, s itt is elsősorban a nö­vényvédőszerekkel kapcso­latban előforduló balesetek­ről szólott. Az 1968-ban be­következett 245 foglalkozási balesetnek több mint a 20 százaléka ilyen természetű volt. Egészségügyi és bal­esetvédelmi szempontból egyaránt az eddiginél na­gyobb következetességre, fokozott szigorra van szük­ség. Igen helyes volt a tanácskozás egyik résztve­vői ének az a javaslata, hogy a jövőben nem csak az elrettentő példákat kel­lene ismertetni, hanem ta­nácsos lenne a jó példával elöljáró gazdaságok nép­szerűsítésével, alkalmazott jó módszereikkel is foglal­kozni, ami ugyancsak a megelőzést szolgálja. J. T. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) csolatainak további fejlő­dését. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a két tájékoztató alapján a tárgyalások során felme­rült javaslatok további vizsgálatára és gyakorlati megvalósítására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Apró Antal, a kormány elnökhelyettese a KGST Végrehajtó Bizottságának 41. ülésszakáról számolt be, ahol megtárgyalták a KGST-országok párt- és kormányvezetőinek közel­múlt tanácskozásán hozott határozatok végrehajtásá­val kapcsolatos feladato­kat, az ezzel összefüggő szervezeti kérdéseket. Az integrációs program kidol­gozására a VB hét munka- csoport megalakítását ha­tározta el. A Miniszterta­nács a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára elha­tározta, hogy Magyaror­szág a FAO (az ENSZ me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi szervezete) világélel­mezési programjának cél­jaira élelmiszer-feleslegei­ből kenyérgabonát és nö­vényi konzervet ajánl fel. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter ez­után előterjesztést tett az élelmiszerek hatósági mi­nőségellenőrzési rendszeré­nek továbbfejlesztésére, amit az indokol, hogy az állami iparon kívül más szektorok is kiterjedten foglalkoznak élelmiszer-fel­dolgozással. A kormány a javaslatot elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács Várko- nyi Pétert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetőjét miniszterhe­lyettessé kinevezte és meg­bízta a kormány Tájékoz­tatási Hivatalának vezeté­sével. (MTI) megfelelően differenciálód­nak a szociális juttatások is. a diákotthonban, illetve albérletben, vagy az egye­temi székhelyen lakók ebéd- és vacsora térítési díja, va­lamint a kollégiumi ellátá­sért. A 3. félévtől kezdődően jelentős szerepet tölt be a költségvetésben a tanulmá­nyi ösztöndíj, amely min­denkinek jár. aki eléri a 3,5-es átlagos tanulmányi _ eredményt Aki a 3.5 alatt marad, tandíjat fizet. A kísérlet tapasztalatai alapján a hallgatóknak mintegy 60 százléka kerül előnyösebb helyzetbe az új ösztöndíjrendszer alkalma­zásával, körülbelül tíz szá­zaléknál nagyjából válto­zatlan marad a juttatás, míg mintegy 30 százalék kisebb-nagyobb összeggel többet fizet majd. A Sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem jogi karán át­lagosan egy hallgatóra 25 forint, bölcsészkarán 54 fo­rint. a TTK-n 21 forint többletjuttatás esik havon­ként. Az első három kate­góriába tartozók valameny- nyien többet kapnak, a ne­gyedik és ötödik kategóriá­nál jelentkezik mínusz a havi „jövedelemben”. Az első kategóriába soroltak átlag 128 forinttal, kapnak többet. havonként, míg az ötödik kategóriánál átlago­san 179 forint a mínusz. A Debreceni Agrártudományi Főiskolán 6,4 százalékkal emelkedett a szociális támo­gatás, 7,7 százalékkal a ta­nulmányi ösztöndíj összege. Az elsőéveseket és a társa­dalmi ösztöndíjasokat nem számítva, a hallgatók 69 százaléka több pénzt kap. 30 százaléka rosszabbul jár. és csupán egy százalék ma­rad a korábbi szinten. A nyolc felsőoktatási in­tézményben leszűrt tapasz­talatokat az ősszel beveze­tésre kerülő ösztöndíjrend­szer végleges kialakításánál hasznosítják. (MTI) A Kiskunhalasi Thorma János Múzeum­ban a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége, Középma­gyarországi Képzőművészek Tavaszi Tárlata, 1969. cím­mel nagyszabású kiállítást rendez. A kiállítást június 15-én délelőtt Gila János megyei népművelési cso­portvezető nyitja meg. 1 OLAJT A MAROS MEDRE ALÓL A szegedi szénhidrogén medencében, a Tisza és a Maros medre alatt is szá­mottevő olaj- és földgáz kincs rejtőzik, Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzemének dolgozói irányí­tott ferde fúrással kutakat mélyítenek a kitermelésre. Az első 2100 méter mély „ferdekút” már meg is kezdte próbatermelését, s ezzel felszínre került az első olaj a Maros medre alóL Hamarosan hozzáfognak egy másik hasonló kút réteg­vizsgálataihoz is. A tervek szerint összesen 90 ilyen ferdekutat fúrnak, hogy mindkét folyó alól kiter­melhessék a szénhidrogéne­ket „SZIGETKÖZ SZÉPE” A mosonmagyaróvári és szigetközi napok keretében került sor „Szigetköz szépe” megválasztására. Az agrár- tudományi főiskola díszter­mében nagy érdeklődés kí­sérte annak a kilenc kis­lánynak a vetélkedését akik igényt tartottak a „szépségkiránynő” címre. A verseny győztese végül is Horváth Ildikó 18 éves mo­sonmagyaróvári gimnáziu­mi tanuló lett A „Szigetköz szépe” 167 centiméter ma­gas és 58 kilogramm. Jutal­ma a mosonmagyaróvári kötöttárugyár mintakollek­ciójának tetszés szerint ki­választott darabja. A győz­tes ezúttal elnyerte azt a jogot is, hogy július 14-én, a szigetközi napok záróün­nepségén ő legyen a „vízi­karnevál hercegnője”. SZÁZ VAGONNAL TÖBB HÚST BARANYÁBÓL Baranya megye állami gazdaságai nagy erőfeszíté­seket tesznek a hústermelés további fokozására. Az utóbbi években valóságos húsgyárakat alakítottak ki, amelyekben iparszerűen hizlalják az állatokat. Ezek most már teljes kapacitás­sal működnek. A terv sze­rint az idén 1130 vagon húst állítanak elő a gazda­ságok, a kilátások szerint azonban — a bőséges takar­mánykészletre alapozva — legalább ötven vagonnal túlteljesítik majd az elő­irányzatukat. Ily módon a tavalyinál körülbelül száz vagonnal, azaz egymillió ki­lóval több hús kerül az or­szág asztalára. A teljes hús­mennyiség fele sertésből származik. A másik fele pá­dig marha, baromfi, juh, ló, hal és nyúL NEMZETISÉGI TALÁLKOZÓ ÉS KIÁLLÍTÁS Püisszentlászlón vasárnap rendezték meg a szentend­rei járás V. nemzetiségi ta­lálkozóját Délelőtt megnyi­tották azt a kiállítást ame­lyen a magyar, német, szerb és szlovák nemzetiségek színpompás népviseletét, motívumokkal díszített bú­torait ősi háztartási és munkaeszközeit mutatják be. PORCELÁN­ÉS KÉPGYŰJTEMÉNY Huszonöt darabból álló porcellán- és 100 darabból álló képgyűjtemény került a nyíregyházi múzeumba az anarcsi Czóbel-család ha­gyatékából. A porcelánokat Czóbel Minka, költőnő hasz­nálta utoljára. A gyűjte­ményben van egy díszes asztali lámpa és egy felfüg­geszthető, mécsvilágítású csillár. A fenékjeggyel, sor­számmal ellátott, szép for­májú és díszítésű edények a 19. században készültek Herenden, illetve Bécsben. A képeket Czóbel Minka barátnője, Büttner Helén készítette. A festmények többsége házi- és erdei álla­tokat, erdő- és parkrészle­teket is Anarcsot ábrázol­ja. A képek között sok a családi portré. A restaurá­lás és keretezés befejezése után az értékes gyűjtemé­nyeket kiállításon mutatják be a közönségnek. PRÓBÁK A GYULÁT VÁRSZÍNHÁZBAN Hatodszorra nyílik meg júliusban a gyulai várszín­ház. A középkori vár udva­rában már megkezdték az előkészületeket: dolgoznak a nézőtér, a színpad össze­állításán, szerelik a világí­tó berendezést. A várszín­házi „vendégfogadásra” ko­rabeli ruhába öltözött lova­sok vonulnak fel a vár előt­ti térre. A sportlovasok már gyakorolják a menetelést, a felvonulást. A békéscsabai Jókai Színházban folynak a próbák az első premierre: Jékely Zoltán „A fejedelmi vendég” című történelmi játékának előadására. A gyulai várszínházban ven­dégszerepei majd többek között Rajz János Kossuth- díjas érdemes művész, Si- ménfalvy Sándor érdemes művész, Tyll Attila, Iványi József és Suka Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom