Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
«. «Mal IMA. Haím 1 Új életre kel a hagyomány ismét lesznek „kiskun napok” „Nehéz hinni az olyan ember hazaszeretetében, aki nem täereti a maga faluját, városát..Kádár János elvtárs szavai ezek, s mottóként abban az előterjesztésben találkoztunk velük, amellyel a’ Hazafias Népfront kiskunfélegyházi városi bizottsága először tett javaslatot a helyi tanácsnak a kiskun napok felelevenítésére. A párt első titkára tiszta egyszerűséggel fogalmazott. Gondolatának igazságát — a hazaszeretet „forrásáról” bizonyítja az a sok-sok jubileumi, alkalmi évfordulós ünnepség, rendezvény, amelyeken az ország falvai, városai — múltjukra emlékezve — mai gazdasági, kulturális sikereiket, jövőre vonatkozó szép elképzeléseiket tárják a világ elé. A jubiláris események mellett vannak azonban mindenféle hagyományos rendezvények is. Ilyenek voltak Kiskunfélegyházán a kiskun napok. Patinás múlt Jelentős idegenforgalmi kezdeményezés volt a harmincas évek elején (1934) szervezett első kiskun nap. A súlyos gazdasági válság után némileg megkönnyeb- bedett a helyzet, de hogy a város elmaradottságán ez mi tsem változtatott, az akkori programfüzet tanúsítja. Ebben a szervező bizottság egyik prominens tagja nyíltan ír arról, hogy „eddig csak a nemzeti nyomorból kaptuk ki csorbítatlan, arányos osztályrészünket ...” Ugyanezen írás követeli is a „továbbfejlődés elemi előfeltételeit ...” A néhány negatív vonást leszámítva, egészséges hatása volt az első kiskun nap rendezvényeinek. Nagy mozgósító erő rejlett bennük, s azzal, hogy a figyelem a helyi és népi hagyományok feltárására irányult, az egészséges lokálpatriotizmust fejlesztette. Ez érdek volt még akkor is, ha esetenként nem volt mentes a hamis romantikától. Sikere vitathatatlan, hiszen a város és járás sok ezer lakosát mozgásba hozta. Jelentős publicitást kapott a korabeli országos sajtóban, rádióban és eseményeiről filmhíradó is készült Eddig hatszor Az elsőhöz hasonlóan eddig 6 rendezvényt szerveztek a városban. Ezek időrendben — így követték egymást: 1. kiskun nap: 1934. szeptember 2. Aztán kiskun napok következtek. A második 1935. június 28 — június 30, — a harmadik: 1943. május 13. és május 15. között. A további három már a felszabadulás utánra esett, mégpedig: a negyedik: 1946. augusztus 18—20; az ötödik 1947. szeeptember 20—23., s a hatodik: 1959. augusztus 20— 23. között. Legjobban az első sikerült. A második kiskun napokon az esős időjárás mosta el a felvonulást. A harmadiknál a háborús események által kiváltott hangulat „eredményezett” részvétlen séget. A felszabadulás előtti rendezvények propagandisztikus hatását általában igyekezett hasznosítani, a rezsim, s ezekből politikai tőkét kovácsolni a maga javára. Az első két alkalommal például József királyi herceg jelenléte „fémjelezte” a színvonalat; 1934-ben országzászlót avattak; 1943-ban az ONCSA-házak átadásával hangsúlyozták a kormányzat „szociális jótéteményét.” — De mint említettük, a fásult közönyt a mézesmadzag nem ellensúlyozta. Az 1946-os kiskun napok már az újjáépítés eredményeit mutatták be. Ahhoz azonban még túlságosan fáradt, kizsigerelt volt a társada;om, hogy a rákövetkező évben — komolyabb előkészítés, program híján — is hasonló érdeklődést váltottak volna ki a rendezvények. Politikai és kulturális szempontból rendkívül jelentős volt az 1959-es év eseménysorozata. Első ízben ekkor kerülhetett sor a város ipari fejlődésének bemutatására. Minden alkalommal jelentős szerepet játszottak a kiállítások, színes felvonulások, sportesemények. Az ismeretterjesztést, különösen a közvetlen környezet megismerését kiválóan szolgálták a város múltjáról, hagyományairól kiadott füzetek ... Érdemes kiemelni, hogy — az alaposan indokolt kivételektől eltekintve — a kiskun napok eseményei általában nagy tömegeket vonzottak; további létjogosultságukat ez is vitathatatlanná teszi. Főképpen pedig az, hogy e hagyomány elevenen él a város lakóiban, s ennek egyre szaporodó megnyilvánulásaival lehet talál kozni napjainkban. Különböző összejöveteleken, a tömegszervezetek tanácskozásain, gazdasági vezetőkkel folytatott beszélgetések al kaiméval, baráti találkozókon mind többen felvetik: „Mikor lesznek ismét kiskun napok?” Színes, tartalmas programok Ezeknek az igényeknek az alapján is, de az eddigi rendezvények hasznos tanulságait mérlegelve készítette el javaslatát a Hazafias Népfront városi bizottsága. A legközelebbi rendezvény időpontjának 1970. augusztusát tartja a legmegfelelőbbnek, amikor hazánk felszabadulása 25. évfordulójának megünneplését lehetne méltóképpen beleötvözni e szép hagyomány eseménysorozatába is. A legutóbbi 1959-es kiskun napok idején még kisüzemi jellegű volt a mezőgazdaság. Tíz év elmúltával az iparosítás sikerei mellett a nagyüzemi mezőgazdaság eredményeinek demonstrálására is sor kerül. Bár részletes program kidolgozása szakbizottság feladata lesz, néhány ötlet máris érlelődik. Meg lehet rendezni a kiskun települések művészegyütteseinek találkozóját; kiállítások, fesztiválok, kiadványok megjelentetése, tudományos konferenciák tartása — mind beleférhet a programba úgy is, hogy ezek megyei, sőt országos jellegűek is legyenek. Gazdag lehetőséget kínálnak a sportesemények. És ha már a sportnál tartunk, hadd utaljunk a szomszéd Szolnok megyében szintén a közelmúltban újraélesztett hagyományára, a n^gykun- diáksportviadalra. Ennek múltjáról és mostani sikeréről lelkes hangon emlékezett meg legutóbb a megyei lap. Egyik mondatát idézzük: „...Később a Nagykun—Kiskun válogatott találkozók tették még érdekesebbé a sportprogramot.” Tehát ott is emlékeznek, ott is szívesen újítják a régi kapcsolatokat... A szülőföld — s azon keresztül a haza szeretetének jegyében. Tóth István DUNA VECSEI 7 UDÓSITÓINKTÓL 99 Ötletesen, gyümölcsözőn A szalkszentmártoni Hunyadi Termelőszövetkezet néhány évvel ezelőtt még a gyengén gazdálkodók közé tartozott. Ma viszont a jók között is megállja a helyét. Ötletesen, megfontoltan gazdálkodik, nem fél az újtól és olykor kockázatokat is mer vállalni. A tsz melléküzemági tevékenysége évek óta jelentősen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét. Erről beszélgettünk Várhelyi Pállal, a közös gazdaság elnökével. — Milyen melléküzem- ágak működnek a termelő- szövetkezetben? — Jelenleg savanyító üzemünk a legjelentősebb. A kertészet első termését még zölden, a piacokon értékesítjük. Amikor már csökken a kereslet, a még meglevő paprikát, paradicsomot, uborkát, káposztát a savanyítóüzemben feldolgozzuk, és a megrendelőhöz el is szállítjuk. — Kik a legnagyobb megrendelőik? — A székesfehérvári Fü- SZÉRT és a dunaújvárosi Vendéglátó Vállalat. Jó üzletfelek, akiknek egy tételben több tonna savanyúságot szállíthatunk. — A járáson belül nem keresik a tsz által készített savanyúságot? — Tudomásunk szerint sokan szívesen vennék, ha a járás üzleteibe is szállítanánk. Mi azonban egyelőre A lakosság érdekében A járás legtöbb községében gondot okoz a friss zöldség és gyümölcs beszerzése. A MÉK által fenntartott zöldségboltok — bár egyre jobban megfelelnek a követelményeknek — egyelőre még nem képesek a lakosság igényeit maradéktalanul kielégíteni. A napokban sorra jártuk a járás zöldségboltjait és bizony sok helyen csak szörpöket, konzerveket és egyéb élelmiszerféleségeket találtunk. A járási tanács kereskedelmi állandó bizottsága javasolta a közelmúltban a fogyasztási szövetkezeteknek, hogy a termélőszö- vetkezetekkel kooperálva bővítse és ,(őkynt: tegye folyamatossá a zöldség- és gyümölcsellátást. A javaslatra elsőként a szabadszállási József Attila Tsz reagált kedvezően. A zöldségtermesztésben kínálkozó lehetőségeket felismerve — gyors ütemben hozzákezdett a 170 holdas kertészethez kapcsolódó melegágyi beruházások megvalósításához. A meglevő két melegház és a 18 nagyméretű fólia-sátor ugyanis kevés. Hozzávetőleg egymilliós új beruházást kell megvalósítaniuk ahhoz, hogy a terület adta lehetőségeket maximálisan ki tudják használni. Rapcsák Mihálytól, a kunszentmiklósi fogyasztási szövetkezet elnökétől megtudtuk, hogy megkezdődtek a tárgyalások a tszszel. Remény van rá, hogy a közeljövőben már rendszeresen érkeznek a friss szállítmányok az üzletekbe, versenyképes árakkal. Ez a körülmény bizonyára ösztönzés lesz a MÉK-nek is arra, hogy javítson a zöldségboltok áruellátásán, s nem utolsósorban mód nyílik az árak befolyásolására. S hogy mi várható ettől a versenytől? Egy bizonyos: — megjavul a zöld- ség-gyümölcsellátás, ez pedig mindannyiunk érdeke. nem akarunk konkurrenct* át támasztani az apostagi Duna Tsz-nek. amely szintén foglalkozik savanyítással. Savanyító üzemünk termékein kívül évente 8—10 ezer füzér erős cseresznyepaprikát szállítunk a környező halászcsárdáknak, vendéglátó vállalatoknak. —■ Ügy tudjuk, hogy Budapesten saját elárusítójuk van? — Igen. A Tolbuhin körúti csarnokban van standunk, amelynek évi bruttó forgalma eléri az 5 millió forintot Itt nemcsak a tsz saját, hanem a társuló tsz- ek termékeit is forgalomba hozzuk. Előfordul, hogy megegyezés alapján mi árusítjuk a szabolcsi almát, vagy alkalmasint a Pécsi Állami Gazdaság termékeit is. Nemcsak a termesztésben teremtünk kooperációt, hanem sokszor az értékesítésben is. — Melyek a további terveik a melléküzemágak fejlesztésére? — A község lakosságának érdekeit figyelembe véve. egy olyan tsz-boltot szeretnénk nyitni a közeljövőben, ahol tejet, tejterméket, töltelékárut és kenyeret is árusítanánk. Természetesen a saját termékeinket Szívesen létesítenénk önálló sütőüzemet is. de az illetékes tanácsi szervektől még nem kaptuk meg az engedélyt. 1970-ben az 51-es műút mellett, ahol a tsz szőlője van, egy borkóstolót nyitunk, amelyet később továbbfejlesztünk. Szabó Attila Négyes névadó Az ünnepeltek elegáns kocsikon érkeztek az ünnepség színhelyére, viszont a ceremónia már szemmel láthatólag hidegen hagyta őket: egyikük a beszéd alatt békésen cumizott, a másik éppen a kezeivel foglalatoskodott, a harmadik elszundított egy pár percre, a negyedik sírt. Mindez pedig történt a Du- navecseá Községi Tanács üléstermében, négy ifjú állampolgár: Aranyi Ágota, Vörös Krisztina, Turcsány Monika és Csömör Gyula névadó ünnepségén. Megilletődött szülők és névadószülők hallgatták a Himnusz dallamát és tettek fogadalmat:, majd Czifra József, a községi tanács vb-titkára mondott ünnepi szavakat: „Ha majd évek választanak el bennünket a mai kedves kis ünnepségtől, ha már a kisgyermek régen elveszítette azt a tollhegyet, mellyel önök néhány perce aláírták az emlékalbumot, gondoljanak visz- sza ezekre a percekre, a fogadalom mondataira és soha ne feledjék gyenn ekükért a felelősséget.” Az ünnepség végeztével a szülők díszes kiállítású emléklapot kaptak a fogadalom szövegével: „ . . . fogadjuk, hogy őt becsületes, a szocialista társadalomhoz hű állampolgárrá neveljük”. Mi pedig hadd tegyük ho*- zá: Sok sikert és hossz, boldog életet Ágotának, Krisztinának, Mónikának Gyuszi- nak! Cs. L, rwn •• r | •• I or vény könyv SO vagon spárga Az ország spárgatermésének zömét a megye mezőgazdasági nagyüzemei adják. Az idén előreláthatólag 50 vagont vesz át Rács-Kiskun gazdaságaiból • MÉK, Jogi tanácsadó Elsősorban öröklésjogi kérdések iránt érdeklődnek olvasóink, több olyan levél is érkezett, amelyeknek feladói a hagyatékkal, a végrendelet érvényességével összefüggő kérdésekre várnak választ. K. L-NÉ PALMONOSTORAI olvasónk arra kíváncsi, mi a sorsa a házastársak közös szerzeményének abban az esetben, ha közülük az egyik meghal és leszármazottjuk i nincs. A választ a Polgári Tör- | vénykönyv 607. szakaszának (4) bekezdése adja meg, amely így szól: „Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl...” A PTK-nak ebből a rendelkezéséből kitűnik, hogy j a túlélő házastárs — termé- iszetesen. ha nincs leszárma- I zó — akkor is örököl a tör- jvény erejénél fogva, ha az elhalt végrendeletileg erről nem intézkedett. Levélírónk további kérdése ezzel kapcsolatban az, hogy a túlélő és örökös házastárs szabadon rendelkezhet-e az ingatlannal, tehát végrendeletileg arra hagyatékolhatja-e, akire akarja? Minthogy az öröklés a tulajdonszerzés egyik formája, az örökös a dolog — ingó, vagy ingatlan — tulajdonosává válik, ami azt is jelenti, hogy azzal rendelkezik, eladhatja, végrendeletileg másra átruházhatja stb. B. I. BAJAI OLVASÓNK kérdésé azonos azzal, amit K. L.-né kérdez levele végén: Törvényes-e a végrendelet, ha azt a végrendelkező sajátkezűleg írja, vagy csak akkor érvényes, ha közjegyző is hitelesíti? A választ ismét a PTK öröklési jogot tárgyaló részében találjuk meg. A törvénykönyv 629. szakasza erről a következőkben rendelkezik: „Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti »minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a vég- rendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta és az aláírást két tanú jelenlétében magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben — e minőségük feltüntetésével — aláírják; vagy c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél — végrendeletként feltüntetve — személyesen letétbe helyezi... ” HÁROM OLVASÓNK IS érdeklődik az iránt, hogy a magánkisiparosok milyen körülmények alapján mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a jelenleg érvényben levő rendeletek szerint? A kérdéssel összefüggésben két jogszabályt kell megemlítenünk. Az egyik a jövedelemadóról szóló — 4/1969. PM. sz. rendelet, a másik pedig a 46/1968. (XII. 30.) PM. sz. rendelet, amely, a forgalmi adót szabályozza. A jövedelemadóról szóló említett PM rendelet tulajdonképpen végrehajtási utasítása a 4/1969. (I. 25.) Korm. sz. rendeletnek, amely 1. szakasz (1) bekezdésében ezt mondja: „Általános jövedelemadót köteles fizetni mindenki, akinek kisipari, magánkereskedelmi tevékenységből jövedelme van ...” Az említett kormányrendeletnek itt a továbbiakban csak a levélírók által feltett kérdésre válaszoló részét idézzük. A rendelet 2. szakasza (5) bekezdés e) alpontja így fogalmaz: „Mentes az általános jövedelem adó alól a 65 éven felüli férfi, a 60 éven felüli nő és — korra tekintet nélkül — a 100 százalékos csökkent munkaképességű ... ”, ha nincs alkalmazottja (az ipari tanuló nem számít alkalmazottnak), vagy üzlettársa és — a végrehajtási utasítás 12. szakasza szerint, ha mindezeken felül az előző évi jövedelme nem haladta meg a 36 ezer forintot... A forgalmi adót szabályozó 1/1968 (I. 13.) PM. sz. rendelet a 46/1968. (XII. 30.) PM. sz. rendelet módosította, s lényegileg — a mentességet illetően — ugyanazok a feltételek irányadók, mint a jövedelemadóval kapcsolatosan. Az említett PM. rendelet 4. szakasza ugyanis ezt mondja: „Mentes a forgalmi adó fizetése alól a 65 éyen felüli férfi, illetőleg a 60 éven felüli nő és — életkorra tekintet nélkül — a 100 százalékos csökkent munkaképességű, közvetlen fogyasztók részére értékesítő kisiparos, magánkereskedő. ha szakmunkás tanulón kfvül más alkalmazottat nem foglalkoztat, 60 éven aluli családtaggal, üzlettárssal, valamint két lóerő teljesítményt meghaladó erőgéppel nem rendelkezik...” Gá! Sándor
