Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-04 / 126. szám

«. «Mal 1969. június 4, szerda A töl mint negyedmilis kár oka Jó tanácsok a traktorosoknak Hég egyszer a Dárdai-telep vízgondjairól Ebben az évben, négy mezőgazdasági nagyüzem­ben — termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban — gyulladtak ki, égtek el ismeretlen, okok következ­tében az US—28-as trakto­rok. Valamennyi tűzesetet megelőzően, a gépkezelők a traktorokat vízzel le­mosták, s így álltak be a gépszínekbe. A tűzrendé­szet! vizsgálatok kiderítet­ték, hogy a majdnem 300 ezer forint anyagi kárt okozó esetek mindegyiké­nél, a gép elektromos há­lózatának rövidzárlata volt a tűz kiindulópontja. Mi is történik ezeknél az UE—28-asoknál, amikor a kezelő vízzel megtisztítja a traktort? Az erőgép elekt­romos vezetékrendszerét úgy konstruálták, hogy az indítókulcs kivétele után is áram alatt marad a beren­dezés. Az elektromos ká­belek — különösen az ak­kumulátor és az önindító között levő csatlakozás — mosás közben átnedvesed­nek, s ettől zárlat keletke­zik. Az egyenáram — min­den gápjármű ilyen áram­forrással rendelkezik — tulajdonsága, hogy zárlat esetén a kábeleket átizzít­ja, s az erőgép motorhá­zában felgyülemlett, rend­kívül tűzveszélyes üzem­anyag- és olajszennyeződé­seket az átizzott kábel meggyújtja. A gyorson égő és nagy hőt termelő üzem­anyagtűz leégeti az üzem­anyag-vezetéket, s kiömlő gázolaj a gumiabroncsokra is elvezeti a tüzet. „Ezerjó” kerthelyiséq Kiskunhalason az álla­mi gazdaság Ezerjó ét­terme újabb szolgáltatás­sal kedveskedik vendégei­nek. Június első hetében megnyitja kerthelyiségét, ahol kellemes környezet­ben zeneszó mellett vacso­rázhatnak, illetve szóra­kozhatnak a vendégek. Megelőzhetők-e az ilyen okokból keletkező tüzek? Igen! No, nem olyan mó­don, hogy a gépeket ne mossák le, hanem ennél is egyszerűbben, akár házilag elkészíthető, akár a keres­kedelemben forgalomban levő úgynevezett áramtala- nító kapcsoló beiktatásá­val. A házilag — műhe­lyekben, javítóbázisokon — gyártott árammegszakító elkészítése a következő­képpen történik: az akku­mulátor pozitív kivezetésé­hez egy bilinccsel — köny- nyen megmunkálható —, 25—30 milliméter hosszú vörös- vagy sárgarézrudat szerelünk, amelyet közé­pen befűrészelünk. A csat­lakozókábel végéhez — ez az önindító felőli vezeték — hasonló anyagból hü­velyt forrasztunk, úgy, hogy a fémrúd szorosan beleil­leszkedjék. A munka befe­jezése után ezt a csatla­kozást egyetlen mozdulat­tal széthúzzuk, s az akku­mulátortól elválasztottuk az elektromos hálózatot, azaz áramtalanítottuk a gépet. Ahol ennek kivite­lezésére nincs mód, az áramtalanítót Budapesten a Tanács körúton az AUTÓ- KER 3-as számú elosztó­jában 230 forintos áron be­szerezhetik. Ak gyári áram­talanítót szintén az akku­mulátor és az önindító kö­zött levő kábelre kell fel­szerelni. E szakmai elmefuttatás, jótanács természetesen nemcsak az UE 28-as erő­gépekre érvényes, minden fajta traktor vezetője meg­szívlelheti. Az áramtala- nítók — viszonylag olcsón előállíthatok, beszerezhe­tők — nemcsak a trakto­ros munkáját teszik bal­esetmentessé, de mezőgaz­dasági nagyüzemeinket is megóvják jelentős károk­tól, nem is beszélve az el­égett erőgépek pótlásáról. Végezetül szeretnénk rá­mutatni arra, hogy a tűz­rendészet megyei parancs­noksága — a sűrűn előfor­duló tűzesétek megelőzése érdekében — az áramtala- nítók felszerelését elrendel­te. Gémes Gábor — Mikor oldódik meg végre a Dárdai-telep víz­gondja? — tette fel a tü­relmetlen kérdést a napok­ban egyik kecskeméti, a gondban érintett olvasónk. Türelmetlensége indokolt, hiszen a probléma nem új­keletű, 1967 ősze óta szorít­ja a környék lakosságát. Akkoriban romlott el ugyanis a közkút. Vajon mi történt azóta? Bizonyára érdemes vissza­pergetni. Annál is inkább, mert a lakosság észrevéte­leinek többször lapunk is hangot adott. Elöljáróban is említést érdemel, hogy a probléma akkor jelentkezett, miután a tanácstagok, illetve a vá- 'asztókerületi aktivisták közreműködésével — az anyagi lehetőségek, és a sürgősség sorrendjében — elkészült az 1968—1970-es évekre szóló fejlesztési program. Mégis — mint arról ugyancsak szóltunk már —, a városi tanács vb illetékesei úgy foglaltak állást, hogy a kész prog­ram ellenére is tenni kell valamit, kutatni kell a le­hetőséget a dárdai-telepiek jogos igénye kielégítésére. fl Dunai Vasmű Elkészült a Dunai Vasmű legújabb üzeme, az oxigén­gyár. A 200 millió forintos beruházási költséggel épí­tett oxigéngyár 20—25 szá­zalékkal növeli a Dunai Vasmű acéltermelését. Az új gyár berendezéseit a Szovjetunió szállította, sze­relésében mintegy 10—12 szovjet szakértő vett részt. Az oxigéngyártás megkez­dődött. termelése fokozato­san emelkedik, május köze­pétől várható, hogy az új létesítmény folyamatosan biztosítja az acélmű részé­re az oxigént. Az évi tel­jesítménye 40 millió köb­méter 95 százalékos tiszta­ságú oxigén. A második egység szerelése már meg­kezdődött. ahol 99,5 száza­lékos oxigént állítanak maid elő. Képünkön: Az oxigén­ú] oxigéngyára gyár első egysége, amely megkezdte az oxigénterme­lést. (MTI-folo — Mező Sándor felv.) Először fontolóra vet­ték érdemes-e új kutat fú- ratni, amihez mintegy 300 ezer forintra van szükség, s mégsem jelent végleges megoldást. Célszerűbbnek tűnt a vízhálózat kiépítése. Hamisítják a barackpálinkát! E lárasztanak bennün­ket a krimik — pana­szolja neves kritikusunk, < őszinte hevülettel adja írás­ban, hogy rettenetesen unja már őket. Unja, mert gyen­gécskék, készültek legyenek bár külföldön, ahol alkal­mi áron vásároltuk fel eze­ket, unja az idehaza kiöt­lőiteket, még ha itt-ott ho­zott anyaggal is oltják egyik-másikat. Rossz ked­vében lévén, még Az orosz­lán ugrani készül-t is el­marasztalja többek közt oly pitiáner logikai buk­fencért, hogy ha már olyan veszedelmes. koncentrált bacilustenyészetért folyik a hajsza, amelyből egyet­len ampulla százezer em­ber kiirtására alkalmas, miért robbantják szét en­nek sokszoros dózisát a ten­ger fölött, holott e bacilu- sok éppen a vizet kedve­lik, hatásuk abban szok- szorozódik meg iszonyato­san. Amint ezt a filmbeli aranyba lacskák felifordulá­sa is szimbolizálta ... Na és mondja már — szólhat­nánk a kritikusnak. Így is érthető a film, s talán épp a logikai falsa miatt neve­lő hatású, mert ugye el­gondolkodtat ... Egyébként is a nemzeti sajátosság ha­misítatlan bélyegét is ma­gán viselte annak a tájjel­legű motívumnak a ré­vén, amely a legkritikusabb helyzetekben mindig bom­baként hatott. A „Hopp egy légy!”-re gondolunk, s közelebbről arra, hogy ez­zel a szolnokiakat szokták hergelni, miként az abo- nyiakat a tarka borjúval... N o de ha egy kritikus is kiábrándult a kri­mikből — színvonaltalan- ságuk, kiagyaltságuk miatt —, mégicsak van a dolog­ban valami. Éppen ezért ló­halálában hívjuk fel krimi­gyártóink figyelmét egy szinte égből pottyant isten­áldására, amellyel felfrissít­hetik a krimisztoryk vér- telenségét. Mondom, égből pottyant az elixir, amely életszerűvé, amellett saját- lagosan magyarrá teszi kri­mijeinket. Hogy ne táncol­junk tovább az idegeken: arról van szó. hogy a világ­piacon hamisítják a kecs­keméti barackpálinkát. Namármost. Emlékeznek a kedves krimirajongók, mennyi lebilincselően izgal­mas regény, film, tévéjáték készült, melyekben a bo­nyodalom magvát például egy Rembrandt- vagy Leo- nardo-kép hamisítása ké­pezte? A hamisítások meg­számlálhatatlan lehetőséget nyújtanak a krimitörténe­tek bonyolítására. Itt van tehát a legújabb témavilág. E pillanatokban tudtuk meg, hogy a MÓ­NIM PEX a milánói tör­vényszék előtt nyerte meg perét az Angelo Gabbiani cég ellen a kecskeméti ba­rackpálinka védelmében. Az olasz cég ugyanis magyar gyártmány, Budapest Hun­gary megjelöléssel hamisí­tott barackpálinkát hozott forgalomba. (Egyébként Ausztriában is most nyer­tünk hasonló pert; ott meg az egri bikavért hamisítot­ták.) eri-e még valaki két­ségbe vonni, hogy a kecskeméti barackpálinka nemzetközi színvonalú ter­mékeink között is világ­sztár? Érdemes nagy be­fektetésekkel hamisítani. Fogják meg hát krimi- gyártóink az isten lábát. Írjanak rém- és bűnügyi történeteket például a kecs­keméti barackpálinka ha­misításáról. ilyen életesen kez­dődhetne egyik kri­mi — mondjuk a kecske­méti szüreti napok vigassá­gainak ábrázolásával. Ezem-iszom, muzsikaszó, népviselet, díjugratás, bu­gaci betyár, hegyes me­nyecske — meg ami bele­fér az általunk már eléggé ismert látványosságba. Széktói Stadion, — a Dó­zsa csatára 101°/0-os gól­helyzetben lyukat rúg — a közönség transzban (új ki­fejezéssel — extázisbán). — ezalatt — és a tribün alatt álarcos alakok osonnak, kétrét görnyedve, egyik ke­zükben géppisztoly, a má­sikban palack, melynek címkéjéből csak ennyit lát­tat a film; „...ti bar..." — Képváltás, új színhely. Egyik megyei szerv (válla­lat, intézmény stb.) repre­zentatív szobájában repre­zentatív vendéglátás. Kül­földieket ajnároznak. Hang­zavar, kaja, pia... Renge­teg palack a helyiség sar­kában. Látni lehet, hogy nem volt idő rendesen le­rakni az üvegeket, olyan gyorsan fogy az ital. Ismét címkerészletet villant fel a filmfelvevő: „... Kecs.., — majd — ackpál.. Az emelletti döntés he­lyességének adott nyomaté- kot a tanácstagjával szót értő lakosság is. Hatvanki- lenc család aláírásával erő­sítette meg: erejéhez mér­ten forintjaival is hajlandó hozzájárulni, hogy a telep III. utcájában megépüljön a vízhálózat, amelyhez ké­sőbb a mellékutcákban la­kók is csatlakozhatnak. A mintegy félmillió forintot igénylő munkála­tok költségéhez 75 ezer fo­rintot ajánlott fel a lakos­ság. Ez a tény pedig nem­csak az igényt támasztja alá, hanem a költségfede­zet egy hányadának bizto­sítéka is az érdekeltek ál­dozatvállalása. A városi tanács vb terv­osztálya megrendelte te­hát a vízhálózat tervét — amely elkészült —, s a munkálatok kivitelezését is. Sajnos, ez anyag (eternit­cső) beszerzési nehézség, s az esedékessé vált villany­hálózat-áthelyezés miatt nem kzedődhetett meg ta­valy. Röveidesen azonban hozzákezdenek a munkához, s a harmadik negyedévben elkészül a vízhálózat. Megjegyzésre kíván­kozik: a gond megoldásá­nak elhúzódása miatt most már nagyon is a tetteken a sor. Kevéssé szaporodnak vi­szont az önkéntesen felaján­lott forintok. Napjainkig csupán 7 befizetés történt, zömmel a Szepesi utcai ér­dekeltek részéről. Elgondol­koztató, hogy az első befi­zetők szinte kivétel nélkül olyan kispénzű emberek, mint például a IV. utcában lakó nyugdíjas özvegy Ko­vács Ferencné. aki 300 fo­rinttal járult hozzá, hogy környékbeli társaival együtt mihamarabb egészséges, jó ivóvízhes jusson. „Rázós“ riport Alig másfél esztendeje, hogy szinte napról napra romlik a kecskeméti ut­cák és terek útburkolata. Emiatt, bizony, egyre több gépkocsivezető és motoros panaszkodik. A Szabadság téren, a Rákóczi úton, a Batthyány utcában, s álta­lában minden olyan utcá­ban, ahol keramit tégla, vagy bazaltkő a burkolat, gödrös, hullámos az úttest, sok helyütt valóságos ten­gely- és rugótörő. Ugrató a Cifrapalotánál A kijelölt gyalogátkelő­helyekről külön is érdemes szólni: valamennyi egy-egy szabályos ugrató! A Cifra­palota sarkánál például ke­vés híján húsz centiméter­rel magasabb a zebra bi­tumen alapja (előtte egy nyomtávnyi széles kátyú), mint a keramit téglás út­burkolat. s jaj annak a gépjárművezetőnek, aki ezt nem tudja! Kecskemét belterületének útburkolata azután „hullá­mosodott” meg ennyire, hogy lerakták a földgázve­zetékeket, s a visszahelye­zett keramit téglák — va­lószínűleg a rosszul sike­rült alapozás miatt —szin­te két-három méterenként megsüllyedtek, meggyűrőd- tek. A rossz utak okát tehát nagyjából már tudjuk. Sze­retnénk azonban azt is tudni, hogy mikor javítják meg. ÍOOO négyzetméter — 150 OOO forint — Még az idén — vála­szolja Bányi Tivadar köz­lekedési előadó a a városi Joviális külsejű főnök premier plánban, akihez éppen a hivatalsegéd hajol titokzatosan. Súg valamit. Főnök elképed. Pár pilla­natnyi dermedtség az ar­cán, ami hirtelen élénkség­be csap át. Szemmel látha­tóan felszalad benne a pumpa. Vészt jósló lassúság­gal felemelkedik, és szól: „Kdves szőr-elvtársak, bor­zalmas dolog történt!.. — A csend haláli, majd: „... Hírnökünk azt jelen­tette, mind ez ideig hami­sított kecskeméti parackpá- linkát ittunk ... Ami* az is bizonyít, hogy személyen­ként immár öt liter fo­gyott és még senki sincs berúgva ... Nagyon gya­nús ..." Italános bolydulás. tJjra a Széktói Sta­diont látjuk, valamint a tribün alját, ahol az előbbi gyanús alakok most már visszafelé lopakodnak. Hó­nuk alatt bütykösök, való­di kecskeméti barackpálin­kával, melyet hamisítottál ők cseréltek ki az említett reprezentatív hely repre-en. tativ kamrájában ... Ezzel a krími expozíciója meg­van, a folytatás már gye­rekjáték lesz. Tóth István tanács építési és közleke­dési osztályán. — A kér­dést egyébként igen jól időzítették, mert éppen ezekben a napokban tár­gyalja a tanács állandó bi­zottsága. Elsőnek a Bat­thyány utca útburkolatának kijavításához lát a tanács építési, költségvetési üze­me, s egyúttal portalanít- ják is, majd a Bajcsy-Zsi- linszky úton, a Kuruc körúton és a Jókai utcában állítják helyre a megviselt útburkolatot. Ez összesen 1000 négyzetméter. Költsége 150 ezer forint. — Távlati tervek: Ponto­sabban: mikor korszerűsí­tik a belvárosi utakat? — Egyelőre ilyen terveink nincsenek és, sajnos, a má­sodik kérdésre sem adha­tok konkrét választ. A bel­városi utak, bizony, meg­öregedtek: 1920-tól 1930-ig épültek, s1 általában a 15 évnél régebbi útburkolatok felújításának, kijavításának nincs semmi értelme, de nincs is rá mód. A teljes rekonstrukcióhoz viszont se pénzünk, se anyagunk, se munkaerőnk. Pedig az ál- 'andóan növekvő forgalom évről évre egyre jobban követeli a belvárosi utak korszerűsítését. A város- rendezéssel. az új városré­szek kialakításával, felépí­tésével bizonyára erre is sor kerül. y. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom