Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
Miben járunk holnap? Ez a kérdés — azt hisz- ezük felesleges hansúlyoz- uunk — mindenkit érint és érdekel. A textilipari nyersanyagok választéka a legutóbbi években ugyanis viharos gyorsaságú fejlődésen ment át. Megjelentek az 55:45 százalékarányban kevert gyapjú-műszá- las szövetek és a kötöttáruk felhasználási hányada meg- növekedett, mégpedig igen Jelentős mértékben. De nemcsak a műszálak térhódítása és a kötöttáruk iránti kereslet növekedése jellemzi a textilgyártást- és feldolgozást. Olyan újszerű textilfeldolgozási módok jutnak érvényre, melyek évezredes módszereket váltanak fel. Erről ad nagyon érdekes, áttekintő képet a TECHNIKA legújabb, júliusi száma. S a holnap textilgyártási irányzatait bemutató cikk mellett megtaláljuk vezető textilgyáraink és konfekcióipari üzemeink tájékoztatóját: mit gyártanak, mi kapható ma, vagy a legközelebbi jövőben az üzletekben? lapozzunk tovább a gazdag tartalmú júliusi TECHNIKÁBAN! Nem kell már a Corvin Áruház homlokzatán elhelyezett PUBLI- COLOR elnevezésű reklámfényújság „titkain” vitatkozni. A TECHNIKA elárulja az ötletes, mozgó fényábrás megoldás működési elvét. Választ ad a lap arra is: hogyan lehet láthatatlan sugarakkal különböző tárgyakon elhelyezkedő hajszálnyi fémrétegek vastagságát megmérni. Repüléstechnikai szimulátorokról, a népszerű Steyr gépkocsiról, s nem utolsósorban a moszkvai automatizálási kiállításról olvashatunk a TECHNIKA legújabb, júliusi számában. Pályázati felhívás A felsőoktatási intézmények munkavédelmi feladatai megoldásának segítésére pályázatot hirdetnek az illetékes szervek. A pályázati témakörök a következők: 1. A kulturált, korszerű, egészséges és biztonságos oktatási munkakörülmények, folyamatok. kísérletek kialakítása; 2. A szakszervezeti munka- védelmi tevékenység módszerei és tapasztalatai, eredményei; 3. Szabadon választott téma. (Ennek keretében feldolgozható bármelyik kérdés, tapasztalat, tudományos értekezés, javaslat, amelyek a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak munkavédelmével kapcsolatosak, s összhangban állnak a pályázat céljával.) A pályamunkákat szeptember 30-ig négy példányban kell beküldeni a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége címére. (Bp., VI., Gorkij fasor 10.) Egy pályázó több témakörben is pályázhat. A díjak között a három első díj három-három ezer forint. A különdíjak között ötezerforintos jutalom is van. Egy probléma megoldódik... A vízzel nem lehet játszani Bűn: a csónak túlterhelése Vihar a Balatonon Szonda a vízirendöröknél A szelíd arcú folyó a tükörsima tó gonosz is tud lenni. Ezért a vízzel nem lehet játszani. Kiváltképp akkor nem, ha lassú ballagását, csendes áramlását tajtékzó vihar váltja fel. A legjobb úszó is tehetetlen a láthatatlan örvénnyel és hirtelen keletkezett viharral szemben. A vízi rendészet a tragédiák egész sorát tartja nyilván. Tavaly 54-en fulladtak a Dunába, a Tiszába, a Rábába és a Balatonba. Mint a dunai vízrendészeti kapitányság vezetője elmondta: a legtöbb gondot és a legnagyobb veszélyt a csónakázók szabálysértései okozzák. Az egyik ilyen notórius „dunai bűn” a túlterhelés, amikor a csónakázók két- három személyes többlettel merészkednek a vízre. Nem szükséges különösebben bizonygatni a nagyfokú és tudatos felelőtlenséget, melynek aztán (elegendő egy erősebb széllökés, hirtelen mozdulat), könnyen végzetes következményei lehetnek. Legalább ilyen, ha nem veszélyesebb, a hajók, az uszályok vakmerő megközelítése, sőt az is többször megtörtént, hogy a csónakot az uszály után kötötték ... Elterjedt egy téves vélemény, amely szerint csak a „kerekes” hajókat veszélyes követni vagy megközelíteni. Szó sincs róla: minden nagy vízi járművet kerülni kell, mert az erős hullámzás pillanatok alatt felborítja a csónakot. Életbevágóan fontos tudnivaló az is, hogy Borítékos sorsjegy ek június 30-ig A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közli továbbá, hogy a május 8-án kibocsátott sport borítékos sorsjegyek árusítása június 30-án befejeződik. Azok a játékosok, akik nyertes sorsjegyüket esetleg még nem váltották be, nyereményüket legkésőbb 1969. július 31-ig feltétlenül vegyék fel, mert az utolsó árusítási naptól számított 30 nap elteltével nyereményigényük elvész. _ a záró- és terelőgátak környékén — s ilyen a Dunán szép számmal van —, mindig nagy a veszély, mert örvényes, forgós, vagy limányos a víz. Ilyen helyeken a folyó mozgása a gátak miatt nem természetes, s amíg az örvényes részeken a víz szívóhatása csupán kis területen hat, a limányos szakaszokon már több méteres körzetben, s olyan erővel jelentkezik, hogy még a hajót is megforgatja. Tavaly Vácott egy ilyen Duna-szakaszon evezett csónakkal négy, a vizet és a helyi viszonyokat alaposan ismerő ember. A csónakot felborította az örvény és hárman' a vízbe fulladtak. Hajszál híján hasonló tragédia játszódott le a Szigetközben. Mindez arra figyelmeztet, hogy vízen egyik pillanatról a másikra minden megtörténhet. Az alkohollal, sajnos a vízen is számolni kell, ugyanis sokan tartják bocsánatos bűnnek — mielőtt vízre szállnak, úszni indulnak — a néhány korsó sör vagy éppen a néhány féldeci elfogyasztását. Mind több ittas embert leplez le a vízen az alkoholszonda, amelyet a vízirendőrség is magával hord. Mit kell még tudniuk azoknak, akik a folyókba akarnak fürdeni? 1964. nyaráig a rendőrség csak a kijelölt területeken engedélyezte a fürdést, azóta viszont — a főváros területe és néhány tiltott hely kivételével — mindenütt, végig a Dunán. Ez a Tiszára, a Rábára és más folyókra, tavakra is érvényes. De magától értetődően kötelező az életvédelmi előírások megtartása. Vagyis: tilos a fürdés ott, ahol hajók közlekednek, valamint a hidak, a pillérek, a zárógátak környékén, ahol a vízmozgás nem természetes. A rendőrség tapasztalatai szerint nem is a partmenti fürdőzőkkel van probléma, hanem azokkal a 16—25 év közötti fiatalokkal, akik virtusból éppen a tiltott helyeken keresik — és sajnos meg is találják — a veszélyt. Ezért legújabban azzal egészítették ki a tilalmi előírásokat, hogy a folyók — elsősorban a Duna — át- úszása, bárhol is, tilos! A Balatonon lényegében hasonló veszélyek leselkednek a csónakázókra, mint a folyókon. De itt a1 vihar külön veszedelmet jelent. Emlékezzünk esák: éppen egy éve, egy forró júniusi csütörtökön a vihar 65—70 kilométeres széllökésekkel tört a Balatonra. Noha a rakéták időben jelezték a közelgő vihart, több száz fürdőző a vízben maradt. Közülük hatvanan csak a révkapitányság segítségével tudtak megmenekülni. Az önfeláldozó mentési munkák ellenére négy ember mégis áldozatul esett a balatoni viharnak. Ugyancsak a tóban veszett öt gyermek s kilenc felnőtt, akik felhevült testtel, csónakból ugrottak a vízbe, illetve elaludtak a gumimatracokon, amelyet a szél a mély vízbe sodort. A rendőrség már jóval a fürdési és üdülési idény megkezdése előtt gondoskodott arról, hogy az általános s középiskolákban a gyerekek megismerjék a legfontosabb vízrendészeti előírásokat. De nemcsak nekik, hanem a felnőtteknek is meg kell tanulniuk, hogy a víz nem csupán jóbarát, hanem könyörtelen ellenség is lehet. K. F. Gátér a kis községek közé tartozik. Lakosainak száma 1400 fő. Ennek mintegy 30 százaléka fiatal. A tömegsportban résztvevők száma alig haladja meg a 80—100 főt egy év alatt. ( Rendszerint a labdarúgók' lépnek elő a tömegsport képviseletében is. — Nagyon keóés a sportoló fiatal — mondta Bálint Mihály vb-elnök. — Néhány évvel ezelőtt még voltak asztaliteniszezőink, röplabda-szakosztályunk és a tekepályán is többen mozogtak, mint mostanában. Sokan kiöregedtek, mások meg elmentek. Ha már egy-két tehetséges gyerek kiválik a többi közül, azokat rendszerint „felszívja” a város. De hát ez már így van rendjén. Mi nem tudunk megfelelő továbbfejlődési feltételeket biztosítani és ezért nem is lenne helyénvaló, ha valakit visszatartanánk. — A másik probléma, hogy az ifjúság 50—60 százaléka a környező városokban dolgozik — kapcsolódott a beszélgetésbe Csáki Benjámin községi párttitkár, aki a sportkör elnöke is. — Azért két évvel ezelőtt kialakítottunk egy labdarúgócsapatot. Az idén, a tavaszi bajnokság befejeztével a felnőtt és az ifjúsági együttesünk is a hetedik helyen végzett a kiskunfélegyházi járási bajnokságban. Forgó Miklós edző jó munkát végzett, ami nem is volt köny- nyű, hiszen közel harminc játékossal kellett foglalkoznia. Az őszi fordulóban szeretnénk jobban szerepelni, de olyan céljaink azért nincsenek, hogy a Hét végi sportműsor SZOMBATON RÖPLABDA NB II-s női mérkőzés: BEAC —Kecskeméti Tipográfia, Budapest, Körösi út, 16.30. KÉZILABDA Országos Ifjúsági Kupa megyei döntője; Kiskunhalas, Szilády Áron Gimnázium, 10 órától. VASÁRNAP LABDARÜGÄS Nyári Kupa-mérkőzés, Tiszacsoport: Kecskeméti Dózsa— Budafok Kecskemét, Széktói Stadion, 16.30. Játékvezető: Vörös. Megyei I. o. elmaradott mérkőzés, Északi csoport: Szánk— Kiskunfélegyházi Vasutas, — Szánk, 17 óra. Barátságos mérkőzés; Bácsalmási MEDOSZ—Szentesi Vízmű, Bácsalmás, 14.30. Járási bajnokság: Kiskunhalasi járás: Csikéria—Kiskun- halasi Spartacus, Zsana—Kunbaja Harkakötöny—Kelebia, Kisszállás—Kkhalasi MEDOSZ II., Kunfehértó—Jánoshalma II. Valamennyi mérkőzés 17.30-kor kezdődik. KÉZILABDA Megyei I. o. bajnokság, nők: Kecskeméti BRG—Bajai Bácska Posztó 9 órakor. A többi találkozóra 10 órától kerül sor: Kecskeméti TE—Kalocsai VTSK, Bácsalmási Gimn.—Or- goványi Tsz SK, Kiskunmaj- sai Vasas—Kerekegyházi KSK, Dunapataji KSK—Kiskőrösi Vörös Meteor II. Férfiak: Dunapataji SK—Bajai Vízügy 9 órakor. Kiskunma jsai Borpince—Kecskeméti Építők 11 órakor. A többi mérkőzés 10 órakor kezdődik: Balog A. SE—Gábor Á. SE, Radnóti SE—Jánoshalmi Spartacus, Kiskunhalasi Spartacus, Solti MEDOSZ, Csávolyi SK— Kinizsi SE. A Kalocsai Ép. Gép. szabadnapos. RÖPLABDA NB n-s férfi mérkőzések: Bajai Fehérneműgyár—Pénzügyőr, Baja, Petőfi-sziget 9 óra, Kinizsi SE—PEAC, Baja, Vonatkert 11 óra. NB II-s női mérkőzések: Tokod—Kecskeméti Tipográfia, Tokod. 10.30, Dunaújvárosi Kohász—Mélykút, Dunaújváros, Eszperantó út, 11 óra. megyei I. osztályba kerül- jünk. Nem tudnánk fedezni az anyagi kiadásokat. De az sem valószínű, hogy a Vasastól és a Kun Béla SE II.—töl be tudnánk jutni. Ugyanis már ellenünk is megtörtént, hogy például a Vasas 6—7 NB II-es játékossal lépett pályára. Igaz, hogy valamicskét tanultunk is tőlük, de el is keserítettek bennünket, amikor egymás után „szórták” a gólokat. Ez már nem kiegyenlített versenyszerűség. Nemtetszésünket közöltük a járási labdarúgó szövetséggel is, de még mindmáig nem volt foganatja. A gátéri sportkört a községi tanács és az Aranykalász Tsz patronálja. Felszerelést vesznek és autót biztosítanak a vidéki utazáshoz, de a sportolók sem tétlenek. Nemrégen a labdarúgópályát kerítették be társadalmi munkában. A csapat átlagéletkora 24—25 év. Nagyon hiányzik az utánpótlás. Az általános iskolában nincs tornaterem. Két éve a testnevelő tanárt is elhelyezték Kiskunfélegyházára. Azóta Gátéren nagyon megcsappant a sportoló fiatalok száma. Az idén — okulva az eddigi tapasztalatokon, végleges döntést hoztak a község illetékesei; testnevelő tanárt alkalmaznak, hogy testben és lélekben is egyaránt életerős, edzett fiatalság kerüljön ki az iskolából Bancik István Versenyben az idővel, Autó* tulajdonosok! A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMÜSZAVATOSSAGI BIZTOSÍTÁS Itt***' 1969. n. félévi dija fúlius 1-től 31-ig pótlek mentesen fizethető, * Felvilágosítás, befizetőlap ti bkjainknál. i ALLAMI BIZTOSÍTÓ Sajdik Péter, a Kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója. Tagja a Dózsa atlétikai szakosztályának. 1964-ben jegyezte el magát a sporttal. Dunakeszin, a Kinizsiben kezdett asztaliteniszezni. Egy évvel később Kecskemétre került, ahol az országos DC asztalitenisz-bajnokságon második helyezést ért el. 1967- ben lett atléta. Egy válogató versenyen tűnt fel. Még abban az évben megnyerte a megyei bajnokságot 600 méteren, a területiről pedig másodikként jutott az országos döntőbe. A tavalyi versenyekre már komolyabb munkával készült. Volt olyan időszak is, amikor edzésadagjában 100 kilométer szerepelt havonta. Az alapos felkészülés eredményeként sorozatosan nyerte a mezei futóversenyeket, s miután első lett a városi, megyei és területi versenyen. esélyesként indult az úttörőolimpia országos döntőjére. Közben azonban megsérült. Edzője, Grosán Pál gondosan melegítette be tanítványát, és végül is starthoz állt. Az első 400 méteren kiválóan rajtolt, az előzése is jól sikerült, újított, és mintegy 10 méterre lehagyva társait, ért célba. Sajdik Péter 600 méteren úttörőolimpiai bajnokként állt a család elé, akik ott szorongtak a stadionban. • • • Valamennyien felutaztak Pestre, hogy tanúi, és szurkolói legyenek Péter első komolyabb vizsgájának, amely, mint végül is kiderült: remekül sikerült. Országos úttörőcsúccsal lett első. Eredménye: 1:30.3. Az országos serdülő bajnokságon 300 méteren indult. Nem jött ki a lépés, a második helyen végzett. Az országos serdülő ellenőrző versenyen azonban annál jobban rákapcsolt; 600 méteren 1:28,9-es egyéni csúcsjavítással lépett dobogóra. Az idei versenyekre még az eddigieknél is szorgalmasabban készül. Heti öt edzésen falja a távolságot. A cél: 400-on megszerezni a II. osztályú minősítést!-J—bi —
