Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
Vftág proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SrOCfALISTA MWKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^I MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA T extilesek Az idén kezdődnek a próbák Módosítások — építkezés közben Egy éven belül elkészül az új gyár A megye egyik legnagyobb beruházását valósítja meg ebben az időszakban Kecskeméten a Szerszám- és Gépelem Gyárak vállalat Kecskeméten először az Izsáki úton létesítettek telephelyet, majd — 40 millió forintos ráfordítással — a Juhász utcában. A legnagyobb, 140 miliő forintba kerülő egység pedig a Szegedi úton készül. Körülbelül 20 szakmát képviselő építőipari munkások dolgoznak jelenleg itt. Szerelik a villamosenergia hálózatot a gázcsöveket; vakolnak, üvegeznek, valamint padlót burkolnak. Kedden a helyszínen járt Lovászi László, a vállalat beruházási főmérnöke, és a KGM Tervező Irodái képviseletében Lőrinczy Sándor, a létesítményért felelős főmérnök. A Szegedi úton épülő üzemről kértünk felvilágosítást. — A beruházás a közúti ’járműprogrammal kapcsolatos igényeket hivatott kiszolgálni — közölte Lovászi László. — Teherautók, dömperek, és autóbuszok hidraulikáit, illetve pneumatikus vezérlésű berendezéseit készítjük a Szegedi úti műhelyekben, ahol részben meglevő, részben pedig új gépeket állítunk fel. Emellett egyéb pneumatikus gépeket is gyártunk, az igényeknek megfelelően bővítjük termelésünket. A szakmunkás- gárdáról ipari tanulók képzésével gondoskodunk. Szeptembertől például újabb száz jelentkezőt fogadunk Kecskeméten — elsősorban forgácsoló szakmákban. — Mikor kezdik a munkát? — Gazdaságossági megfontolások alapján nem várjuk meg, amíg az üzem teljes egészében elkészül, hanem szakaszosan indul a termelés. Előreláthatólag a harmadik negyedév végén megkezdjük az üzempróbákat a forgácsoló csarnokban, valamint a hozzátartozó szerszámkészítő, és tmk-műhelyekben. A következő esztendő első félévében már a tereprendezések is befejeződnek az új gyár körül, s több mint hatszázan dolgozhatnak itt. — A beruházás tervezésének és egyben kivitelezésének fővállalkozója a KGMTI (Kohó és Gépipari Minisztérium Tervező Irodái.) Ez újszerű megoldás az országban. Milyen eredményeket hozott? — Menetközben gyorsan alkalmazkodhattunk az élet és a korszerűség állandóan változó követelményeihez — mondja Lőrinczy Sándor. — 1967. június 15-e óta például — ekkor vonultak fel az alapozást végző gépek a Szegedi út mellé — újabb felületkezelési eljárások születtek, s tervmódosítás vált indokolttá. Vagy két éve még úgy gondoltuk, hogy szénnel tüzelünk az épületben. Közben lehetőségünk nyílt arra, hogy földgázzal fűtsünk. A szükséges változtatásokat máris sikerült elvégeznünk a Szerszám- és Gépelem Gyárak készülő új üzemében. H. F. Segédüzem a mezőgazdaság szolgálatában Klasszikusnak minősíthe- Végh Pálné naponta 130 tő az a példa Jakabszállá- P—20-as hátsó lánckerék son, amit a segéd üzemágak marását végzi — egyszerre működtetésének gyakorlatából felmutat a helyi Népfront Mezőgazdasági Szak- szövetkezet. A jövőben ezer holdon szükséges új szőlő- és gyümölcsültetvényeket telepíteniük ahhoz, hogy jövedelmezően gazdálkodhassanak. s kifizetődő munkát adjanak a viszony lag_ sűrűn lakott községben élő tagjaiknak. Negyven hold szamóca telepítését — korszerű fajtákkal — már el is kezdték. Az ehhez szükséges pénzt kiegészítő segédüzemági tevékenységgel teremtik elő. A volt gépállomás helyén motorkerékpár és egyéb alkatrészeik gyártására rendezkedtek be. Amikor mezőgazdasági munkacsúcsok jelentkeznek, az itteni dolgozóik is a földeken segédkeznek. Jobb oldalt: A jakabszállási Népfront Mezőgazdasági Szakszövetkezet üzemében Pór Ferencné, a TL—5-ös hengerfejeket rakja sorba, ök végzik a hengerfejek süllyesztését, s a motorok gyertyameneteinek a fúrását is. Műszakonként 350— 400 munkadarabbal készülnek el. két gépen. (Pásztor Zoltán felvételei.) A megyénkben élő nemzetiségek helyzetéről tanácskoztak Kedden Baján együttes ülést tartott a megyei párt és tanács vb. Az úgynevezett „kihelyezett” ülést, a tanácskozás bajai színhelyét az első napirend is indokolta. Ezúttal került ugyanis sor a megyében élő nemzetiségek helyzetének megtárgyalására. Mint ismeretes, az MSZMP Politikai Bizottsága 1968 szeptemberi határozatában elemezte a magyarországi nemzetiségek helyzetét, s ez jó alapot adott a megyei felméréshez. Mintegy tíz esztendő eredményeinek összegezésére került sor ezúttal a meghívott számos közéleti személy, a nemzetiségek szövetségi vezetőinek, s kulturális életünk képviselőinek részvételével. Az együttes ülés másik jelentős témája voít a fizikai dolgozók gyermekeinek iskolai továbbtanulásáról, illetve annak segítéséről szóló jelentés megvitatása. A tanácskozás mindkét napirendjének fontosabb megállapításait a későbbiekben még ismertetjük lapunkban. Halason (4. oldal) Nyomozás magánügyben Folytatásos regény. (4. oldal) Cy őrsiista a ni. és a IV. Békekölcsön sorsolásáról. <6. és T. oldal) €7. és 8. oldal) Helyzetkép a földekről Az esős időjárás késlelteti az aratást A hét végi bőséges esők alaposan megváltoztatták a munkarendet ezekben a napokban közös gazdaságainkban. Hétfőn, vagy kedden a legtöbb helyen meg akarták kezdeni az aratást, a négynapos érés, száradás helyett azonban négynapos eső áztatta a táblákat, és késleltette az aratás megkezdését. A hét első két napján végzett határszemlék általános tapasztalata, hogy a néhol erős széllel párosult esőzések nem okoztak túlzottan nagy megdőléseket a gabonában. Kivéve a mélykúti területet. Itt több ezer holdra tehető ez a károsodás, de nem egy területen, hanem szétszórva, több gazdaságban jelentkezik. A dőlés többnyire csak olyan mértékű, hogyazSZK—3-as kombájn el tudja végezni az aratást, kézi kaszával csak elenyészően kis területen kényszerülnek aratni. A határjárások másik általános tapasztalata, hogy még a melegebb, bamaho- mok talajokon is beéretlen állapotban van a búza jelentős része. Az egyenletesebben érlelődő Bezosztájá- nál — jó idő esetén — körülbelül egy hét telik még el az aratás megkezdéséig, más gabonafajoknál azonban. főként a gyengébb homokterületeken és a megye legdélibb részein, a felszáradás után azonnal meg lehet kezdeni az aratást, hiszen az árpa itt már tökéletesen érett állapotban van. Az északi szikes területeken, de a Duna menti termelőszövetkezetekben is, csak a jövő hét elején vágják le az első rendeket. A solti’ Szikra Termelőszövetkezetben elmondták, hogy a búza aratásához legfeljebb a jövő hét második felében kezdhetnek hozzá, de hasonló a helyzet a többi solti és hartaá közös gazdaságban is. Ezen a vidéken valószínűleg az Izsáki Állami Gazdaság balázspusztai üzemegységében érik elsőként kasza alá a búza. Új nevelési program Országos értekezlet az óvodákról A megyei óvodai felügyelők és továbbképzési felelősök, valamint az óvónőképző intézetek képviselőinek részvételével kedden országos értekezletet tartottak a Művelődésügyi Minisztériumban. A tanácskozáson megállapították, hogy az elmúlt esztendő is bizonyította, a társadalom igénye ugrásszerűen megnőtt az óvoda, az óvodai nevelőmunka iránt. Több járási, városi, községi s néhány megyei tanács végrehajtó bizottsága is határozatokat hozott az óvodák korszerűsítésére, a hálózat feltételeinek javítására. Ugyanakkor egyes üzemek — az új gazdasági mechanizmus téves értelmezéséből fakadóan — szabadulni igyekeztek az óvodák, bölcsődék fenntartásának költségétől, gondjaitól. Ez a helytelen törekvés azonban erős ellenállásba ütközött. Az óvodák jelenleg az óvodáskorú gyerekek 52,5 százalékát fogadják be. Helyhiány miatt még mindig nem elégíthetők ki az összes jogos igények; a múlt tanéviben 17500 kérelmet kellett elutasítani. Célszerű, hogy az üzemi óvodák esetlegesen üres helyeire vegyenek fel a lakóterületről gyerekeket a viszonosság alapján, hiszen üzemi dolgozók gyerekei is helyet kapnak tanácsi óvodákban. Az értekezleten bejelentették, hogy az 1970—71-es tanévtől fokozatosan bevezetik az új óvodai nevelési programot, amely a legkorszerűbb nevelési formát, a teljesen osztott óvodát veszi alapul. Az első évben a kiscsoportoknál a másodikban a középsőnél, a harmadikban a nagycsoportoknál térnek át az új program szerinti nevelésre. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a gyermekgondozási segélyt három évig igénybe vevő anyák 1970. január 1-től kérhetik gyermekük óvodai felvételét. Ez a körülmény az óvodai helyek előteremtése, a hálózatfejlesztés tekintetében továbbra is komoly feladat elé állítja a tanácsokat
