Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
i. o!3af 1969. Június IS. vásárnál* Kádár János sajtótájékoztatója (Folytatás az 1■ oldalról.) hozott egységes állásfoglalások. A továbbiakban Kádár János a kérdésekre válaszolt. A Neues Deutschland tudósítója arról érdeklődött, hogy milyen új mozzanat volt tapasztalható a nemzetközi kommunista mozgalomban a moszkvai tanácskozás előkészítő szakaszában. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára legfőbb új mozzanatként a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödő egységtörekvést jelölte meg. Ezt bizonyítja az is, hogy végül is, mintegy 70 párt kapcsolódott be és vett részt a moszkvai tanácskozás előkészítésének munkájában. A UPI tudósítója azt kérdezte, hogy melyek a tanácskozás legfőbb céljai, s vajon sikerül-e ezeket a célokat elérni? — A tanácskozás fő feladata a kommunista és munkáspártok egységének, az összes antiimperialista erők összefogásának előmozdítása, az imperializmus elleni harc még szélesebb kibontakoztatása. Véleményem szerint a tanácskozás e célját feltétlenül eléri — hangzott a válasz. A tudósítónak egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy — tekintettel a tanácskozáson (s a magyar küldöttség felszólalásában is) elhangzott bírálatokra lehet-e azt állítani, hogy Kína nem tartozik többé a nemzetközi kommunista mozgalomhoz. Kádár János kijelentette: — Küldöttségünk felszólalásában 14 szocialista országról volt szó, s ebbe minden vonatkozásban beleértendő a Kínai Népköz- társaság. A UPI következő kérdésére — amely a Szovjetunió és Kína közötti esetleges háború veszélyéről érdeklődött — Kádár János ezeket mondta: — Bízom abban, és remélem. hogy a Szovjetunió és Kína között soha sem kerül sor háborúra. Ha bekövetkezne, ez tragédia lenne nemcsak — miként némelyek hiszik — a szocialista országok, a kommunista világmozgalom. hanem az egész emberiség számára, A UPI tudósítója végül azt kérdezte, ^milyen fettételek között helyeslik a hatalmon levő kommunista pártok a katonai behatolást más kommunista országba”. Erre válaszolva Kádár János hangsúlyozta: — Jelenleg sok felé tartózkodnak fegyveres erők más országok területén — messze legnagyobb számban az Egyesült Államok . fegyveres erők Különböző és érvényes megállapodások alapján szocialista ország fegyveres erői is tartózkodnak más szocialista ország területén. Ami a kérdést, és a jövőt illeti, feladatunk nem az, hogy igazolást keressünk — idézem a kérdés fogalmazását —„a hatalmon levő kommunista pártok katonai beavatkozására egy másik kommunista országban”, hanem, hogy mindent megtegyünk az olyan helyzetek elkerülésére. amelyekben ennek szükségessége egyál- talá felmerülhet. Az össz-európai biztonsági értekezlet perspektíváiról érdeklődött az Izvesztyija tudósítója. A válasz így hangzott: — Az európai biztonsági konferencia előkészítésének és összehívásának távlatait — figyelembe véve számos kormány pozitív állásfoglalását, kiváltképpen a finn kormány kezdeményezését, s az ezt támogató szovjet magyar és más hivatalos nyilatkozatokat — biztatónak tartom. A Süddeutsche Zeitung tudósítója — emlékeztetve arra a magyar álláspontra, amely szerint hazánk kész normális diplomáciai kapcsolatokat teremteni az NSZK-val, ha az akadályozó tényezők eltűnnek — azt kérdezte: Van-e reális lehetőség arra, hogy a közeljövőben Budapesten vagy Bonnban hivatalos tanácskozások kezdődjenek a még meglevő akadályok felszámolásáról Kádár János válasza a következő volt: — Európa népeinek sürgős a biztonság megszilárdítása kontinensünkön. Ennek fontos és elengedhetetlen részeként halaszthatatlan az előrelépés a német vonatkozású kérdésekben is. Bízom abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is érvényre jut a realitás, felülkerekedik a józanság — mivel más járható út számára nincs — és belátható időn beiül a szocialista országok által elfogadható új álláspontokkal jelentkezik. Ideértve a fennálló határok, a Német Demokratikus Köztársaság elismerését. — Ebben az esetben észszerűének tűnik — és szerintem belátható időn belül sor kerülhet rá —, hogy tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének kérdésében. Érdeklődött a nyugatnémet lap tudósítója arról is, hogy elképzelhe- tőek-e a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt egyéb lépések, amelyek javítanák a Magyar Népköz- társaság és az NSZK kapcsolatait. Kádár János így válaszolt: — Magyarország és a Német Szövetségi Köztársaság között a közelmúltban is sor került és a jövőben is sor kerülhet bizonyos kisebb lépésekre a kapcsolatok megjavításában. Ezután a UPI tudósítója megkérdezte, mi a helyzet akkor, ha a szocialista országok egymástól eltérően ítélik meg nemzeti és nemzetközi érdekeiket. Kádár János válasza: — Felszólalásomból kitűnhetett, hogy felfogásunk szerint szocialista ország részéről a nemzeti és a nemzetközi érdekek csak jól összeegyeztetve és együtt érvényesíthetők. A dolgok normális menetében e kérdések rendszerint így is jelentkeznek. Következésképpen nem szükséges a nemzetközi és a nemzeti érdekek egymás fölé- vagy alárendelése. A CTK tudósítója azt kérdezte, miként vélekedik dr. Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának, a tanácskozáson elhangzott felszólalásáról. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a ma-. gyár delegáció figyelmesen és örömmel hallgatta a felszólalást. — Abban — mondotta Kádár János — az általános nemzetközi kérdéseket illetően, ugyanaz az elvi álláspont jutott kifejezésre, mint amit a Magyar Szocialista Munkáspárt is képvisel. A csehszlovákiai helyzet megítélését delegációnk szintén megértéssel és egyetértéssel fogadta. Küldöttségünk az egész felszólalással egyetértett, mindaz, amit Husák elvtárs elmondott, meggyőző volt, nekünk tetszett. A CTK tudósítójának arra a kérdésére, hogy sikerült az előkészítő munka és az értekezlet során kiküszöbölni néhányat az egyes pártok közötti nézetkülönbségekből, Kádár János kijelentette: — Véleményünk szerint a tanácskozás meneté1 ben számos kérdésben közeledtek egymáshoz az egyes pártok álláspontjai. A Morning Star (Nagy- Britannia Kommunista Pártjának lapja) tudósítójának kérdése arra vonatkozott: mi a magyarázata annak, hogy az értekezleten részt vevő pártok véleménye eltér a Kínai Kommunista Párt politikájának értékelésében és az e politikára adandó egységes választ illetően is. Az értekezlet idején lezajlott határincidens vajon változtatott-e néhány párt ezzel kapcsolatos álláspontján? —folytatódott a kérdés. Kádár János azzal kezdte válaszát, hogy a moszkvai tanácskozásra minden küldöttség a központi bizottsága által meghatározott instrukciókkal és állásfoglalással érkezett. Ugyanakkor azzal a szándékkal és óhajjal is, hogy meghallgatja a többiek álláspontját, érveit — éppen abból a célból, hogy a megértés kölcsönösen erősödjék és az álláspontok közeledhessenek. — Szeretném kiemelni, — se tekintetben véleményem szerint előrehaladásról beszélhetünk —, hogy a tanácskozásunkon képviselt mind a 75 párt azonos következtetésre jutott: azokban az ideológiai, politikai kérdésekben, amelyeken nézetkülönbségek maradtak fenn, a tanácskozás követő időszakban, alkalmas időpontban, és megfelelő formában folytatni kell a kérdések komoly elemzését, és a vélemények, álláspontok közelítését.— Mély meggyőződésem: az itt képviselt pártok valamennyien megegyeznek abban a közös óhajban, hogy saját pártjuk, saját országuk politikájában nem kívánják a pekingi gyakorlatot megvalósítani. — Más kérdés, hogy a mostani tanácskozáson ez az álláspont nem egyféleképpen jutott kifejezésre. Ennek az a magyarázata, hogy a világ más-más részein különbözőek a viszonyok. Eltérő az egyes pártok helyzete, s ez taktikailag különböző fellépésekhez vezet. Mi például tudjuk, hogy egyes, a tanácskozáson részt nem vevő kommunista és munkáspártok távolmaradásának korántsem a pekingi irányzattal való egyetértés az oka. Ennek különböző okai vannak. A Kínai Kommunista Pártnak megvolt a ma-1 ga oka, ahhoz hasonló, de j mégis más az Albán Munkapárt távolmaradásának oka, és megint más okok vezették a többi távolmaradó pártot, — A tanácskozás idején történt, illetve nyilvánosságra került kínai provokáció, az újabb határincidens, kiváltott bizonyos változást csaknem minden párt állásfoglalásában. Főként olyan értelemben, hogy még komolyabbnak ítélik meg a helyzetet, és még nagyobb figyelmet szentelnek ennek a rendkívül fontos kérdésnek. A Rabotnicseszko Delo, a j Bolgár Kommunista Párt i lapjának tudósítója Kádár elvtárs véleményéről érdeklődött: valóban áthidalha- tatlan-e az egyes testvérpártok nézetei közötti eltérés, amint azt a burzsoá I sajtó igyekszik beállítani. A tudósító hozzáfűzte, hogy Kádár elvtárs véleménye már csak azért is érdekli, mivel a magyar párt első titkára részt vett a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as értekezletén, s jelen volt a mostani tanácskozás 15 hónappal ezelőtti budapesti előkészítő értekezletén is. — Természetesen nem tudok polemizálni a polgári sajtó valamennyi hipotézisével, amely ilyen vonatkozásban hangot kapott. Jómagam már vagy 35 ■ eszendeje aktívan részt veszek a kommunista mozgalomban, s arra a meggyőződésre jutottam, hogy a marxizmus—leninizmus kritikai tudomány, amelynek fontos vonása a kérdések elemzése. Az elemzések pedig különbözőek lehetnek, s az eltéréseket vitákban kell tisztázni. Kádár János emlékeztetett arra, hogy már egy évszázada, az első Kommunista Internacionáléban is óriási viták zajlottak le, s a marxizmus, a kommunista világmozgalom mégis győzelmesen haladt a maga útján előre. Mint mondta, véleménye szerint a jelenlegi nézeteltérések kiküszöböléséhez a munka, a nézetek ütközésének, az új tapasztalatok szerzésének útja vezet. S az új tapasztalatok Ismét bizonyítani fogják a marxista—leninista állás, pont helyességét. Ez az álláspont teljes mértékben érvényesülni fog. — Aki figyelmesen elolvassa az 1957-es és az 1960- as tanácskozás okmányait, meggyőződhet arról, hogy azokban fontos, jelentős témák szerepeltek vitakérdésként, melyeket az élet azóta már túlhaladott, amelyek megoldódtak, vagy éppenséggel olyan mellékes kérdéssé váltak, hogy senkinek eszébe sem jut emlegetni. Meggyőződésem, hogy a jelenleg még vitás kérdések is hasonló sorsra jutnak — mondotta Kádár János. A Komszomolszkaja Pravda tudósítója az imperialisták fokozódó aknamunkájára, az ifjúság körében kifejtett romboló tevékenységére vonatkozólag tett fel kérdést. Kádár János válaszában hangsúlyozta, hogy a szó-1 cialista országók elleni aknamunka szinte minden te-1 rületre — így a propaganda és a sajtó területére is — kiterjed, és bizonvos, hogy a hírszerzők vonalán is folyik. Az imperialisták nem utolsósorban arra töÁ moszkvai írók Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, pénteken a délutáni órákban ellátogatott a szovjet író- szövetség moszkvai szervezetének székházába. A találkozón jelen volt Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a moszkvai párt- bizottság első titkára, Sa- uro, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint a moszkvai irodalmi élet számos ismert személyisége. Kádár Jánost Vasziljev, a moszkvai írók szervezete pártbizottságának titkára üdvözölte. A baráti légkörben lezajlott találkozón az MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszolt a jelenlevő szovjet írók által feltett kérdéseikre. A látogatást a szovjet írók nevében Nyikolaj Tyi- honov köszönte meg. 0 tanácskozás szombati napja A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása szombaton folytatta munkáját. Az értekezlet 9. napján is két ülést tartottak a nemzetközi tanácskozáson részt vevő 75 párt képviselői. A délelőtti ülés magyar idő szerint 8 órakor kezdődött a nagy Kreml-palota György-ter- mében. (MTI) Gromiko visszaérkezett az EAK-ból Gromiko szovjet külügyminiszter, aki rövid baráti látogatást tett az Egyesült Arab Köztársaságban, hogy eszmecserét folytasson a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről, visszaérkezett Moszkvába —, jelenti a TASZSZ. A megbeszélések folyamán az egyiptomi fél biztosította a szovjet külügyminisztert arról, hogy továbbra is támogatja a tárgyaló négy nagyhatalmat abban, hogy megoldást találjanak a közel-keleti helyzet rendezésére. E rendezésnek egyiptomi vélemény szerint magában kell foglalnia az izraeli erők teljes kivonását a megszállt arab területekről — írja a Reuter. fekszenek. hogy megrendít. sék ifjúságunknak a szocialista eszmébe vetett hitét. Voltaképp érthető is ez a törekvés, a kapitalizmus gazdái és prófétái ugyanis úgy gondolkodnak: ha saját országukban nem tudnak perspektívát nyújtani ifjúságuknak. ha saját ifjúságukból hiányzik a hit és a bizakodás — hiányozzék a szocialista országok ifjúságából is. — Persze a fiatalok szeretnek táncolni, szeretik a gyors ritmust. A nyugati rádióállomásiok ezt nagyszerűen kihasználják: adnak néhány perc tánczenét, a fiatalok hallgatják, s a táncszámok közé „becsúsztatnak” egy-két ideológiai, diverzáós tézist is... — A Magyar Szocialista Munkáspárt természetesen mindenekelőtt ideológiai és politikai eszközökkel harcol az imperialista aknamunka ellen. Nagyon egyszerű és jó eszközünk, fegyverünk van erre: a szocializmus legyőzhetetlen igazságának hirdetése és a szocialista gyakorlat szüntelen javítása. Ez bizonyítja az ifjúság számára, hogy biztató és step jövő áll előtte. — Mielőtt Moszkvába érkeztem volna, két és fél napot töltöttem a legnagyobb magyar egyetemen, ahol egyébként az ideológiai tárgyakat is oktatják. Voltam vendégségben a fia- talok kollégiumában is. Nos, a fiatalok nyíltan kérdeztek, és én nyíltan válaszoltam. Azt tartom, nekünk nincs félni valónk senki kérdéseitől, a mi igazságunk erős. Ifjúságunk azt érzi. Amikor az egyetemről visszamentem a Központi Bizottságba, azt mondtam elvtársaimnak, hogy egyetemi ifjúságunk nagyszerű és biztos támaszunk a szocializmusért vívott harcban. — Ami pedig az imperialista hírszerző szervek speciális aknamunkáját illeti: a Magyar Népköztársaság kellő tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen. aknamunka elleni harcban.' Az Observer munkatársa az olasz delegáció vezetőjének állásfoglalásával ös#- szefüggésben az iránt érdeklődött, egyetért-e Kádár János azzal, hogy a tanácskozáson részt vevő delegációk minden vonatkozásban, tehát a nézeteltéréseket tekintve is teljes és hű tájékoztatást adjanak a közvéleménynek, — Teljes mértékben egyetértek — hangzott a válasz. — Mi eszerint számolunk be otthon mind a párttagságnak, mind egyébként, mert érdekünk fűződik ahhoal hogy a kérdéseket jól értő emberek támogassanak bennünket harcunkban. Egyébként ez történik itt is': a Pravda ellenvéleményeket is közöl. A Trybuna Ludu raun-; katársa arra kért választ, hogy a világ milyen jelenségéit értékelte új módon a tanácskozás. — Véleményem szerint — hangzott a válasz — a tanácskozás vitájában a testvérpártok összessége nem a korszak egyik vagy másik kérdését értékelte új módon, hanem korunk és a nemzetközi helyzet egész aspektusát, mint ahogy az szükségszerű is, hiszen az előző, hasonló tanácskozás kilenc esztendővel ezelőtt volt. Ezután még a japán hírügynökség és az Observer tudósítójának kérdéseire válaszolt Kádár János, majd befejezésül a következőket mondotta: — Engedjék meg, hogy mégegyszer megköszönjem figyelmüket és korrektségüket, és kifejezzem azt a reményemet, hogy olyan egyetemleges kérdések szempontjából, mint a béke, valamennyien felelősen kezelik majd az itt elhangzottakat, mert hiszen a béke minden népnek és minden tisztességes embernek érdeke. Ezt a felelősséget kérjük önöktől. (MTI)
