Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-13 / 134. szám
/ ÚTTÖRŐOLIMPIA Kedves Pajtások! Sportvezető Elvtársak! Mit mondanak a győztesek érdemelték: a tapsot, mert nagyszerűen versenyeztek, s a győzelmük egy pillanatig sem volt vitás. Az atlétikai pálya szélén felállított versenybírói asztal körül nagy volt a sürgés-forgás. Itt gyűjtötték össze az eredményeket, ide futott be az időmérők jelentése, de mások is gyakran megfordultak ezen a környéken. — Nézd ezeket a gyerekeket — mutatott az egyik, egy csoport fiú és leány felé. — Milyen vállasak és erősek. Két napra zásrlódíszbe öltözött Kecskemét város valamennyi sportlétesítménye. Nagy szeretettel vártuk Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék 800 úttörősportolóját az V. nyári úttörőolimpia területi versenyére. Hosszú hónapokon át több mint ötven úttörő- és sportvezető vett részt az előkészítés munkájában, s » társadalom különböző erőinek segítsége biztosította a söld utat az úttörőolimpia versenyeihez. Nagy gondot fordítottunk arra is, hogy a pajtások mind a pályákon, mind pedig a pályán kívül jól érezzék magukat. Színpompás megnyitó- és záróünnepség emelte az olimpiai hangulatot. A jó verseny tudata, és a szép úttörő-formaegyscg teszi mindenki számára emlékezetessé a kecskeméti úttörőolimpiát. Sok ezer fiatal sportoló közül csak a legjobbak juthattak el a kecskeméti területi versenyre. Meggyőződésünk, hogy itt is a legkiválóbbak győztek, és elmondhatjuk, hogy ez a verseny valóban az úttöröbarátság olimpiája volt. A győzteseknek őszinte szívvel gratulálunk, további jó eredményeket, és sikert kívánunk az országos döntőkön. Ugyanakkor a mostani verseny valamennyi résztvevőjének kívánjuk, érjenek el még ennél is jobb eredményeket, s teljen sok örömük a sportolásban a jövőben is. Kívánom, hogy sok-sok évet érjen még meg az uttorőolimpia, s jelentsen évről évre még színvonalasabb, még több versenyzési lehetőséget minden úttörőnek. Búcsúzunk az V. nyári úttörőolimpia területi versenyeitől, búcsúzunk a résztvevőktől, sportvezetőktől, sportolóktól. Viszontlátásra 1970-ben Szolnokon. Pap István, az V. nyári úttörőolimpia területi szervező bizottságának elnöke A mexikói olimpia egyegy eredményhirdetése után a sajtó szobájába cipelték a győzteseket és néha félórákig faggatták. Itt nem volt sajtószoba, de néhány kérdést azért mi is föltettünk a boldog győzteseknek. Izgalmas pillanatok a fiúk minikosárlabda-mérkőzé- séről. Fehérben a szegedi, pirosban a kecskeméti gyerekek. Takács Imre aki országos csúccsal nyerte a kislabda- hajítást. Takács Imre kezéből majdnem 100 méterig repült a kislabda. 96,98! Ez jobb mint Németh Miklós — ma már igazi olimpikon — olimpiai csúcsa. Igaz, egy kissé fújt a szél, de azért valóban nagy eredmény. Nem csoda, hogy vastaps fogadta, amikor a dobogó legmagasabb fokára lépett. — A területi döntő elótt néhány nappal megsérült a lábam — mondta —, s már attól tartottam, hogy nem indulhatok, mert az orvos csontrepedést állapított meg. Aztán mégsem lett semmi baj. Az idén borzasztóan készültem, mert tavaly csak 4. lettem az országos döntőn és most jobbat szeretnék. A Bács megyeiek első aranyérmét a Széktói Stadionban Zámbó László szerezte. A jánoshalmi fiú nagyot javított egyéni csúcsán és fölényesen vert mindenkit, pedig a megyei versenyen még csak a 2. volt. Utána boldogan mondta: — Nagyon szorítottam, s az a fontos, hogy végül sikerült tovább jutnom, sőt aranyérmet is nyertem. Én mindig optimista voltam és most is az vagyok. Ügy érzem, Pécsett is érmet szerzek. Nemcsak másokat, hanem önmagát is felülmúlta Cserjés Mária, a bajaiak kedvence. Fölényesen nyerte a magasugrást 143 cm-rel. Amikor lelépett az emelvényről, boldogan adta élete első nyilatkozatát. — Ez az eredmény egyéni csúcsom is. Nagyon, nagyon örülök és azt hiszem, sokat köszönhetek Várnagy Istvánnak és Dalos Jenőnének akik a Bajai Alsóvárosi Iskolában készítettek fel a versenyre, valamint edzőmnek, Szatmári Jánosnak, akitől a Bajai Vasas MTE- ben tanultam meg az ugrás technikáját, őszintén szólva magasugrásban nem reméltem győzelmet és távolugrásban tartottam inkább magamat esélyesnek. Az 510 centi azt hiszem, elég lesz az országos döntőbe való jutáshoz. Ritkán látni boldogabb apró emberkéket, mint a szegedi fiú mini-kosarasok a mérkőzés után. „Legalább valamit visszafizettünk a lányok vereségéért a kecskemétieknek — mondta a kis Horváth, aki 11 ponttal járult hozzá csapata 37 pontos győzelméhez. Három kislány érdeme Név szerint: Kálóczi Évike, Sági Zsuzsika és Kraj- csovszky Zsuzsika ugyancsak megdolgoztak az ebédért a verseny első napján. Nem kisebb feladatokat láttak el, mint bárki más, hiszen nélkülük aligha lett volna olyan színpompás az éremosztás, mint amilyen volt Eredményhirdetéskor ők vitték az érmeket. „Éremhullás” után pedig kört alkottak és szebbnél szebb táncokat mutattak be a fáradt atléták nem kis örömére. No és ez olyan nagy valami? — kérdezed kedves olvasó. Ellenkezőlegl Őket sosem kellett negyedórákig keresgetni, pedig még gyerekek. Cserjés Mária egyéni csúccsal győzött a magasugrásban. . Mögöttük a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola „minis” lányai is ragyogó arccal álltak a fényképezőgép lencséje elé. Igaz, lesz még egy mérkőzésünk — mondták, de nem vagyunk babonásak. A Katona József Gimnáziumban a Kiskunhalasi Felsővárosi Iskola tornászai meghatottan vették át az érmet egy igazi olimpikontól. Aranyos István válogatott tornász jött el, hogy megnézze a sportág utánpótlását, és mellesleg, hogy gratuláljon a győzteseknek. A kiskunhalasi fiúk meg is Nem zsíroskenyéren Ketten beszélgettek előttünk az idősebb generáció tagjai közül. Éppen a fiatalokról volt szó. — Ja.. . kérlek, ezek ma A Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola II. kor- nem zsíroskenyéren neveiked- csoportos leány kosárlabdacsapata. tek mint mi,.. Aranyos István olimpikon adja át az érmet a halasi tornászoknak.
