Petőfi Népe, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
A gyermek és az olvasás Korunk betegsége: az infarktus agyon rendes a gyerek. csak sajnos, nem szereti a könyveket. A tankönyvet enyhén szólva utálja, a regények nem érdeklik. Nem szeret olvasni ! — Lénten-nyomon halljuk ezt a megállapítást, panaszt pedagógustól és szülőtől is. Alig néhány száz éve a betűvetés, az olvasás még a kiváltságosok közül is csak a legkiváltságosabbak „tudománya” volt. Az ember ismereteit, szórakozását auditive — tehát hallás útján, vagy vizuálisan. látva-nézve szerezte meg. Nálunk 1788-ban jelent meg Dugonics András első magyar regénye, az Etelka. Mai szemmel nevetségesen alacsony példányszámban. Hagy sikere volt az olvasni tudók körében. A megjelenést követő években a „művelt” olvasók körében divatossá lett. hogy leánygyermeküket Etelkára keresztéliék. Talán nem is azért, mert annyira tetszett a mű. hanem azért, hogy bizonyítsák: ők olvasták ... Mert sznobok már akkor is yoltak. És most ugorjunk majd kétszáz évet. A könyvkiadás évről évre nő (tavaly például iß millió példány könyv Jelent meg), de nő az emker egyéb elfoglaltsága ú. Az elmúlt alig fél évszázadban megszületett a köaw ,,konkurrenciáia” a rádió, a film. terjedt a színház, s az elmúlt tíz évben rohamos elterjedésével mármár csatát nyert a tévé. Miért „forszírozzuk” mégis pedagógusok, szülők is, s közvéleményünk jelentős többsége, gyermekeink olvasását? Nem valami sznobság, nem valami retrográd jelenség ez? Nem a múlthoz való csökönyös ragaszkodás az. amikor egy tanár — köztük jómagam is — az olvasmánynaplókban azt vizsgálja, ki az a felületes gyermek, aki a kötelező olvasmányt nem olvasta? Csak nézte! fTgyértelmfl a válasz: nem! Klasszikusainkat — kötelező olvasmányaink legtöbbjét — nem azért viszik filmre, nem azért alkalmazzák rádióra. színpadra, hogy megkíméljék ifjúságunkat az olvasás fáradalmaitól. Hanem azért is, mert ezekben a művekben alkotóik nagyszerűsége révén benne van a képi-emberi ábrázolás lehetősége is. De általában egyetlen színre, rádióra, filmre alkalmazás sem hű mása, s nem akar hű mása lenni íz eredetinek, a regénynek. A dramaturg, 'a rendező. az operatőr, a zeneszerző. és nem utolsó sorban a színész, hozzáadja a „magáét” is. Néha persze úgy, hogy az eredeti mű értékéből sokat elvesznek ... Szabad ezt csinálni? — kérdezhetné joggal az olvasó. Szabad! Sok gyermek — ez személyes tapasztalatom — azért olvasta el Agatha Christi Tíz kicsi néger című könyvét. mert látta a belőle készült filmet, a Tíz kicsi indiánt. Hetekig téma volt ez a városi iskolákban: melyik a jobb. izgalmasabb. miért van a könyvben így, miért a filmben úgy? Hasonló viták zajlottak le a Kőszívű ember fiai, s az Egri csillagok bemutatói után is. De ha ez így van, akkor végeredményben minden rendién van. akkor miért is beszélünk róla? Nincs rendjén, mert ha csak azt tudjuk, hogy mennyire megsokszorozza a gyermek műélvezetét az, ha olvasta a könyvet, s úgy nézi meg a filmet, színdarabot, s úgy vitatkozik róla, máris megdőlt az előző érv. A maradandó, a megduplázott műélvezet igénye az, amelyre rá lehet és rá kell nevelni a gyermeket s ez a szülői ház feladata is. A z olvasás megszerettetése. a könyv elsődlegességének a tudatosítása a gyermekben, a szülők egyik legszebb és nem is a legnehezebb nevelési feladata. Ha a szülői ház segítségével — a szülői példamutatással — a gyermek rájön arra. hogy a könyv azért is a legjobb barát, mert akkor veszem elő. amikor akarom, akkor hagyom abba az olvasást, amikor akarom, hogy az olvasás során együtt vagyunk az író. meg én — nyert ügyünk van. Ha azután arra is megtanítjuk a gyermeket, hogy egy könyvet nemcsak azért lehet a felénél öszszehaitani. mert a barát játszani hívja. hanem azért is, hogy megálljon és gondolkozzék — például, hogyan folytatná a cselekményt. milyen is emberközelről az a hős, vagy epizódszereplő, akiről olvasott. mit tenne ő a helyében, hol van. mi van még azon a vidéken, amit a könyv bemutat, és így tovább — szenvedélyes olvasóvá nevelhetjük gyermekünket. így válhat olyan érzelmileg gazdag, gondolkodó emberré. így nyerhet a könyv írott betűi által olyan maradandó ismereteket, amelyeket mással nem pótolhat. Minderre azonban már kiskorától kezdve kell ránevelni a gyermeket. Szívtrombózis, infarktus* koszorúér-elzáródás, „szívszélhűdés” — sűrűn előforduló kifejezések. Egyre gyakrabban halljuk, hogy a szívbetegségekben meghaltak száma évről évre növekszik. Valóban, mindenkinek van néhány ismerőse, aki infarktust kapott, vagy szívtrombózis gyanújával kórházba került. Kétségtelen tény, hogy az infarktusok száma az utolsó 30 évben megkétszereződött. Infarktusnak a szívizom kisebb-nagyobb területének az elhalását nevezzük. ha ezt a kóros folyamatot a vérellátás hirtelen megszűnése, vagy jelentős csökkenése okozza. A szívizom pusztulását legtöbbször valamelyik koszorúérnek az elzáródása hozza létre. Vannak családok, melyekben a hirtelen „szívhalál” halmozódik A statisztikai adatok szerint főleg a fiatalkorú infarktusos betegek felmenő- vagy oldalági rokonságában volt feltűnően gyakori az ugyancsak fiatalon elszenvedett szívizomelhalás. Valószínűnek tartják, hogy maga a betegség nem örökölhető. de bizonyos hajlam átöröklésének a lehetőségével számolnunk kell. A szívizom elhalása régebben a 40—60 éves férfiak betegsége volt. Ma már az összes infarktusesetek 5 százaléka a 40 évesnél fiatalabbakon fordul elő és az életkoreltolódás főleg az utóbbi évekre jellemző. A riasztó változás bonctani alapjaira a koreai háború idején végzett kórbonctani vizsgálatok vetítettek fényt. A háborús sérülések következtében elpusztult — átlag 22 éves — katonák több mint 70 százalékának a koszorúereiben találtak érelmeszesedéses tüneteket és 10 százalékukban az erek keresztmetszete már annyira beszűkült, hogy az valószínűleg vérellátási zavarokat okozhatott. A legutóbbi években a nők infarktusos megbetegedése is szaporodott. Az infarktus egyik legvalószínűbb oka a túl zsíros táplálkozás. Bár a kérdésnek könyvtárnyi irodalma van, ma még Dr. Kolozsváry Gyula HÉTFŐ: On/, gains kaleves, tejberizs reszelt csokoládéval. KEDD: Sóskaleves, velős palacsinta, karalábéfőzelék. SZERDA: Zöldségleves, turóscsusza tepertővel. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, töltött gomba paradicsommártással, rizsfelfújt. PÉNTEK: Spárgaleves, rakott krumpli, fejessaláta. SZOMBAT: Töltött karalábé, alma. VASÁRNAP: Sóskaleves, rántott karaj, petrezselymes burgonya, fejessaláta, diós lepény. VELŐS PALACSINTA. (Hozzávalók, 8 darab palacsinta 4 személy részére) 1 velő, 4 tojás, 10 deka zsemlemorzsa, 5 deka liszt, petrezselyemzöldje, bors, só, hagyma, zsír a kisütéshez. A megtisztított és megmosott velőt apróra vágjuk. Felhevítjük a zsírt és a finomra vágott hagymát megpirítjuk. Beletesszük a velőt, megsózzuk borssal és finomra vágott petrezselyemzölddel ízesítjük. Ezután nyílt láng mellett állandó keveréssel pirítjuk, majd külön felütött és jól elkevert tojást hozzáadva, folytonos kavarás mellett addig tartjuk a tűzön, amíg kellő sűrűségű lesz. Ezután levesszük a tűzről és megtöltjük veié a pala9sintákat. A töltött palacsintákat bundázzuk és bő, forró zsírban kisütjük. Főzelékkel tálaljuk. TÖLTÖTT KARALÁBÉ. Hozzávalók: (4 személyre): 8 db karalábé 50 deka darált sertéshús. 10 deka rizs, só, bors, paprika. A húst ugyanúgy készítjük el, mintha vagdalt húst készítenénk, azzal a különbséggel, hogy teszünk bele 10 deka jól megmosott rizst. A karalábékat kiskanállal, vagy karalábéfúróval kifúrjuk és a belsejét az elkészített húsos nincs egyértelműen eldöntve: sok kísérlet eredménye azt mutatja, hogy a csökkenő zsíradag ellenére növekszik az infarktusok száma. Sok szó esik az infarktussal kapcsolatban az életmódról is. A testi erőfeszítés bizonyos mértékig növeli az ellenállóképességet. Egy amerikai vizsgálat szerint pl. a washingtoni postahivatalok íróasztal mellett ülő. kényelmesebb munkát végző tisztviselői között az infarktusok kimutathatóan gyakoribbak. mint a naponta sok száz emeletet megmászó postások között. A dohányzás rontja a koszorúerek állapotát — ez a szakirodalom véleménye. Az a 45—64 éves férfi, aki napi 15 cigarettánál többet szív. két-háromszor nagyobb valószínűséggel félhet az infarktustól, mint nem dohányzó sorstársa. Nehéz azonban megmagyarázni azt a tudományos véleményt, mely szerint a koszorúérhalálozásból nem a nemdohányosok maradnak ki a legnagyobb százalékban, hanem azok az egykor dohányosak. akik leszoktak e szenvedélyükről. A nem dohányosak azonban ezen felbuzdulva ne szokjanak rá a dohányzásra csak azért, hogy azután leszokhassanak róla! Az angolszász irodalomban az infarktust gyakran nevezik menedzserbetegségnek. Kétségtelen, valóban, hogy az infarktus gyakrabban szedi áldozatait a felelős beosztású vezető rétegből. Szovjet adatok is megerősítik, hogy a szellemi dolgozók között halmozódik a koszorúérbetegség előfordulása. Az USA biztosítótársaságai a legmagasabb biztosítási díjakat az orvosokra, bírókra. és vezető munkakörben levő egyénekre szabják ki. Az idegrendszert terhelő tényezők jelentősége a koszorúér-ártalmak kifejlődésében vitathatatlan. Az infarktus esetében különösen igaz az a megállapítás, hogy jobb megelőzni a betegséget, mint gyógyítani. De hogyan? A „vissza a természethez!” szépen hangzó jelszó megvalósíthatatlan és hamis. A koszorúér-betegséggel sújtott, civilizált államok népessége kevesebbet mozog és tartózkodik levegőn, mint azt tehetné, viszont sokkal többet eszik, dohányzik és idegeskedik, mint amennyit hosszabb időn keresztül büntetlenül lehet. Ezeken kell változtatnunk és ez nem csupán orvosi feladat. A megfelelő táplálkozás legfontosabb elve, hogy ne hízzunk! Kevesebb zsírt, több gyümölcsöt, főzeléket, sovány tejterméket fogyasszunk. A nehéz zsír helyett jobb a növényi olaj. Káros a nálunk megszokott étkezési rend: a reggeli egy dupla kávé, vagy egy csésze tea, délben a sokat szidott, de többnyire sok kalóriát adó üzemi ebéd, este pedig bőséges vacsora. A késő este felvett zsírt a szervezet nem égeti el. hanem felhalmozza — sajnos, az érfalakban is. Helyesebb bőséges reggelivel kezdeni a napot, és este csak keveset együnk. A testedzés, rendszeres, de nem túlzott sportolás sokat sesrit az érelmeszesedés elleni küzdelemben. A kevés mozgást biztosító életmódban sportolással könnyű segíteni. A dohányzás viszont szükségtelen rossz, szokjunk le róla. Végül, de nem utolsósorban ne idegeskedjünk, és másokat se idegesítsünk. Ez persze — főleg az utóbbi — igen nehéz, de nagyon fontos. Dr. Miklóssy Lajos A tiszta törülköző Az emberek természetes igényévé vált a szép ruha, tiszta ruha. a testápolás. Még a higiéniára sokat fordító háziasszonyok legtöbbje is zavarba jönne a rizzsel megtöltjük, a klvájt karalábét összevagdaljuk és a lábas aljára tesszük, erre helyezzük el a megtöltött karalábékat. Kevés csontlével, vagy vízzel felengedjük — ízlés szerint sózzuk, s ha puhára főtt, kevés világos rántással berántjuk. Felforraljuk és tálaláskor tejfölt teszünk rá. Adhatunk hozzá kevés cukrot is. DIÓS LEPÉNY. Négy tojás sárgáját 12 deka cukorral, 12 deka zsírral, kicsi sóval, 30 deka liszttel, 1 sütőporral, kevés tejjel, vagy tejföllel öszszeállitjuk, hogy könnyen nyújtható legyen. Tepsibe tesszük, vékonyan bekenjük baracklekvárral. Tetejére teszszük a következő habot: 20 deka diót, 20 deka cukrot és 4 tojásfehérjét kemény habbá verünk és a lekvárral megkent tészta tetejére öntjük. Lassú tűznél sütjük. Időközben megnézzük és hosszú tűvel megszúrkáljuk. Ha a tű nedves, akkor egész lassú gázon szárítjuk. Sülés után tepsiben daraboljuk fel hosszú, vékony szeletekre. Vaníliáscukorral meghintjük. kérdésre: milyen gyakran ad tiszta törülközőt a családtagoknak? Milyen a tiszta törülköző? Legtöbben akkor cserélik. amikor már látszik, hogy nem tiszta. Laboratóriumi vizsgálatok szerint egy gondosan (szintetikus mosószerrel, legalább két öblítéssel!) mosott frottír négy nap után nem számítható tisztának, noha gazdája napjában kétszer gondosan mosakodott is. (Az természetes, hogy a családban mindenkinek külön törülközője van. sőt az az ideális, ha külön lábtörlő van és a kicsiknek az étkezések előtti kézmosáshoz kéztörlőt külön adunk.) f A legjobb mosószerek mellett is — a szakemberek véleménye szerint — időnként ió kifőzni a törülközőt. Ha beteg van a háznál, akkor pedig elkerülhetetlen feladat ez! Amilyen a mosdás és a törülköző — olyan tiszták yagynnk! HORGOLT SZOKNYA Anyaga lehet bármilyen gyapjú- vagy szintétikus fonal. Kb. 40 deka fonal és 18 cm-es zippzár, valamint bélésanyag szükséges hozzá. A szoknyát vagy körbe horgoljuk egyforma bőséggel és bevarrásokkal szűkítjük (a zippzár nyílásánál a sort befejezzük és újrakezdjük!) vagy két darabból állítjuk össze és a csipőrésznél — a szabásminta szerint mindkét oldalon elhagyunk pár pálcát, de a bevarrásokra — elől, és hátul — akkor is szükség van. A körbe horgolt szoknya mintája: 24-el osztható láncszemsorral kezdjük. Erre 6—10 rövidpálcasort horgolunk, ézután kezdjük a mintát. A pálcák a mintában mindig egyráhajtásosak, csak a sorok befejezését kapcsoljuk egy rövidpálcával. 1. SOR: 4 láncszemet horgolunk, 1 pálca kimarad, * 1 pálca, 1 láncszem, 1 pálca kimarad (* csillagtól ismételünk a sor végéig). A sor végén 1 láncszem, 1 pálca kimarad és rövidpálcával kapcsolunk a kezdő 3-ik láncszembe. 2. SOK: 4 kezdő láncszem, 1 pálca kimarad, * 23 pálca, 1 láncszem, 1 pálca kimarad, (csillagtól ismételünk). A sóit 22 pálcával fejezzük be, rövidpálcával kapcsolunk, ez a kezdő 3 láncszem lesz a 24-ik pálca. (A kezdés és befejezés a munka során mindig a fentiek szerint történik!) 3. SOR: Kezdés után * 3 pálca 1 láncszem, I kimarad, 1 pálca. Nyolc ritka pálca után 1 láncszem, 1 kimarad, 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad .* és ismétlés. 4. SOR: Kezdés után ♦ 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad, 15 pálca, 1 láncszem, l kimarad, 3 pálca, 1 láncszem* 1 kimarad * és ismétlés. 5. SOR: Kezdés után * 3 pálca, 1 láncszem, 1 pálca kimarad, 1 pálca. Négy ritka pálca után 1 láncszem, 1 kimarad, 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad * és ismétlés. 6. SOR: Kezdés után * 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad, 7 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad. 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad, * és ismétlés. 7. SOR: Kezdés után * 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad, 2 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad, 1 kövér pálca a következő módon: ráhajtunk a tűre, beleszúrunk ahová öltenénk a pálcát, a szálat felhúzzuk, ismét ráhajtunk a tűre, beleszúrjuk ugyanoda, a szálat felhúzzuk, ismét ráhajtunk, beleszúrunk, felhúzzuk és most ráhajtás után a7 összes hurkon egyszerre húzzuk át a tűt, 1 láncszem, 3 kimarad, 2 pálca, 1 láncszem 1 kimarad, 3 pálca, 1 láncszem, 1 kimarad * és ismétlés. Folytatólag a 8. sor a fi. sorral, a 9. sor az n. sörre^ a 10. a 4. sorral, a 11. a 3. sorral, a 12. a 2. sorral azu nos. Munkánkat az 1—12. sorismétlésével készítjük. M felelő magasság és a bevár: sok után a deréknál ugyan-, csak 6—10 rövidpálcasort hor gólunk. Stecgedy Bélán é
